20260518_tma_1_resz

https://index.hu/gazdasag/2026/05/10/deuterium-deuteriumcsokkentett-viz-rakkutatas-somlyai-gabor-kutatobiologus-egeszseg-egeszsegugy-daganatos-betegsegek/

Magyar tudományos felfedezés hozhat áttörést a krónikus betegségek gyógyításában

A modern orvostudomány évtizedek óta a sejtek és gének szintjén keresi a választ a rákra és más krónikus betegségekre, miközben egy magyar kutatás szerint lehet, hogy a megoldás ennél is mélyebben rejtőzik. A deutériummegvonás köré épülő nemzetközi tudományos eredmények most már nem csupán egy vitatott elméletet, hanem egy formálódó új biológiai szemléletet rajzolnak ki: olyat, amely alapjaiban írhatja át a daganatok, a cukorbetegség vagy akár az idegrendszeri betegségek kezeléséről alkotott eddigi képet. Az, hogy a világ vezető kutatóintézeteinek tudósai Budapesten beszéltek paradigmaváltásról, jól mutatja, hogy a magyar felfedezés már nem a periférián mozog, hanem egyre inkább a jövő orvoslásának egyik lehetséges irányává válik. A deutériummegvonás kutatásának legújabb eredményeiről tanácskoztak a terület vezető szakemberei idén április 22–23-án az V. Nemzetközi Deutériumdepléció Konferencián.

De miről is van szó?

Somlyai Gábor kutatóbiológus, a HYD Kft. vezető kutatója tavaly szeptemberben exkluzív interjút adott az Indexnek. Ebben többek között kifejtette, hogy a krónikus betegségek, köztük a rák és a cukorbetegség súlyos terhet rónak a világra. A modern molekuláris biológia elkészítette a teljes humán géntérképet, és olyan precíziós terápiákat fejlesztett, amelyekről korábban álmodni sem mertünk. Lehet, hogy a megoldás nem a sejtek, a biokémiai folyamatok szintjén, hanem azoknál is mélyebb szinten rejlik, illetve lehet, hogy a kulcs nem egy új gyógyszerben, hanem az élet legalapvetőbb elemeinek arányában, egy, a molekuláris szint alatti szabályozórendszerben keresendő. Ezt fedezte fel Somlyai Gábor, aki több mint három évtizede vizsgálja a hidrogén izotópjának, a deutériumnak a szerepét a sejtek működésében. Tudományos eredményei új dimenziót nyitnak a daganatgyógyászatban.

20260518_tma_2_resz

https://telex.hu/techtud/2026/05/13/kozep-afrika-toresvonal-szakadas-tanulmany

Afrika hamarosan kettészakadhat

Egy friss kutatás szerint a Föld köpenye szivárog az egyik Afrika közepén húzódó törésvonalnál, ami annak lehet a jele, hogy a kontinens évmilliók múlva kettészakadhat – írja a Gizmodo.

Ezt a kutatók többek között abból gondolják, hogy váratlanul nagy mennyiségű hélium szabadult fel a Kafue-törésvonalnál, aminek kémiai összetétele alapján a zambiai melegvizes források közvetlen kapcsolatban vannak a földköpennyel, így abból a felszínre jutnak különböző anyagok. Egy aktív törésvonal nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelentős változás áll majd be a Föld külső rétegeiben, de a kutatók azért szemmel tartják a fejleményeket.

A Kafue-törésvonal nagyjából 2500 kilométer hosszú, és a geológusok már egy ideje figyelik, annyira jellegzetes események zajlanak a környékén. Már a törésvonalak úgy általában nem példátlanul ritkák, nehéz megítélni – így megfigyelni –, hogy mikor indul meg egy kontinentális szakadás. A tanulmány szerzői nyolc zambiai geotermikus kútból és forrásból vettek gázmintákat, hogy kielemezzék azok kémiai összetételét.

A szerzők szerint rövid távon akár még hasznos is lehet a törésvonal, és felvetették, hogy a kormányok mérlegelhetnék annak gazdasági előnyeit. A törésvonalak kialakulásának korai fázisaiban sok geotermikus energia, hélium és hidrogén szabadul fel, így lehet, hogy érdemes lenne kiaknázni ezeket a feltörő erőforrásokat.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lemeztektonika

A földrészek kettészakadása és vándorlása a tudomány mai állása szerint

A földrészek kettészakadása és vándorlása a tudomány mai állása szerint a lemeztektonika elméletével magyarázható. Ez a folyamat nem egyszeri esemény, hanem a Föld belső hőjének hatására zajló, több tízmillió évig tartó állandó geológiai átalakulás része.

