A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A szeptember 20-adikai műsor tartalmából…

ADÁSMENET

A tudomány mai állása

2024. szeptember16.

20240916_tma_1_resz

https://planetz.hu/oregedes-kutatas-attorese/

A hosszú élet molekuláris titkát fedezték fel magyar tudósok

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudósai jelentős előrelépést tettek az öregedés folyamatának megértésében. Dr. Sturm Ádám és Vellai Tibor vezetésével végzett kutatásuk fontos és új felismeréseket hozott a hosszú életet szabályozó molekuláris folyamatokról. Tanulmányuk egy újfajta epigenetikai mechanizmust mutat be a mitokondriális DNS-en belül, amely forradalmasíthatja az öregedés kutatását, ugyanis felfedeztek egy korábban ismeretlen DNS-módosítást, az N6-metiladenint (6mA), amely az idő előrehaladtával felhalmozódik az mitokondriális DNS-ben.

A kutatás rávilágít az élettartam határának fogalmára, egy kritikus pontra, ahol a 6mA felhalmozódása az egészség gyors romlásával korrelál. Ez a határvonal jelzi azt a pontot, amely után a szervezet rendszerei gyorsabban kezdenek romlani. Ennek a határnak a megértése és esetleges manipulálása utat nyithat az egészséges élettartam meghosszabbítására és az időskori betegségek kialakulásának késleltetésére irányuló stratégiáknak.

“Felfedeztük azt, amit “mitokondriális epigenetikus órának” nevezhetünk” – magyarázza Dr. Sturm. “Ez az óra a szervezet élettartamától függően különböző ütemben ketyeg, új perspektívát nyújtva az öregedés sejtszintű szabályozásának módjára. Lenyűgöző látni, hogy ez hogyan kapcsolódik a transzpozíciós elemekkel és a genom stabilitásával kapcsolatos korábbi munkánkhoz.”

Ennek a felfedezésnek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mitokondriumok, amelyeket gyakran a sejt erőműveinek neveznek, döntő szerepet játszanak az energiatermelésben és a sejtek anyagcseréjében. A 6mA felhalmozódása a mitokondriális DNS-ben arra utal, hogy közvetlen kapcsolat van a mitokondriális működés és az öregedési folyamat között. A szervezet öregedésével a 6mA szintjének növekedése potenciálisan megzavarhatja a mitokondriumok hatékonyságát, ami az öregedésre jellemző sejtdegenerációhoz vezethet.

A mitokondriális DNS-ben lévő 6mA szerepének megértése új utakat kínál az öregedés hatásainak enyhítését célzó terápiás beavatkozásokhoz. A 6mA felhalmozódásának potenciális manipulálásával a tudósok stratégiákat dolgozhatnak ki a mitokondriumok működésének fokozására, ezáltal meghosszabbítva az egészséges élettartamot és javítva az általános életminőséget.

20240916_tma_2_resz

https://www.zoldpalya.hu/uton/ezek-a-napelemmel-es-szelturbinaval-ellatott-utcai-lampak-jelenthetik-a-valaszt-a-toltohalozat-hianyossagaira-359613.html

Ezek a napelemmel és szélturbinával ellátott utcai lámpák jelenthetik a választ a töltőhálózat hiányosságaira

Egy cég, amely a tiszta technológiák infrastrukturális támogatását tűzte zászlajára, jelentős újítást terjesztene el az Egyesült Államokban, melynek keretében utcai lámpára kihelyezett inverterek és szélturbinák segítségével gondoskodnának az elektromos járművek utcai töltéséről.

Tehát utcai lámpákra telepített erőművekből álló töltőhálózatról lenne szó, amelyeket elsősorban lakóparkok, repterek és bevásárlóközpontok környékén kezdenének el kiépíteni.

