A bionika adhat reményt a látássérült embereknek

Évek óta kísérleteznek elektronikus chipekkel, amelyekkel elektromos jeleket vezetnek a retina elhalt optikai érzékelői helyére. Én magam is dolgoztam ilyen chipekkel, amelyek bizonyos mértékig helyettesíthetik az elhalt retinasejteket” – idézte fel Roska, akinek egyik legjelentősebb eredménye az úgynevezett CNN-chip (Cellular Neural Networks, celluláris neurális hálózat) megalkotása, mely egy érzékelőkkel ellátott topografigus hullám számítógép. Ilyen fajta chipeket vagy ennek egyszerűbb speciális eseteit lehet használni a bionikus szemprotézisekben is. A bionika tudománya egyesíti a csúcstechnológiák közül a biotechnológia, valamint az elektronika és informatika ismereteit.

Retinánk (látóhártyánk) fogja fel a külvilágból érkező fényingereket, majd bonyolult, sokcsatornás jelfeldolgozás, számítás után továbbítja agyunkba, ezért betegsége teljes látásvesztéssel is járhat. A retina implantátumokkal ezt a fényérzékelőiben károsodott ideghártya részt igyekszenek pótolni. Az egyik legígéretesebb retina alá beültethető implantátumot Eberhart Zrenner németországi csoportja fejlesztette ki, akikkel együttműködést alakítottak ki a Magyar Bionikus Látásközpont szakemberei. Ez egy mindössze 100 mikrométer vastagságú, 3 milliméter hosszúságú és szélességű lapocska, amelyen 1520 fotocella található. Ezek a fotocellák alakítják a fényt árammá, melyet az idegsejtekhez vezetnek hasonlóan ahhoz, ahogyan a retina fényérzékelő sejtjei működnek.

“Az elektromos stimuláció tudományosan érdekes dolog, de ha sikerül, akkor is csak részleges megoldást nyújt. Az elektronikus chip fontos közbenső lépés, de szerintem átmeneti állapot, mert kezd már kirajzolódni a hosszú távú megoldás, amely biológiai módon, genetikai mérnökséggel állítaná vissza a látást. Folynak kísérletek, melyekben például zöldalgákból származó fényérzékelő sejteket juttatnak be a retina elhalt fényérzékeny sejtjei helyébe” – magyarázta Roska. Az akadémikus szerint ezen a területen talán a bázeli Friedrich Miescher Intézetben működő kutatócsoport – amelyet fia, Roska Botond vezet – jutott a legelőrébb, ahol genetikai mérnökséggel elérték, hogy fiziológiailag és funkcionálisan is helyreálljon egerek látása, egy-két éven belül a klinikai kísérletek is megkezdődhetnek.

“Hogy mi a látás, az nagyon érdekes fogalom. Van mintegy 10 millió fényérzékelő sejtünk, de elvben már 625 pont látásával tudunk olvasni” – mutatott rá a kutató arra, milyen nehezen definiálható, hogy pontosan miről beszélünk, amikor a látás helyreállításáról esik szó.

A Semmelweis Egyetem Németh János professzor által vezetett Szemészeti Klinikájának és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara Jedlik Laboratóriumának együttműködésében tevékenykedő Látásközpontban olyan hordozható, egyszerű eszközöket is kutatnak és fejlesztenek, amelyek segítenek a vak emberek tájékozódásában. A két egyetem sok kutatási központjának egyikeként működő Látásközpont két meghatározó kutatója Kusnyerik Ákos, aki orvos, illetve Karacs Kristóf, aki mérnök végzettségű.

A bionikus szemüvegnek nevezett eszköz valójában mobiltelefon. “Egy képfolyam jön be a mobiltelefonba, amely egy számítógépegységgel is kommunikálhat, végül bemondja használójának, hogy éppen mit lát” – foglalta össze az akadémikus a bionikus szemüveg működési folyamatát. Mint hozzátette, a mobiltelefonban van hangérzékelés, speciális kamera, de több funkció, akár gyorsulás- vagy inerciamérő is lehet benne. Kifejlesztett eszközüket a professzor elmondása szerint tucatnyi vak ember teszteli már egy éve.

Roska Tamást azután kereste meg az MTI, hogy a The Daily Telegraph brit napilap nemrég arról számolt be, egy amerikai kutatócsoport által fejlesztett bionikus szem csaknem normális látást biztosíthat a vakok számára.