A május 31-edikei műsor tartalmából…

20240527_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/05/22/urszemet-kozmikus-por-urhajo/

Az űrszemétnél is nagyobb veszélyt jelenthet a kozmikus por

Rengetegszer hallunk arról, hogy az űrszemét milyen súlyos problémát jelent, viszont most egy kutatócsoport a Hubble-űrteleszkóp több évtizedes eseményeit vizsgálta meg, és amikor az űreszköz egyes részeit ért becsapódásokat elemezte, kiderült, hogy a becsapódások 50 mikrométernél nagyobbak voltak (ez a milliméter ezredrésze) és mintegy 90 százalékban mikrometeoroidok, vagyis kozmikus eredetű porszemcsék. Ezek összetétele a gyakori meteoritokéval és egyes kisbolygókéval volt összevethető. Emellett csak egészen kevés esetben találtak űrszemétből származó szemcséket, és persze volt néhány, amelynél nem volt elég az adat ahhoz, hogy kiderülhessen, melyik kategóriát képviseli az adott becsapódás.

A kutatók ezen vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy a legnagyobb kihívást a kozmikus eredetű szemcsék jelentik, és az űreszközök tervezése során e becsapódásokra kell leginkább felkészülni, illetve felkészíteni az űrbe küldött technikai eszközöket.

És hogy honnan származik a kozmikus por? Nos, bolygóközi pornak is nevezik, mely anyag a bolygók közötti térben kering és elsősorban aszteroidák ütközései, illetve üstökösök aktivitásai során keletkeznek.

https://www.zoldpalya.hu/varos/egy-kutatas-soran-olyan-helyen-talaltak-mikromuanyagot-ahol-kevesen-keresnek-356377.html

Egy kutatás során olyan helyen találtak mikroműanyagot, ahol kevesen keresnék

A 19. század második felében az emberi civilizáció egyik igazán jelentős innovációja a műanyag volt. Az először főként csomagolóanyagnak használt matéria idővel forradalmasította a sorozatgyártást, a gyártási technológiákat, és szép lassan tulajdonképpen az összes iparágat. Végül a nyakló nélkül használt anyag – ahogy az várható volt – igen nehezen kezelhető problémává terebélyesedett az elmúlt évszázad során.

Az apró részecskék, amik lassan elborítják az egész bolygót, ma már mindenütt megtalálhatók: konyhasóban, gabonafélékben, emberi véráramban, palackozott vízben, esővízben, tengeri-, sőt édesvizeinkben is. Most azonban egy kutatás során olyan helyen találtak mikroműanyagot, ahol korábban soha nem kereste volna senki: emberi és állati herékben.

Egy kutatás során 23 ember és 47 kutya heréit vizsgálták meg boncolással. Az állatokon és az elhunyt embereken végrehajtott vizsgálat kimutatta, hogy valamennyi vizsgált alany szaporítószervében találtak kisméretű műanyag részecskéket.

Ez, habár új felfedezés, tulajdonképpen nem okozott különösebb megütközést a tudomány világában, hiszen méhlepényben, anyatejben és újszülöttek szervezetében is kimutatták már plasztik szemcsék jelenlétét, mégis aggodalomra ad okot, hogy a jelenség negatívan befolyásolhatja a férfiak nemzőképességet.

A nyugati világban régóta jelen van az a civilizációs probléma, hogy a férfiak átlagos spermiumszáma a felére esett vissza, ez a mikroműanyagokkal is összefüggésben lehet.

20240527_tma_2_resz

https://raketa.hu/orulet-mindossze-negyedora-alatt-novesztettek-gyemantot

Mindössze negyedóra alatt növesztettek gyémántot

A természetes gyémántok a Föld köpenyében, extrém nyomás és hőmérséklet hatására jönnek létre. A magas nyomású, magas hőmérsékletű módszer ezeket a feltételeket utánozza a szintetikus gyémántok előállításához, de ez a folyamat a fentieknek megfelelően jelentős nyomást, hőt és még gyémántmagot is igényel. Ráadásul ez az eljárás nagyon lassú: hetekig is eltarthat. Alternatív megoldásként a kémiai gőzfázisú leválasztás (CVD) csökkenti a HPHT-módszer igényeit, de gyémántmagra még ennél az eljárásnál is szükség van.

Az új technika azonban, amelyet Rodney Ruoff, a dél-koreai Alaptudományi Intézet munkatársa vezetésével dolgoztak ki, az összes fenti problémát leküzdi. A most bemutatott módszer szilíciummal kevert elektromosan fűtött galliumot használ egy grafittégelyben, amelyet egy egyedi kamrában helyeznek el légköri nyomáson. Ezután szénben gazdag, szuperforró metángázt vezetnek át a kamrán.

A kutatók felfedezték, hogy a gallium, a nikkel, a vas, valamint a kis mennyiségű szilícium keveréke katalizálja a gyémánt növekedését – és ez így is történt, méghozzá brutálisan felgyorsult módon: mindössze 15 perc alatt gyémántok alakultak ki az olvasztótégely alján, és két és fél óra múlva teljes gyémántfilm képződött. A spektroszkópiai elemzések kimutatták, hogy a film nagy tisztaságú.

Bár a pontos mechanizmus még nem teljesen tisztázott, a kutatók úgy vélik, hogy a hőmérséklet csökkenése a szenet a metánból a tégely közepe felé tereli, ahol az gyémánttá kristályosodik.

https://raketa.hu/aram-utja-transzformator-eon

Sokan nem tudják, hogyan jut el az áram az erőművektől a lakásokig

Vajon hogyan jut el az áram az otthonokba az erőművektől? Az E.ON által a magyar lakosság körében végzett felmérés eredményei szerint a válaszadók nagy része bevallottan nincs egészen tisztában a folyamattal – 46% nyilatkozott úgy, hogy nem igazán ismeri a procedúrát, 20% pedig elismerte, hogy egyáltalán nem tudja, hogyan működik az áramellátói rendszer az elejétől a végéig. Pedig a kutatás megállapítása alapján a lakosság az energiaellátásra nem is annyira szolgáltatásként, hanem az élet alapfeltételeként, a mindennapokhoz nélkülözhetetlen szükségletként tekint.

Hogy mindenki képbe kerüljön, az E.ON elkészített egy ismeretterjesztő sorozatot, amelynek első részéből kiderült, hogyan zajlik a folyamat és betekintést lehet nyerni a hálózati rendszer üzemelésének rejtélyeibe, többek között a transzformátorok szerepét is meg lehet ismerni.

A transzformátor teszi lehetővé az áram nagy távolságokra való eljuttatását és ez a kulcsfontosságú összetevő magyar mérnökök munkájának eredményeképpen született az 1880-as években. Ekkor dolgozta ki Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly a Gaulard és Gibbs által szabadalmaztatott vasmagos transzformátorának hatékonyabb, zárt kialakítású változatát, majd Déri Miksa ötlete alapján a korábban alkalmazott soros kötés helyett áttértek a párhuzamos kapcsolásra és ezt az új változatot szabadalmaztatták 1885-ben. Ekkor használták első ízben a transzformátor kifejezést is. A rendszert még abban az évben be is mutatták a nagyközönség előtt a Magyar Országos Kiállításon, ahol a megvilágítást már az úttörő módszerrel biztosították, majd a berendezés világhódító útra indult ZBD-modell néven elhíresülve. A transzformátor mellett sok más fontos összetevő is hozzájárul a modern áramellátó rendszerek működéséhez: az E.ON magyarországi közcélú hálózata például összesen 88 ezer kilométer hosszú, azaz körülbelül kétszer körbeérné az egyenlítőt.

20240527_tma_3_resz

https://www.zoldpalya.hu/varos/ez-a-talalmany-segithet-a-globalis-felmelegedes-hatasainak-mersekleseben-356261.html

Egy új találmány segíthet a globális felmelegedés hatásainak mérséklésében

Brit és kínai szakértők most közösen dolgoztak ki egy új módszert, melynek előzetes eredményei ugyan biztatóak, de először mindenképpen ki kell azokat próbálni nagyban is. Sikerült a kutatócsoportnak egy olyan stabil molekulát létrehozni, ami ha nagyobb tételben is alkalmazható, az részben megoldást hozhat a légkört melegítő anyag problémájára.