A találmány nem számít teljesen újdonságnak, néhány helyen létezik már ilyen a tengerentúlon, azonban ezeket az újszerű töltőállomásokat az teszi különlegessé, hogy a szükséges energia nagyobb részét maguk állítják elő, és integrált energiatárolókban tartják a további felhasználásig. Így a vállalat szerint több energiát tudnak leadni, mint amire egy átlagos utcai lámpa áramköre képes.

Mindemellett nem igényelnek olyan költséges és helyigényes befektetést, mint a hagyományos elektromos autót töltők telepítése. Bár az engedélyeztetési eljárások államonként eltérhetnek, a vállalat szerint még így is lényegesen egyszerűbb az ezzel járó procedúra, mint a hagyományos elektromos töltőfejek telepítéséhez szükséges feltételek biztosítása.

A vállalat szerint akár napi 350 kilométer megtételéhez szükséges töltés leadására is képes az 1 kW-os inverternek, az azonos teljesítményű szélturbinának, valamint a 15 kWh-s akkumulátornak köszönhetően.

https://www.zoldpalya.hu/vilag/megint-mikromuanyagot-talaltak-ott-ahol-semmi-keresnivaloja-nincs-359435.html

Megint mikroműanyagot találtak ott, ahol semmi keresnivalója nincs

A mikroműanyagok már jelen vannak álló- és folyóvizeinkben, a felhőkben és az esőben, élelmiszereinkben, az ivóvízben és az emberi szervezetben is. Kimutatták már a jelenlétét emberi herékben, szívben, tüdőben, a véráramban sőt, legutóbb emberi agyban is. Egy vizsgálat most megerősítette, hogy tényleg mindenhol feltűnnek az apró plasztikdarabkák, hiszen legutóbb eltömődött artériákban bukkantak a nyomukra.

Az olaszországi vizsgálat során olyan zsírlerakódásokat vizsgáltak meg, melyeket sebészetileg távolítottak el a páciens érrendszeréről. Ennek során megállapítást nyert, hogy a vizsgált személyek 60 százalékának mintáiból volt kimutatható a mikroműanyagok jelenléte.

A beavatkozást olyan pácienseken végezték el, akiknél az artériás zsírlerakódások miatt félő volt az agyi érkatasztrófa kialakulásának veszélye. A beavatkozással egy jövőbeli stroke kialakulását szerették volna megakadályozni. A 257 kezeltet 34 hónapon át kísérték figyelemmel, és úgy találták, hogy a probléma valóban sokakat érinthet.

Míg a vizsgáltak 60 százalékánál az artéria falán találtak polietilént, 10 százalékuknál magukban a zsírcsomókban is kimutatható volt polivinil-klorid (PVC) jelenléte. Ez az egyik leggyakrabban használt műanyagfajta, amit nagy mennyiségben alkalmaznak építkezések során: vízcsövek, padlóburkolatok és egy sor további használati tárgy is készül belőle.

Ez aggasztja az orvosokat, hiszen a véráramon áthaladó részecskék számos ponton okozhatnak problémát a szervezet működésében.

20240916_tma_3_resz

https://planetz.hu/egy-forradalmi-legkondicionalo-technologia-amelyet-az-urkutatas-inspiralt/

Egy forradalmi légkondicionáló technológia, amelyet az űrkutatás inspirált

A hagyományos légkondicionálók ugyan segítenek csökkenteni a tikkasztó meleget, a környezet felmelegítése által azonban csak tovább súlyosbítják a problémát, ahelyett hogy valódi megoldást nyújtanának. Ez az ellentmondás megoldható egy levegőszűrő és páramentesítő rendszerrel, amelyet már sikeresen alkalmaznak űrhajók belsejében hasonló célokra, a rendszert a NASA-nál dolgozták ki, de most lakossági célokra szabnák át.

Ez az úttörő légkondicionáló technológia olyan kifinomult légszűrési és párátlanítási mechanizmusokat használ, amelyeket szigorúan teszteltek az űrben. A technológia elsődleges innovációja abban rejlik, hogy hatékonyan képes kiszűrni a szennyező anyagokat és szabályozni a páratartalom szintjét, így biztosítva az optimális levegőminőséget. Ezeket a képességeket most lakó- és kereskedelmi felhasználásra adaptálják, és jelentős előnyöket ígérnek a hagyományos légkondicionáló rendszerekhez képest.

A houstoni székhelyű cég szabadalma, amely szűrőkből és speciális nedvességelnyelő anyagokból áll, állítólag akár nyolcszor hatékonyabb lehet a hagyományos párátlanítóknál. Emellett fizikai előnye is van: kisebb, könnyebben kezelhető, és bármilyen meglévő rendszerhez egyszerűen csatlakoztatható. Az alkatrészek újrahasznosított műanyagból, 3D nyomtatással készíthetők el.

Működési elve egyszerű: még a tényleges használat előtt eltávolítja a levegő nedvességtartalmát, így csökkentve a rendszer energiaigényét.

https://hvg.hu/tudomany/20240911_glioblasztoma-agydaganat-gyogyitasa-nanorszecskek-ver-agy-gat

Jöhet az új rákgyógyszer, még a leghalálosabb agydaganat ellen is működött a kísérlet

Manapság ritkán látható együttműködés zajlott nemrég az Egyesült Államok és Kína között. Egész pontosan: a két ország tudósai között, akik egy új, növényi alapú nanorészecskés kezelést fejlesztettek ki, amivel a leghalálosabb agydaganatot a glioblasztómát célozzák meg. A bardoxolon-metil nevű fitokemikáliából készített nanorészecskéket úgy tervezték, hogy áthatoljanak a vér-agy gáton, és közvetlenül a daganatsejteket célozzák meg. Ráadásul a fitokemikáliákat, amelyek képesek voltak maguktól nanorészecskékké egyesülni, hogy különböző betegségeket kezeljenek, gyógynövényekből állították elő. Ezek rendkívül kicsik: 50–80 nanométer szélesek, és 170 nanométer hosszúak.

A glioblasztóma egy gyorsan növekvő és erősen agresszív agydaganat, amely évente körülbelül 250.000 embert érint világszerte. Sajnos a betegek kilátásai nem túl jók: a diagnózistól számított túlélési idő általában mindössze 14–16 hónap.

A betegség kezelése jelenleg a műtétből, valamint az azt követő sugár- és kemoterápiából áll, ám a daganatsejtek gyakran rezisztenciát fejlesztenek ki a gyógyszerekkel szemben, így a kezelésnek gyakran alig van hatása.

A kezeléseket nehezíti a vér-agy gát, ami egy védőmembrán az agy körül. Ez nemcsak a káros anyagokat, de a gyógyszereket is kiszűri, így az nem tud eljutni az agyban oda, ahol szükség lenne rá. Ezen változtatandó számos technológiával kísérleteznek a szakemberek. Nemrég például egy olyan ultrahangot használó implantátumot fejlesztettek, ami képes ideiglenesen megnyitni a vér-agy gátat. A most kifejlesztett nanorészecskék viszont szintén képesek kezelni ezt a problémát.

20240916_tma_4_resz

https://newtechnology.hu/globalis-siker-kuszoben-az-ablakpucolo-robot-igy-tisztitja-a-felhokarcolok-uvegfeluleteit/

Globális siker küszöbén az ablakpucoló robot – így tisztítja a felhőkarcolók üvegfelületeit

A világ felhőkarcolóinak ablakait tisztítani nemcsak monoton és piszkos munka, hanem rendkívül veszélyes is. Ezen a területen hozhat a robotika régóta várt áttörést egy új robotnak köszönhetően, ami legutóbb éppen egy 45 emeletes New York-i épület ablakait tisztította meg teljesen automatikusan.

A robotot megalkotó vállalat célja, hogy mindenféle magasságban végzett munkát automatizáljon, köztük az ablaktisztítást is. A cég technológiája nemcsak az emberek biztonságát növeli, hanem az ablaktisztítás minőségét és konzisztenciáját is javítja.

A robot rendszere mesterséges intelligenciát, gépi tanulást, számítógépes látást és egy KUKA robotkart tartalmaz. Mivel a távvezérlése nem mindig működik jól sima, átlátszó üvegfelületeken, a gyártó ultrahangos érzékelőket is beépített, amelyek időben érzékelik a különböző ablakpárkányokat. A rendszer létrehozásához figyelembe vették továbbá a szenzorfúziót, a 300 méter feletti víznyomást és az extrém hőmérsékleteket.

A vállalat szerint háromszor gyorsabban lehet megtisztítani magas épületek ablakait, mint hagyományos módszerekkel. A rendszert egyébként humán operátor felügyeli a tetőről, ami egy vadonatúj foglalkozás megjelenését is jelenti.

https://newtechnology.hu/ez-a-malnaszedo-robot-sokkal-hatekonyabb-mint-az-ember/

Ez a málnaszedő robot sokkal hatékonyabb, mint az ember

A mezőgazdasági robotika terén jelentős eredményeket elért egyik cég nemrégiben bemutatott egy olyan új robotot, ami az emberi munkaerő sebességével és minőségével képes még az annyira érzékeny gyümölcs betakarítására is, mint a málna. Az új modell különleges képességekkel rendelkezik: pontosabban érzékeli a bogyók érettségét, valamint gyorsabb szedési sebességet biztosít.

A robot a legújabb technológiai fejlesztések eredménye, amelyek az úgynevezett Berry Bot és Berry AI projektek révén valósultak meg. Ezek a projektek a robotika és a mesterséges intelligencia legmodernebb megoldásait integrálták, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, ami segíti a termelőket a költséghatékonyabb és kiszámíthatóbb termelésben. Az új robot által biztosított kiszámítható költség termésenként lehetővé teszi a termelők számára, hogy hatékonyabban kezeljék az emberi munkaerőt, valamint jobban kontrollálják az üzemeltetési költségeket és a profithányadot.

A legújabb robotot speciális spektrális frekvenciaérzékelővel látták el. Ez a cég állítása szerint kiküszöböli az emberi elemzésből adódó szubjektív hibákat a termés érettségének meghatározásakor. A málnaszedő robot segítségével a betakarítás minőségét a lehető legmagasabb szinten lehet tartani, anélkül, hogy bármiféle kompromisszumot kellene kötni.

További újdonsága, hogy flottában is működhet, ami azt jelenti, hogy egyetlen operátor több robotot irányíthat a földeken. A gyártó szerint ez csökkenti a betakarítás munkaerőigényét, miközben növeli a folyamat hatékonyságát.

20240916_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240912_legszennyezettseg-finomreszecskek-pm25-pm-10-hatas-villamlasok-szama

A légszennyezettségnek számos káros hatása ismert, de van valami, amire talán kevesen gondolnának: egy friss kutatás szerint még a villámcsapások számát is növelheti

Meglepő megállapításra jutottak a Virginia államban működő James Madison Egyetem kutatói, amikor átnézték 500 000 zivatar adatait egy 12 éves periódusban. A Washington DC-ben és Kansas Cityben lecsapott viharok vizsgálatakor úgy találták: a finomrészecskék (aeroszolok) magasabb száma a levegőben több villámlást eredményezett.

A szakemberek a PM2.5-ös és PM10-es, azaz a legfeljebb 2,5 és 10 mikrométeres részecskéket vizsgálták a környezetben, majd összevetették ezek előfordulását a zivatartevékenységgel – és úgy tűnik, ezen részecskék koncentrációja nagyobb hatással van a villámlásra, mint a méretük.

Ugyan jellemzően a több részecske több villámlást eredményez, de van egy pont, melyen túl már a túl sok részecske igazából csökkenti a villámok számát. Ennek oka a viharon belüli energiaveszteség lehet. Fontos persze kiemelni, hogy a légkörben komplex folyamatok mennek végbe, és sok más tényező is közrejátszik. Az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a légszennyezettség valamilyen formában hatással van a villámok számára.

