A május 24-edikei műsor tartalmából…

20240520_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240514_intelligens-szuro-kepalkotas-fenykepezes

Csináltak egy 10 000 pixeles szenzort, így az olcsóbb mobil gyenge kamerája is profi fényképezőgép lehet

A szakértő csapat eredeti célja egy olyan anyag elkészítése volt, amely minimális fényelnyelés mellett megfelelő minőségű jelet generál a fényfeldolgozáshoz. A kutatók egy 1 négyzetméteres, 2D-s félvezetőt alkalmaztak, ami egy néhány atomból álló, vékony rétegként jelenik meg az egységen.

A vékonysága miatt az anyag átlátszó, ennek ellenére olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a beérkező fotonok számára, hogy hatékonyan szabályozzák az elektromos vezetőképességet. A kutatóknak sikerült ezt a félvezetőt egy folyadékkristályos réteghez kötni.

Végeredményként egy 10 000 pixeles intelligens szűrőt kaptak, amelynek minden egyes pixele képes átlátszóból félig átlátszóba, vagy nem átlátszóba váltani – vagyis a fény csak ott jut be a szenzorhoz, ahol arra szükség van. A hatás kiváltásához már néhány foton is elegendő. A mérnököknek a rendszert sikerült úgy integrálniuk egy okostelefon képalkotó szenzorával, hogy az jelentősen csökkentette a képek tükröződését.

A szakemberek szerint a fejlesztés emellett az iparban is felhasználható – például önvezető járművekben vagy olyan helyeken, ahol a gépi látásra kell támaszkodni.

https://www.zoldpalya.hu/varos/a-bolygo-szendioxid-szintje-gyorsabban-no-mint-korabban-barmikor-356030.html

Gyorsabban nő a bolygó szén-dioxid szintje, mint korábban bármikor

Egy igen aggasztó jelenségre hívta fel nemrégiben a figyelmet a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal laboratóriuma, ami a Hawaii szigeteken található Big Island nevű vulkánjának tetején található. Mérési eredményeik szerint januártól áprilisig gyorsabban emelkedett a levegő szén-dioxid koncentrációja, mint korábban bármely év első negyedében. A jelenség, amely túlszárnyalja a 2016-ban megfigyelt rekordot jelentő növekedést, egy újabb vészjósló jele lehet annak, hogy a kibocsátások csökkentésére irányuló erőfeszítéseink sorra vallanak kudarcot.

A tavalyi erőteljes El Niño-hatás lehet a kiugrás egyik legfőbb okozója, az időjárási minta azonban csak egy már meglévő tendenciát erősített tovább. Ralph Keeling, a Scripps Intézet szén-dioxid-programjának igazgatója szerint ez nem meglepő, hiszen globálisan több fosszilis energiahordozót égetünk el, mint bármikor korábban a történelem során.

Keeling szerint az El Niño-val összefüggő aszályok a trópusi területeken, köztük Indonéziában és Dél-Amerika északi részén kevesebb szenet tárolnak a növényekben. A szárazföldi ökoszisztémák világszerte hajlamosak több szén-dioxidot kibocsátani az El Niño idején, mivel az időjárási mintázat a csapadék és a hőmérséklet változásával jár.

Szakértők szerint ahhoz, hogy a szén-dioxid-koncentráció a most tapasztalható kritikus szint alá csökkenjen, több mint két évszázadra lenne szükség, még akkor is, ha a kibocsátás az évszázad végére közel nullára csökkenne. Azonban a jelenleg tapasztalható trendek alapján egyelőre ez az ötven százalékos csökkenés is túl ambiciózusnak tűnik.

20240520_tma_2_resz

https://raketa.hu/egyetlen-nap-leforgasa-alatt-akar-eveket-is-oregedhetnek-a-sejtjeink

Egyetlen nap leforgása alatt akár éveket is öregedhetnek a sejtjeink

Litvániában végzett kutatások kimutatták, hogy a sejtjeink epigenetikai kora – amelyet korábban viszonylag állandónak hittek – a nap folyamán jelentős mértékben ingadozhat. A felfedezés így megkérdőjelezi a sejtéletkor meghatározásának a hagyományos módszereit, amelyek eddig jellemzően egyetlen szövetmintára támaszkodtak, és ezért tehát nem biztos, hogy olyan megbízhatóak, mint azt eddig hitték.

A litván kutatás során egy 52 éves férfi vérmintáit vizsgálták, amelyeket háromórás időközönként gyűjtöttek be egy 72 órás időintervallumban. A kutatók 17 különböző epigenetikus órát elemeztek az egyes minták fehérvérsejtjeiben. Meglepő módon ezek közül az órák közül 13 szignifikáns eltéréseket mutatott a sejtek életkorában a nap folyamán, ami körülbelül 5,5 éves korkülönbséget mutat a legfiatalabb és legidősebb állapotok között – jellemzően a fiatalabb állapot kora reggel, míg az idősebb délre jelentkezett. Vagyis mondjuk ezek alapján a férfi sejtjei kora reggel 5,5 évvel tűntek fiatalabbnak, mint délután.

A mostani eredmény összhangban van egy 2020-as tanulmány eredményeivel, amely hasonló napi ciklusokat állapított meg a sejtéletkorban. Akkor azt állapították meg, hogy a fehérvérsejtek aránya és típusai a nap folyamán változnak, ami hozzájárulhat ezekhez az életkor-ingadozásokhoz.

Mindennek komoly következményei vannak az orvosi vizsgálatok szempontjából: ha a sejtek életkora ekkora skálán képes változni egy napon belül, akkor több, különböző időpontban vett mintára lehet szükség az egyén epigenetikai életkor pontos meghatározásához. Ez javíthatja az életkorral összefüggő betegségek kockázatértékelésének pontosságát, valamint jobban megalapozhatja az egészségügyi stratégiákat is.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/05/12/kamasz-alvas/

Kevesebbet alszanak a népszerű tinik

Svéd és ausztrál kutatók vizsgálták meg, miként befolyásolja a tinik alvásidejét az, hogy az iskolatársaik körében népszerűek-e, a felmérést 14-18 éves svéd diákok között, iskolai közösségeken belül végezték, és a hétköznapi alvásidejük mellett számos más tényezőről is kifaggatták őket.

Tizenéves korban 8-10 óra alvás a javasolt, azonban ebben az életkorban olyan sok dolog van, ami elvonja a figyelmet a pihenésről, hogy igazán nem csoda, ha állandóan álmos egy tini.

Ilyenkor nő meg az iskolában is a terhelés, egyre fontosabbá válnak a családtól külön zajló események, aktivitások, és persze a barátságok, romantikus kapcsolatok is mind az alvástól vesznek el időt. A kutatók arra jutottak, hogy a népszerűbb fiatalok (akikről iskolatársaik azt nyilatkozták, hogy a barátaik közé tartoznak) alszanak a legkevesebbet, ők naponta 27 perccel rövidebb időt töltenek pihenéssel. Érdekes módon a lányok alvásproblémáról, alvási nehézségről (nehezebben aludtak el, túl hamar felébredtek, álmosak voltak) is többször beszámoltak, a fiúk viszont jóval kevésbé élték ezeket át.

Nem világos, mi lehet az oka ennek a nemi különbségnek, de talán ahhoz köthető, hogy a lányok több odafigyeléssel és aggodalommal fordulnak a barátaik felé, és gyakrabban segítenek nekik, mint a fiúk. Könnyen lehet, hogy ezeket az aggodalmaikat az ágyba is magukkal viszik.

Elképzelhető, hogy a népszerűség és az ezzel járó több barát egyszerűen annyival több időt igényel, hogy emiatt kevesebb jut alvásra. A barátokkal való kapcsolat érzelmi háttere is hozzájárulhat ehhez, azonban a kutatók szerint fontos lenne részleteiben megérteni az okokat.

A szakértők úgy vélik, az sem jó, ha egy fiatal hétvégén akarja behozni a hétköznapokon kihagyott alvást, és mondjuk délután egyig alszik vasárnap. Ez azt eredményezi, hogy este nem tud majd elaludni, és ezzel az egész hétközi alvási problémát tartja fenn.

20240520_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240514_sok-ules-veszelye-gyerekeknel-szivnagyobbodas

Egyre nagyobbodik a gyerekek szíve

Sokat hallani, olvasni az ülőmunka egészségügyi következményeiről, azonban elsősorban a felnőttekre vonatkoztatva. Egy új kutatás viszont a gyerekekre fókuszált, és kiderült, ha a kicsik sokat ülnek, az számukra is fölöttébb kockázatos.

