A Microsoft programozást tanító eszközt fejlesztett vak gyerekeknek

A Code Jumpernek nevezett rendszer a vizuális blokkora épülő kódolást tanító
programokhoz hasonlóan működik, de tapintható, fizikailag áthelyezhető
modulokkal dolgozik.

Míg a kétezres években még csak a számítógép-felhasználói képességeket
tartották a munkaerőpiaci sikerek alapfeltételének, napjainkban egyre
munkakörhöz várják el az algoritmusok alapvető mechanizmusainak ismeretét
is. Erre reagálva használják a legtöbb nyugat-európai és kelet-ázsiai
általános iskolában a grafikus programozástanító alkalmazásokat, leginkább a
Scratchet. Ezek azonban, minthogy a képernyőn ábrázolt dobozok rakosgatását
kívánják, hozzáférhetetlenek a látássérült diákok számára.

Márpedig az integrált oktatás legalább annyira alapkövetelmény a fejlett
iskolarendszerekben, mint a kódolás oktatása.

Ezt az ellentmondást igyekszik feloldani a Microsoft által évekig
fejlesztett, és most bemutatott, Code Jumper névre keresztelt rendszer. Ez
gyakorlatilag egy szó szerint fizikailag is megfogható programozási nyelv,
amelyben a diákoknak vezetékekkel összekötött modulokat kell egymáshoz
csatolniuk. A modulok között megtalálhatók az algoritmusok alapvető elemei.

A termék, amelyet első körben az Egyesült Királyságban, az Egyesült
Államokban, Kanadában, Indiában és Ausztráliában kezdenek árulni, majd az
elkövetkező években várhatóan az egész világon bevezetik, a tavalyelőtt
bejelentett Project Torino folyománya.

„A tervezéskor követett fő alapelvünk a bevonódás volt. Nem akarjuk, hogy
ezek a gyerekek megint kiszoruljanak [a többségi oktatásból]”

– mondta Cecily Morrison, a Microsoft rendszert kifejlesztő cambridge-i
kutatóközpontjának munkatársa. Az eszköz azonban nemcsak a látássérült
gyerekek számára lehet hasznos, hanem mindenkinek, hiszen a fizikailag is
létező blokkok tényleges összekapcsolása folytán mélyebben érthetik meg a
modulok közötti kapcsolatokat.

Az eszközzel elsősorban a 7-11 év közötti gyerekeket célozzák. A
segítségével „írt” programok főként hallható eredménnyel járnak, például
dallamot állíthatnak össze, zajokból szervezhetnek ütemes hangeffektusokat.
Miután a fizikai programnyelvet elsajátították, a fejlesztők szerint sokkal
könnyebben térhetnek át a szöveges programnyelvek használatára, amelyet
egyéb kisegítő lehetőségek tesznek számukra hozzáférhetőbbé. (BBC./Index)

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.