A Fővárosi Törvényszék a MEOSZ indítványa alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását a beszédfogyatékos emberek kommunikációját segítő eszközök támogatása érdekében
A bíróság szerint alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző, hogy a beszédfogyatékos emberek segédeszközeit nem támogatja a társadalombiztosítás.
A MEOSZ-hoz hasonlóan tehát a bíróság is úgy ítélte meg, hogy a helyzet orvoslásra szorul, azonban ezt a jelenlegi szabályozás alapján kizárólag az Alkotmánybíróság teheti meg. Zoltán Ágoston pere – melynek az a tétje, hogy hozzájuthat -e társadalombiztosítási támogatással azokhoz a kommunikációs eszközökhöz, amelyekkel kommunikálni tud a családjával és a külvilággal, vagy a NEAK elutasító határozata alapján egyebek mellett nem lesz képes kifejezni, ha fáj valamilye – csak az Alkotmánybíróság döntését követően folytatódhat. A taláros testület döntésének azonban ennél is nagyobb tétje van. Amennyiben ugyanis úgy ítélné meg, hogy a tb támogatás elutasításának alapjául szolgáló jogszabály alaptörvénybe ütközik, úgy az kihatással lehet valamennyi beszédfogyatékossággal érintett ember életére. Valóra válhatna – amiért a MEOSZ évek óta következetesen szót emel -, hogy a hangzó beszéd pótlását elősegítő eszközök államilag támogatottak és minden érintett számára biztosítottak legyenek.
Az ügyről részletesebben az alábbi linken olvashatnak.
Ezeket is olvassa el:
Forradalmi újítást mutattak be az exoszkeletonok terén
A mozgássérült Nicolas Hamilton annyiszor ment fel a lépcsőn, ahányszor testvére a dobogóra
Nem szállt ki a buszsofőr kinyitni a rámpát, megvárta, amíg az utasok beemelik a mozgássérültet

Nem elég fizikailag, a fejekben is akadálymentesíteni kell

Kora gyermekkori innovatív terápiák a Gézengúz Alapítványnál
Lendítenének a lakóparkterven – Teljesen megtorpant a 75 mozgássérültön segíteni hivatott, nagyszabá...
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
10°C






Vélemény, hozzászólás?