20260622_tma_1_resz

https://bitport.hu/a-mount-everest-csucsara-keszulnek-a-humanoid-robotok

A Mount Everest csúcsára készülnek a humanoid robotok

Egy 6 ezer méter magas vulkán sikeres megmászását követően jöhet a legnagyobb próbatétel, ahol értékes tapasztalatokat lehet majd szerezni a jelenlegi rendszerek hardveres és szoftveres képességeiről.

Egy módosított Unitree G1 robot nemrégiben feljutott a túrát az ecuadori Chimborazo tetejére, teljesítve a több mint 6200 méteres magasságba vezető túrát a 4122 méteres relatív magasságú kialudt vulkánon. Az igazsághoz tartozik, hogy a Pemba néven hivatkozott G1 nem teljesen önállósan tette meg az utat, mert a csúcsra vezető 16 órás túra egyes szakaszain, a 30 fokosnál enyhébb emelkedőkön a saját lábán sétált ugyan, de a többi szakaszon felcipelték. Ez a teljesítmény azonban így is figyelemre méltó az emberszabású robottól, ami a róla készült felvételeken egy speciális bakancsban és egy erre a célra készült melegítő kabátban nyomul a havas hegyoldalon.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a Pemba projektet újabb mérföldkőnek tekintik azokban a kísérletekben, amelyek célja a kétlábú robotok ellenőrzött környezeteken túli, akár a világ legzordabb környezeteiben való tesztelése, a mostani túrára pedig felkészülésként tekintenek a végső próba, a Mount Everest megmászása előtt. Ennek során arra keresik a választ, hogy a humanoid robotokból (szemben a már megszokott futkározással és akrobatikus bemutatókkal) hasznos eszköz lehet-e olyan környezetekben, ahol az emberek jelentős kockázatokkal néznek szembe, és a hagyományos gépek is nehezen boldogulnak.

A Pemba-projekt a beszámoló alapján abból a gyakorlati kihívásból született, hogy a vadonban sok helyen támaszkodnak rengeteg kamerából és érzékelőből álló hálózatokra az állatok megfigyeléséhez, az illegális fakitermelés és az orvvadászat kiszűréséhez vagy a környezeti változások monitorozásához, ezeknél pedig sokkal rugalmasabb alternatívát kínálhatnak a szintén kamerákkal, érzékelőkkel, műholdas kapcsolattal és fedélzeti MI-vel felszerelt mobil robotplatformok. Ezek a rendszerek önállóan járőrözhetnének és gyűjthetnének információt nagy területeken, a napenergiára és a műholdas internetre támaszkodva.

20260622_tma_2_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93zonr%C3%A9teg

Az Ózonrétegről

Az ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része. Az ózon, így az ózonréteg képes bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugárzást elnyelni. Az ózonréteg sűrűsége igen alacsony: normál légköri nyomáson csak néhány mm vastag lenne.

Az ózon a Föld légkörében az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. A 242 nanométernél rövidebb hullámhosszú UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) különálló oxigénatomokra bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre.

Az élővilág szempontjából az ózonréteg fontos szerepet tölt be, azáltal, hogy a szervezetekre káros Napból érkező ultraibolya sugárzást elnyeli. Míg az oxigén csak a 0,28 mikronnál rövidebb hullámhosszú UV-sugarakat képes blokkolni, addig az ózon hatékonyan fogja fel a 0,28-0,32 mikron tartományban érkező sugárzást. A légkört elérő 0,4 mikronnál rövidebb hullámhosszú sugárzás 95%-át képes elnyelni az ózon.

Az ózon magas napvédő faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket.

Keletkezése:

A Föld légkörében az ózon mennyisége az idők során együtt nőtt az oxigén mennyiségével, és ezzel párhuzamosan az ózon maximális koncentrációja is egyre felsőbb légrétegekbe került, így érve el a jelenlegi kb. 20–25 km-es magasságot.

