A franciáktól jött, ma már hungarikum
A KARÁCSONYFÁRA AGGATOTT NÉPSZERŰ ÉDESSÉGET ELEINTE KI-KI MAGA KÉSZÍTETTE A KONYHÁJÁBAN Magyarországon túl sehol a világon nemigen díszítik szaloncukorral a karácsonyfát. Pedig a hungarikumnak számító karácsonyi édesség még csak nem is magyar eredetű. A csokis vagy kakaós bevonatú, belül többféle ízt rejtő szaloncukor ősének számító fondant francia cukrászmesterek jóvoltából már a 14. században létezett. A […]
A KARÁCSONYFÁRA AGGATOTT NÉPSZERŰ ÉDESSÉGET ELEINTE KI-KI MAGA KÉSZÍTETTE A KONYHÁJÁBAN
Magyarországon túl sehol a világon nemigen díszítik szaloncukorral a karácsonyfát. Pedig a hungarikumnak számító karácsonyi édesség még csak nem is magyar eredetű. A csokis vagy kakaós bevonatú, belül többféle ízt rejtő szaloncukor ősének számító fondant francia cukrászmesterek jóvoltából már a 14. században létezett. A magyarokkal a német honból idetelepült édességkészítők ismertették meg a fondant-készítés tudományát.
Noha a 19. század első felében már állítottak karácsonykor feldíszített fát, eleinte csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak ezt az ünnepi ékességet. Podmaniczky Frigyes báró ugyan azt írja emlékirataiban, hogy családjáé az elsőség, a karácsonyfaállítás Magyarországon már 1825 óta létező hagyomány. Az elsőség viszont máig kérdéses. Az első óvodaalapítóként ismert, szintén főnemesi családból származó Brunszvik Terézről is mondják, hogy ő díszített hazánkban elsőként karácsonyfát. Mindenesetre az tudható, hogy az ünnepen állított fenyőfákra csak a 19. század második felétől kerültek föl csillogó sztaniolba burkolt cukorkák. Akkor viszont már egy csapásra a hazai cukrászipar leginkább keresett karácsonyi idénytermékévé lett a „szaloncukor”.
Azokban az időkben még kisüzemi körülmények között, szabad tűzön, lábosokban főzték a fondant-cukrot. Miután kihűlt, ízesítettek, majd pedig formába öntötték, és becsomagolták. A fondant-készítést a 19. század végén a híres-nevezetes Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda gépesítette. Egyik-másik kisebb műhelyben azonban még a második világháború után is kézzel rojtozták a szaloncukor papírjának két végét.
(megjelent: NatGeo, 2020. december)
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
Narrált színházi előadások áprilisban
Ünnepváró Forgatag a Hagyományok Házában
Rózsakerti séta Kecskeméten a Bácsvakok Egyesület szervezésében
A térlátás vizsgálata áttörést jelent az autista gyerekek fejlesztésében Páli Jenő agykutató és kol...
Fogódzók egy új élethez, stabil pontokra alapozva
Rita hétfője
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
25°C







Vélemény, hozzászólás?