A közös projekten dolgozó tudósok által megalkotott molekulaszerkezet egy olyan stabil kötést alkot, mely tényleg képes bizonyos mennyiségben megkötni a szén-dioxidot. Az Edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem munkatársai a Kelet-kínai Műszaki Egyetem munkatársaival egy olyan tetraéder alakú molekulát hoztak létre, mely először magához vonzza, majd meg is köti a körülötte lévő szén-dioxidot.

Az előzetes laboreredmények igazolják, hogy a kérdéses anyag az üvegház hatású gázok közül nemcsak a leggyakoribbat köti meg, hanem a kiadott tanulmány szerint a szintén rendkívül problémás kén-hexafluoridot is. Ez a kevéssé ismert gáz 800-3200 évig is megmarad a légkörben, szemben a szén-dioxid 5-200 éves eliminációs idejével. Ebből egyszerűen belátható, hogy a kén-hexafluorid hosszabb élettartama miatt sokkal károsabb a légkörre.

Mivel az üvegház hatású gázok koncentrációja minden ezt helytelenítő vélemény ellenére évről-évre nő, jelen állás szerint évente akár 20 milliárd tonna széndioxidot kellene kivonnunk a légkörből a globális kibocsátások ellensúlyozására. Ehhez képest a jelenlegi tempóban a fák és a talaj ennek legfeljebb a tizedére képesek.

https://raketa.hu/az-aszteroidarol-fejjel-lefele-logo-felhokarcolo-amit-new-yorkba-almodtak

Fejjel lefelé lógó felhőkarcolót álmodtak meg

A koncepció elég vad, ha egyszer tényleg megvalósulna, valószínűleg ez lenne a legextravagánsabb, egyben mérnöki szempontból is leglenyűgözőbb építmény a Földön. A felhőkarcoló tulajdonképpen fejjel lefelé egy aszteroidáról lógna a Föld felé, tehát úgymond “világon kívüli” épület lenne, és mivel a magasabban fekvő emeletek ingatlanjait magasabb áron lehet értékesíteni, illetve kiadni, így a kivitelezés rekord ingatlanértékeket eredményezhetne.

A toronyhoz részben drónokkal lehetne eljutni, illetve a szállítást is ezen az úton lehetne megoldani, míg az űr és a Föld közötti mozgást egy elektromágneses lift tenné lehetővé. Az eredetileg 2017-ben benyújtott javaslat egyébként a “felhőkacolót” (vagy ez esetben inkább talajkarcolóról kellene talán beszélni) Dubaj fölé képzelte el, mivel ott igen sok, a magas építmények építésében jártas szakember akad, és a kivitelezés is olcsóbb lenne, mint New Yorkban.

Ami az aszteroidát illeti: azt a Föld feletti pályára állítanák, amiről nagy szilárdságú kábelek segítségével függene lefelé a felhőkarcoló, ezenkívül egy úgynevezett excentrikus geoszinkron pályára lenne elhelyezve, amely lehetővé tenné, hogy egy kötött napi hurkon haladjon az északi és a déli félteke között. Az ingatorony a talajra egy óriási nyolcast rajzolna, és az épület a leglassabb sebességgel a nyolcas tetején és alján mozogna, így itt lehetővé válna a tornyok lakói számára, hogy ezeken a pontokon érintkezzenek a bolygó felszínével.

20240527_tma_4_resz

https://raketa.hu/karnyujtasnyira-az-influenza-nelkuli-vilag-es-ehhez-oltas-sem-kell

Karnyújtásnyira az influenza nélküli világ – és ehhez oltás sem kell

Az Albert Einstein College of Medicine tudósai egy olyan gyógyszerszerű molekulát fejlesztettek ki, amely megakadályozhatja az A típusú influenza fertőzést azáltal, hogy blokkolja a vírus bejutását a légúti sejtekbe. Ellentétben a jelenlegi influenzagyógyszerekkel, amelyek csak a fertőzés után célozzák a vírust, ezek az új gátlószerek a fertőzés kezdeti szakaszára összpontosítanak azáltal, hogy a hemagglutinint, a vírus felszíni fehérjét célozzák meg. Mindez döntő lépést jelent az influenza megelőző kezelése felé.

A kutatócsoport korábban azonosított egy kis molekulát, az F0045(S)-t, amely azonban még csak korlátozott mértékben tudott kötődni a H1N1 influenza vírusokhoz, és így gátolni őket. Ezt a molekulát fejlesztették most tovább egy nagy áteresztőképességű szűrési eljárással és egy speciális kémiai módszerrel, a SuFEx click-kémiával. Ennek eredményeként két javított molekulát, 4(R)-t és 6(R)-t hoztak létre, amelyek immár sokkal erősebben kötődtek a vírushoz.

A 4(R) és 6(R) molekulák kötődési mechanizmusait és a további javítási lehetőségeket röntgenkrisztallográfiával vizsgálták. Ez a technika lehetővé tette a kutatók számára, hogy lássák, pontosan hogyan kötődnek ezek a molekulák a vírus hemagglutinin nevű fehérjéjéhez, ami segített megérteni, miért működnek jobban, mint az eredeti molekula, az F0045(S).

A 6(R) további optimalizálása során pedig végül kifejlesztették a 7-es vegyületet, amely a legpotensebb kis molekulájú hemagglutinin gátló lett. Ez a vegyület kiváló antivirális képességeket mutatott, ami ígéretes jelölté teszi a jövőbeli vírusellenes kezelésekhez.

https://www.okosipar.hu/sokkolja-a-kozvelemenyt-a-robotsebeszeti-fejatultetes-terve/

Sokkolja a közvéleményt a robotsebészeti fejátültetés terve

A BrainBridge biomérnöki és idegtudományi startup nyilvánosságra hozott koncepciója az, hogy nyolc éven belül végrehajtja az első emberi fejátültetést. A terv általános megrökönyödést váltott ki – egyrészt persze etikai kétségek miatt, másrészt pedig azért, mert napjainkban teljesen elképzelhetetlen egy ilyen eljárás. Pláne úgy, hogy a cég közölte: ha minden a tervek szerint alakul, akkor a teljes beavatkozást autonóm módon, kifinomult orvosi robotok és mesterséges intelligencia kombinációjával fogják elvégezni.

A vállalat egy kissé nyugtalanító, CGI-jal animált videót is közzétett arról, hogy hogyan fog kinézni egy ilyen műtét – ha valaha sor kerül rá. A videó alatt egymást érik a kételkedő és gúnyolódó kommentek, meg persze azok, amelyek írói elborzadtak a látottakon. Pedig a vállalat magyarázata teljesen világos és érthető: a fejtranszplantáció olyan gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő pácienseken lenne képes segíteni, akik nem tudnak teljes életet élni, mert maradandóan mozgássérültek, esetleg olyan daganatos vagy neurodegeneratív állapotba kerülnek, hogy ez az utolsó reményük.

Az ambiciózus eljárás során a beteg fejét egy agyhalott, de egészséges donortestre ültetnék át, úgy, hogy a kognitív képességek, az emlékek és a tudat teljes egészében megmarad.

20240527_tma_5_resz

https://gyartastrend.hu/cikk/svajcban-napelemes-hovel-olvaszthatjak-az-acelt

Napelemes hővel olvaszthatják az acélt Svájcban

A világ ipari termelése számos mesterséges anyagot termel és használ, például acélt, üveget, kerámiát és cementet. Ezen összetevők mindegyike 1000 Celsius-fok feletti hőmérsékletet igényel egy olyan gyártási folyamat során, amely az összes emberi energiafogyasztás negyedét teszi ki, és ahol az energiát kizárólag fosszilis tüzelőanyagokból nyerik. Mivel a világ a nettó nulla kibocsátás elérésére törekszik, nagy szükség van arra, hogy ezeknél a folyamatoknál tisztább tüzelőanyagokra térjenek át.

