A felnőttkori tanulás szerepe a fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piacra jutásában és megtartásában

Az ELTE Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet műhely-konferenciája az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral és a Nemzeti Szociális és Foglalkoztatási Hivatal EPALE Magyarország szervezetével közös együttműködésben valósult meg. Mivel a foglalkoztatás területén a látássérült személyek is jelentős nehézségekkel küzdenek, az MVGYOSZ szakemberei érdeklődve várták az eseményt.

Rónay Zoltán, az ELTE PPK dékánhelyettese napindító köszöntőjében kiemelte, hogy ha a jogszabályi elvárások szintjén vizsgáljuk a fogyatékossággal élő személyek munkavállalását, akkor úgy tűnhet, minden rendben van. Azonban a statisztikák megmutatják a valóságot: a szegregáció már a közoktatás folyamán elindul, amely kihat a felsőoktatásra, s végül a munkavállalás területén csúcsosodik ki. A felnőttoktatásban olyan együttműködéseket és olyan feltételeket kell megteremteni, melyek ezt a folyamatot csillapítani tudják. A konferencia is ennek szellemében szerveződött.

Perlusz Andrea, az ELTE BGGYK dékánhelyettese az inkluzív, befogadó társadalmi környezet szerepéről beszélt a fogyatékossággal élő emberek aktív társadalmi részvételének, munkaerő-piaci, felnőttkori tanulási lehetőségeinek nézőpontjából. A személyes tapasztalás a legjobb eszköze egy befogadó munkahely kialakításának. Ehhez Magyarországon több szervezet, kezdeményezés nyújt ma lehetőséget a cégek számára.

Fehér Miklós, a Kézenfogva Alapítvány munkaerő-piaci szolgáltatásának vezetője nagy vonalakban bemutatta a szervezet céljait és munkaerő-piaci tevékenységét, amit néhány jó gyakorlattal szemléltetett a hallgatóság számára. Ilyen követendő példa lehet a Magyar Postával való együttműködés, mely során megváltozott munkaképességű személyek lehetőséget kapnak, hogy többféle feladatkörben kipróbálhassák magukat a posta logisztikai területén. A cél, hogy kiderüljön, milyen feladatkörben tudnak sikeresen munkát végezni, és mire kell figyelni a hosszú távú foglalkoztatásuk érdekében.
Nem csak a munkavállalók gyűjthetnek ily módon tapasztalatot. A programnak köszönhetően a Magyar Postának is lehetősége lett a munkakörök megvizsgálására: olyan munka-területeket állítottak ki, melyek rugalmasan alkalmazkodnak a megváltozott munkaképességű személyekhez. A program része volt a vezetők és munkatársak szemléletformálása is.

Hangya Dóra, a SINOSZ munkaerő-piaci szolgáltatásának vezetője a siket és nagyothalló személyek nyílt munkaerő-piaci lehetőségeivel kapcsolatos kutatásairól számolt be. Egy 2000 fős minta alapján a megkérdezettek 55%-a nem írja le önéletrajzában, hogy hallássérült személy, tehát fél attól, hogy emiatt nem hívják be állásinterjúra. Egyik legnagyobb stresszfaktor, hogy az állásinterjún érteni fogja-e őket az interjúztató.

Mindenképpen pozitívnak mondható, hogy a konferencián már több jó gyakorlatban is szereplő Magyar Posta képviseltette magát az eseményen. A cégnél a megváltozott munkaképességű személyek száma aktuálisan kb. 400 fő. Alapvető céljuk a munkahely befogadóvá tétele, s a tartós foglalkoztatás. Ennek megvalósításában jelentős szerepe van a kompetencia alapú munkaterületek rugalmas kialakítása és a munkatársak megfelelő informálása.

Az esemény második részében kisebb csoportokat alkotva osztották meg gondolataikat a résztvevők egy interaktív workshop keretében. A felvetett problématerületeket az oktatás és a munkavállalás szintjén kellett átgondolni és csapatban megoldani.

A workshop során a hallgatóságból is csatlakoztak az eseményhez. Beszélgetve az egyik  csoporthoz érkező fiatalokkal, akik a HR területen szeretnének majd elhelyezkedni, ismét megbizonyosodhatott arról a cikk írója, hogy fontos már ebben a szakaszban megfelelően informálni őket a fogyatékossággal élő személyekről, hiszen ők azok, akik segíthetik a megfelelő hozzáállást jövőbeli munkahelyük részéről. Ehhez viszont nem elég egy alkalom, folyamatos kapcsolat szükséges.

(Puskás Anett – MVGYOSZ. ifjúsági referens)