A KDNP szerint az élettársi kapcsolat nem család

Szabó Tímea, az LMP politikusa üdvözölte, hogy az új Ptk.-ban eltörlik a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, azonban szerinte a javaslat figyelmen kívül hagyja a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény előírásait, és elnagyoltan kezeli a cselekvőképesség korlátozása nélküli, segítő, támogató modellek érvényesülését. A politikus üdvözölte, hogy a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet határozatlan időre megállapítani, ugyanakkor úgy értékelte, amíg létezik a cselekvőképesség teljes kizárása, addig paradigmaváltásról nem lehet beszélni ezen a területen.

Főként családjogi kérdésekről és a cselekvőképességet érintő szabályozásról beszéltek a képviselők az új Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslat szerdán folytatódott általános vitájának első felében. Egy KDNP-s politikus azt javasolta, hogy az élettársi kapcsolatot ne tekintsék családnak, a Jobbik felszólalója az egynemű párok bejegyezett élettársi kapcsolatát szüntetné meg, egy fideszes képviselő szerint kérdést vet fel az egynemű párok öröklésével kapcsolatos szabályozás, az LMP szónoka a cselekvőképességre vonatkozó szabályokon módosítana

Varga István, a Fidesz képviselője azt mondta, a törvényjavaslat a legkényesebb jogászi ízlést is kielégíti, koncepciójában és részleteiben is kiváló munka. A politikus gratulált a javaslatot munkatársaival kidolgozó Vékás Lajos akadémikusnak, a kodifikációs főbizottság vezetőjének, aki a múlt heti általános vitához hasonlóan, most is az ülésteremben követte nyomon az előterjesztés tárgyalását. Varga István kiemelte, hogy a bevezető rendelkezések száma szűkült a korábbihoz képest, csak azok az alapelvek kaptak helyet, amelyek a jogszabályok egészére vonatkoznak, a terjedelem szűkülése azonban nem jelenti a tartalom szűkülését, inkább ésszerű rendezőelv érvényesül és átláthatóbb lesz a szerkezet.

A Ptk. második könyvével, „Az ember mint jogalany” című fejezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagykorúak cselekvőképességének korlátozásán indokolt volt változtatni. Azt mondta, a javaslat a szükségesség és az arányosság elvéhez igazodva szabályozza a cselekvőképesség részleges és teljes korlátozásának szabályait és szigorítja a teljes gondnokság alá helyezés feltételeit. Szerinte régi adósságot pótol a javaslat azzal, hogy a közéleti személyek személyiségi jogainak védettsége esetében közelíti a jogot a bírói gyakorlathoz, emellett a megszünteti a nem vagyoni kártérítést, és bevezeti a sérelemdíjat.

„Az élettársi kapcsolat felelősséget nem vállaló emberek közössége”
Varga László, a KDNP képviselője örömét fejezte ki, hogy a családjog ismét a Ptk. része lett, ugyanakkor megerősítette: a KDNP azt javasolja, hogy az élettársi kapcsolatot vegyék ki a családjogból és a tegyék a szerződéses jogba, mert az élettársi kapcsolat „két ember közti szerződést jelent, és nem családot”. A politikus úgy fogalmazott: családban élni komoly felelősség, de anélkül, hogy meg akarna sérteni bárkit, azt kell mondania, hogy az „élettársi kapcsolat az bizonyos felelősséget nem vállaló emberek közössége”. Mint mondta, tudja, hogy ezért fog kapni „hideget is, meleget is”, de vállalja véleményét. Szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat nem keletkeztethet családjogi jogviszonyt, ezért külön törvényben kell szabályozni, hiszen ? fogalmazott ? „ez nem család, nem vállalhatnak gyermeket, örökbe nem fogadhatnak, semmi olyan jellemzője nincs, ami a családhoz egyáltalában köthető, vagy a családhoz hasonlítható”.

Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője szerint a hatályos családjogi törvényben nem egyértelmű, hogy két férfi vagy két nő házasságot köthet-e, és üdvözölte, hogy az új Ptk. tisztázza: csak férfi és nő házasodhat össze. Ugyanakkor közölte: nem támogatja, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége megmaradjon az egynemű pároknak. Szerinte egy többségében keresztény országban, „hitünk törvényei szerint” ezt ilyen formában nem kellene támogatni. Pozitívnak tartotta ugyanakkor, hogy az új Ptk. bevezeti a mediációt a bontóperek esetében.

Mátrai Márta fideszes képviselő kiemelte, hogy a család a „zsidó-hellén-keresztény” kultúrkörökben, történetileg és a formailag is kizárólag olyan kapcsolatrendszer, amely házasságon vagy vérségi leszármazáson alapszik. Szerinte ezért a leszármazó nélküli élettársi kapcsolat sem jogilag, sem szociológiai értelemben nem család, azonban alapvetően megváltoztatja az élettársak helyzetét, ha a kapcsolatból kiskorú gyermek származik, mert ebben az esetben nemcsak a kiskorú gyermek élvez családjogi védelmet, hanem az élettársak is.

A fideszes képviselő a külön törvény által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatot a „családjog értékrendjébe nem illeszkedő kapcsolati formának” nevezte, és jelezte, hogy a statisztikai adatok szerint jelenleg 200 bejegyzett élettársi kapcsolatot tartanak nyilván Magyarországon. Mátrai Márta közölte: kérdést vet fel, hogy a kódex örökjogi könyve az egynemű élettársakat az öröklés szempontjából a házastársak jogállásába helyezi.

Szabó Tímea, az LMP politikusa üdvözölte, hogy az új Ptk.-ban eltörlik a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, azonban szerinte a javaslat figyelmen kívül hagyja a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény előírásait, és elnagyoltan kezeli a cselekvőképesség korlátozása nélküli, segítő, támogató modellek érvényesülését. A politikus üdvözölte, hogy a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet határozatlan időre megállapítani, ugyanakkor úgy értékelte, amíg létezik a cselekvőképesség teljes kizárása, addig paradigmaváltásról nem lehet beszélni ezen a területen.

A személyiségi jogokkal kapcsolatban örömtelinek nevezte, hogy a javaslat az emberi méltósághoz való jogot emeli a középpontba, ugyanakkor jelezte, a közéleti szerelők alacsonyabb védettségi szintjével kapcsolatos részletszabályozásról módosító indítványokat nyújtanak be.

Adta hírül az MTI

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .