Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Lord - Akarom *t
39
hallgató

A magyar betegeket elsők között vonhatják be a látásvisszaállító vizsgálatokba

- 2021. június 24. 12:07 - 505 megtekintés

Amikor a humán genom projekt befejeződött a kétezres évek elején, akkor az emberiség elmondhatta, hogy sikeresen leolvasta a genetikai kódot, és körülbelül most tartunk ott, hogy ezt át is tudjuk írni – véli György Bence, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője.

A Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szerző, majd a bostoni Harvard Egyetemen kutató szakember fontos szerepet tölt be a Roska Botond világhírű vakságkutató által alapított bázeli intézetben, ő felel azért, hogy a látás visszaállítása érdekében végzett alapkutatások eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a magyarországi terveikről, annak előkészítő munkálatairól, az orvosok és a betegszervezetek szerepéről.

Roska Botond az elmúlt pár alkalommal tett nyilatkozataiban említette meg a neved, mint az intézet fontos szereplője, de még mielőtt előreszaladnánk, hogy mivel is foglalkozol Bázelben, nagyon kíváncsi vagyok a szakmai múltadra.

György Bence: A Semmelweis Egyetemen végeztem általános orvosként, és itt kezdtem el PhD-zni molekuláris genetikából Buzás Edit professzorasszony laboratóriumában. Sejteredetű extracelluláris vezikulákkal foglalkoztam, és kezdettől fogva az érdekelt, hogyan lehet a sejtekbe valamilyen genetikai anyagot bevinni, amivel működésüket megváltoztathatjuk. A génterápiának ez az egyik legnehezebb kérdése. Ez olyan, mint ahogy

a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, a génterápiához ’delivery, delivery, delivery’, vagyis hatékony bejuttatásra van szükség.

A sejteredetű vezikulák azért keltették fel az érdeklődésemet, mert ezekről kimutatták, hogy természetes módon genetikai információt képesek átvinni egyik sejtből a másikba. Ezzel a területtel foglalkoztam öt éven keresztül, majd miután megszereztem a PhD fokozatomat, a Harvard Egyetemre kerültem, Bostonba. Itt elsősorban a génterápia két vetületére fókuszáltam feladataim során. Az egyik továbbra is a genetikai információ bejuttatásának kérdésköre volt, így kerültem a vírusvektorokkal kapcsolatos kutatások területére. A vírusvektorok és a vezikulák kombinációjából új típusú vektorokat hoztunk létre, ami alapján egy céget is alapítottunk. A másik terület, amin

hosszú éveken át dolgoztam, a precíz génszerkesztésen alapuló módszerek voltak.

Itt azt a kérdést vizsgáltuk, hogyan tudjuk a DNS 3,2 milliárd bázispárjából azt az egyet megcélozni és megváltoztatni, amelyik betegséget okoz. Amikor a humán genom projekt befejeződött a kétezres évek elején, akkor az emberiség elmondhatta, hogy sikeresen leolvasta a genetikai kódot, és körülbelül most tartunk ott, hogy ezt át is tudjuk írni. Ez azt jelenti, hogy kicserélünk, beszúrunk vagy kitörlünk egy bázist – pontosan úgy mintha egy szöveget szerkesztenénk, illetve helyesírási hibákat javítanánk.

A precíz génszerkesztés egy izgalmas terület, ami most kezd lendületesen fejlődni.

Ezek után hogyan kerültél Bázelbe?

Már a bázeli intézet megalapítása előtt is ismertem Roska Botond eredményeit. Látva a genetikai terápiás módszerek óriási fejlődését Bostonban, leginkább az kezdett el érdekelni, hogy ezeket a módszereket hogyan tudjuk átfordítani a hasznosság nyelvére, és a klinikumot megcélozni. Roska Botond felismerte, hogy az alapkutatás és a klinikum legszorosabb kapcsolata vezethet el ahhoz, hogy a lehető legsikeresebben ültessük át az alapkutatás eredményeit a gyakorlatba. Ez az ami engem megfogott, így most a bázeli intézetben én vezethetem ezeket a transzlációs kutatásokat.

Pontosan miből áll ez a transzlációs folyamat?

