A Neuralink megoldotta: már gondolatokkal is irányítható a kerekesszék

A cég tájékoztatása szerint az implantátum összesen 1024 elektródát tartalmaz, amelyeket több mint 100 ultravékony szálon osztottak el.

Ezek a szálak vékonyabbak az emberi hajszálnál, a beültetésüket pedig egy speciális sebészrobot végzi el, úgy, hogy a környező agyszövetek a lehető legkisebb mértékben károsodjanak. A rendszer működési elve azon alapul, hogy a mozgásban érintett neuronok akkor is generálnak elektromos aktivitást, ha a páciens fizikailag már nem képes mozogni.

Az eszköz valós időben rögzíti a jeleket, egy gépi tanulási modell pedig digitális parancsokká alakítja őket.

„A Neuralink implantátuma valós időben fejti meg a mozgási szándékot a képernyőn látható kurzor mozgatásához” – közölte friss videójában a vállalat. A virtuális kurzor egyedi alkalmazást irányít, amely a kerekesszékre szerelt kamera élő képét mutatja a felhasználónak. A rendszer a kurzor mozgását fordítja le a szék vezérlése számára értelmezhető parancsokra. „Minél messzebbre tolja valaki a kurzort bármelyik irányba, annál gyorsabban halad a szék” – állítja a demonstrációban a Neuralink.

A fejlesztők különös figyelmet fordítottak a biztonságra, így a kerekesszék nem halad a végtelenségig egyetlen irányba. Amennyiben a felhasználó figyelme lazul, vagy már nem koncentrál az irányításra, a kurzor automatikusan visszaáll a középső helyzetbe, a jármű pedig fokozatosan lassít, majd megáll.

A technológia alapját a cég januárban indult PRIME című klinikai vizsgálata adja. A legfrissebb adatok szerint június második feléig világszerte 26 ember kapta meg az N1 implantátumot. Bár a fejlődés szemmel látható, a Neuralink hangsúlyozza: a kerekesszék-vezérlés jelenleg egy kutatási eredmény, és nem piaci termék. Az eszköz szélesebb körű elterjedése előtt további tesztekre van szükség, mivel az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal még nem engedélyezte az implantátumot. Az agyi chip egyébként megérkezett Európába is: az Egyesült Királyságban eddig hét pácienst vontak be a klinikai vizsgálatokba.

Forrás: Newtechnology.hu