A Bristoli és Exeteri Egyetem, valamint a Kelet-Finnország Egyetem szakemberei egy átfogó kutatásba 1682 gyereket és serdülőkorút vontak be, hogy kiderítsék az ülés, illetve a mérsékelttől az erőteljesig terjedő mozgás hatását a szívre. Vizsgálatuk a világ legnagyobb és leghosszabb követéses, gyorsulásmérővel mért mozgásviselkedési megfigyelése volt. Rengeteg laborvizsgálatot végeztek, továbbá számos kapcsolódó tényezőt figyelembe vettek, így a társadalmi-gazdasági helyzetet, a szív- és érrendszeri betegségek családi anamnézisét, a vérnyomást, a pulzusszámot, a dohányzási szokásokat.

Amit végül találtak az nem túl szívderítő: a gyerekkori sok ülés a szív megnagyobbodásához vezet, ami növeli a szív-és érrendszeri betegségek és az ezzel kapcsolatos halálozás kockázatát, és mindez független volt az elhízástól vagy a magas vérnyomástól.

Az eredményekből szerencsére az is kiderült, hogy a könnyű fizikai aktivitás csökkentheti ezt a fenyegetettséget: számszerint a napi 3–4 órás könnyű fizikai aktivitás 49 százalékkal csökkentette a szívizomtömeg növekedését, és a szív egészségének javulásához vezetett. Ennyi időt mozgással tölteni pedig nem nehéz, ebbe beletartozhat a játszóterezés, a labdajátékok, a kutyasétáltatás. A szülőnek is nagy a felelőssége, ha kell, erőltesse gyereke rendszeres mozgását a későbbi jobb ér- és szívrendszeri egészség érdekében.

https://hvg.hu/tudomany/20240514_mediterran-etrend-olivaolaj-hatasa-demencia-agy-egeszseg

Napi fél evőkanál: Egyetlen apró változtatás az étrendben 28% csökkentheti a demencia miatti halál kockázatát

Az egészséges „mediterrán” étrend receptjei általában egy kevés olívaolajat is tartalmaznak, az amerikai Harvard Egyetem kutatói azonban azt állítják, hogy ennek a hozzávalónak önmagában is kiemelkedően jótékony hatása lehet az ember egészségére. A szakemberek azt is megállapították, hogy ez a demenciával kapcsolatban is érvényes.

A Harvard Egyetem táplálkozási szakértője csapatával együtt összesítette azokat a kutatási eredményeket, amiket még a hetvenes és a nyolcvanas években készítettek ápolónők és egészségügyi szakemberek bevonásával. A felmérés résztvevőinek az adatok rögzítésének kezdetekor nem volt sem szívbetegsége, sem daganatos megbetegedése. Összesen 92 383 résztvevőt vontak be a kutatásba, az egészségi állapotuk utánkövetése során pedig azt jegyezték fel, hogy az 1990-es években 4751-en haltak meg a demenciával összefüggő valamilyen ok miatt.

A kutatók azt találták, hogy azoknál a felnőtteknél, akik napi rendszerességgel több mint 7 gramm – vagyis nagyjából fél evőkanál – olívaolajat fogyasztottak, 28 százalékkal csökkent a demenciával összefüggő halálozás kockázata, mint azoknál, akik ritkán, vagy soha nem fogyasztották ezt az alapanyagot.

A szakértők szerint mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy az olívaolaj gyulladáscsökkentő és neuroprotektív hatást fejthet ki, mert magas benne az egyszeresen telítetlen zsírsavak és más antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező vegyületek, például az E-vitamin és a polifenolok aránya.

Az állatkísérletek arra engednek következtetni, hogy az olívaolajban található telítetlen zsírsavak segíthetnek megvédeni az ember egészségét, a polifenolok pedig megakadályozhatják például az Alzheimer-kór kialakulásához vezető amiloid plakkok képződését.

Mivel a demenciában szenvedők száma világszerte növekszik, és nincs a betegségre gyógymód, a kutatók a megelőzésre próbálnak nagy hangsúlyt fektetni. Ebben komoly szerep juthat az olívaolajnak, amihez azonban nem mindenki férhet hozzá, ráadásul az sem kizárt, hogy az olívaolaj minősége is meghatározó tényezője lehet a hatásfokának.

20240520_tma_4_resz

https://newtechnology.hu/egy-finn-vallalat-100-mwh-s-homokakkumulatort-epit-a-tavfutes-tamogatasara/

Egy finn vállalat 100 MWh-s homokakkumulátort épít a távfűtés támogatására

Az egyik finn, megújuló energiatárolási megoldásokat tervező vállalat nem kevesebb, mint 100 megawattórás energiatároló egysége nagy mennyiségű zúzott szappankő felhasználásával készül a Finnország déli részén található Pornainenben, ahol az akkumulátorgyártásban mindenképpen szokatlan nyersanyag ipari melléktermékként hozzáférhető. A cég szabadalmaztatott, magas hőmérsékletű, nagyméretű hőtárolójának célja, hogy segítse a szél- és naperőművekből előállított energia skálázását.

A 13 méter magas és 15 méter széles homokakkumulátor egy alacsony minőségű, de hőtárolásra kiváló szappankőhomokkal feltöltött toronyból áll. Ide vezetik a megújuló források többletenergiájából termelt hőt, aminek a hatására a tartályban lévő homok felmelegszik, akár 500 Celsius-fokra. A készülék kialakítása lehetővé teszi, hogy a homok több hónapig (például a nyári szezon alatt) megtartsa az elképesztő hőt, ami a toronyból egyenesen a távfűtési hálózatba küldhető, és felhasználható lakások, irodák, sőt, medencék és még sok minden más fűtésére. A cég 2022 májusában mutatta be ezt a technológiát egy kis erőműben, Kankaanpää városában. Most a vállalat készen áll rá, hogy az ország déli részén, Pornainenben bővítse 1 megawattos megoldássá.

A PNE akkumulátora várhatóan 13 hónap alatt épül fel, és utána hosszú időn át szolgálhat a régió távhőellátásának kiegészítő energiaforrásaként. A távfűtést használó közeli iskola, a városháza és a könyvtár csak ennek az akkumulátornak a segítségével évente 160 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg, miközben csökkenti a helyi önkormányzat olaj- és tűzifafüggőségét.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/05/06/geotermikus-energia-aramtermeles-kornyezetbarat/

Geotermikus energia lehet a jövő útja

Míg korábban csak a vulkáni régiókra korlátozódott ez az energiakinyerési módszer, az újabb és újabb technológiákkal az átlagos területeken is érdemes lesz geotermikus erőműveket építeni.

Izlandról mindenki tudja, hogy ott igen fontos szerepe van a felszín alatti forróságnak az energiatermelésben, az ország elektromos energiaigényének negyedét nyerik ki a geotermikus erőművekkel. Új-Zélandon 18 százalékos az arány, azonban Kenyában már az áram közel felét így állítják elő, és további tervek is vannak.

Jórészt olyan elven működhetnek geotermikus erőművek, amit a szénhidrogének kinyerésénél már alkalmaznak: nagy mélységbe (általában több kilométer) fúrt kutakba nagy nyomású vizet pumpálnak be, ennek segítségével megrepesztik a mélybeli kőzeteket. A repedések hatására nagy felület keletkezik, amelyen áthaladva a víz felveheti a föld mélyének hőjét, majd egy másik kútban a felszínre törve azt kinyerhetik és áramtermelésre foghatják. Ezeket az erőműveket továbbfejlesztett geotermikus rendszereknek (EGS) nevezik.

Világszerte számos ilyen típusú kísérleti geotermikus erőmű épült már, viszont előfordult, hogy ezek a kőzetrepesztéses erőművek komolyabb földrengést okoztak, így a hasonló létesítmények tervei, érthető okokból, lakossági tiltakozással is találkozhatnak.

Mivel a legtöbb olyan, könnyen kiaknázható geotermikus terület már telített, ahol viszonylag olcsón és egyszerűen lehet energiához jutni, ezért olyan módszerekre van szükség, amelyekkel a kevésbé ideális helyszíneken is energiához juthatunk. Fontos a szigorú előírások alkalmazása, például nem létesülhet efféle erőmű aktív törésvonalak környékén – elkerülendő a jelentős földrengéseket.

Egyes geotermikus erőművek esetében további pozitív mellékhatása is lehet a módszernek. A mélyből kiemelt forró vizes oldatokból lítiumot lehet elkülöníteni, ilyennel kísérleteznek a német Rajna-völgy geotermikus erőműveiben. A számítások szerint egyetlen erőműből a német gazdaság lítiumigényének 3 százalékát lehet környezetbarát módon kinyerni.

