A rokkantsági ellátórendszer korrekcióját javasolja a MEOSZ

37 ezer forintból megélni sem lehet, nemhogy rehabilitálódni- A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége több más intézkedés mellett az ellátások felső összeghatárának emelését, a jövedelemkorlát eltörlését, a szükséges biztosítási idő módosítását és a foglalkoztatás támogatására vonatkozó jogszabályok módosítását javasolja az Emberi Erőforrások Minisztériumának a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény tervezett módosítása kapcsán.

A Szövetség továbbra sem ért egyet a rokkantnyugdíj eltörlésével, de bízik abban, hogy az általa javasolt intézkedésekkel valamelyest csökkenthetők a megváltozott munkaképességű embereket ért méltánytalanságok, mérsékelhető az új ellátó- és felülvizsgálati rendszer okozta elszegényedés és növelhető e társadalmi csoport foglalkoztatottsága.

A MEOSZ mindenképp módosítaná az ellátások azon feltételét, miszerint a leszázalékolást megelőző öt éven belül három év biztosítási idő szükséges, mert a mostani szabályozás miatt ellátás nélkül maradnak olyanok, akik több tíz éves munkaviszonnyal rendelkeznek, de betegség, munkanélküliség vagy épp gyermekvállalás miatt nem tudják teljesíteni ezt a feltételt. A Szövetség szerint meg kell emelni az ellátások felső összeghatárát is, azok ugyanis sok esetben rendkívül alacsonyak. Az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer forint, hiába van az érintettek mögött akár harminc év munkaviszony. Összehasonlításképp: a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt. A rokkantsági ellátás jövedelemkorlátja a munkavállalás ellen hat, a szervezet ezért az eltörlését javasolja, amivel az állam is jól járna, hisz több adó- és járulékbevételre tehetne szert.

Az új rendszerben állapotromlás és -javulás esetén is újraszámolják az ellátást, ami sok esetben a több évtizedes munkával megalapozott, 80-100 ezer forintos korábbi rokkantnyugdíjak megfeleződését eredményezi, a létbizonytalanságba taszítva az érintetteket. A Szövetség ezért azt javasolja, hogy csak a kategóriát átlépő, tényleges állapotjavulás esetén legyen újonnan megállapítva az ellátás. A MEOSZ kezdeményezi, hogy a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában az érintettek kaphassanak ellátást, sokan ugyanis azért nem tudnak élni a jogorvoslattal, mert a több évig elhúzódó perek alatt semmilyen ellátás nem jár nekik. A javaslat rehabilitációs kártyát biztosítana azoknak, akik legalább 33 százalékos egészségkárosodást szenvedtek, nekik ugyanis jelenleg sem ellátás, sem foglalkoztatási támogatás nem jár, miközben megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudnak elhelyezkedni sem. A Szövetség szeretné, ha újabb vizsgálat nélkül foglalkoztatási támogatás járna azok után is, akik fogyatékossági támogatásban, illetve fogyatékosságuk miatt felnőttként magasabb összegű családi pótlékban, árvaellátásban és vakok személyi járadékában részesülnek.

A MEOSZ több más, a fogyatékos emberek életére hatást gyakorló jogszabály módosítását is kezdeményezi a jövőben.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.