Az ózonlyuk felfedezése

Az ózonréteget egy francia fizikus, Charles Fabry fedezte fel 1913-ban. Tulajdonságait egy brit meteorológus, G. M. B. Dobson fedezte fel, aki egy egyszerű spektrométerrel mérte meg a sztratoszférabeli ózonmennyiséget. Elsőként az 1970-es években tapasztaltak ózonkoncentráció-csökkenést az Antarktisz feletti sztratoszférában. A mérések gyors ütemű csökkenést jeleztek, míg 1955-ben 320 Dobson-egységet mértek, addig 1975-re ez 280-ra, majd 1995-ben 90-re süllyedt. Mivel más régiókban a mérések folyamán nem tapasztaltak csökkenést, ezért közel egy évtizedig mérési hibaként könyvelték el az antarktiszi eredményeket. 1974-ben három tudós, Paul Crutzen, Sherwood Rowland és Mario Molina kimutatta, hogy a fogyatkozás valóságos jelenség, és rámutattak, hogy az okozóit a mesterséges eredetű vegyszerek körében kell keresni. A felfedezésért a három tudóst megosztott Kémiai Nobel-díjjal jutalmazták 1995-ben.

20260622_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/06/18/miert-lesz-szunyogmagnes-szunyog-vonzas-okai/

Van, akit alig csípnek meg a szúnyogok, míg mások a rovarok valóságos céltáblái. De mi állhat a jelenség hátterében?

Nyáron, a kertben vagy a parton ücsörögve van, akit elkerülnek a szúnyogok, míg másoknak folyamatosan hessegetniük kell maguk körül a vérszívókat. Bár a szúnyogok ősidők óta megkeserítik az életünket, a kutatók csak mostanában kezdték el megérteni vonzalmuk hátterét – számol be az AFP. A kulcs: a kémia. A szúnyogok már több tíz méteres távolságból képesek érzékelni a kilélegzett szén-dioxidot, a vegyület elsők között kelti fel a figyelmüket. Közelebb érve azonban egyre fontosabbá válik a testszag, a testhőmérséklet és a bőr körüli páratartalom. A nőstény szúnyogok – mint ismeretes, csak ezek szívnak vért – rendkívül érzékeny érzékszerveikkel ezek kombinációja alapján döntenek arról, kit támadjanak meg.

Frederic Simard, a francia Institut de Recherche pour le Développement munkatársa kiemeli: a szúnyogmágnesekkel kapcsolatos több népszerű elképzelésnek nincs tudományos alapja. Nincs meggyőző bizonyíték például arra, hogy a vércsoport, illetve a szem-, haj- vagy bőrszín meghatározná, mennyire vonzó valaki a rovarok számára.

A döntő tényező ehelyett inkább az emberi test által kibocsátott illatanyagok összetétele lehet. Ezek jelentős részét a bőrön élő mikroorganizmusok állítják elő. Fajunk 300–1000 különböző szaganyagot bocsát ki, az elmúlt időszakban pedig egyre több szakértő kezdett el foglalkozni a kérdéssel, hogy ezek közül melyek vonzzák a szúnyogokat.

Az elemzések azt mutatják továbbá, hogy az alkoholfogyasztás is növelheti a csípések kockázatát. A sör emeli a testhőmérsékletet, fokozza a szén-dioxid-kibocsátást, és megváltoztatja a bőr szagát. Egy hollandiai vizsgálatban azok a résztvevők, akik az előző 24 órában sört ittak, átlagosan 35 százalékkal vonzóbbnak bizonyultak a maláriát terjesztő Anopheles-fajok számára. És hogy miként is védekezhetünk a legjobban a vérszívók ellen? A szakértők szerint a legjobb módszer továbbra is a bőrt takaró, laza ruházat, a szúnyogháló és a rovarriasztó használata.

https://raketa.hu/uj-muholdas-megfigyelorendszert-fejlesztettek-ki-a-varosok-terjeszkedesenek-monitorozasara

Új műholdas megfigyelőrendszert fejlesztettek ki a városok terjeszkedésének monitorozására

A Világbank washingtoni központjában mutatták be azt az új, műholdas távérzékelési adatokra épülő térinformatikai adatbázist, amely a Föld kockázatos városi területeinek megfigyelésére szolgál – közölte a Csillagaszat.hu.