A lényege, hogy megfejtsük: hogyan visszük át az alapkutatási koncepciót a betegágy mellé. Ez egy nagyon komplex feladat, ami számos buktatót rejt. Ebbe beletartozik, hogy betegségmodelleken vizsgáljuk sikeres volt-e a génbevitel, a genetikai hiba kijavítása, vagy éppen sikerült-e a funkciót visszaállítani? Tehát a génterápiás eljárások megtervezése, a modellek beállítása, jellemzése, a vírusvektorok tervezése, gyártásának előkészítése a feladatom, de hozzá tartozik a klinikai kutatás is. Ez azt jelenti, hogy

a kezelendő betegeket alaposan jellemeznünk kell különböző klinikai vizsgálómódszerekkel, pontosan ismernünk kell, hogy mi okozza a betegséget, tudnunk kell milyen betegcsoportot fogunk tudni kezelni, végül pedig, hogy hogyan fogjuk tudni mérni a kezelés után az eredményességet.

És itt érkezünk el újra Botond legutóbbi mondataihoz, mert amikor a betegeken történő vizsgálatokról beszélt a legutóbbi előadásában, és a budapesti terveiről, akkor említette meg a neved. Milyen tervekkel rendelkeztek Magyarországra vonatkozóan, lehet erről részleteket elárulni?

Budapesten nagyon sok komoly alap- es transzlációs kutatás zajlik Szabó Arnold, Semmelweis Egyetemen működő laboratóriumával együttműködésben. Jelenleg is folyamatosan tesztelünk emberi eredetű retina tenyészeteken különböző génterápiás módszereket. Kijelenthetjük, hogy Magyarország ezen a területen világelső. Ezek a kísérletek lehetővé teszik, hogy közvetlenül humán szöveten tudjuk kipróbálni a modern genetikai módszereken alapuló új eljárásokat. Emellett azt tervezzük, hogy

a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának bevonásával megteremtjük a lehetőséget arra Magyarországon, hogy magyar betegeket vonhassunk be az általunk vezetett génterápiás vizsgálatokba.

Ehhez meg kell találni a kezelendő betegeket, rendszerezni kell az adataikat, illetve a legkorszerűbb klinikai vizsgálómódszerek sorával kell megvizsgálni őket. Svájcban felépítettünk egy olyan adatbázist, ami a genetikai eredetű vakságban szenvedő betegek adatait tartalmazza. Ebben több száz beteg minden paramétere megtalálható, az adatbázis könnyen kereshető, és ez alapján tudjuk, hogy melyik génterápiás módszer lesz alkalmazható az adott beteg esetében. Hasonlót tervezünk Magyarországon is létrehozni. Ennek részét képezi a genetikai diagnosztika, vagyis, hogy a betegekről részletes genetikai vizsgálati eredmény is rendelkezésre álljon. A bázeli intézetünkben működik egy genetikai laboratórium, ami világelső a szemészeti betegségek genetikájának leírásában. A genetikai vizsgálat célja, hogy pontosan megállapítsuk, milyen genetikai eltérések hogyan járulnak hozzá a betegség kialakulásához. Erre azért van szükség, mert a génterápiás módszerekkel csak akkor lehet kezelni a betegeket, ha a pontos genetikai diagnózis már megszületett.

Amennyiben a magyar betegpopuláció adatait sikerül pontosan felvenni és szisztematikusan, egy adatbázisba rendezni, úgy a magyar betegeket a világon az elsők között lehet majd génterápiás klinikai vizsgalatokba is bevonni.

Ebben a betegbevonási, megtalálási folyamatban kinek milyen szerepe van, a kezelőorvos áll a középpontban?

Igen, a kezelőorvosok állnak a középpontban, nagyon szoros együttműködésünk van a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájával, Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolttal. A kezelőorvosok mellett pedig ott vannak a betegsegítő szervezetek, Magyarországon ilyen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Retina Magyarországért Egyesülete és a Siketvakok Országos Egyesülete is. Rajtuk keresztül is nagyon sok beteget tudunk elérni, az ilyen szervezetek szerepe meghatározó.

Ezen a ponton elérkezünk egy nagyon érzékeny területre, vagyis a betegek és a vizsgálatokba később potenciálisan bevonható betegek várakozásainak menedzseléséhez. Hogyan lehet ezt kezelni? Hogyan tudjátok kezelni a megkereséseket?