A lemeztektonikai elmélet előzménye a kontinensvándorlás elmélete, amelyet számos előzményt követően Alfred Wegener fejtett ki először egybefüggő tudományos hipotézis formájában az 1910-es évek elején. Téziseit az 1915-ben kiadott „A kontinensek eredete” című könyvében fejtette ki. E korai elmélet szerint a kontinensek valamikor egybefüggő tömböt alkottak és darabjaik később sodródtak szét.

A Wegener-féle elmélet, mivel nem rendelkezett megfelelő bizonyítékokkal, különösképpen arra nézve, hogy milyen erő mozgatja a kontinenseket, így évtizedekig nem vált általánosan elfogadottá. Az 1960-as években azonban megszületett a „tengeraljzat szétterülés” elmélete a vulkáni tevékenység okozta óceánfenéki kéregformálódás hatásairól, amit gyakran Harry Hammond Hess nevéhez kötnek, bár először Robert S. Dietz fogalmazta meg. Ez utóbbi elmélet sokat segített a kontinensek mozgásáról szóló teória elfogadtatásában.

A lemeztektonika gyorsan elfogadottá vált, miután felismerték, hogy az óceánfenéki lemezszegélyek mentén a két oldalukon fellépő azonos mágneses töltés sávjai párhuzamosan és összerendelhetően jelentkeznek.

20260518_tma_3_resz

Nem kell hantavírus világjárványtól tartanunk

Május 11-én az utolsó utasok is elhagyták az MV Hondius óceánjárót, amelynek fedélzetén április elején hantavírus-járvány tört ki. A fertőzés elsősorban rágcsálókról terjed emberre, de a szűk térben összetömörülő embertömeg jelentősen megnövelte a járvány elburjánzásának esélyét. A megbetegedés tüneteit nehéz megkülönböztetni az influenza jeleitől, ugyanakkor a vírus jóval lassabban terjed a covidjárványért felelős koronavírusnál, így az egészségügyi szakértők egyelőre nem helyeztek kilátásba nagy léptékű lezárásokat.

„A covid-világjárvány csúcspontján egyetlen fertőzött személy nagyon gyorsan sok más embert is megfertőzhetett. Ezzel szemben az andoki vírussal fertőzöttek átlagosan kevesebb mint egy másik embert fertőznek meg. Ugyanakkor az olyan zárt terek, mint a hajók, felgyorsíthatják ezt a folyamatot” – mondta Scott Pegan, a Kaliforniai Egyetem riverside-i Orvostudományi Karának professzora a Knowridge-nek. A hantavírus típusai minden földrészen megtalálhatók, de a fertőzéses esetek meglehetősen ritkák, írja az CDC. Az Egyesült Államokban előforduló törzsek – köztük az andoki vírus – jellemzően hantavírusos tüdőszindrómát, azaz légzőszervi betegséget okoz. A fertőzöttek halálozási aránya 35 százalék.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/eu-europai-unio-auto-muszaki-vizsga-381753.html

A tudományos-technológiai változásokkal együtt változhat az autóink kötelező vizsgáztatásainak is a rendje

A modern autók egyre több vezetéstámogató rendszerrel érkeznek, ám ezek eddig nem képezték a rendszeres vizsgálat részét. A jövőben azonban olyan elemek is bekerülhetnek az ellenőrzési listába, mint a légzsákok vagy az automatikus vészfékrendszerek, hogy valóban azt a biztonsági szintet nyújtsák, amit ígérnek. Emellett az elektromos és hibrid járművek sajátosságaihoz igazodó új vizsgálati pontok is megjelenhetnek.

Környezeti szempontból is szigorodhat a rendszer azáltal, hogy a részecskeszám és a nitrogén-oxid kibocsátás mérése is bekerülhet a vizsgálatok közé, bár ennek alkalmazását a tagállamokra bíznák az Európai Unióban. Ugyanígy hangsúlyosabbá válik a visszahívások kezelése is. Tehát ha egy jármű nem esett át egy kötelező javításon, az akár a műszaki vizsga sikertelenségét is jelentheti.

Külön figyelmet kap a kilométeróra-manipuláció elleni fellépés. A javaslat szerint a szervizeknek rögzíteniük kellene a járművek futásteljesítményét, míg a gyártók a csatlakoztatott autók adatait nemzeti adatbázisokba töltenék fel. A kisebb műhelyek terhelésének csökkentése érdekében ez a kötelezettség csak az egy óránál hosszabb javításokra vonatkozna. Ami a motorkerékpárokat illeti, a 125 köbcenti feletti járművek esetében kötelezővé válhat a rendszeres műszaki vizsga, beleértve az elektromos hajtású modelleket is.

