20260817_tma_1_resz

https://www.origo.hu/tudomany/2026/08/napfenyt-visszavero-muholdak-50-ezer-tukor-az-urben

Óriási űrtükrökkel vakítanák meg a Földet

Egy amerikai startup műholdakra szerelt tükrökkel hosszabbítaná meg a napelemek működési idejét. A napfényt visszaverő műholdak azonban nemcsak az élővilágot és a csillagászati kutatásokat zavarhatják meg, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

A kaliforniai székhelyű Reflect Orbital már meg is kapta az engedélyt az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottságtól (FCC) első tesztműholdjának felbocsátására. A napfényt visszaverő műholdak fejlesztésének első állomása az Earendil-1 nevet viseli.

Ezt az alacsony Föld körüli pályán keringő eszközt egy hatalmas, körülbelül 18×18 méteres tükörrel szerelik fel – számolt be róla a Smithsonian magazin. Napfényt visszaverő műholdak: akár 50 ezret is pályára állíthatnak. Az Earendil-1 várhatóan egy mintegy 4,8 kilométer széles fényfoltot vet majd a Föld felszínére. A vállalat tervei szerint a napfényt pontosan kijelölt területekre irányítanák, lehetővé téve, hogy a földi napelemek a közvetlen nappali napsütéses órák után is folyamatosan energiát termelhessenek.

A nagyszabású tervet azonban több környezetvédelmi szervezet is hevesen ellenzi. Az Earthjustice, a DarkSky International és más civil tömörülések (köztük az Environment America és az American Bird Conservancy) közös petícióban követelték az FCC által kiadott engedély visszavonását. Bár a szakértők egyelőre nem tudják pontosan felmérni, milyen konkrét hatással lenne az állatokra egy űrbe telepített tükörrendszer, az éjszakai mesterséges fény káros következményei már jól ismertek. A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a fényszennyezés megzavarja számos állatcsoport – köztük a denevérek és a madarak – természetes viselkedését. A csillagászok szintén aggódnak. Mivel kutatásaikhoz elengedhetetlen a sötét, tiszta égbolt, a hatalmas méretű tükrök által visszavert mesterséges fény nagyban hátráltathatja a csillagászati megfigyeléseket.

20260817_tma_2_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwtrend/el-nino-idojaras-klima-385219.html

Minden idők egyik legerősebb El Niñója jöhet, ami Magyarország időjárására is hatással lehet

A Csendes-óceán egyenlítő környéki vize gyorsan melegszik, a friss előrejelzések szerint pedig 2026 végére rendkívül erős El Niño alakulhat ki. Nem lesz vidám.

Az El Niño nem simán egy felénk tartó vihar, és nem is olyan időjárási front, amely néhány nap alatt átvonul Európán. Egy hatalmas, hónapokig tartó természeti folyamatról van szó, amely a Csendes-óceán vizének és a fölötte lévő levegőnek a mozgását változtatja meg. Normális körülmények között az egyenlítő közelében fújó szelek nyugat felé terelik a Csendes-óceán felszínén összegyűlő meleg vizet. El Niño idején ezek a szelek meggyengülnek, ezért a meleg víz visszaterjed az óceán középső és keleti részére. Ettől máshol alakulnak ki esőfelhők és viharok, megváltoznak a légáramlások, ennek hatása pedig idővel az egész bolygó időjárásában megjelenhet.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, vagyis a NOAA július 9-i jelentése szerint az El Niño már kialakult, és várhatóan tovább erősödik. A szervezet 97 százalékos esélyt lát arra, hogy a jelenség 2027 elejéig fennmaradjon. Annak pedig 81 százalék az esélye, hogy október és december között elérje a „nagyon erős” fokozatot.

Az El Niño nem mindenhol ugyanazt az időjárást okozza. Dél-Amerika egyes részein több esőt és árvizeket hozhat, míg Ausztráliában és Indonéziában szárazabb, forróbb időszakokhoz, aszályokhoz és erdőtüzekhez járulhat hozzá. Máshol a viharok útvonalát vagy a monszunesők érkezését változtathatja meg. A jelenség várhatóan a Föld átlaghőmérsékletét is megemeli. Az El Niño során az óceán több hőt ad át a légkörnek, ezért egy erős esemény átmenetileg akár 0,2 Celsius-fokkal is növelheti a globális éves átlaghőmérsékletet. Hatása gyakran a kialakulását követő évben érződik a legerősebben, ezért több kutató szerint 2027 újabb globális melegrekordot hozhat.

Magyarország nagyon messze fekszik a trópusi Csendes-óceántól, ezért nálunk az El Niño hatása jóval gyengébb és bizonytalanabb. A csendes-óceáni változások csak több közvetett lépésen keresztül befolyásolhatják az Európa fölötti légáramlásokat. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói korábbi magyarországi hőmérsékleti és csapadékadatokat hasonlítottak össze az El Niño-eseményekkel. Eredményeik szerint a kapcsolat összességében gyenge. A magyar nyári időjárás és az El Niño között nem találtak egyértelmű összefüggést, télen viszont valamivel jobban látható a jelenség hatása. Az erős El Niño-események nálunk növelhetik az enyhébb és csapadékosabb tél esélyét.

20260817_tma_3_resz

https://qubit.hu/2026/08/14/egy-afrikai-orszag-ahol-olyan-az-idojaras-mint-svajcban

Egy afrikai ország, ahol olyan az időjárás, mint Svájcban

Ruanda időjárása unalmas. Az ország alig két fokra fekszik az Egyenlítőtől, nincs tengerpartja, területe kisebb, mint Magyarország harmada, és minden oldalról olyan országok veszik körül, amelyeknek első pillantásra hasonló éghajlatuk kellene legyen. Aki azonban eltölt néhány hetet az országban, hamar rájön, hogy valami nem stimmel az időjárással. Délelőtt kellemes 23–25 fok, délután felhőszakadás, estére talán még a pulóver is előkerül. Közben néhány száz kilométerrel arrébb, Tanzánia partvidékén 35 fokos, párás hőség tombol, Kelet-Kenyában hónapokig nem esik eső, nyugaton pedig a Kongó-medence őserdeje ontja magából a párát.

Mitől különleges Ruanda időjárása?

Az ország klímáját nem az Egyenlítő, hanem a hegyek irányítják. Ruanda túl magasan van ahhoz, hogy trópusi vagy egyenlítői éghajlata legyen.

Ha valaki repülővel érkezik Kigaliba, leszállás előtt feltűnik neki valami szokatlan: nincs végtelen síkság, mint Kenyában vagy Tanzánia nagy részén – ehelyett végtelennek tűnő hegyláncok követik egymást a horizontig. Nem véletlenül nevezik Ruandát az Ezer Hegy Országának.

Ruanda átlagos tengerszint feletti magassága körülbelül 1598 méter, de az ország jelentős része 1500–2500 méter magasan fekszik. Az ország legmagasabb pontja a Karisimbi vulkán (4519 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Rusizi folyó völgye (950 méter). A légkörben pedig van egy egyszerű szabály: minden ezer méter emelkedéssel átlagosan 6–6,5 Celsius-fokot csökken a hőmérséklet. Emiatt például a főváros, Kigali (1567 méter) éghajlata inkább egy mediterrán tavaszra emlékeztet, mint egy egyenlítői nagyvároséra.

Ez az oka annak, hogy miközben Dar es Salaamban vagy Mombasában nyáron a 35 °C sem ritka, Kigali délutánjai gyakran megállnak 25–27 °C körül.

A láthatatlan fal, amely megállítja a felhőket

Ruanda nyugati részén húzódik Afrika egyik legfontosabb, mégis kevéssé ismert hegylánca, a Kongó–Nílus-vízválasztó. A nyugatról, az Atlanti-óceán felől érkező nedves levegő áthalad a Kongó-medence több millió négyzetkilométeres esőerdején. Mire eléri Ruandát, már óriási mennyiségű vízgőzt szállít, amit a ruandai hegyek megállítanak. A párás levegő felemelkedik, közben lehűl, a vízpára kicsapódik, és intenzív csapadék alakul ki. Ezt nevezik az éghajlatkutatók orografikus csapadékképződésnek, és ez az oka annak, hogy Ruanda nyugati hegyeiben évente több mint kétszer annyi eső esik, mint az ország keleti részén, noha a két terület között alig száz kilométer a távolság.

20260817_tma_4_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s

Napfogyatkozás

A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot. Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor.

A Hold látszólagos mérete néha nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete, máskor kisebb. Ezt az okozza, hogy a bolygók és a holdak elliptikus pályán keringenek. Emiatt a Föld–Hold-távolság is és a Nap–Föld-távolság is periodikusan változik. Természetesen ez a méretváltozás szabad szemmel észlelhetetlen, viszont ez és a Föld–Hold/Nap–Föld ekliptika különbsége különböző típusú napfogyatkozásokhoz vezet.

Részleges napfogyatkozás

Amikor a Hold teljes árnyéka egyáltalán nem vetül a Földre, csak az úgynevezett félárnyék érinti azt, részleges napfogyatkozásról beszélünk. A Földnek egyetlen pontján sem látható ilyenkor a Hold úgy, hogy teljesen eltakarja a Napot. A részleges napfogyatkozások csak nagy takarás esetén vehetők észre szabad szemmel.

Teljes napfogyatkozás

Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre vetül, és a Hold látszólagos mérete nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete (a fogyatkozás mérete nagyobb, mint 1 egész). A napfogyatkozás elején és végén, valamint a totalitás földrajzi határán kívül részleges napfogyatkozás figyelhető meg. Ez a fajta napfogyatkozás csillagászati szempontból azért jelentős, mert megfigyelhető a nap koronája, amelyet egyébként a nap fénye elnyom.

Gyűrűs napfogyatkozás

Ha a Nap látszólagos mérete nagyobb, mint a Hold látszólagos mérete, a Hold teljes árnyékának egyetlen pontja sem tud a Földre vetülni, még akkor sem, ha a Nap amúgy teljes takarásban lenne – a teljes árnyékkúpjának a csúcsa a Föld előtt halad el.

Hibrid napfogyatkozás

A hibrid napfogyatkozás viszonylag ritka, egy átmenetet jelöl a gyűrűs és a teljes napfogyatkozás között. A legtöbb hibrid napfogyatkozás gyűrűs napfogyatkozásként kezdődik, és teljes napfogyatkozásként ér véget.

Az első sikeres teljes napfogyatkozást ábrázoló fényképfelvételt 1851-ben Königsbergben készítette egy helyi fényképész, Berkowski, akinek keresztneve nem ismert. Berkowskit a königsbergi csillagvizsgáló igazgatója, August Ludwig Busch (1804–1855) bízta meg, hogy készítsen fényképfelvételt a július végi teljes napfogyatkozásról. Berkowski július 28-án kora délután a csillagvizsgáló épületében várta, hogy a Hold eltakarja a Napot. A fotózáshoz egy kisméretű teleszkópot használt, melyre egy 15,8 cm-es Frauenhofer heliométert szerelt. A teljes napfogyatkozás kezdete után 84 másodperces expozíciós idővel rögzítette a látványt egy dagerrotíp lemezre. Az előhívott felvételen a napot eltakaró Hold átmérője 7,85 mm volt. A dagerrotípia olyan jól sikerült, hogy nemcsak a napkoronát, hanem több napkitörést is sikerült megörökíteni.

20260817_tma_5_resz

https://ng.24.hu/kultura/2026/08/07/igy-veszett-el-emberi-nyelvek/

Több tízezer nyelvet veszített már el az emberiség

Egy új kutatás alapján nem az őskorban érte el csúcsát a világon beszélt nyelvek száma. Egy új tanulmány alapján a nyelvek száma 1000–3000 évvel ezelőtt érhette el a csúcspontját, amikor világszerte akár több tízezer különböző nyelv is létezhetett – számol be az IFLScience. A nagy birodalmak felemelkedése miatt azonban idővel drámai csökkenés kezdődött.

Damian Blasi, a Katalán Fejlett Kutatási és Tanulmányi Intézet munkatársa és kollégái 171 mai vadászó-gyűjtögető közösség nyelvi sokféleségét elemezték, majd ezek alapján becsülték meg, hány nyelvet beszélhettek 12 ezer évvel ezelőtt, a holocén kezdetén. Számításaik szerint a Föld akkori, hétmilliónál kisebb népessége körülbelül 4500–6200 különálló nyelvet használhatott. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több nyelv alakult ki, a változatosság pedig a 1000–3000 évvel ezelőtt elérhette a csúcsot.

Claire Bowern, a Yale Egyetem szakembere és a tanulmány egyik szerzője szerint meglepő eredmény, hogy a nyelvi sokféleség maximuma nem az őskőkorban, hanem már az államok és korai birodalmak korában következett be. A birodalmak megjelenése önmagában még nem csökkentette azonnal a nyelvek számát, ám mintegy 2000 évvel ezelőtt a sokféleség meredek hanyatlásnak indult. A kutatók szerint ennek fő oka a nagy államok és birodalmak terjeszkedése volt: a meghódított népcsoportok gyakran átvették a hódítók nyelvét, miközben saját nyelveik fokozatosan eltűntek. Így a nagy politikai központok nyelvei egyre szélesebb körben terjedtek el, a kisebb regionális nyelvek pedig sorra kihaltak.

Sok nyelv ma is veszélyben van

„A ma beszélt nyelvek egy hatalmas és rendkívül szelektív történelmi palacknyak-hatás túlélői” – mondta Blasi. Mint hozzátette: egy-egy nyelvi jellegzetesség nem feltétlenül azért vált elterjedtté, mert jobb volt a többinél, hanem azért, mert olyan népességhez kapcsolódott, amely sikeresen terjeszkedett. Napjainkban körülbelül 7500 nyelvet beszélnek világszerte. Ez ugyan több, mint amennyi a holocén elején létezett, de nagyságrendekkel kevesebb annál, mint a nyelvi sokféleség feltételezett csúcspontján.

A sokféleség csökkenésének veszélye továbbra is jelentős. A veszélyeztetett nyelveket nyilvántartó Endangered Languages Project adatai alapján mintegy 3300 nyelv hanyatlóban van, közülük 437 súlyosan veszélyeztetett. Az elmúlt fél évszázadban több mint 400 nyelv tűnhetett el végleg. A szakértők szerint a gyarmatosítás, a jogi korlátozások, az erőszakos asszimiláció és a gazdasági kényszerek – például az angol vagy a spanyol nyelv használatának előnyben részesítése – mind hozzájárultak a nyelvi sokféleség csökkenéséhez. Ennek ellenére a nyelvek kihalásának üteme a múltban bizonyos időszakokban még a mainál is gyorsabb lehetett.

20260817_tma_6_resz

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2026/08/trend-vagyonokat-fizetnek-turistak-szallasert

Új bizarr trend hódít: vakon repülnek a turisták, és olyan helyekre foglalnak szállást, ahol e érhetetlenek

A főszezon kellős közepén az utazási toplisták élére ugrott egy olyan kifejezés, amely teljesen szembemegy a hagyományos, csillogó turizmussal. A Google globális keresési statisztikái szerint az elmúlt napokban drasztikusan, több mint 140 százalékkal nőtt meg az érdeklődés az „offline utazás” és a „térerőmentes kabinházak” iránt.

A digitális nomádok és a home office korszakában a munka és a magánélet közötti határok teljesen elmosódtak. Egy átlagos európai munkavállaló még a szabadsága alatt is naponta többször ránéz a céges e-mailekre, vagy görgeti a közösségi médiát, ami megakadályozza, hogy kipihenjék magukat. Ebből a mókuskerékből született meg az úgynevezett lassú turizmus (slow travel) és az offline utazás radikális formája. A Google Trends adatai szerint az emberek már szándékosan olyan eldugott erdei kabinházakat, hegyvidéki jurtákat vagy tengerparti öko-szállásokat keresnek, amelyeknél a leírásban vastag betűvel szerepel az ehhez hasonló leírás: Itt nincs térerő, és a legközelebbi Wi-Fi pont kilométerekre található. A trend prémium kategóriájává váltak azok a hotelek, ahol a bejelentkezés legelső lépéseként a vendégeknek le kell adniuk az összes okoseszközüket – telefonokat, tableteket, okosórákat – egy elzárt központi széfbe, és a tartózkodásuk alatt nem is kaphatják vissza azokat.

De mit mond a tudomány?

A pszichológusok és neurológusok szerint a trend berobbanása egyfajta társadalmi önvédelmi mechanizmus. A folyamatos ingerek, amelyeket a lájkok, üzenetek és hírek generálnak, krónikus stresszt és állandó készenléti állapotot tartanak fenn az agyban. A digitális detox nyaralásokról már bebizonyították, hogy:

• Már 72 óra elteltével radikálisan csökkentik a szervezet stresszhormon-szintjét.
• Helyreállítják a felborult alvási ciklust.
• Az utazási emlékek sokkal mélyebben és tartósabban rögzülnek a memóriában

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41