Valóban, ezen a területen nagyon óvatosnak kell lenni és fokozatosan, lépésről lépésre haladunk. Sokan keresnek meg bennünket Magyarországról is, főleg, amikor Roska Botond bekerül a hírekbe. Ezekkel az érdeklődőkkel is tartjuk a kapcsolatot, hogy tájékoztathassuk őket, ha valamilyen klinikai vizsgálat elérhetővé válik számukra. Roska Botond kutatásairól szóló sajtóhíreknek és azok pontos megfogalmazásának nagy jelentősége van. Mert való igaz, hogy amit Roska Botond például legutóbb bejelentett, vagyis hogy egy öröklődő retinabetegségben szenvedő, vak embernek visszaadták részben a látását, még soha senkinek nem sikerült, és ez egy áttörő tudományos eredmény. De tudni kell azt is, hogy ezek után egyre több más okból vakságban szenvedő beteg nagy várakozással tekint arra, hogy ő is visszakapja a látását. Sajnos, a diagnózis függvényében ez jelenleg nem mindig lehetséges. Emellett a látás, mint érzékszervi funkció is nagyon bonyolult. Létezik fényérzékelés, a tájékozódáshoz elegendő látás, színlátás, kontrasztok látása, olvasáshoz szükséges látás vagy a mozgás észlelése. Hogy pontosan a látás melyik aspektusát milyen mértékben kaphatja vissza az adott beteg a speciális terápia által, az már sokkal bonyolultabb kérdés.

Hogy áll a magyarországi centrum kialakítása?

A leendő magyarországi centrumnak az évek óta sikeresen működő kutatási együttműködésünk képezi az alapját. Ebben Szabó Arnold szerepe kiemelkedő, ő fejlesztette ki azt a világon egyedülálló módszert, amivel az emberi retina hosszabb ideig életben tartható, és így laboratóriumi körülmények között is vizsgálható. A magyarországi kollaborációban hasonlóan fontos szerepe lesz a klinikai oldalnak is. A betegek megfelelő kutatási programokba való bevonását a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájával közösen tervezzük megvalósítani.

Úgy érezzük, hogy Magyarországon minden lehetőség rendelkezésre áll, beleértve a jól képzett szakembereket, és a támogató szabályozási környezetet is.

Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy nemzetközi klinikai vizsgálatot sikeresen végig lehessen vinni.

Ilyen esetekben a magyar betegek más betegekkel is versenyeznek, milyen országokkal vagytok kapcsolatban?

Amerikával nagyon jó kapcsolataink vannak. Ott több centrummal – Miami, San Francisco, Pittsburgh – is együttműködünk, de Szingapúrral és Kínával is dolgozunk, így például az egyik legnagyobb kínai intézettel Pekingben. Emellett számos európai országgal is természetesen. De a magyar helyzet különleges, mert szándékaink szerint

Budapesten egy olyan kollaborációt szeretnénk megvalósítani, ahol a transzlációs kutatások számos aspektusa egyedülálló módon kiépülhet.

Egyes kutatások esetében milyen időtávokról beszélünk? Csak mert legutóbb, amit Botond bemutatott, az egy 2005-ben indult kutatás, vagyis 15 éves időtávról beszélünk, vagy inkább 5-10 év?

Szerencsére ezen a téren is fejlődik, gyorsul a világ. Példaként hadd említsek néhány számot az amerikai gyógyszerügyi hivataltól. Ők azt jósolják, hogy 2025-re az új gyógyszerek 40 százaléka gén- és sejtterápián fog alapulni. Ha arra gondolunk, hogy most több, mint 1000 klinikai vizsgálat folyik a génterápia területén, láthatjuk hogy a transzlációs folyamatok is kezdenek felgyorsulni. Az első génterápia 27 évig tartott, mire eljutott a betegekhez. Most már többet tud a világ arról, hogy milyen lépéseken kell végigmenni a sikeres klinikai bevezetéshez, tudjuk, hogy nagyon fontos, hogy a terápiát mar a kezdeti fejlesztési stádiumban humánszöveten is vizsgáljuk. Nagyon fontos a transzlációnál, hogy már a folyamat legelején legyen tervünk arra, hogy pontosan milyen klinikai haszna lesz annak az eljárásnak, amin dolgozunk. Régen nagyon lassan, lépésről lépésre történt a transzlációs folyamat: az ember először kipróbálta az új módszert egy sejtvonalon, ha az jól működött, esetleg egy egéren is kipróbálta, végül pedig eljutott oda, hogy egy nagyobb állatmodellen is történjenek vizsgálatok. Az intézetünkben, ha bármilyen új ötlet vagy módszer felmerül, kipróbáljuk hogy működik-e laboratóriumban tenyésztett humán retinán. Így pedig nagyon le lehet rövidíteni a fejlesztési folyamatot. Ha nem működik a kezelési módszer humán szöveten, akkor jobban át kell gondolni, hogy érdemes-e egyáltalán egerekben tesztelni?