20240520_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/05/07/kutya-szaglas-nyomkovetes/

Minden kutyaorr egyenlőnek születik

Egy kaliforniai vezetésű kutatócsoport nemrégiben végzett kutatásában arra jutott, hogy minden kutyafajta ugyanolyan kiváló szaglási képességekkel születik.

A kutatás tehát kétségbe vonja azt a közhiedelmet, hogy egyes fajták, mint a német juhász, a labrador vagy a vérebek jobb orrúak más fajtáknál. A szakemberek 45 különböző kutyafajta összesen 105 egyedének, koponya CT segítségével készült, 3D modelljét vizsgálták meg és hasonlították össze a farkas és a prérifarkas ugyanilyen modelljével. Az egyes egyedek esetében a rostacsont azon részét (rostalemez, lamina cribrosa) hasonlították össze, amelyen keresztül a szaglóidegek az agyba lépnek át. Ha ez a régió nagyobb az állat testméretéhez viszonyítva, az azt mutatja, az illető állatnak jobb a szaglása.

Ezen kívül 111 kutya, 27 farkas és 4 prérifarkas genetikai adatait is összevetették, azt vizsgálták, hogy a szaglásért felelős génekből hány másolatuk van ezeknek az állatoknak – a több másolat jobb szaglást eredményez. Ezt követően még 24 további kutya esetében szövetminták segítségével azt is feltárták, hogy a kérdéses gének közt melyeknek van valóban gyakorlati szerepe a szaglásban.

Mindezek eredményeként derült ki, hogy a kutyák farkas rokonaikhoz képest gyengébb szaglásúak, könnyen lehet, hogy az ember mellett a kapott táplálék miatt kevésbé voltak ráutalva e képességükre, s ezért az gyengült a háziasítás következtében, viszont az egyes kutyafajták fizikális szaglóképességei közt nem voltak eltérések. A kutatók szerint minden valószínűség szerint az egyes fajtákra jellemző jellemvonások állhatnak a hagyományosan szimatként használt kutyafajták előnyei mögött, nem biológiai eltérések.

https://raketa.hu/hany-evesek-lennenk-mas-bolygokon-2

Hány évesek lennénk más bolygókon?

Abban a hipotetikus szituációban, ha más égitesteken is élhetnének emberek, a Naprendszer bolygóinak keringési ideje közti eltérések miatt teljesen máskor ünnepelhetnék a születésnapjainkat, vagyis egy-egy év elteltét, mint itt, a Földön.

Egy földi évnek azt az időtartamot nevezzük, ami alatt a Föld megtesz egy kört, pontosabban ellipszist a Nap körül. A születésnapunkat így 365 (szökőévekben 366) naponként ünnepeljük. De mi lenne, ha más bolygókon élhetnénk és ott tartanánk meg a születésnapunkat minden eltelt évben, hány évesek lennénk például a Merkúron vagy a Marson ha a dolgot egészen leegyszerűsítjük és kihagyjuk a számításból az olyan akadályozó és a kérdést bonyolító tényezőket, mint például a Naprendszer bolygóinak lakhatásra általában alkalmatlan környezete vagy az odautazáshoz szükséges, űrhajóban töltött idő, ami befolyásolja a test öregedésének folyamatát, és csak az eltelt évek számára koncentrálunk, akkor könnyen elvégezhetjük a számítást. A bolygók keringési ideje a leggyorsabbtól a leglassabbig nagyon különböző: a Merkúr 88 földi nap alatt kerüli meg a Napot, a Neptunusz 60 190 földi nap alatt.

A Merkúron tartózkodva jelentősen gyorsabban telnek az évek, mint a Földön, emiatt sokkal gyakrabban ünnepelhetnénk egy-egy újabb születésnapot (vagy bármilyen más, évente tartott ünnepet), ezzel ellentétben a Neptunuszon már, a jelenlegi átlagos emberi élethosszt figyelembe véve, meg sem érnénk az első születésnapunkat, azaz egy neptunuszi év leteltét.

Egy, a földi számítás szerint harminc éves ember:

• a Merkúron – 124,5
• a Vénuszon – 48,7
• a Marson – 16
• a Jupiteren – 2,5
• a Szaturnuszon – 1
• az Uránuszon – 0,3
• a Neptunuszon – 0,2

éves lenne nagyjából.