A napenergia ipari méretű és fűtési célú felhasználásával régóta kísérleteznek. A leggyakoribb eljárás, hogy a napfényt hőcsapdák segítségével koncentrálják. A kemencére hasonlító berendezésben több ezer tükröt használnak a napfény összegyűjtésére. Az 1000 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket azonban nehéz volt áttörni.

A kutatók úgy hozták létre a rekordot elérő hőcsapdás eszközt, hogy egy szintetikus kvarcrudat egy átlátszatlan szilíciumkorongra erősítettek. Ezek félig átlátszó anyagok és jobban áteresztik a napfényt, mint az infravörös sugárzást, így csökkentve a környezetbe jutó veszteségeket és növelve a készülék hatékonyságát. Egy kiegészítő kvarcos árnyékolót is hozzáadtak az eszközhöz, amely elnyelte a kibocsátott infravörös sugárzást. Kísérleteik során az abszorberlemez elérte az 1050 Celsius-fokot, miközben a kvarcrúd 600 Celsius-fokon maradt.

https://hvg.hu/tudomany/20240524_gravitacios-lencsehatas-nap-exogolygo-felszine-tavcso

Van egy pont az űrben, ahonnan jól látszik, melyik bolygó lakható

Albert Einstein 1936-ban publikált arról, hogy miként lehetne a Napot egy gigantikus teleszkópként használni. Ezt ma gravitációs lencsehatásként ismeri és használja ki a tudomány: abban segíti a tudósokat, hogy a nagyon távoli objektumokat „közelebb hozza” a megfigyelő számára. Ilyenek lehetnek például a több milliárd fényévre található galaxisok vagy fekete lyukak.

A gravitációs lencsehatást ugyan használják a kutatók, de nem a Nap, hanem más, nagy tömegű objektumok segítéségével. A NASA azonban most egy olyan ötletet is finanszíroz, ami a Napot használná arra, hogy a távoli exobolygók felszínét közelebbről is meg lehessen nézni.

Amint azt Einstein általános relativitáselmélete is sugallja, az univerzumban lévő óriási objektumok meghajlítják a téridőt, megváltoztatva a fény útját. Einstein az említett publikációban ez alapján írta azt, hogy a Naprendszernek is van egy olyan objektuma, ami képes erre: maga a Nap.

Einstein számításai szerint az a terület, ahol a Nap gravitációs lencsehatását ki lehetne használni, nagyjából 550 csillagászati egységre van az égitesttől. Egy csillagászati egység a Nap és a Föld közötti távolságot jelenti, vagyis egy olyan pontra kellene lejuttatni a távcsövet, ami 550-szer messzebb van a Naptól, mint a bolygónk.

A Voyager–1 űrszonda az 1977-es indulása óta összesen 160 csillagászati egységet tett meg, vagyis még közel sem annyit, amennyire egy ilyen projekthez szükség lenne. A NASA szerint azonban a rajban közlekedő miniatűr eszközök egy napvitorla segítségével 25 év alatt meg tudnák tenni ezt az utat. Jelenleg ennek a projektnek a kidolgozása zajlik, és ha megfelelő eredményeket hoznak a számítások, nem elképzelhetetlen, hogy a NASA megvalósítja a tervet. Ebben az esetben lehetővé válna, hogy közelről nézzenek rá az exobolygók felszínére – így pedig azt is biztosabban lehetne megmondani, hogy az adott égitest lakható-e.

20240527_tma_6_resz

https://raketa.hu/sony-jovo-creative-entertainment-vision

Hogy fog kinézni a világ tíz év múlva, mikor a fizikai és virtuális valóság teljesen egybeolvad és a transzmédia eluralkodik?

A Sony bemutatta koncepcióját a világról, ahol a tartalomgyártók speciális XR-szemüvegekben gyűlnek össze és kreálnak képzeletbeli világokat, amelyben a transzmédia történetmesélés teljesen ki tud bontakozni.