20260518_tma_4_resz

https://ng.24.hu/magazin/2026/05/12/dron-hasznalata-termeszetben-fotok-felvetelek/

A drónszem sokat lát, de nem mindegy hogyan használjuk

A drónok egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak, és egyre több profi, valamint amatőr fotós fedezi fel bennük a különleges nézőpontok lehetőségét.

„A drónfotózás vizuális alkotás nagyon izgalmas terepe” – mondja magazinunknak a fotóriporter. „Az ember hozzá van szokva ahhoz a nézőponthoz, amelyből a világot szemléli. Ebből néha ki-kikacsint egy repülőúton, vagy amikor a New York-i felhőkarcolók tetején áll, esetleg egy magas csúcsot mászik meg. Ilyenkor megváltozik a térélmény, sokszor olyan érzés, mintha egy makett vagy terepasztal felett állnánk.” Szajki Bálint szerint a szokásos nézőpontból megtapasztalt arányok ilyenkor megváltoznak, és egészen új élményünk születhet a világról. Valahol ilyen élmény egy drónnal a táj fölé repülni – vélekedik.

A drónhasználat ugyanakkor mindig komoly felelősség – főleg, ha az ember természetes közegben, állatok közelében dolgozik. „A drónok óhatatlanul zavarást is jelenthetnek a megfigyelni kívánt állatok számára” – mondja Ozogány Katalin biológiai fizikus, aki 2026 májusi lapszámunkban arról mesél, miként segítették az eszközök a hortobágyi Przewalski-lovak kutatását.

Ozogány Katalin szerint egyes fajok különösen érzékenyek az ilyesfajta zavarásra:

• a ragadozó madarak tojásaikat hátrahagyva elhagyhatják a fészket, vagy akár meg is támadhatják a drónt, ami sérüléshez vezethet;
• a vizes élőhelyeken összegyűlt nagy madárcsapatok hátrahagyhatják a biztonságot nyújtó éjszakázó területüket;
• de még a vadlovak is eleinte féltek a drón zajától, elfutottak, igaz, idővel megszokták a jelenlétét.

Megfigyelni viszont szükséges, mert csak azt tudjuk megvédeni, amit ismerünk.

https://ng.24.hu/termeszet/2026/05/13/torosdarazsak-rajzasanak-kezdete-tavasz/

Májustól jelennek meg a kertjeinkben az óriás darazsak, de nem kell félni tőlük

Májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére, amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is.

Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Ezek a rovarok nem tévesztendőek össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsaktól! Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen rajzást, érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét

20260518_tma_5_resz

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/tudomany/gyogyito-frekvencia-vagy-tudomanyos-atveres-a-nagy-vita-a-432-hz-es-zenerol/

Gyógyító frekvencia vagy tudományos átverés? A nagy vita a 432 Hz-es zenéről

A 440 Hz-es standarddal szemben a 432 Hz-es hangolás körül vita alakult ki a spirituális hívek és a kutatók között. Előbbiek a természet rezonanciájára hivatkoznak, utóbbiak szerint a hatás pszichológiai. Létezik egy olyan hangfrekvencia, ami kulcsként nyitja a mély relaxáció és az univerzummal való harmónia kapuját? Ez a 432 Hertz ígérete, egy olyan hangolási szabványé, amely a zenehallgatást spirituális és gyógyító élménnyé emeli.

A modern koncert-hangolás standardja az A hangra 440 Hz, a 432 Hz-es alternatíva ettől alig észrevehetően, mindössze 8 Hertzcel mélyebb.

A vita nem újkeletű, és a kérdés az, hogy a 432 Hz körüli felhajtás csupán egy jól csengő mítosz, vagy valódi tudományos alapja is van?

De mit mutatnak a laboratóriumi mérések? Egy kis létszámú (33 fős) vizsgálat során a résztvevők ugyanazt a zenét hallgatták 440 és 432 Hz-es hangolásban is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a 432 Hz-es verzió mellett a pulzusszám átlagosan közel 5 ütés/perccel csökkent, bár a vérnyomásra gyakorolt hatás nem volt statisztikailag jelentős.

A kutatók azonban óvatosságra intenek: a kis minta és a kísérlet korlátai miatt nem zárható ki, hogy az eredményt nem a frekvencia, hanem a résztvevők elvárásai vagy a zene általános relaxáló hatása okozta.

A The Conversation cikkét jegyző Sandra Garrido zenepszichológus szerint a nyugtató érzést valószínűleg nem egyetlen „varázsszám” váltja ki, hanem a zene általános jellemzői: a lassú tempó, az ismétlődő ritmus és a halk dinamika.

A mélyebb hangmagasságot agyunk a nyugodt, relaxált emberi beszédhanggal társíthatja, így a kissé alacsonyabb hangolású zene szubjektíven is békésebbnek tűnhet. A történeti háttér is árnyalja a képet. A ma szabványos A=440 Hz is csak 1939 körül szilárdult meg, előtte a hangolás városonként és zenekaronként is eltérő volt.

A tudományos közösség szkepticizmusával szemben a 432 Hz köré mára virágzó wellness-iparág épült, a közösségi médiában pedig elárasztanak a „gyógyító frekvenciákról” szóló tartalmak.

A konklúzió tehát az, hogy ha valaki a 432 Hz-es zenét kellemesebbnek, pihentetőbbnek érzi, az egy teljesen legitim esztétikai preferencia. De a jelenlegi bizonyítékok alapján hiba lenne azt gyógyító terápiaként kezelni. A 432 Hz tehát esztétikai választás, nem bizonyított orvosi terápia.

20260518_tma_6_resz

https://sg.hu/cikkek/it-tech/165474/az-eszt-iskolakban-nem-tiltjak-hanem-tanitjak-a-mesterseges-intelligencia-haszna

Az észt iskolákban nem tiltják, hanem tanítják a mesterséges intelligencia használatát

Észtország azzal próbálja újragondolni az oktatás jövőjét, hogy nem kitiltani akarja a mesterséges intelligenciát az iskolákból, hanem éppen ellenkezőleg, a tanulási folyamat középpontjába helyezné azt. Az ország vezetése szerint a generatív MI nem olyan technológia, amelyet a diákoktól távol kell tartani, hanem olyan eszköz, amelyet meg kell tanítani helyesen használni.

A kezdeményezés élén Kristina Kallas észt oktatási és kutatási miniszter áll, aki szerint teljesen hibás megközelítés az MI elleni harc az iskolákban. Úgy véli, ha az oktatási rendszerek egyszerű tiltásokkal próbálják távol tartani a technológiát, az végső soron a diákok gondolkodási képességeinek romlásához vezethet. Ez a gondolkodásmód áll annak az együttműködésnek a hátterében is, amelyet Észtország kötött Sam Altman OpenAI vállalatával. A program célja egy testreszabott oktatási mesterséges intelligencia platform bevezetése az észt középiskolákban. Az elképzelés európai szinten is az egyik legambiciózusabb MI-alapú oktatási kísérletnek számít.

Észtország régóta nyitott az új technológiák iránt. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben az ország vállalatainak 23,4 százaléka használt valamilyen mesterséges intelligencia rendszert, ami meghaladja az Európai Unió 20 százalékos átlagát. Tallinn korábban is számos technológiai innováció bölcsője volt. Innen indult például a Skype, és itt működik a Bolt közlekedési és ételkiszállító platform, valamint a személyazonosság-ellenőrzéssel foglalkozó Veriff is.

Az OpenAI számára az észt együttműködés egy szélesebb stratégia része. A vállalat világszerte próbál megállapodásokat kötni kormányokkal annak érdekében, hogy növelje a mesterséges intelligencia jelenlétét az oktatásban. Görögország és Szlovákia szintén együttműködik a ChatGPT fejlesztőjével, hogy testreszabott generatív MI chatbotokat vezessenek be az iskolákban.

Az észt modell egy olyan időszakban jelenik meg, amikor Európa-szerte egyre hevesebb vita zajlik a gyerekek képernyőidejéről. Több ország korlátozná az okostelefonok használatát az iskolákban, és egyre több helyen merül fel az online életkor-ellenőrzés ötlete is. Kallas szerint azonban a politikusok gyakran rossz kérdésre koncentrálnak. „Nem a képernyő előtt töltött idő mennyisége a lényeg” – mondta. „Hanem az, hogy mi a célja, mi a pedagógiai stratégiája a képernyőhasználatnak.”

Úgy véli, a korábbi digitalizációs programok sokszor azért vallottak kudarcot, mert az iskolák egyszerűen csak tabletekre költöztették a tankönyveket és a munkafüzeteket, anélkül hogy újragondolták volna a tanítás módszereit. A miniszter egy vegyes modell mellett érvel. Ebben a diákok továbbra is kézzel írnak és jegyzetelnek, mert ezek fontos szerepet játszanak a memória fejlődésében, miközben a digitális eszközök a tesztelést, a visszajelzéseket és az MI-alapú tanulást támogatják. Kallas szerint a szabályok gyakran inkább ellenállást szülnek, mint valódi együttműködést. Gyerekkorát felidézve, amelyet még a szovjet rendszerben töltött, azt mondta: „Tőlünk mindent tiltottak, ezért a napjaink nagy részét azzal töltöttük, hogy kitaláljuk, hogyan lehet kijátszani ezeket a tiltásokat.”

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41