A Fővárosi Törvényszék a MEOSZ indítványa alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását a beszédfogyatékos emberek kommunikációját segítő eszközök támogatása érdekében
A bíróság szerint alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző, hogy a beszédfogyatékos emberek segédeszközeit nem támogatja a társadalombiztosítás.
A MEOSZ-hoz hasonlóan tehát a bíróság is úgy ítélte meg, hogy a helyzet orvoslásra szorul, azonban ezt a jelenlegi szabályozás alapján kizárólag az Alkotmánybíróság teheti meg. Zoltán Ágoston pere – melynek az a tétje, hogy hozzájuthat -e társadalombiztosítási támogatással azokhoz a kommunikációs eszközökhöz, amelyekkel kommunikálni tud a családjával és a külvilággal, vagy a NEAK elutasító határozata alapján egyebek mellett nem lesz képes kifejezni, ha fáj valamilye – csak az Alkotmánybíróság döntését követően folytatódhat. A taláros testület döntésének azonban ennél is nagyobb tétje van. Amennyiben ugyanis úgy ítélné meg, hogy a tb támogatás elutasításának alapjául szolgáló jogszabály alaptörvénybe ütközik, úgy az kihatással lehet valamennyi beszédfogyatékossággal érintett ember életére. Valóra válhatna – amiért a MEOSZ évek óta következetesen szót emel -, hogy a hangzó beszéd pótlását elősegítő eszközök államilag támogatottak és minden érintett számára biztosítottak legyenek.
Az ügyről részletesebben az alábbi linken olvashatnak.
Ezeket is olvassa el:
Annyira nehéz mozgássérültként egyetemen tanulni, hogy sokan inkább nem is jelentkeznek
Silány műlábakkal keserítik meg a mozgássérültek életét
Rendszeresen nem engedik felszállni a buszra a mozgássérült fiatalt
Utcára kerülhetnek a mozgás és a látássérült barátnők, sürgősen albérletet kell találnia a különlege...
Tom Cruise bokatörése élőben: a pillanat, amikor a szupersztár majdnem mozgássérült lett
„Én is élek, ő is, és nem is akárhogyan!” – Nők meséltek, milyen kerekesszékesként anyának lenni
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
4°C






Vélemény, hozzászólás?