“Nézzünk szembe vele: beléptünk a média konvergenciájának időszakába, ami a tartalom áramlását különböző médiacsatornákon majdhogynem elkerülhetetlenné teszi. Az elmozdulás a filmek esetében a digitális effektusok irányába és a videójátékok grafikájának minőségi javulása azt jelenti, hogy sokkal realisztikusabbá válik az előállítás költségeit csökkenteni a tartalom megosztásával a médiumok között. A modern szórakoztatóipari struktúra minden elemének tervezése ezen az egyetlen ötleten alapul – a szórakoztatóipari franchise-ok megalkotása és terjesztése.” – mondta Henry Jenkins professzor a modern média működésével kapcsolatban, amelynek szerinte legfontosabb jellemzője az úgynevezett transzmédia történetmesélés megjelenése, azaz az a jelenség, mikor egy történetet, például a Csillagok Háborúját, már nem csak a moziban láthatjuk, hanem a karakterek megjelennek a legkülönbözőbb platformokon, videójátékokban, sorozatokban, könyvekben. A professzor amellett érvelt, hogy a transzmédia jó dolog: ha egy képzelt világ elég érdekesen van kitalálva és beszippantja a közönséget, akkor érdemes minél többet mutatni belőle, de csak akkor, ha minden új platformon való megjelenés valami pluszt ad a történethez.

Jenkins szavai mintha a mai valóságról szólnának, mikor a tartalomfogyasztás a régi, lineáris mód helyett már jócskán multiplatformos szórakozássá vált, de valójában az előbb idézett publikációja több mint húsz évvel ezelőtt, 2003-ban jelent meg. A transzmédia kora pedig még mindig nem bontakozott ki egészen, legalábbis bőven van még helye a fejlődésnek a szórakoztatóipari szereplők szerint. Egyike ezeknek a Sony, ami a világ vezető médiakonglomerátumaként pontos rálátással bír arra, hogyan is alakulnak a felhasználói szokások és igények akár a tartalomfogyasztás, akár a tartalomgyártás terén.

A cég elképzelése szerint a világ tíz év múlva valójában nem fog nagyon máshogy kinézni, mint ma, de a most még gyerekcipőben járó technológiák és ma is jelenlévő, de még talán nem annyira népszerű eszközök észrevétlenül annyira beépülnek az emberek mindennapjaiba, hogy a használatuk tökéletesen természetessé válik. Avatár formájában találkozni az ismerőseinkkel? XR-szemüvegben dolgozni a kollégákkal, akik a világ másik felén élnek és mégis teljes életnagyságban tűnhetnek fel mellettünk a közös projekt erejéig? Úgy sétálni az utcán, hogy az közben átalakul valamilyen fantáziavilággá a virtuális valóságnak köszönhetően? Ezek a lehetőségek most is rendelkezésre állnak, a technológia már többé-kevésbé megérett rá, de azért a felvázolt szituációk még kevésbé számítanak hétköznapinak.

“Tíz év múlva egy többrétegű világban élünk majd, ahol a fizikai és virtuális valóságok határok nélkül olvadnak egymásba.” – jósolják.

Ebben a jövőben a cég legfontosabb célját a Kando megteremtése jelenti, ami egy speciális japán hozzáállást takar – ez főként az alkotás öröméről és a mély benyomások létrehozásáról szól. A Kando világában a tartalomgyártók számára az alkotás “korlátok nélküli élmény lesz, a tér és idő megszorításainak túllépésével”, ehhez persze elengedhetetlen a megfelelő digitális eszközök használata. A Sony a Creative Entertainment Vision koncepcióban nem valós termékprototípusokat mutat be ugyan, vagyis arra nem számíthatunk, hogy a futurisztikus kontrollert vagy az XR-szemüveget nemsokára már meg is vásárolhatjuk, de szemlélteti, hogy milyen irányt vehetnek a fejlesztések és hogyan használhatjuk majd őket a szórakoztatás (vagy munka) területén.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .