A tudomány mai állása – pénteken 9-től

20260601_tma_1_resz

https://qubit.hu/2026/05/28/magyar-rakkutato-vallalkozast-valasztottak-a-vilag-legigeretesebb-innovacioi-koze-a-szilicium-volgyben

Magyar rákkutató vállalkozást választottak a világ legígéretesebb innovációi közé a Szilícium-völgyben

A Genomate Health az ENSZ egészségügyi konferenciáján mutatta be a az orvosi innovációban elért fejlesztésének eredményeit a nemzetközi egészségügyi és technológiai döntéshozók előtt – írja sajtóközleményében a rákgyógyítással foglalkozó magyar vállalkozás. A 135 jelentkezőből a hét legjobb közé került be a massachusettsi központú magyar rákkutató cég, ráadásul az Amerikai Rákkutatók Társasága (AACR) is az áttörő innovációk közé sorolta a magyar kutatóközponttal – ez a korábban alapított Oncompass Medicine – rendelkező vállalkozást. A Peták István kutatóorvos által alapított cégek eljárásainak lényege, hogy a kutatóorvosok nem egyetlen génhibát vizsgálnak meg, hanem a daganatokban egyszerre jelen lévő összes genetikai eltérés összefüggéseit elemzik.

A kezelésekhez a technológia több mint 200 engedélyezett és mintegy ezer klinikai fejlesztés alatt álló gyógyszer közül segít kiválasztani a megfelelő gyógyszer-kombinációkat. Az onkológiai kezelések tervezését támogató számítógépes módszer eredményes működését a versenytársai közül elsőként mutatta be a magyar vállalkozás.

Peták több mint két évtizede foglalkozik a számítógépes módszerrel támogatott rákkutatással, amiért az AACR-től kitüntetést is kapott a konferencián. A kutatóorvos csapatával korábban már elnyerte az európai Jövő Unikornisa innovációs díjat is, jelenleg pedig a Genomate Health bekerült a Mayo Clinic akcelerációs programjába, amely segítségével az AI-eszközeik fejlesztéséhez szükséges fontos klinikai adatokhoz férnek hozzá

20260601_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260528_uszo-atomeromu-nuklearis-energia-gorogorszag

Úszó atomerőművekkel szórnák meg Görögország partjait

A jövőben úszó atomerőművek biztosíthatják a görög szigetek áramellátását, ami több szempontból is előnyös megoldás lehetne.

Ahogy a szélessávú internetet, úgy az elektromos áramot is kihívás biztosítani Görögország szigetein, tekintve, hogy az a tenger jelentette fizikai akadályt valahogyan át kell hidalni az áramellátás biztosítása érdekében. Ezt a problémát oldaná meg az Athlos Energy egy új, több más cég bevonásával készített tanulmánya szerint. A megoldást az úszó atomerőművekben látják.

Az úszó atomerőmű (floating nuclear power plant, FNPP) egy olyan nukleáris létesítmény, amelyben egy vagy több reaktor van integrálva egy úszó platformba vagy hajóba, amelyet villamos energia, hő és bizonyos esetekben ivóvíz előállítására terveztek. Ezeket kis moduláris reaktorok működtetik – emeli ki az Interesting Engineering.

A szakemberek szerint Görögország kiterjedt partvonala és a szigetcsoport földrajza kedvez az egységek telepítésének, és lehetővé teszi, hogy úgy elégítsék ki az energia iránti keresletet, hogy az nem megy sem a lakhatás, sem pedig a mezőgazdasági termelés rovására.

További előnyként említették, hogy a megoldás segíthet leváltani a fosszilis energiahordozókkal való energiatermelést, nem mellesleg pedig a kikötők villamosításában is jelentős szerepet játszhatnak az FNPP-k.

A lap megjegyzi: a technológia nem újdonság, az orosz Akademik Lomonoszov nevű egység 2019 óta működik, és termel kereskedelmi léptékű energiát.

A szakemberek szerint az úszó atomerőművek már kipróbált, ismert megoldásnak számítanak, így nem arról van szó, hogy egy nem ismert hatású, kísérleti eszközt használnának a görög partoknál.

A legnagyobb kérdés, hogy mikorra sikerül olyan jogszabályi környezetet teremteni, ami világossá teszi az FNPP-k használatának feltételeit, valamint azt sem tudni, hogy mikorra lehet meg a szerkezetek társadalmi támogatottsága. Az optimista becslések szerint azonban 2035-40 környékére már működésbe léphet az első ilyen atomreaktor.

Az atomreaktorok telepítése ma már messze túlmutat a hagyományos, szárazföldi és hűtővíz melletti erőműveken. Az új generációs, úgynevezett kis moduláris reaktorok (SMR) és mikroreaktorok megjelenésével extrém és elszigetelt helyszínek egész sora vált elérhetővé:

• Tengerfenék: Francia és amerikai szakemberek (például a Flexblue projekt) olyan moduláris reaktorokat terveznek, amelyeket a tenger fenekére (60-100 méteres mélységbe) telepítenének. Ezeket a mélységben természetes módon védenék a cunamik és a szélsőséges időjárási viszontagságok.
• Földönkívüli bázisok (Hold és Mars): A [NASA] által vezetett nemzetközi Fission Surface Power Project célja, hogy nukleáris mikroreaktorokat telepítsen a Hold felszínére. Ezek függetlenek a napfénytől (ellentétben a napelemekkel), így képesek átvészelni a kéthetes holdi éjszakákat, és energiát biztosítanak a tervezett kolóniáknak.

20260601_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2026/05/27/magyarorszag-jovo-idoben-viz-vizgazdalkodas-vizhiany

A százéves árvíz ma már tízévente fordul elő

A közhiedelemmel ellentétben Magyarország nem víznagyhatalom, hanem vízhiányos ország. állítja Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víz- és Környezetpolitikai Tanszékének oktatója, az UNESCO egykori tudományos főigazgató-helyettese.

Mivel globális szinten felgyorsult a hidrológiai körfolyamat, az elmúlt évtizedekben megnőtt a szélsőségek előfordulásának a valószínűsége, azaz gyakoribbak az árvizek, és ezzel párhuzamosan megnőtt az aszálynak kitett területek mértéke időben és térben.

A vízgazdálkodási szakma az árvizekkel úgynevezett visszatérési időkben kalkulál, ami azt jelenti, hogy egy adott nagyságú árvíz hány évente fordulhat elő. „A műtárgyakat – hidakat, árvédelmi gátakat – százévente egyszer előforduló árvízre tervezték. De azt vettük észre, hogy a százéves árvíz ma már tízévente fordul elő. Azt csinálta a szakma, hogy ha volt egy adat, ami kilógott az idősorból, azt hibásnak minősítették és kiszórták. Jóllehet az elméletünk volt hibás, mert az adatok azt jelzik, hogy megváltozott az a feltétel, ami körülbelül 100 éve meghatározza a mérnöki tervezést.”

Magyarországon Szöllősi-Nagy szerint egyelőre nem drámai a helyzet, de kezd ahhoz hasonlítani, különösen ami az aszály hatásait illeti. Az ország ilyen szempontból két részre osztható: a Dunántúl nedves terület marad – ezt tükrözik a Sió mellékfolyója, a Kapos vízgyűjtő területén mért adatok –, megnő az árvizek és a villámárvizek gyakorisága. A Tiszántúlon ezzel szemben az aszályosság mértéke nő meg.

Egy svájci biztosító adatai szerint globálisan az összes természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel kapcsolatos, de Szöllősi-Nagy a műsorban arról beszélt, ezen belül a legnagyobb károkat az aszály okozza. „Az aszály ellen nem lehet fellépni, mert klimatikus hatásai vannak – viszont ez az a terület, ahol megfelelő vízgazdálkodással lehet védekezni. Nem is védekezni: adaptálódni.

A külső forrásból érkező édesvíz aránya több mint 94 százalék Magyarországon, ezzel az EU-n belül nálunk a legnagyobb a határon túlról érkező vizeknek való kitettség. Ez egy földrajzi adottság, de Csernus Dóra szerint éppen ezért nagyon fontos az, hogy hogyan bánunk azzal a vízzel, ami átfolyik az országon.

Az egy főre jutó belső – az ország területén keletkező – megújuló vízkészletben EU-s viszonylatban utolsó előttiek vagyunk. (A teljes megújuló vízkészlet az, ami átfolyik az országon, a megújuló pedig az ország területén keletkező víz: csapadék, illetve az ország területén lévő források.) „Ez megint csak azt jelenti, hogy iszonyatosan oda kell figyelni arra a vízre, ami átfolyik az országon, és arra a vízre, ami az ország területén keletkezik, mert ez biztosítja azt, hogy ne legyen annyira szegény vízben az ország” – mondta a műsorban Csernus Dóra.

20260601_tma_4_resz

https://www.hwsw.hu/hirek/70617/adatkozpont-ai-mesterseges-intelligencia-kornyezetvedelem-platrform-crowdsourcing-erin-brockovich.html

Adatközpont-bejelentő oldalt indított Erin Brockovich

Adatközpont-létesítések bejelentésére szolgáló weboldalt indított a világ egyik legismertebb környezetvédelmi aktivistája, Erin Brockovich, aki a ’90-es években egymaga térdre kényszerített egy energetikai óriásvállalatot.

Új közösségi-környezetvédelmi projektet indított az egyik legismertebb amerikai környezetvédelmi aktivista, Erin Brockovich. A kezdeményezés célja, hogy az amerikaiak transzparens tájékoztatást kapjanak arról, hogy a környékükön milyen adatközpont-létesítési projektek zajlanak vagy indulnak a későbbiekben, illetve fel tudják emelni a hangjukat a környezetkárosító projektekkel szemben.

A Brockovich AI Data Center Reporting nevű oldal központi eleme egy a közösség által gondozott térkép, mely az Egyesült Államok területén már üzemelő, létesítés alatt álló vagy még csak tervezési szakaszban járó kisebb-nagyobb adatközponti létesítmények lokációját ábrázolja.

A térkép jelenleg több mint 2700 jelentést tartalmaz, jelentős részük Texas állam területén helyezkedik el, köztük 297 Sulfur Springsből érkezett, ahol az MSB Global kivitelezésében zajlik egy 30 épületből álló komplexum építésének előkészítése.

A létesítmény teljes kapacitása a tervek szerint 3 Gigawatt lesz – már ha elkészül, a helyiek ugyanis a legkevésbé sem lelkesednek az ötletért, hogy a szomszédjukban adatközpont épüljön, ráadásul a kisajátítások miatt több korábbi földtulajdonos is perre ment, ami gáncsolhatja az építkezést.

A legtöbb helyi az adatközpontok környezetterhelése miatt aggódik, köztük is a létesítmények vízháztartásra gyakorolt hatása és a megugró energiafogyasztás a két leginkább neuralgikus pont.

Az oldal egyelőre leginkább a figyelemfelhívást szolgálja, konkrét, különálló ügyekkel nem foglalkozik.

Erin Brockovich a Dávid Góliát ellen típusú küzdelmek egyik ikonikus képviselőjeként a ’90-es években szerzett országos, majd az ezredfordulón Hollywoodnak – és Julia Robertsnek – köszönhetően világhírnevet. A nevét viselő mozifilm a Pacific Gas & Electric (PG&E) elleni pert megelőző nyomozást dolgozza fel, melynek Brockovich volt a kulcsfigurája, aki jogi végzettség nélkül, pusztán a kitartásának köszönhetően térdre tudott kényszeríteni egy környezetkárosító óriásvállalatot. A 2000-ben bemutatott életrajzi mű egyben Roberts pályájának legmeghatározóbb alakítása volt, a színésznő a főszerepért Oscar-díjat és Golden Globe-díjat is nyert.

20260601_tma_5_resz

https://sg.hu/cikkek/it-tech/165618/fizikailag-elerhetetlen-mi-arcokat-kernek-a-plasztikai-sebeszektol

Fizikailag elérhetetlen MI-arcokat kérnek a plasztikai sebészektől

Az emberi anatómia nem követi a digitális fantáziákat, ezért a chatbotok által megalkotott tökéletes szimmetria új pszichológiai nyomást helyez a kozmetikai sebészet világára.

A plasztikai sebészeket egyre inkább aggasztja az „MI arc” jelenség terjedése, mivel mind több páciens érkezik a rendelőikbe olyan, MI által generált, irreális elképzelésekkel, amelyek azt mutatják, hogyan szeretnének kinézni. Dr. Nora Nugent wellsi kozmetikai sebész ezt saját szemével tapasztalta meg. Páciensek kezdtek hozzá olyan fotókkal érkezni, amelyeken saját magukat MI által megszépítve látják, és hamis elvárásokat támasztanak azzal kapcsolatban, hogy ezek az eredmények műtéttel is elérhetők. Emellett ő a British Association of Aesthetic Plastic Surgeons (Brit Esztétikai Plasztikai Sebészek Szövetsége) elnöke is, és elmondása szerint sok kollégája hasonló tapasztalatokról számol be. „Csak növekedésre tudok számítani, tekintve, milyen gyorsan épült be az MI az élet minden területére” – mondta.

Azok az emberek, akik MI chatbotokat használnak ideális arcuk megalkotására, egyre gyakrabban jelennek meg a sebészek rendelőiben olyan elképzelésekkel, amelyek hibátlan bőrt, élesen formázott arccsontokat, kifinomult orrot és szinte tökéletes szimmetriát követelnek – olyan elvárásokat, amelyek túl időigényesek, megfizethetetlenül drágák, és sok esetben fizikailag elérhetetlenek. Míg az MI képes minden egyes pixelt kontrollálni, „a sebészet biztosan nem működik ilyen mikroszkopikus részletességi szinten” – mondta Dr. Alex Karidis, egy nyugat-londoni sebész.

Sok páciens számára azonban ezek az elvárások jóval azelőtt kialakulnak, hogy egyáltalán találkoznának egy sebésszel. Karidis és Nugent arról beszéltek, milyen erőteljes pszichológiai hatása lehet az MI által generált képeknek a páciensek esztétikai ideáljainak kialakításában és megerősítésében. Nugent azt mondta: „Amint meglátsz egy képet, az beleég az agyadba.” Karidis egyetértett ezzel, és úgy fogalmazott, hogy az MI képei „beleégnek” a betegek tudatába, valamint elmondta, hogy kollégáit az utóbbi időben elárasztották az ilyen képek.

A sebészek azt is hangsúlyozni szeretnék, hogy a kozmetikai műtétek eredménye egyáltalán nem garantált.
A sebészek az „MI arc” esztétikájában is észrevettek visszatérő elemeket, különösen a túlzott szimmetriát – olyasmit, amit az MI könnyedén létrehoz, de a való életben gyakran lehetetlen reprodukálni. Ha az egyik szemed néhány milliméterrel magasabban van a másiknál, az MI ezt másodpercek alatt képes módosítani – mondta Dr. Julian de Silva, egy Harley Street-i kozmetikai sebész. A pixelek átrendezése azonban nem ugyanaz, mint az anatómia átrendezése. Ű

De Silva egy másik növekvő trend miatt is aggódik: olyan klinikusok miatt, akik a közösségi médiában megdöbbentően látványos műtéti eredményeket osztanak meg, amelyek szerinte maguk is MI által generáltak lehetnek. „Emlékszem, múlt héten néztem egy ilyet, újra és újra” – mondta egy videóra visszaemlékezve, amelyben egy páciens látszólag 30 évvel fiatalabbnak tűnt. „Aztán amikor harmadszor néztem meg, láttam, hogy a kezeken hat ujj volt.”

20260601_tma_6_resz

https://liked.hu/erdekessegek-es-tenyek/ma-tudtam-meg/post/ha-tudnal-errol-valoszinuleg-soha-nem-mennel-fel-a-felhokarcolok-legfelso-emeleteire-012845458/

Ha tudnál erről, valószínűleg soha nem mennél fel a felhőkarcolók legfelső emeleteire

A felhőkarcolók első ránézésre nem tűnnek túl biztonságosnak.

Fizikai szempontból azonban ez az érzés teljesen alaptalan, és nem sok köze van a valósághoz. A valóságban ugyanis rendkívül stabilak, sőt, olykor sokkal biztonságosabbak, mint a hagyományos épületek. Van azonban egy apró, de annál érdekesebb részlet, amiről érdemes tudnod.

A felhőkarcolók szerkezete nagyon sokféle lehet, de van bennük egy ijesztő közös vonás: műszaki szempontból az épület szabadon kilenghet. Sőt, kifejezetten jó, hogy kileng!

A rendszer meglepően rugalmas. Egy igazán magas (nagyjából 300 méteres) épület teteje erős szélben akár 2-3 métert is kilenghet anélkül, hogy a szerkezet összeomlana, vagy az anyag komolyabban elfáradna. Te viszont ebből soha nem veszel észre semmit.

Az egyetlen ok, amiért a felhőkarcolók nem lengenek ki olyan vadul, az az, hogy az emberek ezt túl veszélyesnek éreznék. A mérnököknek úgy kell megtervezniük a szerkezetet, hogy megakadályozzák a túlzott kilengést, vagy legalábbis észrevétlenné tegyék azt. Különben a magasházak lakói és látogatói idő előtt megőszülnének, és egy percet sem tudnának nyugodtan aludni.

A gyakorlatban tehát egy olyan rugalmas rendszert kapunk, amelyet különféle kompenzátorokkal mesterségesen stabilizálnak, hogy semlegesítsék a kilengés érzetét. Egyetlen felhőkarcoló sem teljesen mozdulatlan, a „mozdulatlanság” illúzióját szándékosan hozzák létre. Elméletben egy ilyen épület gond nélkül kilenghetne 2-3 métert úgy, hogy semmi baja nem esne.

A mérnökök többféle műszaki megoldást is alkalmaznak ennek elérésére:

Szerkezeti merevítés: Az egyik módszer az épület merevségének növelése, hogy jobban ellenálljon a szélnek. Bár az épületnek továbbra is kell egy kis mozgástér a hajlásra, a keresztirányú merevítésekkel el lehet érni, hogy kevésbé lengjen ki. Ez a megközelítés azonban nem mindig praktikus.

Hangolt tömegcsillapítók: Máskor úgynevezett hangolt tömegcsillapítókat alkalmaznak. Ezek hatalmas, az épület tetején elhelyezett (csapágyakon vagy ingán függő) betontömbök vagy víztartályok, amelyek ellensúlyozzák az épület kilengését. Ezeket finomhangolni is lehet, ha egy épület teteje a kelleténél jobban kilengene. Az egész rendszer nagyjából úgy működik, mint amikor a cirkuszi bohóc egy esernyőt próbál egyensúlyozni a tenyerén: amikor az épület dőlni kezd, a súlypont eltolódása azonnal kiegyenlíti a mozgást.

Nyitott emeletek: A modern felhőkarcolókban előfordul, hogy a legfelső szinteket falak és ablakok nélkül hagyják. Így a szél egyszerűen átfúj rajtuk, ami csökkenti az épületre nehezedő szélnyomást, és ezáltal a kilengést is. Ez a trükk nem annyira az épület szerkezetét változtatja meg, hanem megelőzi magát a kilengést.