A koronavírus-járványnak volt hatása a munkátokra? Érzitek még ezt a hatást, amikor forrást gyűjt az intézet egy új kutatásra?

Fordítsuk át a kérdést arra, hogy milyen hatással volt maga a járvány és a védőoltás-megoldások a génterápia területére. A COVID ellen hatásos két legújabb technológiájú vakcina tulajdonképpen genetikai terápián alapul, hiszen nukleinsavat, RNS-t, juttatunk az emberi szervezetbe. Ezek nagy előnye, hogy nagyon könnyű őket tervezni. Jelenleg a delta mutáns az elterjedt, ha viszont holnap jönne az ’epszilon mutáns’, arra csupán néhány hét lenne kifejleszteni egy RNS-en alapuló új vakcinát. Ha a vírus szekvenciája ismert, abból nagyon könnyű laboratóriumi körülmények között a vakcinát előállítani, a gyártósor pedig már adott. Inkább az tart hosszabb ideig, hogy a hatóságok bevizsgálják, hogy az új vakcina is biztonságos és hatékony. A génszerkesztésen alapuló terápiákat is hasonlóan kell elképzelni. Ugyanígy mondhatjuk, hogy

ha egy terápia az egyik szembetegségben működőképes, akkor a másikban is hatékony lehet. Ez olyan, mint egy vadászbombázó, amit nagyon sokáig tartott kifejleszteni, de a bombákat nagyon gyorsan ki lehet rajta cserélni.

Most azt a korszakot éljük, amikor a világ hozzászokik ezeknek a nukleinsav-alapú terápiáknak az alkalmazásához. A szabályozási környezet, és infrastruktúra – beleértve a gyártást is – pedig alkalmazkodik ehhez a folyamathoz. Ezt pedig összességében a COVID járvány nagy mértékben segítette.

A transzlációs folyamatban hol jön a képbe a konkrét termék, terápia kifejlesztése, ezen a ponton milyen szereplők jönnek a képbe, befektetők, gyártók?

Az ember az akadémiai kutatás területén szabadon dolgozhat, nálunk az egyetlen kérdés, hogy tudományosan működik-e a módszer, illetve, hogy mi a betegek érdeke. Természetesen a hasznosíthatóság nagyon fontos, hiszen a végén a társadalomnak hasznos módszert akarunk a kezébe adni. Ha valami hasznos, annak pedig van pénzügyi értéke. Ebben a folyamatban előbb-utóbb eljutunk arra a pontra, amikor el kell kezdeni ipari szereplőkkel tárgyalni. Ugyanis egy ponton túl már csak az ipari szereplők tudják továbblendíteni a fejlesztést. Hiszen ha az ember jól összerakta a módszert az elején, egy idő után már más kérdéseket kell megoldani, ilyen például a finanszírozás, a pénzügyi megtérülés kérdése, a szabályozási környezet, a menedzsment stb. Ezen a ponton a kutatók általában céget alapítanak, és a kis cég elviszi egy további pontig a fejlesztést, majd ezt a kis céget végül általában megvásárolja egy nagy gyógyszercég. Csak ezeknek az óriási ipari szereplőknek van megfelelő infrastruktúrájuk arra, hogy egy úgynevezett fázis III vizsgálatot lefuttassanak. Ez az a fázis, amely, ha sikeres, a gyógyszer engedélyezéséhez vezet.

A bázeli intézet a fejlesztést melyik pontig tudja elvinni?

A lényeg az, hogy mi

szeretnénk ezt a folyamatot elvinni addig a pontig, amíg az első néhány beteg megkapja a kezelést.

Génterápia esetén ezt úgy hívják, hogy fázis Ib/IIa vizsgálat. A klasszikus értelmezésben a fázis I vizsgálat kizárólag a biztonságosságot vizsgálja egészséges embereken. Mivel azonban a génterápiát általában egészséges önkénteseken nem tesztelik, ezért a fázis Ib/IIa vizsgálat az első, amelyik a génterápiát emberben teszteli, itt már eleve betegeken vizsgáljak a biztonságosságot. A Roska Botond által néhány hete bemutatott látásvisszaállító terápia is fázis Ib/IIa vizsgálat volt. Ebből az derült ki, hogy biztonságos a terápia, de nem ez okozta a fokozott média érdeklődést, hanem az, hogy már ebben a korai fázisban hatásosságot is ki lehetett mutatni. Ha ez a kezdeti fázis lezajlik, utána a fázis IIb vizsgálatban már egyértelműen cégek veszik át a folyamat irányítását. Egyre több emberen kell tanulmányozni a hatásosságot, egyre bonyolultabb a szabályozó környezet, de maga a gyógyszerfejlesztés lényegi része már lezajlott, a gyógyszeren ilyenkor már nem lehet változtatni. (Forrás: Rehabportál)

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*


egy + 6 =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: MVGYOSZ. hírlevél - A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hírlevél műsora
  • 9:00: - Ruzsa Viktor műsora
    Rádiónk 2008. (indulása) óta fontosnak tartja a sérült emberekről szóló információkat eljuttatni az érintettek és érdeklődők számára.

    Műsorunk célcsoportja a sérült emberek és hozzátartozóik, a szociálisan érzékeny emberek csoportja. Küldetésünk alapja, hogy a célcsoport számára igen csak hiányos információs, tájékoztató és nem utolsó sorban szórakoztató magazint juttassunk el fogyatékkal élők és a témában érintett emberek részére. Rádióműsorunk két heti rendszerességgel jelentkezik új műsorral.
    Egy műsor, melynek célja a fogyatékos személyek lehetőségeinek, jogainak, és ezen jogok érvényesítési eszközeinek bemutatása. Felhívni a figyelmet az igazi esélyegyenlőségre, az önálló életvitel, valamint a társadalomban való aktív részvétel, maradéktalan biztosításának a fontosságára.

    A műsort ugyanebben az időben, a kimaradt héten ismételjük.

    E műsorunkat több vidéki rádió is átveszi. Ha az Ön rádiójában is szeretné sugározni, keeressen minket bizalommal!
  • 10:00: Tízórai - Godó Gyurival
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: Délután - Benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 14:00: Europe in my Backyard - Európai Uniós projektek (a Civil Rádió magazinműsora)
  • 16:00: Life is life - életmód magazin
  • 17:00: Live World - a legnagyobb külföldi előadók koncertjei
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: MVGYOSZ. hírlevél - A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hírlevél műsora
  • 21:00: - esélyegyenlőségi magazinműsor Ruzsa Viktorral
    Rádiónk 2008. (indulása) óta fontosnak tartja a sérült emberekről szóló információkat eljuttatni az érintettek és érdeklődők számára.

    Műsorunk célcsoportja a sérült emberek és hozzátartozóik, a szociálisan érzékeny emberek csoportja. Küldetésünk alapja, hogy a célcsoport számára igen csak hiányos információs, tájékoztató és nem utolsó sorban szórakoztató magazint juttassunk el fogyatékkal élők és a témában érintett emberek részére. Rádióműsorunk két heti rendszerességgel jelentkezik új műsorral.
    Egy műsor, melynek célja a fogyatékos személyek lehetőségeinek, jogainak, és ezen jogok érvényesítési eszközeinek bemutatása. Felhívni a figyelmet az igazi esélyegyenlőségre, az önálló életvitel, valamint a társadalomban való aktív részvétel, maradéktalan biztosításának a fontosságára.

    A műsort ugyanebben az időben, a kimaradt héten ismételjük.

    E műsorunkat több vidéki rádió is átveszi. Ha az Ön rádiójában is szeretné sugározni, keeressen minket bizalommal!
  • 22:00: Világjáró - Magyarosi Marianna utazási műsora
  • 23:00: - Reményik László interjú műsora
    A Vakok Állami Intézete, és az ötlet-, és házigazda Reményik László, "Ezer arc, ezer talentum" című közös programja minden hónap második keddjén (kivéve a nyári időszakot) megtekinthető élőben a Hermina út 21. szám alatt.
    (a rendezvények ingyenesek!)

    Cél, hogy minden hónap második keddjén olyan személyek legyenek a vendégek, akik tevékenységük, tudásuk, gondolataik, élettapasztalatuk révén szellemi munícióval tudnak szolgálni.

    Az interjú sorozat alkalmain két embert ismerhetnek meg a rendezvény látogatói, míg rádiónkban hetente egy-egy vendéget mutatunk be hallgatóink előtt (így a következő hétre csúszik át az aktuális rendezvény második vendége).

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2022. november 29. kedd, Taksony napja van.
Az év 48. hete és 333. napja.
Holnap András, Andor napja lesz.

1801. Bene Ferenc, a pesti egyetem orvos tanárának kezdeményezésére a fővárosban megkezdték a himlő elleni védőoltás alkalmazását.