A szennyezett részecskék a feláramlással jutnak el a felhőkig, majd a leáramlás elválasztja az egyes részecskéket – így eltérő elektromos töltések alakulnak ki a felhőben, végső soron több villámlást kiváltva.

Azt is megfigyelték a kutatók, hogy amikor a legtöbb energia volt a légkörben – az olyan tényezők hatására, mint a páratartalom vagy a hőmérséklet –, a légszennyezettség akkor volt a legnagyobb hatással a villámlások számára.

https://ng.24.hu/fold/2024/09/12/foldrenges-elorejelzes-eselyei/

Mennyivel sejthetjük előre a nagy földrengéseket?

Bármennyire is fejlett a 21. század technikája, a földrengéseket egyelőre nem tudják előre jelezni a tudósok.

Az Alaszkai Egyetem kutatói egy alaszkai és két kaliforniai rengést elemeztek statisztikai módszerekkel és gépi tanulás segítségével. Az volt a céljuk, hogy olyan előzményeket keressenek, amelyek bizonyosan összefüggésbe hozhatók a nagy rengésekkel, vagyis az átlagostól eltérő szeizmikus aktivitást. Ezzel arra jutottak, hogy a nagyobb események előtt kb. 3 hónapon át tartó „abnormális” szeizmikus aktivitást lehetett mérni mindkét helyszínen. Ez az aktivitás az ember által nem érezhető, mindössze 1,5 magnitúdós rengések sorozatából állt.

A gépi tanulás során a nagyobb rengések tágabb földrajzi környezetében korábban bekövetkezett jelentős földmozgások adatait használták fel, majd a betanítás után tesztelték. A tesztek alapján a rendszer képes volt 30 nappal a kérdéses nagy rengések kipattanása előtt, 80 százalékos eséllyel jelezni annak lehetőségét. Néhány nappal a rengés előtt már 85 százalékra nőtt az esély a kutatók módszere szerint.

A kutatók okot is találtak a felismert előrengések hátterében: a felszín alatti pórusvíz nyomása változott meg a törésvonalak környezetében. A megemelkedett pórusvíz-nyomás hatására a törések mentén olyan mechanikai változások zajlanak, amelyek miatt a kőzettestek elmozdulhatnak egymáshoz képest.

Természetesen ezt még távolról sem szabad előrejelzésként felfogni. Ez a méréseken alapuló számítás azt mutatja meg, ha valahol megnő az esélye a jelentős rengésnek – és ez hatalmas előnyt jelent.

20240916_tma_6_resz

https://bitport.hu/femmel-is-tudnak-mar-nyomtatni-az-urben

Fémmel is tudnak már nyomtatni az űrben

A napokban komoly tudományos tettet vitt véghez az Európai Űrügynökség (ESA) azzal, hogy 3D nyomtatással sikerült egy fém alkatrészt előállítani az űrben. Bár a teszt helyszínét adó, nyugdíjazására váró Nemzetközi Űrállomás történetének nem ez volt az első 3D-nyomtatott tárgya, az alapanyag miatt így is forradalmi újdonságról lehet beszélni.

Az áttörésről kiadott közlemény szerint a nyomtatót még idén év elején juttatták fel az űrállomásra. A kinyomtatott tárgyak a későbbiekben földi laboratóriumokba kerülnek, ahol ellenőrzik, hogy az elemek minősége megfelelő-e.

Az Európai Űrügynökség a projekt kapcsán kiemeli, hogy ez a technológia nagyban segítheti a hosszabb, például a Holdat és a Marsot célzó missziók elindítását és utánpótlását, mivel az additív gyártásnak köszönhetően elég csak az alapanyagot biztosítani, a konkrét tárgyak, alkatrészek, speciális szerszámok helyben is elkészülhetnek. Magyarul nem kell mindenből tartalékot csomagolni, ami jelentősen megkönnyíti az ilyen küldetések tervezését.

Mindez érthető, hiszen a folyamatos emberi jelenlét biztosításához nagyon nincs is más lehetősége az űrben terjeszkedni kívánó hatalmaknak. Földről rakétákkal felhordani az alapanyagokat ugyanis olyan csillagászati összegekért lehetne csak, ami eleve kizárja ezt az opciót.

Az amerikaiak például azt vizsgálják, miként lehetne Holdon telepíthető, menedéknek nevezett épületeket létesíteni 3D-s nyomtatás és helyben elérhető alapanyagok segítségével. Az ESA-nál pedig már azon is elgondolkodtak, hogy az űrhajósok salakanyagát is bevetnék a más égitesteken telepítendő infrastruktúra felépítésénél.

https://ng.24.hu/tudomany/2023/06/30/idegen-nyelven-kevesebb-a-teves-emlek/

Idegen nyelven kevesebb a téves emlék

Mivel az emlékek felidézéséhez a nyelv az eszközünk, a Chicagói Egyetem kutatói a kétnyelvűség és az emlékek közti kapcsolatot vizsgálták meg és új összegfüggést találtak a kétnyelvűség és az emlékezés között.

Abból a feltételezésből indultak ki a kutatók, hogy idegen nyelven bármit tenni – akár egy vacsorát rendelni vagy megtanulni valami új dolgot – nehezebb, mint az anyanyelvünkön. Ebből arra lehet következtetni, hogy az idegen nyelvet használók talán több hamis emléket idéznek fel. Azonban ez nem így van. Az az érdekes, hogy pont az ellenkezőjét tapasztalták. Az emberek kevesebb hamis emléket hívtak elő a második nyelvükön.

A kutatók szerint ez annak köszönhető, hogy szorosabb az emlékek ellenőrzése. Aki már kínlódott azzal, hogy elmondjon valamit idegen nyelven, az tudja, mekkora agyi energiát emészt fel pusztán az, hogy nyelvileg helyesen szólaljunk meg. Ez amiatt van, mert ilyenkor kevéssé ösztönös, kevéssé automatikus rendszert használunk. Bár az emberben nem is tudatosulhat, de idegen nyelven igyekszünk óvatosabban ítélni, megfontoltabban dönteni.

A kutatók az egyetem pekingi intézetében végeztek kísérleteket olyan kínai anyanyelvű alanyokkal, akik tudtak angolul is. Speciális szó-asszociációs módszerrel téves emlékek kiváltásához készítették elő őket. Egy szólistát kaptak, amin szerepelt pl. a szundikál, álom, ágy, pihenés szó, de nem szerepelt az alvás, vagyis az a legközönségesebb szó, ami mindezeket összekapcsolja. Az ilyen, a lista legfontosabb, legkézenfekvőbb szavát kihagyó módszerrel a hiányzó szó is bekerül az emlékek közé, amikor az alanyok visszaidézik, mely szavak voltak a listában, és melyikek hiányoztak róla. Ezzel kideríthető, hogy az egyes alanyok milyen alaposan vizsgálták át az emlékezetüket.
Kiderült, hogy ritkábban került a hamis emlékek közé a hiányzó szó, ha a szavakat a második nyelvükön kapták az alanyok, ahhoz képest, amikor az anyanyelvükön kapták őket.

Az eredményeknek messzemenő következményei vannak. Gondoljunk bele, milyen sokan élnek ma az anyanyelvi hazájuktól távol, és beszélnek a hétköznapokban egy számukra idegen nyelven! Ezek az emberek a kutatás szerint alapvetően pontosabban emlékezhetnek, jobb döntéseket hozhatnak, mint anyanyelvi környezetben tennék. Idegen nyelvi környezetben jobban ki tudja szűrni az ember a hamis emlékeket, és a felfedezés azt is befolyásolja, kinek hihetünk, kinek nem.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.