20261019_tma_1_resz

https://profitline.hu/a-lataskutatas-legnagyobb-dijat-kapta-meg-a-semmelweis-egyetemmel-is-egyuttmukodo-dr-roska-botond-491738

A látáskutatás legnagyobb díját kapta meg a Semmelweis Egyetemmel is együttműködő dr. Roska Botond

A látás helyreállítását célzó optogenetikai terápia fejlesztésében elért eredményeiért vehette át az António Champalimaud Vision Awardot dr. Roska Botond, a Semmelweis Egyetem korábbi hallgatója, vendégprofesszora, aki José-Alain Sahel francia–amerikai szemész-kutatóval közösen nyerte el a világ egyik legrangosabb látáskutatási díját.

A Svájcban élő világhírű kutató 15 éve működik együtt a Semmelweis Egyetemmel, és meglátása szerint ez a közös munka is hozzájárult az elért eredményekhez.

A retina betegségei a látásvesztés vezető okai közé tartoznak, különösen a fejlett országokban. A retina működésének pontos megértésén és ennek nyomán a látást helyreállító lehetséges terápiákon dolgozik dr. Roska Botond világhírű kutató, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology (IOB) vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora és egykori hallgatója, akinek most zárult le egy többek mellett az egyetemmel közös ötéves pályázati projektje

A retina a szem hátsó részén elhelyezkedő fényérzékeny ideghártya, amely átalakítja a fényingereket elektromos jelekké az agy számára. A retina sejtjeinek vagy vérellátásának sérülése közvetlenül veszélyezteti a látást. A vakságot és súlyos látásvesztést okozó két leggyakoribb retinabetegség az időskori makuladegeneráció (AMD) és a diabéteszes retinopátia.

A szeptember 30-ával zárult, ötéves Élvonal pályázat keretében mindkét típusú betegség megértéséhez sikerült közelebb kerülni” – fogalmazott az Élvonal pályázat keretében elért eredmények kapcsán a kutató. Egyebek mellett azt vizsgálták, hogy az optogenetikai terápia során van-e elvi lehetősége a színlátás létrehozásának, valamint hogy lassítható-e a ganglionsejtek elhalása. Az eredmények mind hozzájárulnak a későbbi terápiafejlesztéshez – hangsúlyozta dr. Roska Botond.

De mikorra válhat a betegek számára szélesebb körben is elérhetővé a látást részlegesen helyreállító optogenetikai terápia? Az ehhez vezető következő lépés dr. Roska Botond szerint az, hogy elérjék: ne csak tárgyakat lássanak a betegek a terápia eredményeként, hanem arcokat is. Ezzel kapcsolatban jövő évben indít klinikai vizsgálatot az IOB által alapított svájci-amerikai spin-off cég, a RhyGaze. Ha biztatóak lesznek az eredmények, dr. Roska Botond szerint akár néhány éven belül is elterjedhet a terápia klinikai alkalmazása.

20261019_tma_2_resz

https://www.jpost.com/business-and-innovation/tech-and-start-ups/article-911905

https://villanyautosok.hu/2026/10/16/bemutatkozott-az-uj-tesla-roadster-es-tenyleg-repul/

Bemutatkozott az új Tesla Roadster – és tényleg repül

A színpadon a showműsort Franz von Holzhausen, a Tesla vezető tervezője és Lars Moravy a cég fejlesztésért felelős alelnöke vezette fel, megidézve, hogy amikor a két cég legutóbb együtt dolgozott, akkor épp Musk saját eredeti Roadsterét lőtték ki az űrbe. A cég vezetője ezt követően csatlakozott a színpadra, minden eddig látottnál különlegesebb autót és showműsort ígérve.

Ezt követően az autó visszatolatott a kiindulási pontra, majd újra elindult a rámpán, de nem állt meg a végén, hanem azon túlfutva elhagyta az épített pályát. A levegőben beindultak az autó oldalán és alján lévő fúvókák, megfordították az ekkor még fejjel lefelé „repülő” autót, ami egy SpaceX rakéta precizitásával landolt rámpa előtti területen.

