Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Bemutatkozik a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület - Pille riportja
59
hallgató

A tudomány mai állása – pénteken 9-től

- 2024. június 18. 9:55 - 352 megtekintés

A június 21-edikei műsor tartalmából…

 

20240617_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/06/10/lepke-szarnypikkely-szin/

A szárnypikkelyek létrejöttét kísérték figyelemmel

A lepkék színpompás szárnypikkelyei nemcsak az általuk kölcsönzött szépség miatt különlegesek, hanem amiatt is, ahogyan kialakulnak nekik köszönhetően a lepkék színei. A lepkék kétféle úton juthatnak színpompás szárnyakhoz: vagy pigmenteket állítanak elő, amelyek egy-egy árnyalatot képesek létrehozni, vagy szerkezeti színeket produkálnak, amelyek kissé fémesen, néha színjátszó módon jelennek meg a testükön.

A pigmenttel létrehozott színek közé tartoznak a fekete, a szürke, a drapp, a barna, a piros, a narancs és a sárga. És kizárólag szerkezeti színek lehetnek a kékek, a zöldek és a lilák. A lepkék (és persze más állatok is) könnyedén kombinálják a kétféle színezeti módszert.

Szerkezeti színeket úgy hozhat létre egy élőlény, hogy mikroszkopikus, pontosabban nanoléptékű kristályszerkezetté építi a kívánt részét. Ez a szerkezet azután a fénnyel kapcsolatba lépve szelektálja a fehér fény egyes összetevőit, és csak bizonyos részeket ver vissza, így hozza létre az olyan rendkívül élénk és tiszta színeket, mint a jól ismert boglárkalepkék kékje.

A szerkezeti színek gyakran irányfüggően változnak, vagyis másként festenek bizonyos irányból nézve, mint akár csak egy kicsit is máshonnan. Erre leginkább a színjátszólepkéink jelentenek jó példát, de más fajokon is megfigyelhető, kevésbé feltűnően.

A Sheffieldi Egyetem kutatói azt vizsgálták most meg, miként alakulnak ki e színekért felelős szárnypikkely szerkezetek a Heliconius sara nevű helikonlepke szárnyának kék színű területein. Egyrészt a már jól ismert elektronmikroszkópos módszerrel mérték fel a szerkezetek alakját, elrendeződését, másrészt egy ultramodern eszközzel, amely nanométeres felbontásban képes képet adni, ezért már nem is mikroszkópnak, hanem nanoszkópnak nevezik.

A vizsgálatok feltárták, hogy egy aktin nevű szerkezeti fehérje a főszereplője annak a folyamatnak, amely hernyókortól fogva a kifejlett lepkéig elvezeti a leendő szárnypikkelyeket. A kék és nem kék pikkelykék összehasonlításából kiderült, hogy a kékek sokkal sűrűbben álló aktinból álló csokrocskákkal rendelkeztek.

Ezek hozták létre a fény bizonyos hullámhosszát visszaverni képes szerkezeteket. A kutatók meg tudták figyelni a lepkék egyes fejlődési szakaszaiban, hogy miként módosul az aktin által felépített szerkezet.

Az aktin szerepét azzal is tudták bizonyítani, hogy amikor megakadályozták a működését, akkor a lepkén nem váltak kékké a szárnypikkelyek. Ezt követően azután néhány másik, szintén szerkezeti színeket produkáló lepke szárnypikkelyeit is megvizsgálták, és ezeken ugyanúgy az aktint találták főszereplőnek.

A szerkezeti színek egyrészt a sokszor csak mérgező anyagok segítségével előállítható pigmentek környezetbarát alternatívái lehetnek, másrészt a módszerek, a szerkezet növekedésének most megismert módja másféle biológiai szerkezeti kérdésekre is segíthet megtalálni a válaszokat.

Számtalan állat alkalmazza valamilyen formában a szerkezeti színeket, így egy igencsak elterjedt módszerről van szó.

20240617_tma_2_resz

https://www.zoldpalya.hu/varos/egy-uj-tanulmany-szerint-az-elenk-szinu-muanyagok-sokkal-problemasabbak-mint-a-feketek-a-feherek-es-a-szurkek-356660.html

Egy új tanulmány szerint az élénk színű műanyagok sokkal problémásabbak, mint a feketék, a fehérek és a szürkék

Az angliai Leicesteri Egyetem és a dél-afrikai Fokvárosi Egyetem kutatócsoportja két egymást kiegészítő tanulmány segítségével mutatta ki, hogy a műanyagok különböző tempóban bomlanak le az anyag színétől függően. Az angliai vizsgálat során különböző színű műanyagkupakokat használtak, amelyeket egy egyetemi épület tetején helyeztek el, három teljes évig kitéve az időjárás viszontagságainak.

A fokvárosi kísérletben különböző színű műanyag tárgyakat használtak, amelyeket egy távoli dél-afrikai tengerparton gyűjtöttek össze, és vizsgálták meg, hogy mit történt velük a lecesteri kutatásnál kevésbé kontrollált körülmények között. Mind a két vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a fekete, a fehér és az ezüst színű műanyagokra szinte alig volt hatással az a három év, amíg áztak-fáztak, és telibe kapták a nap sugarait.

Ellenben a kék, a zöld és a piros minták törékennyé, töredezetté váltak. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a fekete, fehér és ezüst színezőanyagok megvédik a műanyagot a káros ultraibolya (UV) sugárzástól. Azonban a színesebb anyagoknak megváltozott a polimer szerkezete, és ezáltal instabillá vált maga az anyag is.

A kutatásokban résztvevő szakembereknek a meglepetés erejével hatott az, hogy egy irányított vizsgálat ennyire hasonló eredménnyel zárult, mint a véletlenszerűen begyűjtött tengerparti minták esetében.

A kísérletek eredményei azt igazolják, hogy az időjárástól függően nagyon más a sorsa a fakó és az erőteljesebb színekben pompázó műanyag eszközöknek, vagyis a kevesebb élénk színű műanyag használata képes lehet csökkenteni a természetbe jutó mikroműanyagok mennyiségét. Ha a gyártók figyelembe veszik ezt az anyagtervezés folyamatában, az sokat lendíthet ennek a mindannyiunk számára fontos ügynek a megoldásán.

https://www.zoldpalya.hu/varos/igy-segitenek-a-temetok-a-klimasemlegesseg-elereseben-356744.html

Így segítenek a temetők a klímasemlegesség elérésében

A spanyolországi Valenciában egy új, meghökkentő helyet találtak, ahová kihelyezhetők inverterek. A város temetői objektumainak – kripták és egyéb épületek – tetejét használják az áramtermeléshez szükséges panelek telepítésére.

Mivel a városban igen kevés a szabad felület, ezért a döntéshozásban segédkező szakemberek ezzel a rendhagyó ötlettel álltak elő a temető kihasználásával kapcsolatban, hogy a helyi temetőkben 6658 fotovoltaikus panelt helyeznek ki.

Úgy kalkulálnak, hogy a kiépülés alatt álló rendszerrel a város energiaigényének 27 százalékát lesznek képesek biztosítani majd. A napelemeket az öt valenciai temető épületein fogják elhelyezni. Eddig 810 panel került kihelyezésre 3 temetőben. Ezek már most évente 440 000 kilowattóra áramot képesek termelni, amivel 140 tonna szén-dioxid kibocsátásától tehermentesítik a térséget.

Ha egyszer kiépül a teljes rendszer, ez lesz az ország legnagyobb napelemparkja. Az erőmű elsősorban a közületeket fogja ellátni a szükséges energiával, de a kapacitások lehetővé teszik, hogy az ezen felül termelt elektromos áramot a háztartások energiaellátására fordítsák.

Ez a projekt csak egy a Valenciában jelenleg is futó 30 program közül, melyek az éghajlatváltozás hatásait hivatottak ellensúlyozni. Van ezen kívül, amelyik a gépkocsihasználat mérséklését, és van, amelyik az épületek energiahatékonyságának javítását tűzte ki célul.

20240617_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2024/06/04/ho-ellenallas-fem-becsapodas/

Hő hatására ellenállóbb lesz a fém

A kovács annak hatására képes különféle formájúvá kalapálni az izzó vasat, hogy az felforrósítva ellágyul. Azt is tudjuk a hétköznapi tapasztalatainkból, hogy egy rézdrót sokkal hajlékonyabb, mint egy ugyanolyan vastagságú acéldrót.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói azonban felfedezték, hogy a felmelegített fém erősebb abban az esetben, ha szupernagy sebességgel mozgó tárggyal ütközik. Az efféle, rendkívüli körülmények között a réz ugyanolyan erős lehet, mint az acél. A felfedezés olyan anyagok tervezését teszi lehetővé, ami kimondottan extrém körülményekre készül, például űrhajók, hiperszonikus repülők védőpajzsa, illetve nagy sebességgel járó gyártási folyamatok eszközei.

A kutatás során mikroszkopikus méretű zafírszemcséket lőttek lézer segítségével egy-egy fémlapra, a zafír ennek során másodpercenként néhány száz méteres sebességűre tudott gyorsulni. Annak köszönhetően, hogy egészen apró szemcsékkel kísérleteztek, most lehetőség nyílt arra, hogy elkülönítsék a becsapódáskor a mechanikai hatásokat a hőhatásoktól – nagy méretű, pl. centis nagyságrendű szemcsék ütköztetésekor ezek a hatások egybemosódnak. A mikroszkopikus méretű szemcsék nem hoznak létre számottevő nyomáshullámot a becsapódás során, nagyjából egy évtizedbe telt a kutatóknak kifejleszteni azt az eljárást, amellyel kellően felgyorsíthatták e szemcséket.

