Fogyatékosügy – Jogszabály-módosításokat

A jogszabályok módosítását sürgették az érintettek a fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeiről pénteken a fővárosban rendezett nyilvános meghallgatáson. Szabó Máté ombudsman közölte: jövőre vizsgálatot indít a fogyatékkal élők emberi jogainak érvényesüléséről. Lévai Katalin szocialista EP-képviselő szerint a társadalomnak, a gazdaságnak ki kell használnia a fogyatékkal élő emberekben rejlő tehetséget és tudást.

Bernáthné Székely Julianna, a Mozgáskorláto­zottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) képviseletében arról beszélt, hogy ha munkát adnak a fogyatékkal élőknek, az a társadalom és a gazdaság számára is hasznos. Kitért arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél a dolgozók öt százalékának megváltozott munkaképességűnek kell lennie, ha ez nem teljesül, akkor rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. Elmondta, azt javasolják, hogy a hozzájárulás összegét jelentősen emeljék, illetve akik vállalják a fogyatékkal élők foglalkoztatását, jelentős adókedvezményben részesüljenek. Hozzátette: véleményük szerint differenciált állami támogatásra lenne szükség a munkahelyterem­téshez is, a jelenlegi rendszer ugyanis nem segíti az esélyegyenlőséget. Szöllősiné Földesi Erzsébet, a MEOSZ elnökségének tagja elmondta: a fogyatékos emberek keresik helyüket a munkaerőpiacon. Ugyanakkor ha sikerül is munkát találniuk, sokszor további nehézségekkel kell szembesülniük munkahelyükön. Hozzátette: a fogyatékos emberek nem gondolják, hogy csak a jogszabályok megváltoztatásával a munkáltatók szemléletét meg lehet változtatni, de abban hisznek, hogy ha megfelelő a törvényi szabályozás, akkor a munkaadók nem tehetnek meg bármit. Kitért arra, hogy az egyenlő bánásmód törvénye rögzíti ugyan az ésszerű alkalmazkodás fogalmát, de szükség van a munkáltatók számára útmutatókra is, annak kifejtésére, hogy ez egész pontosan mit is jelent. Gulyásné Bölkényi Ágota, aki születésétől fogva látássérült, arról beszélt, hogy jelenleg nincs olyan szabályozás, ami az érintettek közszférában való foglalkoztatását segítené. Létezik ugyan a megváltoztatott munkaképességűekről szóló kormányrendelet, ez azonban nem terjed ki a közigazgatási, állami, önkormányzati költségvetési szervekre. Ezek csak saját költségükre foglalkoztathatnak fogyatékkal élőket. Hozzáfűzte: szükség lenne az akkreditációs eljárás egyszerűsítésére is, jelenleg ugyanis a munkaadók nehezen tudnak hozzájutni a támogatásokhoz. Kocsi Béla, a Hotel Panda tulajdonosa elmondta: náluk az alkalmazottak 90 százaléka fogyatékkal élő. Sokan nem hittek kezdeményezésükben, ugyanakkor mára kiderült, a modell működőképes. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közölte: jövőre azt tervezi, hogy a fogyatékkal élők emberi jogi problémáit teszi egy vizsgálat tárgyává. „Emberi méltóság korlátok nélkül“ – ennek a mottónak a jegyében kívánnak majd a fogyatékkal élők problémáihoz közelíteni – mondta. Borza Beáta, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője arról számolt be, hogy az elmúlt 10 évben 46.863 ügy érkezett a hivatalhoz, ebből viszont csupán 376 volt olyan, ami a fogyatékkal élőket érintette. A társadalomnak, a gazdaságnak ki kell használni a fogyatékkal élő emberekben rejlő tudást és tehetséget, hiszen attól, hogy valaki mozgássérült, látássérült, vagy más fogyatékossága van, még remek szakember lehet – nyilatkozta Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő a meghallgatást követően. Elmondta, hogy a fogyatékossággal élő, speciális igényű embereket minél nagyobb számban szeretnék a nyílt munkaerő piac felé irányítani, amihez a munkaadók jóval nagyobb ösztönzésére lenne szükség. Rámutatott: a jelenleginél hatékonyabb ösztönző rendszer kialakítása ezen a téren állami feladat. „Ha ezeket a lehetőségeket egy gazdaság nem használja ki, hogy ha tehernek tekinti, akkor rosszul is gazdálkodik, irracionális döntéseket hoz“ – fogalmazott Lévai Katalin. Az MTI-hez eljuttatott előzetes tájékoztató anyag szerint Magyarországon jelenleg a megváltozott munkaképességű embereknek alig 10 százalékát foglalkoztatják, miközben ez az arány az EU államaiban 40–50 százalék.

Hírforrás: Jogiforum

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .