A jövőben fejegérrel is lehet sms-t írni

Akik nem tudnak megtanulni beszélni, és a mozgásállapotuk miatt a hagyományos jelnyelvet sem tudják elsajátítani AKK-ra (alternatív és augmentatív kommunikáció segítségére) van szükségük. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen megalkotott MouSense egy ilyen fejlesztés. „A fejegér használatakor a monitor fölé helyezett webkamera, követve a fejnek, az arcnak a mozgását a szoftver segítségével aktiválja az egér kurzorát a képernyőn, így biztosítva lehetőséget azon emberek számára, akik hagyományos módon nem tudják használni a számítógép egerét. Bármelyik végtag mozgatása fejegérré alakítható, amely fontos, ha valaki csak a lábát tudja használni” – hangsúlyozta a kutatóprogramhoz 2004-ben csatlakozó Miksztai-Réthey Brigitta, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék tanársegédje. Miksztai kutatótársaival karöltve olyan fejlesztőprogramokon dolgozik, amelyekkel a kommunikációsérült fiatalok képesek a számítógép segítségével kifejezni magukat.

A kutatócsoport a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral és a Segítő Kommunikáció Módszertani Központ (SKMK) súlyosan, halmozottan sérült növendékeivel dolgozik együtt. A Bliss Alapítvány által 1993 óta pályázatok és adományok segítségével működtetett központba az ország különböző területéről érkeznek kommunikációfogyatékos fiatalok állapotfelmérésre és/vagy fejlesztési javaslatokért. Mint Miksztaitól megtudtuk, olyan speciális területről van szó, ahol nem lehet sablonmegoldásokban gondolkodni. A növendékeknél egyenként keresik azt a módot, amivel a leginkább önállóvá tudnak válni, és a legjobban ki tudják fejezni gondolataikat.

De nemcsak kommunikációs célokra használják a fejegeret. „Van egy fiú, aki bár hagyományos módon tudja használni a számítógépet és az egeret, rossz tartásának orvoslására gyógytornásza a fejegeret javasolta. Így kénytelen egyenesen ülni és azon izmait használni, amit egyébként elhanyagol.”

Sokszor egy-egy SKMK növendék által definiált céljaik vannak. Egyéni kérés a MouSense mobiltelefonos operációs rendszereken futó változatának az elkészítése is. „Van egy kislány, aki novemberben tölti a tizennyolcadik életévét és nagy álma egy fejegérrel használható mobiltelefon, hogy sms-t írhasson.” A közeli cél, hogy a megfigyelt egyéni viselkedési jegyeket a webkamera kép alapján felismerve a számítógép jelezni tudja használójának lelkiállapotát, de az is, hogy a kurzor szemmozgással történő működtetését kifejlesszék.

„A fej mozgását nehéz precízen irányítani, ezért a fejegér használatának megtanulása hosszú és fárasztó folyamat. A motiváció fenntartásához a játékos, szórakoztató szoftverek nyújtanak segítséget” – érzékeltette a szituáció összetettségét Miksztai, aki egyrészt informatikai segítséget nyújt az eszközök és szoftverek használatához, másrészt ő adja a visszajelzést a programozóknak a felmerülő nehézségekről. „A probléma az, hogy kevesen vannak azok, akiknek megfelelő a számítógépes ismerete. A gyógypedagógusoknak kell a segítség, hogy megismerjék az eszközöket és magabiztosan használva a programokat egyedül tarthassák meg a foglalkozásokat.” Vannak úgynevezett keretprogramok, amik mindenki számára ismert sablonfeladat típusokat tartalmaznak, úgymint kakukktojás, párosító feadatok. Ezek olyan programok, amelyekben a képeket kicserélve a feladatokat változtatni lehet ez által alakítva az általános kereteket az egyéni igényekhez, hiszen más fajta tartalom motivál munkára egy négy éves gyereket, és egy huszonöt éves fiatalt. A kifejlesztett informatikai eszközöket és játékprogramokat kutatási pénzből finanszírozzák, amelyeket ingyen biztosítanak az érintettek számára.

Több agilis szakember dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003) „Európai Léptekkel a Tudásért” kutatóegyetemi program támogatásával működő projektben. Az eddigi évekhez képest több diák, doktorandusz és frissen végzett posztdoktori kutatót sikerült bevonni a kutatásokba, amely hozzájárul az egyetem nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Az SKMK-ban gyermekorvos, logopédus, gyógytornász, gyógypedagógus, konduktor figyeli és segít elemezni a fejlesztőfeladatok során fellépő reakciókat. Az egyetemen programozók készítik a szoftvereket, ezen felül több hallgató játékprogramok készítésével kapcsolódik a munkába. Matematikusok elemzik az eredményeket, mesterséges intelligencia kutatók a rásegítő mechanizmusok kutatásával segítik a fejlesztést.

A kutatócsoport hosszú távú célkitűzése, hogy a klasszikus módon kommunikálni nem tudók önálló számítógép használók lehessenek, és minél aktívabban kivehessék részüket a társasági életből. „Reméljük, hogy találunk újabb forrásokat, és a kutatóegyetemi státuszunk nem szűnik meg” – bizakodik Miksztai-Réthey Brigitta. A kutatóegyetemi státuszt 2010 óta szerezhetik meg az arra pályázó intézmények, így az ELTE 2012. május 31-ig biztosan kutatóegyetem marad.