Ha valaki a saját, más bolygók „időszámítása” szerinti korát pontosan szeretné kiszámolni, arra találhatunk online elérhető kalkulátorokat is, vagy egy kis agytorna segítségével is utánajárhatunk a kérdésnek.

20240520_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/05/11/nasa-tigris-muhold-elohely/

Tigriseket segít a NASA

Az emberi népesség növekedése azzal is jár, hogy a vadállatoknak, a természetnek egyre kevesebb hely jut bolygónkon. A tigrisek például az elmúlt 200 év során élőhelyük 93 százalékát elveszítették, ma csupán 10 országban honosak, ezek jórészt Ázsiában vannak. 2010-ben csupán 3200 vadon élő tigris lehetett, ez a szám mára 3700-5500 egyedre nőhetett.

A NASA fontos szerepet vállalt abban, hogy a vadállatok számára még élhető helyeket a világűrből végzett mérésekkel segítsen feltárni. A tigrisek csak egyetlen nagy termetű emlősfaj, amelynek védelmében a NASA űrből érkező támogatást nyújt. Számos természetvédelmi szervezettel összefogva az élőhelyek változásait követi műholdak segítségével, így szinte valós időben látható, mi is történik a tigrisek lakta régiókban. Egy térképet készítettek, amelyen drapp szín mutatja az állat történelmi elterjedési területeit, okker a jelenlegit, zöld szín azokat a területeket, amelyek alkalmasak lehetnek a tigrisek számára, fekete szín jelzi a feldarabolódott élőhelyeket, a barna szín pedig azokat a helyeket jelzi, amelyekről pontosabb felmérésre van szükség.

A műholdak segítségével rendszeresen, (néhány) naponta vagy hetente megfigyelhetők ugyanazok a helyszínek, ezt pedig felszíni vizsgálatokkal lehetetlenség volna megoldani. A tigris hatalmas területeket jár be, így a védelme során mindezeket rendszeresen figyelni kell.

A szakemberek szerint nagyon sokat segíthetne a tigrisek helyzetén, ha a zölddel jelölt lehetséges élőhelyekre eljuthatnának, az ottani körülmények segítenék az életüket, akár 51 százalékkal is nőhetne az elterjedési területük. A kérdéses helyekre – amelyek mind a történelmi elterjedési területen belüliek – akár betelepítésekkel, akár természetes terjedés útján is eljuthatnának a tigrisek.

https://ng.24.hu/tudomany/2015/04/19/a-hormonjaink-ritmusa/

A hormonjaink ritmusa

Az éjszakák és a nappalok váltakozása a hormonrendszer működésére is hatással van, ami így nem csak az anyagcserét, hanem a hangulatot és a teljesítményt is befolyásolja.

Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára szerint mindig is nappal voltunk aktívabbak. Mivel reggel hat és hét óra között megnövekszik az aktivitást segítő adrenalin és noradrenalin szintje, a jó alváshoz szükséges melatonin hormon termelődése pedig fény hatására csökken, célszerű ekkorra időzíteni az ébredést. Az első étkezést is rögtön reggel a legjobb beiktatni, hiszen a tápanyagok lebontását segítő fő stressz hormon, a kortizol szintje ilyenkor tetőzik.

Szintén a hormonális hatások következtében hajnali egy és három óra között jelentős vérnyomásesés lép fel, ezért ebben az időszakban legnagyobb a szívroham kockázata. A kora reggeli órákra azonban kiegyenlítődik a vérnyomáskilengés, így ez az időszak már a testedzésre is alkalmasabb, napközben pedig már bármikor sportolhatunk.

A tanuláshoz, az ismeretek elmélyítéséhez a késő délutáni időszak az ideális, a kognitív funkciókat befolyásoló hormonok, így az adrenalin szintje is ilyenkor erre a legalkalmasabb.

A növekedési hormon szintje éjszaka a legmagasabb, az alvás pedig ennek szerepét erősíti.

A hormonális bioritmus ugyan genetikailag kódolt, nagyobb időeltolódás vagy huzamosabb nappali-éjszakai váltott műszakú munka esetén módosulhat. Ez azonban – bár hosszú távú hatása egyelőre nem ismert – az egész szervezetre negatív hatással van, hiszen ellentétes a belső óránk természetes ritmusával. A szakember ezért azt javasolja, ha máskor nem, hosszabb szabadság ideje alatt érdemes nappal ébren lenni, éjszaka pedig pihenni

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .