A látássérültek is önállóan bankolhatnak

Az ügy 2005-ben kezdődött, amikor Nyusti Szilvia és Takács Péter az OTP-nél megpanaszolták azt a helyzetet, hogy látássérültként az ATM-eket csak segítséggel vehetik igénybe, miközben a szolgáltatásért ugyanannyit fizetnek, mint mások. Az OTP mindezt azzal magyarázta, hogy a bankautomaták vakbaráttá alakítása aránytalanul sokba kerülne nekik, technikailag egyébként is bonyolult, ráadásul, a vakok és gyengénlátók érdekét sem szolgálná, mert a hangos változat személy- és vagyonbiztonságukat is veszélyeztetné. Valójában azonban más banki szolgáltatóknál már akkor is működött vakbarát automata, és az akadálymentesítés sem került volna ésszerűtlenül sokba.
A panaszosok személyiségi joguk megsértése miatt bírósághoz fordultak, a perben a De Jure Alapítvány ügyvédje képviselte őket. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete 2007-ben elmarasztalta az OTP Zrt.-t, egyben arra kötelezte, hogy 120 napon belül alakítsa át automatáinak jelentős részét, lássa el azokat Braille-billentyűzettel, képernyőolvasó szoftverrel és az ATM-eknél legyen fejhallgató-bemenet. Az ítélet lépcsőzetes áttérést írt elő, emellett 200-200 ezer forint kártérítést is megállapított a felpereseknek.
Az OTP fellebbezése nyomán másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, majd harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság járt el. Ők már nem látták indokoltnak az OTP elmarasztalását, így a két látássérült felperes 2009-ben jogerősen elveszítette a pert.
Takács Pétert a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében leginkább az háborította fel, miszerint a kiszolgáltatottság nem jelenti az emberi méltóság sérelmét. Valójában azonban a fogyatékosságban nem a fizikai korlátozottság az igazi teher, hanem éppenséggel az állapotból következő szociális hátrányok, az érintetteket sújtó negatív attitűdök. Ma már ez megannyi esetben csökkenthető, kiküszöbölhető. A bankjegykiadó-automaták vagy az internetes bankolást lehetővé tevő weboldalak akadálymentesítése pontosan ebbe a csoportba sorolható. Takács szerint ugyancsak vérlázító volt az ítélőtábla azon fejtegetése, hogy azért nem kell akadálymentesíteni az ATM-eket, mert azok önálló használata a látássérültek számára veszélyt jelentene. A károsultak a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordultak, amely 2010-ben az ENSZ frissen felállt fogyatékosügyi bizottsága elé vitte az ügyet.
Magyarország az elsők között csatlakozott 2007-ben az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezményéhez és az Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvéhez. A Fakultatív Jegyzőkönyv értelmében független szakértőkből álló bizottság vizsgálja az Egyezmény, illetve a fogyatékos emberek jogainak érvényesülését. A világon az első egyedi eljárás ez az ügy volt.
Az ENSZ-bizottság döntése most kimondja, Magyarország köteles megfelelő elégtételt nyújtani a kérelmezőknek, amely fedezi a hosszú procedúra során felmerülő költségeiket és orvosolja a banki szolgáltatás hozzáférésének hiányát. A két károsult kárigényével a közeljövőben az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordul- közölte Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke.

A döntés általános része arra kötelezi az államot, hogy határozza meg a látás- és más sérülteknek nyújtott szolgáltatások minimumát; emellett pedig a verdikt azt is garantálja, hogy az újonnan beszerzett automaták és az internetes bankolás teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek a fogyatékossággal élőknek. Az ENSZ-bizottság tekintettel a fogyatékos emberek speciális helyzetét figyelmen kívül hagyó jogerős hazai ítéletre bírói továbbképzést is javasol. Magyarország hat hónapon belül köteles választ adni, hogy mit tett az Egyezmény betartása és a Bizottság döntésének végrehajtása érdekében. Nyusti Szilvia szerint az ENSZ-bizottság várakozásán felüli pozitív döntést hozott, mely igazolja azt a kemény munkát, melyet ők és segítőik végeztek az ügyben. Reméli, hogy a döntés következményeként új fejezet kezdődik az akadálymentesítés terén.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41