A második trükk során a Roadster elindult az előtte keresztben álló Tesla modellpaletta – Cybercab, Cybertruck, Semi, Model Y és Model 3 felé, majd a levegőbe emelkedett, megpördült a tengelye körül, és a járművek mögött földet érve gurult tovább.

Az autó rakétatechnológiát használ a levegőbe emelkedéshez, a manőverezéshez és az extrém tapadáshoz.

A hagyományos rakétákkal ellentétben a Roadster nem éget el üzemanyagot, és nincsenek lángcsóvái. Ehelyett a SpaceX Falcon 9 rakétáinál is alkalmazott hideggázos fúvókákat (CGT) használja.

Az autó hátsó üléseinek helyére egy hatalmas, szénszálas kompozitból készült nyomástartó edényt (COPV – Composite Overwrapped Pressure Vessel) építettek be. Ez a tartály rendkívül nagy nyomáson (akár 10 000 PSI / ~690 bar) tárolja a sűrített levegőt vagy nitrogént.

• A fúvókák elhelyezkedése: Körülbelül 10 darab nagy teljesítményű pneumatikus fúvóka van elhelyezve a karosszéria kerületén (hátul, oldalt és alul).
• Newton III. törvénye (Hatás-ellenhatás): Amikor a számítógép megnyitja a fúvókák elektromos szelepeit, a gigantikus nyomású gáz hangsebesség feletti sebességgel áramlik ki a környezetbe. A kiáramló gáz tömege és sebessége (impulzusa) egy ellentétes irányú reakcióerőt (tolóerőt) hoz létre, ami képes a levegőbe lökni és ott megtartani az autót

Magassági és orientációs kontroll: A kerekek feletti és az autó alján elhelyezett fúvókák felfelé irányuló tolóerőt hoznak létre, legyőzve a gravitációs vonzást. Mivel a fúvókák a másodperc törtrésze alatt képesek mikromódosításokat végezni, az autó képes a levegőben stabilizálni magát, sőt, forgásokat (például hordógurulást vagy „kickflipet”) is képes végrehajtani.

A „repülés” mellett az autó képes a fizika törvényeit meghazudtoló módon kanyarodni, sőt, akár fejjel lefelé is haladni egy ívelt rámpán. Ez a Venturi-hatás és az aktív aerodinamika mesterséges fokozása:

0,81 mp alatt gyorsult 60 mérföld per órás sebességre, a végsebesség jelenleg 230 mérföld óránként (~370 km/h), de Elon Musk a hangsebesség felét (~616 km/h) kérte a fejlesztőktől.

20261019_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20261015_nasa-akkumulator-holdra-szallas

-80 Celsius-fokon is működik az új csodaakkumulátor, a -170 Celsius-fokot is kibírja

A NASA olyan szilárdtest-akkumulátort fejlesztett, ami a jövőben a Holdon teljesíthet szolgálatot.

Ahhoz, hogy az ember tartósan is meg tudja vetni a lábát a Holdon, rendkívül sok dolog szükséges. Ezek közé tartozik például az ellátmány folyamatos pótlásának a kérdése, a megfelelő Hold-bázis, ahol a tudósok élhetnek, és olyan energiatároló rendszerek, amelyek képesek átvészelni a holdbéli éjszakát. Ez utóbbi két héten át tart, ami folyamatos sötétséget és rendkívül alacsony hőmérsékletet takar. Bár az akkumulátorok komoly fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, az ilyen szélsőséges viszonyokat továbbra sem bírják ki.

A NASA azonban most egy olyan megoldást tesztel, ami túlélheti a Hold éjszakáját.

A szervezet mérnökei által készített szilárdtest-akkumulátor a tesztek alapján képes elviselni a -170 Celsius-fokot is. A prototípusok -80 Celsius-fokon is működőképes maradtak, igaz, teljesítményük csökkent. A NASA közlése szerint a vákuumtesztek során az akkumulátorok jól teljesítettek a -60 és a plusz 80 Celsius-fok közötti tartományban.

A NASA célja, hogy az akkumulátorok elviseljék a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokat a Hold felszínén. Az új egységgel a jövőben a NASA holdjáróit, tudományos műszereit és vészhelyzeti berendezéseit működtethetik. Ehhez azonban az is kell, hogy előtte az űrben is teszteljék a szerkezetet

A Hold déli pólusának közelében a hőmérséklet -200 Celsius-fokig is süllyedhet. Ez komoly kihívást jelent a hagyományos lítium-ion akkumulátorok számára, amelyek folyékony elektrolitokat használnak a töltött részecskék elektródák közötti szállítására. Ezek a folyadékok extrém hidegben megfagyhatnak, míg az extrém magas hőmérséklet befolyásolhatja az akkumulátor teljesítményét.

https://telex.hu/techtud/2026/10/12/kibertamadas-francia-szupermarket-huto-fagyaszto

Fűtésre állították hekkerek több száz francia szupermarket hűtőit, több millió eurós a kár

Példátlan kibertámadást hajtottak végre több nagy francia szupermarketlánc üzletei ellen – jelentette a francia sajtó. A hekkerek a dán Danfoss nevű szoftvercéget támadták, ennek az alkalmazását használják a francia üzletek hűtőinek működtetéséhez. A támadók vasárnapról hétfőre virradó éjszaka úgy állították át a rendszert, hogy az folyamatos jégtelenítésre álljon át, és ötven fokos levegőt kezdtek el befújatni a hűtőkbe.

A La Dépêche című lap egy forrása szerint amikor reggel kinyitották a hűtőket, forró levegő áramlott ki belőlük. A Le Figarónak egy üzletvezető elmondta, hogy reggelre a hűtőkben 36 fokos meleg volt. Az érintett hűtőkben tárolt friss és fagyasztott élelmiszereket mind ki kellett dobni.

Az AFP és a Le Figaro értesülései szerint az Intermarche 150-200, valamint a Coopérative U majdnem száz üzletét érintette a támadás. Az előbbi működtető Mousquetaires Group cégcsoport közlése szerint a kár nagysága több millió euró. A francia sajtóban megjelent hírek szerint a két cégen kívül érintett lehet még a Carrefour Market, a Monoprix és az E. Leclerc szupermarketlánc is.

Dominique Schelcher, a Coopérative U vezérigazgatója példátlanként jellemezte a támadást, elfogadhatatlannak nevezve, hogy olyan eszközöket ért támadást, amik létfontosságúak a francia lakosság élelmiszerellátása szempontjából. Az AFP-nek a francia ügyészség elmondta, hogy nyomozást indítottak a széles körű kibertámadással kapcsolatban.

20261019_tma_4_resz

https://hu.euronews.com/2026/10/07/francia-es-japan-kutatok-kapjak-a-2026-os-kemiai-nobel-dijat

Francia és japán kutatók kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat

Két kutató kapta az idei kémiai Nobel-díjat olyan kutatásaiért, amelyek alapjaiban változtathatják meg a gyógyszerek előállításának módját.

Henri B. Kagan és Kenso Soai kapták a kémiai Nobel-díjat azokért a kutatásokért, amelyek a molekulák tükörképeit vizsgálják, és amelyek „kulcsfontosságúak azoknak a vegyészeknek, akik a gyógyszergyártás során alkalmazott reakciókat megtervezik” – közölte szerdán a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A francia és a japán kutató a nemlineáris hatások és az aszimmetrikus szerves szintézisben fellépő autokatalízis felfedezéséért részesült elismerésben. Számos molekula, például az aminosavak, két egymás tükörképének tekinthető változatban létezik, de az élő szervezetekben csak az egyik fordul elő; ezt a jelenséget nevezik kémiai aszimmetriának.

Ez az aszimmetria komoly kihívásokat jelent az új gyógyszerek fejlesztésekor. A gyógyszermolekulák nagy része két, egymás nem azonos tükörképének tekinthető változatban jelenik meg: az egyik fejti ki a gyógyhatást, míg a másik felesleges, időnként pedig káros mellékhatásokat okozhat – magyarázta a bizottság.