1868. Pesten és Budán megtiltják a szemét utcára dobálását, s megkezdik az első pesti vízmű építését.


Horgas Béla / 1937. nov.29. - /

Tél

Pitt-patt,
csitt-csend, a fákon,
az ágon,
az egész világon,
csitt-csend, most hajlik,
pitt-patt, most mozdul,
ütődik,
hívja csengetőit,
csenget és kovácsol,
ág-bog hull a fáról:
kis üvegcsonkok,
tűhegyes fogak,
a ritkás levegőben
fölvillámlanak;
szél zúg, zeng, most,
szél fönn, lenn, most;
síneken utazik,
fejszefogba ütközik,
forgács lesz belőle:
ej-ha!

BKK Információk

18:26November 29. KEDDszerkeszti: Schilling Zsolt
RENDKÍVÜLI HÍREK  Járműhiba miatt a 19-es villamos a Szent Lukács Gyógyfürdő és a Batthyány tér között nem közlekedik, a 109-es autóbusz igénybevételét ajánljuk. A 41-es villamos terelve jár a Kamaraerdei Ifjúsági Park felé, nem érinti a Szent Lukács Gyógyfürdő és a Rudas Gyógyfürdő közötti megállókat.   Baleset történt a XV., Nyírpalota úton befelé a Szentmihályi út után a belső sávban.   Lassú az előrejutás a Kiskörúton az Astoria felé mindkét irányból, a Rákóczi úton a Blaha Lujza térnél, az Andrássy úton és a Bajcsy-Zsilinszky úton befelé az Erzsébet térnél, a Pesti alsó rakparton a Lánchíd felé mindkét irányból, az Apáczai Csere János utcában.   Akadozik a haladás a Hungária körgyűrűn és a Nagykörúton a nagyobb csomópontok közelében, a Budai alsó rakparton a Margit híd és a Petőfi híd közelében, a Széll Kálmán tér környékén.   A 105-ös és a 178-as autóbusz közúti torlódás miatt terelve közlekedik a budai végállomások felé, nem érinti a Petőfi tér megállót.  
 
FRISS HÍREK  Lezárták a fél útpályát a XXII., Leányka utcai felüljárón felújítás miatt várhatóan csütörtökön 23 óráig. A váltakozó irányú áthaladást jelzőlámpa irányítja. A környéken a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban megnövekedett menetidőre kell számítani.   A XIII., Röppentyű utcában a Rozsnyay utca és a Forgách utca között útszűkületre és sávelhúzásra kell számítani mától, mert felújítják a csatornát.   Sávlezárásra számítsanak az V., Apáczai Csere János utcában a Wekerle Sándor utca előtt távhővezeték-építés miatt.   A Bajcsy-Zsilinszky úton befelé az Arany János utca után lezárták a buszsávot egy hosszabb szakaszon, illetve a Bazilika előtt sávelhúzással irányonként két sáv járható karbantartás miatt.   A XVI., Vezér utcában tart a felújítás; megnyitották a Füredi utca és a Fogarasi út között a Rákospatak utca felé vezető oldalt, de szakaszonként mindkét irányban útszűkületre készüljenek, illetve a Bazsarózsa utca és a Fogarasi út között szintén útszűkületen kell áthajtani. Az Uzsoki Utcai Kórház; Rákosszentmihály; illetve Rákospalota felé a 82-es és a 82A trolibusz, valamint a 31-es, a 131-es, a 144-es és a 231-es autóbusz Vezér utca és Fogarasi út megállóját már korábban áthelyezték.   Adventi villamossal utazhatnak hétköznapokon 14 és 17 óra között a 2-es villamos vonalán.   Útszűkületre számítsanak a VIII., Csobánc utcában a Diószegi Sámuel utcánál, mert beszakadt az útpálya.    Lezárták az V., Irányi utcát a Belgrád rakpartnál vízvezeték-építés miatt. A Március 15. téren a Szabad sajtó út felé egy rövidebb szakaszon csak egy sávban tudnak áthaladni.    Lezárták a XXIII., Millennium utcát az Orbánhegyi dűlőnél vízvezeték-építés miatt. A közelben, a Pál Apostol utcában és a János Apostol utcában is útszűkületre kell készülni a Haraszti útnál.   A 60-as (fogaskerekű) villamos nem közlekedik karbantartás miatt. A Svábhegy és a Széchenyi-hegy, Gyermekvasút között a 60-as pótlóbusszal lehet utazni, amely a Művész út megállót csak a Széchenyi-hegy felé érinti. A pótlóbusz hétköznapokon üzemkezdettől 5:30-ig és 22 órától üzemzárásig, hétvégén üzemkezdettől 7:30-ig és 22 órától üzemzárásig igényvezérelten közlekedik. A Svábhegy és a Széll Kálmán tér között a 21-es, a 21A és a 221-es autóbusszal utazhatnak, a Svábhegy és a Királyhágó tér között pedig a 212-es és a 212A autóbusz igénybevételét ajánljuk.    A Gyál, Vecsési út felé közlekedő 55-ös, 94E és 294E autóbusz, illetve 994-es éjszakai járat Somogyi Béla utca megállóját áthelyezték átépítés miatt.  
 
AZ M3-AS METRÓ FELÚJÍTÁSA  KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS   Az M3-as metró munkanapokon a Göncz Árpád városközpont és a Kálvin tér között nem közlekedik, a kimaradt szakaszon pótlóbusszal utazhatnak. Munkanapokon a Göncz Árpád városközpont és a Nyugati pályaudvar között az M3A pótlóbusszal is utazhatnak. A metró a Nagyvárad téren nem áll meg, oda a Népligettől induló M30-as állomáspótló autóbusszal lehet eljutni. A Nagyvárad tér megközelíthető a belváros, illetve a Keleti pályaudvar felől a 2M és a 24-es villamossal, a Semmelweis Klinikák felől gyalog, vagy MOL Bubival. M3A pótlóbusz jár a Nyugati pályaudvar és a Göncz Árpád városközpont közötti szakaszon. Hétköznap esténként 21 órától, illetve hétvégén a metró csak Újpest-központ és a Göncz Árpád városközpont között jár. Kőbánya-Kispest és a Göncz Árpád városközpont között az M3-as metrópótló autóbusszal utazhatnak.   Az M3-as metró a Göncz Árpád városközpontban naponta 13 óráig a Kőbánya-Kispest irányú peronhoz érkezik, és onnan indul vissza Újpest felé. 13 órától üzemzárásig a szerelvények az Újpest-központ irányú peronhoz érkeznek, és onnan indulnak vissza Újpest felé.   A 34-es és a 106-os autóbusz Óbuda felé a Róbert Károly körúton a Váci út után nem áll meg a Göncz Árpád városközpont megállóban. A 115-ös autóbusz a Göncz Árpád városközpont felé a Váci úton a Róbert Károly körút előtti Göncz Árpád városközpont megállóban nem áll meg. A 254E autóbusz a Népligetig, a 254M autóbusz a Boráros térig közlekedik. Pestszentimre térségéből a Boráros tér az 54-es és az 55-ös autóbusszal továbbra is elérhető. A 84M, a 94M és a 294M autóbusz a továbbiakban nem érinti a Nagyvárad teret, ezért a kora reggeli járatok is 84E, 94E és 294E jelzéssel a Határ útig közlekednek. A 98E autóbusz mindkét irányban megáll a Csévéző utcában a Frangepán utca megállóban.   A Deák Ferenc téri aluljáróban már korábban lezárták a Károly körúti metrókijáratot, illetve a Bárczy István utcánál az aluljáró lépcsőjét. Az M1-es és az M2-es metró csak a Sütő utca és az Erzsébet tér felől közelíthető meg. A Nyugati téri aluljáróban továbbra sem használható a buszvégállomás Teréz körúti lépcsője.   KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS   A Szentkirályi utcát kétirányúsították a Baross utca és az Üllői út között, de az Üllői út irányába csak a BKK járatai hajthatnak be. Ezen a szakaszon mindkét oldalon tilos megállni. Újpesten az Árpád úton a Lebstück Mária utca és Kassai utca között is tilos parkolni. A szabálytalanul várakozó járműveket azonnal elszállítják.   Buszsávot jelöltek ki a Váci úton a Göncz Árpád városközpont és a Lehel tér között is. A Váci úton kifelé a Róbert Károly körút után, a felüljáró mellett csak egy sáv járható, ezért az Árpád híd felől a Váci út kifelé vezető oldalára kanyarodóknak csúcsidőben torlódásra kell számítani. Érdemes az Árpád hídról korábban, a Népfürdő utcánál lehajtani, és onnan a Dagály utca vagy a Vizafogó utca érintésével haladni Észak-Pest felé. A Váci út befelé vezető oldaláról a Róbert Károly körútnál nem lehet balra kanyarodni a felüljáró alatt, a Petneházy utcánál mindkét irányban jelzőlámpa szabályozza a haladást. A Váci úton a Dózsa György útnál mindkét irányban csak két sávban lehet közlekedni, de a külső sávokban jellemzően a metrópótló autóbuszok járnak, részükre elsőbbséget kell adni. Torlódásokra, hosszabb menetidőre kell készülni. Az erre autózóknak csúcsidőben érdemes más útvonalat választaniuk.   Továbbra is tilos jobbra kanyarodni a Váci úton befelé a Victor Hugo utcánál, valamint a Nyugati téri felüljáróról érkezőknek az Alkotmány utcánál. A Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcától befelé csak a belső sávban lehet egyenesen haladni, mellette buszsáv segíti a pótlóbuszok gyorsabb haladását, a külső sávot csak a jobbra forduláshoz szabad használni. A Kálvin téren már korábban áthangolták a jelzőlámpákat, illetve minden irányban csak egy sáv járható, ezért napközben torlódásra kell számítani. Az Üllői útról csak jobbra, a Múzeum körútra lehet kanyarodni. A Vámház körúton a Lónyay utcától a Kálvin tér felé ugyancsak egy sávon lehet haladni. A pótlóbuszok közlekedését segítő sárga csíkozott területen még forgalmi okból is tilos megállni! Tilos parkolni a Váci úton befelé a Lehel tértől; a tilosban parkoló járműveket elszállítják. A mozgáskorlátozott-parkolóhelyeket áthelyezték a környező utcákba.   Már korábban buszsávot jelöltek ki a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Kiskörúton az Andrássy út és a Kálvin tér között, az Andrássy úton befelé a Jókai tértől, a Váci úton a Lőportár utca és a Csanády utca között, illetve a Csanády utcától befelé a Nyugati térig. A buszsávokban tilos kerékpározni, és az itt megálló járműveket azonnal elszállítják!   A Bajcsy-Zsilinszky útra a Nagykörút felől továbbra is csak a BKK-járatok hajthatnak be. A Stollár Béla utca forgalmi iránya korábban megfordult, így a Bihari János utcától a Bajcsy-Zsilinszky út felé egyirányú. A Szent István körútról érkezők a Bajcsy-Zsilinszky utat csak a Teréz körút–Podmaniczky utca útvonalon érhetik el. Az Andrássy útról egy-egy sávból lehet balra a Deák Ferenc tér felé, és jobbra, a Bajcsy-Zsilinszky útra kanyarodni, valamint egyenesen továbbhaladni a József Attila utca felé. A Károly körúton az Astoria irányában a belső sáv a buszsáv, a külső sáv a forgalmi sáv. Az Astoriánál továbbra is a belső sávból lehet egyenesen haladni, és a külső sávból jobbra kanyarodni. A kerékpárral közlekedőket külön jelzőlámpa segíti. A Múzeum körúton a külső sáv a buszsáv. A Bank utcában a Bajcsy-Zsilinszky útnál útszűkületre készüljenek.   A Váci úton a Dózsa György útnál irányonként két sáv járható, befelé nem lehet balra kanyarodni, a kifelé vezető oldalon csak egyenesen lehet továbbhaladni. A Dózsa György úton a Váci útnál irányonként egy sávon közlekedhetnek. Az Ipoly utcában a Váci út előtt sávlezárásra kell készülni, a parkolási lehetőség is megszűnt ezen a szakaszon.   Megváltozott a forgalmi rend a XIII., Kádár utcában; a Váci úttól a Visegrádi utca felé lett egyirányú a Kresz Géza utcáig. A Váci útra a Radnóti Miklós utcán át lehet kihajtani.   A Vágóhíd utcából nem lehet balra, az Albert Flórián útra kanyarodni. Kerülni az Üllői út–Könyves Kálmán körút–Albert Flórián út útvonalon lehet. A Baross utcában a Szabó Ervin térnél útszűkület és sávelhúzás nehezíti a közlekedést.   KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A Kálvin téren és az Astoriánál a sűrűn járó pótlóbuszok miatt fokozott figyelmet igényel az áthaladás, ezért a belváros átszelésére a Kiskörút helyett a Nagykörutat, illetve a Kecskeméti utca–Ferenciek tere–Petőfi Sándor utca útvonalat ajánljuk a kerékpárral közlekedőknek.  
 

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


hat mínusz három = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 315
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com