A Braille alapvető jog a látássérült emberek számára – Az ENSZ nyilatkozata

A Bizottság üdvözli a Vakok Világszövetsége (WBU) és a Látássérült Személyek Oktatásának Nemzetközi Tanácsa (ICEVI) közösen megfogalmazott, globális nyilatkozatát, amely a Braille-írás-olvasás oktatásban való szerepére hívja fel a figyelmet. A 2026 augusztusában kiadott állásfoglalásában az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó Bizottsága ismét hangsúlyozza, hogy a Braille a vak emberek számára nem csupán tapintható írásrendszer, hanem az önállóság egyik eszköze. A Braille-hez való hozzáférés szorosan összefügg az oktatás, a munkavállalás, az önálló életvitel és a társadalmi részvétel jogával. A most kiadott Nyilatkozat egyértelművé teszi, miként kell végrehajtani az Egyezményben már meglévő kötelezettségeket annak biztosítása érdekében, hogy a Braille-írás-olvasás elsajátításához mindenki méltányos módon hozzáférjen.

Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményének, amelyet Magyarország 2006-ban írt alá, 21. cikke kimondja, hogy az államoknak elő kell segíteniük többek között a Braille használatát annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő emberek másokkal azonos módon juthassanak hozzá a közérdekű és mindennapi információkhoz. Ugyancsak fontos eszköz lehet a Braille az egyezmény 9. egyenlő esélyű hozzáférésre, a 19. önálló életvitelre, 24. oktatásra és 30. a szabadidős, sport és kulturális életben való egyenlő esélyű részvételre vonatkozó cikkeiben foglaltak megvalósítása szempontjából. Ezek a rendelkezések együttesen megkövetelik, hogy a vak, siketvak vagy gyengénlátó személyek megfelelő kommunikációs módokon – ideértve a Braille-írást is – hozzáférjenek az információkhoz és az oktatáshoz. A Nyilatkozat ezért a Braille-írás-olvasást nem speciális oktatási szolgáltatásként, hanem alapvető eszközként értelmezi, amely révén a részes államok teljesítik az Egyezményből fakadó kötelezettségeiket.

A Nyilatkozat kiemeli a Braille-írás-olvasás, valamint a jobb oktatási eredmények, a foglalkoztatás, a gazdasági részvétel és az önálló életvitel közötti szoros kapcsolatot. A rendelkezésre álló kutatások és bizonyítékok azt mutatják, hogy a Braille-írás-olvasás oktatásba történő beruházás mérhető társadalmi és gazdasági megtérülést eredményez, miközben előmozdítja az egyenlőséget, a befogadást és a teljes körű részvételt.

A Nyilatkozat foglalkozik azzal a tévhittel is, miszerint a digitális technológia csökkentette volna a Braille-írás jelentőségét. Ezzel szemben elismeri, hogy a hozzáférhető digitális technológiák és a Braille-írás egymást kiegészítik és kölcsönösen erősítik. A képernyőolvasók, a szintetizált beszéd és a hangoskönyvek bővítik az információhoz való hozzáférést, de nem helyettesítik a Braille olvasása és írása révén kialakuló kompetenciákat. A digitális technológiák – többek között a Braille-jegyzetelő eszközök, a Braille-kijelzők és a kifejezetten a Braille gyakorlására szolgáló alkalmazások – megkönnyítik a Braille-íráshoz való hozzáférést, annak használatát, tanulását és az írás-olvasási készségek fejlesztését.

Az ENSZ bizottság a Nyilatkozatban felszólítja a részes államokat, hogy a Braille-írás-olvasást építsék be a nemzeti jogszabályokba és az oktatáspolitikába; biztosítsák a tanulók szükségleteinek időben történő felmérését; biztosítsanak megfelelően képzett szaktanári személyzetet és hozzáférhető tananyagokat;
garantálják az egyenlő hozzáférést földrajzi elhelyezkedéstől vagy erőforrásoktól függetlenül; valamint biztosítsák a Braille-oktatási rendszerek hosszú távú, fenntartható finanszírozását.

Az eredeti, angol nyelvű nyilatkozat itt olvasható:
https://www.ohchr.org/en/treaty-bodies/crpd/statements-declarations-and-observations

dr. Gombás Judit és Ollé-Németh Orsolya – MVGYOSZ.