A világ városai soha nem látott ütemben növekednek; az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re az emberiség közel 70 százaléka városi környezetben él majd. A folyamat komoly kihívásokat teremt, mivel egyre több ember és infrastruktúra kerül árvizek, földrengések, szélsőséges hőhullámok vagy talajsüllyedés által veszélyeztetett területekre.

A nyílt hozzáférésű rendszer célja, hogy a várostervezők, kormányzati szervek, fejlesztési intézmények és a katasztrófavédelem mindennapi döntéshozatalát támogatva biztonságosabb és fenntarthatóbb pályára állítsa a globális urbanizációt. a felhasználók 10 méteres felszíni felbontásban, félévente frissített adatok segítségével követhetik a települések terjeszkedését világszerte a 2016 és 2026 közötti időszakban. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mikor, milyen gyorsan és pontosan hol jelentek meg új lakó- vagy ipari területek.

A térképi adatbázisból a csillagászati portál illusztrációul egy magyarországi helyszínt is bemutat. A Göd városát ábrázoló felvételeken szemléletesen kirajzolódik, hogy az elmúlt években hogyan növekedett óriásira a helyi akkumulátorgyár épületegyüttese.

20260622_tma_4_resz

https://www.vezess.hu/magazin/2026/06/19/tortenelmi-kuldetesre-keszul-az-52-eves-repulo-utolso-peldanya/

Történelmi küldetésre készül az 52 éves repülő utolsó példánya

Nem mindennapi mentőakcióra készül a NASA: egy több mint húsz éve szolgáló űrteleszkópot kellene még időben magasabb pályára emelni. Az alábbi küldetés főszereplője egy átalakított Lockheed L-1011 TriStar repülőgép, amely mára az utolsó működőképes példánya ennek a típusnak.

A küldetés célpontja a Neil Gehrels Swift obszervatórium, amelyet 2004 novemberében állítottak Föld körüli pályára. A NASA űrtávcsöve eredetileg a gammakitörések, vagyis az univerzum legnagyobb energiájú robbanásainak megfigyelésére készült, de az elmúlt két évtizedben más nagy energiájú kozmikus jelenségek kutatásában is fontos szerepet kapott. A Swift továbbra is értékes eszköz, csak éppen egyre nagyobb bajban van:

a pályamagassága a felsőlégköri fékezőhatás miatt folyamatosan csökken.

Ez minden alacsony Föld körüli pályán keringő műholdnál természetes folyamat, a Swift helyzetét viszont a fokozott naptevékenység is rontotta. A Nap aktivitása felmelegíti és kitágítja a Föld felső légkörét, így a ritka gázrészecskék nagyobb fékezőerőt fejtenek ki a műholdakra. A Swiftnek nincs saját hajtóműve, amellyel korrigálni tudná a pályáját, ezért külső segítség nélkül előbb-utóbb visszatérne a légkörbe és elégne.

A NASA ezért bízta meg az arizonai Katalyst Space vállalatot egy különleges robotizált szervizküldetéssel. A cég LINK nevű űreszköze arra készül, hogy pályára állás után utolérje a Swiftet, átvizsgálja a lehetséges kapcsolódási pontokat, majd három robotkarjával rögzítse magát az űrtávcsőhöz. Ezután hónapokon át, fokozatosan emelné magasabb pályára a több mint húszéves obszervatóriumot. Itt jön képbe a történet talán leglátványosabb szereplője, a Stargazer. A Lockheed L-1011 TriStar eredetileg széles törzsű, háromhajtóműves utasszállító repülőgép volt, a hetvenes évek egyik technikailag fejlett típusa. A Stargazer 1974-ben készült, majd évekkel később teljesen új feladatot kapott: az Orbital Sciences vállalat rakétaindító platformmá alakította. A törzs alá külön felfüggesztési és oldórendszert építettek, megerősítették a szerkezetet, és a fedélzeten kialakították a rakétaindításhoz szükséges kezelőállásokat.

https://24.hu/tech/2026/06/18/tienven-2-urszonda-megerkezett/

Megérkezett Kína a Föld kvázi-holdjához, hamarosan le is szállhat rajta

Megérkezett a kínai Tienven–2 űrszonda egy földközeli aszteroida közelébe, amelyre hamarosan megkísérelhet leszállni is. A szakértők szerint ezzel korábban ismeretlen részleteket tárhat fel a Holddal kapcsolatban, és hasznos információkat szolgáltathat az űrkutatás, illetve az aszteroidavédelem ágazatainak.

Amint a 24.hu korábban beszámolt róla, a Tienven–2 űrszondát 2025. május 29-én bocsátották fel a Hszicsangi Műholdindító Központból, egy Hosszú Menetelés–3B hordozórakétával. Küldetésének célja, hogy mintákat juttasson a Földre a 2016HO3 jelű kisbolygóról, melynek átmérője nagyjából 40–100 méteres lehet. Ezt az égitestet a Föld második holdjának is szokták nevezni, mivel – bár technikailag a Nap körül kering – köröket tesz meg bolygónk körül.

A kínai kormány sok részletet titokban tart a Tienven–2 küldetéssel kapcsolatban, tervezett idővonalát is csak sajtóértesülésekből ismerjük. Eszerint a szonda idén június 7-én érkezhetett az aszteroida közelébe, amit különböző megfigyelések is megerősítenek. A mintavételt várhatóan július 4-én hajtja végre, előtte azonban számos megfigyelést végez az égitesten. Ha az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a felszíne nem eléggé szilárd, akkor a felszín felett lebegve gyűjti majd be a mintákat. Ellenkező esetben viszont landolhat rajta, és egy fúró segítségével az aszteroida mélyebb rétegeiből is szerezhet anyagot. Ilyesmit korábban egyik űrszonda sem hajtott végre – írja a Live Science.

20260622_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260619_klimakatasztrofa-emberiseg-fekete-doboz-ausztralia-rouser-lab

Megépítik az emberiség feketedobozát, rögzíti a klímakatasztrófa felé vezető utat

Az ausztrál Rouser Lab öt évvel a projekt bejelentése után jelentkezett, és közölte: a feketedoboz decemberre készen lesz. A repülőgépeken található feketedoboz minden olyan információt rögzít, ami a fedélzeten történik, és ha véletlenül beüt a baj, a katasztrófa okait ezekből az adatokból lehet rekonstruálni. Hamarosan – egy kicsit nagyobb léptékben gondolkodva – az emberiségnek is lesz egy feketedoboza, ami azt rögzítheti, miként vallhat kudarcot a klímaváltozás elleni harcban. A projekt weboldala szerint egy 16 méter hosszú, 4 méter magas acélszerkezetről van szó, amelynek tetején üveg mögé rejtett napelemek kapnak helyet. A rendszer a szervezet ígérete szerint az emberiség „minden lépését” rögzíti majd, amely a klímakatasztrófa felé vezet. A megoldás folyamatosan gyűjti majd a bolygó egészségével kapcsolatos több száz adathalmazt, mérést és interakciót, amelyeket a jövő generációi számára tárolnak.

Hogy mi lesz a történet vége, az csak az emberiségen múlik, ami viszont biztos, hogy a rendszer indulása után minden történés visszakövethető lesz.

Adatgyűjtés: Az internetre kapcsolódva folyamatosan gyűjti és strukturálja a klímaváltozással kapcsolatos adatokat.

https://hvg.hu/tudomany/20260619_greenpeace-jelentes-termeszeti-katasztrofak-szelsoseges-idojaras-lakohely-elhagyas

Greenpeace: 13,6 millió embernek kellett elhagynia a lakóhelyét 2025-ben

Egy év alatt jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események miatt a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek száma – derül ki a Greenpeace által megrendelt, és a Hamburgi Egyetem által készített tanulmányból.

A friss publikáció szerzői a belső migrációt nyomon követő nemzetközi központ (IDMC) adatait felhasználva állapították meg, hogy 2025-ben 13,6 millió ember vált saját országában belső menekültté természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események miatt, szemben az előző évi 9,9 millióval.

A szakemberek hangsúlyozzák: a klímaváltozás növeli az időjárással összefüggő szélsőséges események gyakoriságát és intenzitását, különösen a globális Dél – a világ szegényebb, főként az afrikai, latin-amerikai és ázsiai régiókban található – országait érintve.

A jelentésben Afganisztánt emelték ki példaként, mint olyan országot, ahol a klímaváltozás egymást átfedő következményei miatt kényszerülnek az emberek a lakóhelyük elhagyására. A tanulmány szerint Kabul lehet a világ első olyan nagyvárosa, amely kifogy az ivóvízből.

20260622_tma_6_resz

https://tudas.hu/lehallgat-minket-a-mobilunk-a-helyzet-rosszabb-mint-gondolna/

Lehallgat minket a mobilunk? A helyzet rosszabb, mint gondolná

Voltak már dokumentált esetek, amikor kiderült, hogy egy-egy alkalmazás vagy hangasszisztens akkor is hallgatózott, amikor nem lett volna szabad. Csakhogy a nagyobb veszélyt nem a mobilok mikrofonjai jelentik. A vészharangot több szervezet is kongatja, mivel a hirdetések mögött álló rendszerek túl sokat tudnak rólunk.  Ismeri azt a kísérteties pillanatot, amikor egy baráti beszélgetés során elejtett félmondat másnap célzott hirdetésként köszön vissza a telefonján? Elég csak megemlíteni egy egzotikus nyaralást vagy egy különleges kávéfőzőt, és az algoritmus máris tálcán kínálja a megoldást, mintha a zsebünkben lapuló eszköz minden szavunkat figyelné.

Az év elején a Google 68 millió dolláros, peren kívüli egyezséget kötött, miután felmerült a vád, hogy az okosasszisztense hívatlan vendégként hallgatott bele a felhasználók magánéletébe. A gyanú szerint az alkalmazás nem figyelt állandóan, viszont gyakran tévesen aktiválódott. A vállalatóriás tagadja a szándékos visszaélést. Az eset nagyon hasonló a tavalyi Apple-Siri perhez. Az almás cég szerint náluk is csak technikai hiba miatt fordulhatott elő, hogy az alkalmazásuk néha kéretlenül is bekapcsolta a mikrofont. Hogy elkerülje a pereskedést a vállalatóriás 95 millió dollárt fizetett ki. A társaság állítása szerint a Siri-adatokat nem használták marketingprofilok építésére.

Nem is a mikrofonoktól kéne félnünk

A friss kutatások szerint azonban a hirdetés-szervezőknek nincs is szükségük a hallgatózásra, mivel anélkül is pontos képet tudnak rólunk festeni. Míg mi a mikrofon miatt aggódunk, a Google közben gyűjti a digitális mozaik darabkáit: egyedi azonosítókat, rendszeraktivitást és az alkalmazások közötti interakciókat. A reklámipar valódi ereje nem a nyers hangban, hanem az összefűzött adatokban rejlik. Az EFF (Electronic Frontier Foundation), a digitális polgárjogok védelmére szakosodott nemzetközi szervezet 2026-os elemzése rávilágít: a hirdetési licitek során kiszivárgó apró információkból – mint a pontos tartózkodási helyünk vagy az érdeklődési körünk – egy olyan megfigyelőhálózat épült, amelyet adatbrókerek, megfigyeléstechnológiai cégek és állami szervek is fel tudnak használni a követésünkre. Konkrét példaként az amerikai Vám- és Határvédelmi Ügynökséget és a Bevándorlási és Vámügyi Hivatalt említi a szervezet. A hatóságoknak így nem is feltétlenül van szükségük bírói engedélyre a követésünkhöz. Egyszerűen vásárlóként lépnek be az adatpiacra, és megveszik a digitális lábnyomunkat, amelyet mi magunk szórtunk szét az ingyenes alkalmazások használatával.

A rendszer félelmetes ereje a „visszamenőleges követésben” rejlik: mivel az adatok évekre tárolódnak, egyetlen azonosító alapján bizonyos esetekben következtetni lehet az emberek politikai kötődésére, vagy épp az egészségügyi állapotára is.

A jelentés legfontosabb tanulsága, hogy a digitális hirdetési rendszerből kinőtt egy olyan adatpiac, amelyből ki lehet építeni egy megfigyelési infrastruktúrát.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41