„Henri Kagan és Kenso Soai megoldást kínáltak egy több mint százéves kémiai rejtélyre: arra, miként jöhet létre spontán módon a homokiralitás” – mondta Heiner Linke, a Kémiai Nobel-bizottság elnöke sajtóközleményében. „Az általuk kidolgozott kémiai reakciók lenyűgözőek.”

Korábbi kémiai Nobel-díjak

1901 és 2025 között összesen 117 kémiai Nobel-díjat osztottak ki. A 198 díjazott közül nyolc nő volt, köztük Marie Curie 1911-ben.

A tavalyi kémiai Nobel-díjat hárman oszthatták meg: Susumu Kitagawa a japán Kiotói Egyetemről, Richard Robson az ausztrál Melbourne-i Egyetemről és Omar M. Yaghi az Egyesült Államokban működő Kaliforniai Berkeley Egyetemről. Azért részesültek elismerésben, mert egy olyan új molekulaszerkezetet hoztak létre, amely lehetővé teszi, hogy a levegőből szén-dioxidot vonjanak ki, és a vízből eltávolítsák a szennyező anyagokat.

20261019_tma_5_resz

https://www.hwsw.hu/daralo/71106/muhold-telefon-d2d-direct-to-device-starlink-mobile-terkep-opensignal.html

Térképre tették, hol mobiloznak az előfizetők műholdakon keresztül

A műholdak és az okostelefonok közvetlen kommunikációja ma már egyáltalán nem sci-fi, de egyelőre óriási a különbség az egyes régiók közt a megoldás elterjedtségét illetően, amit most egy térkép is megmutat.

A GSM-korszak hajnalán valószínűleg a legtöbb operátor menedzsmentje jót kacagott volna azon, ha valaki azt mondja nekik, hogy 2025-re valósággá válik az, hogy a mobilkészülékek közvetlenül kommunikálhassanak egy távközlési műholdon keresztül lényegében ugyanolyan elven, ahogy egy földi bázisállomáshoz is csatlakoznak.

Aztán jött a SpaceX, mely először jól rárúgta az ajtót a földi vezetékesnet-szolgáltatókra, majd újabban már az operátorok babérjaira tör – legalábbis a tengerentúlon – a Starlink Mobile-lal, melyre többnyire kiegészítő jellegű szolgáltatásként szokás tekinteni, bár lehet, hogy ez idővel azért majd változik.

A direct to device (azaz D2D) szolgáltatást eredetileg ugyanis azzal a céllal hívták életre, hogy a mobilkészülék ott is találhasson hálózatot, ahová a földi cellák nem „látnak el”, márpedig az Egyesült Államokban még tavaly év elején is akad valamivel több mint egymillió négyzetkilométernyi olyan terület, ami kimerítette ezt a definíciót.

A crowdsourcing mérésekre szakosodott OpenSignal pedig mostantól azt is megmutatja, hogy hol veszik igénybe a felhasználói a D2D-hálózatokat, a méréseket (konkrét adat megadása nélkül) pedig egy interaktív, havonta frissülő térképen teszi közzé.

Amin nagyon jól látszik, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán kivételével jelenleg szinte az egész világ egy D2D-szűz terület, pedig bizonyos régiókban igény minden bizonnyal lenne egy ilyen megoldásra.

Az európai vakfolt miatt azért ne aggódjon senki különösebben, tekintve, hogy errefelé a mobilhálózatok fedése tradicionálisan jó, ahol meg mégsem az, ott a jövőre esedékes uniós spektrumértékesítési eljárást követően bárkinek lehetősége lesz arra, hogy D2D-szolgáltatást indítson és használjon.

A D2D (Direct-to-Device) – vagy más néven Direct-to-Cell – pontosan arról a technológiáról szól, amit az előbb hiányoltál. Ez a mobilkommunikáció legújabb, jelenleg is kiépülő forradalma, aminek a lényege: a zsebedben lévő, teljesen átlagos okostelefon mindenféle extra hardver, antenna vagy külön applikáció nélkül képes közvetlenül kapcsolódni a műholdakhoz.

A dolog lényege, hogy a műholdak úgy működnek, mint a „világűrbe telepített mobilantennák” (cell towers in space).

A dolog pontosan úgy működik, ahogy gondoltad, de a technológia bevezetése fokozatos:

Valóban automatikus az átkapcsolás?

Igen, a D2D lényege pontosan ez. Ha olyan helyre mész (például egy mély völgybe vagy tengerre), ahol a hazai szolgáltatódnak (pl. Telekom, Yettel, Vodafone) egyáltalán nincs földi lefedettsége, a telefonod nem azt fogja kiírni, hogy „Nincs térerő”, hanem automatikusan átvált (roamingol) az éppen felette elhaladó D2D műholdra. A kijelzőn ilyenkor a megszokott térerőjelzés mellett egy egyedi ikon vagy a műholdas partner neve jelenik meg.

Azért, mert a D2D hálózatok kiépítése globálisan fokozatosan, lépcsőfokokban történik, mivel a műholdakról sugárzott jel sávszélessége rendkívül szűkös.

20261019_tma_6_resz

https://ng.24.hu/fold/2026/10/09/fold-bolygo-tulso-fele-asas-furas/

Hol lyukadnánk ki, ha átfúrnánk magunkat a bolygón?

A többség valószínűleg Kínát vagy Ausztráliát említené a Föld túlsó feleként, de valójában egészen máshol lyukadnánk ki, ha keresztül tudnánk fúrni magunkat a bolygón.

Az ember élete egy-egy pontján elgondolkozhat: vajon hol lyukadna ki, ha – dacolva a technológiai korlátokkal és a fizikai törvényekkel – képes lenne átfúrni magát a bolygó túlsó felére. Popkulturális hatásra sokan valószínűleg Kínát vagy Ausztráliát mondanák, ám Magyarországról legalábbis nem ez lenne a helyes megfejtés.

Egy ingyenes weboldal, a ThroughEarth segítségével bárki megkeresheti a helyes választ – számol be az IFLScience. A felületen a felhasználók egy-egy kijelölt pont antipódusát, vagyis a Föld túlsó pontját kereshetik meg, miközben egy animáció a bolygón való áthaladást is megmutatja.

A legtöbb szárazföldi helyszín esetében az ember a nyílt óceánnál bukkanna elő – ami nem meglepő, tekintve, hogy a Föld nagyrézét ilyen felület teszi ki. Magyarország sem kivétel, esetünkben az antipódus a Csendes-óceán déli részén található.

A szárazföldek területének csak mintegy 15 százalékával szemben található szintén szárazföld. Aki például Sanghajba szeretne így eljutni, annak Argentínából kellene elindulnia.

Hogyan készült el az interaktív térkép?

Az oldal ötlete egy játszótéri beszélgetésből született. „Arról kezdtünk beszélgetni, mi történne, ha egyenesen lefelé ásnánk egy lyukat a földbe: hol bukkannánk ki végül? Gyermeki kérdés volt, de egyszerűen nem hagyott nyugodni” – mondta Martin Krpelan, a weboldal készítője az IFLScience-nek.

Az átellenes pont kiszámítása meglepően egyszerű: a földrajzi szélesség előjelét meg kell fordítani, a hosszúságot pedig 180 fokkal eltolni. Így egy északi szélességen fekvő hely antipódusa ugyanazon a déli szélességen található, a bolygó túloldalán.

A képzeletbeli utazást animáció kíséri, amely végigvezet a földkérgen, a köpenyen és a magon. Közben a bolygó belsejéről, az ott uralkodó szélsőséges hőmérsékletekről és az elméleti szabadesés időtartamáról is tájékozódhatunk.

A valóságban egy ilyen, a Föld átlagos átmérőjének megfelelő, mintegy 12 742 kilométeres út messze meghaladja a lehetőségeinket.

Ezeket is olvassa el:

Három népszerű műsorát ismétli a Gépház augusztusban

Facsipesz - fogyasztóvédelmi magazin Törtei-Takács Krisztával hétfőn 11-től (ism. 23 órától)

"Hit vagy vallás?"

Intimrészek - szórakoztató műsor két órában szombaton 13-tól

Intimrészek - szórakoztató műsor két órában szombaton 13-tól

A MVGYOSZ. hírlevélműsora kedden 8-tól