A tesztek során a kutatók extrém nagy sebességgel üzemelő kamerát használtak a szemcse megfigyeléséhez, és így rögzítették, hogy az egyes becsapódások során mennyire és milyen gyorsan pattan vissza a felületről a szemcse. Az odaút és a visszaút sebességkülönbsége alapján kiszámítható, hogy mennyi energiát adott át a felületnek becsapódáskor a szemcse, ez pedig a felület erősségének jelzésére szolgál.

https://ng.24.hu/termeszet/2024/06/05/vandorsaska-szaj-onelezo/

Önélező ollóra hasonlít a vándorsáska szájszerve

A Northeastern Egyetem számolt be a felfedezésről, amelyből kiderült, hogy a vándorsáska külső vázában, a szájszerveknél többlet cink halmozódik fel, ez erősíti meg a lapátszerű rágókat.

Az ízeltlábúak kitinváza attól függően változik, hogy milyen igényeknek van kitéve egy adott testrészen. Egyes helyeken rugalmasságra, másutt keménységre van szükség. Ez utóbbihoz nyújt segítséget a rágókban felhalmozódó cink, ráadásul a rágók egymásra érő peremei élezik is egymást.

A sáska rágói abban hasonlítanak a mi fogsorainkra, hogy ezek is egymással szemben helyezkednek el, és kissé átfedik egymást, így a harapás is hasonlóan zajlik, mint nálunk. Azonban amint a sáska rágói cinkkel erősített éleikkel egymáshoz súrlódnak, meg is élezik egymást – a mi fogaink erre nem képesek.

A kutatók szinktrotron segítségével vizsgálták meg a sáska rágóit – ez a berendezés részecskegyorsítóval előállított nagyenergiás röntgensugarak segítségével készít mikroszkopikus szintű, extrém részletgazdag 3D felvételt a kívánt tárgyakról. Azonban igen költséges az üzemeltetése, és nagyon sokat kell várni a vizsgálatokra – ám a más módon nem elérhető kiváló felbontás miatt ez gyakran létfontosságú. (Az Európai Szinkrotron, ami Grenoble területén létesült, 10 ezer milliárdszor erősebb röntgensugarat állít elő, mint egy átlagos kórházi diagnosztikai készülék.)

A szinkrotron arra is alkalmas, hogy segítségével feltárják, pontosan milyen helyen található egy bizonyos anyag a vizsgált tárgyban, ez esetben a sáska állkapcsaiban, és erről 3D képet alkothattak e módszerrel. Az így kapott információkból a kutatók a sáska szájszervének 3D modelljét is elkészítették, és tesztelték annak működését. Ebből derült ki, hogy a cinkkel erősített él harapáskor egyszerűen lemetszi a másik élről a lágyabb kitint, és így tartja fenn azt, hogy az él valóban éles marad. Ez azt jelenti, hogy bár minden harapás koptatja a rágókat, egyúttal élezi is őket.

20240617_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240606_alzheimer-kor-tunet-agyszovet-vizsgalat-kutatas-tunetmentes-alzheimer-kor

Most jöttek rá, mitől lehet tünetmentes az Alcheimer kór

A közelmúltban a Holland Idegtudományi Intézet munkatársa által vezetett csoport néhány rejtélyes anomáliát azonosított rengeteg adat között. Kiderült, egyes emberek agyában az Alzheimer-kór minden jellemzője megmutatkozott, de az orvosi feljegyzések ellenőrzésekor világossá vált, hogy soha nem voltak tüneteik.

Az Alzheimer-kör kapcsán még most sem tudni pontosan, hogy az emberekben milyen folyamatok zajlanak le molekuláris- és sejtszinten. Emiatt olyan donorokat kerestek, akiknél ugyan rendellenesség látszódott az agyszöveteken, tüneteket azonban nem produkáltak. A vizsgálat során 12 ilyen betegre bukkantak

Ahogy az IFLScience is írja, vannak olyan életmódbeli tényezők, amelyekről úgy gondolják, hogy késleltetik az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak kialakulását azoknál, akiknél egyébként magas a kockázat. Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben kiadott irányelvei több ilyen tényezőt is felsoroltak, például, ha valaki leszokik a dohányzásról, kevesebb alkoholt fogyaszt, egészségesen táplálkozik és rendszeresen mozog.

A korábbi tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy ha valaki összetett feladatokat végez, akkor később jelentkezhetnek nála az Alzheimer-kór tünetei.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy az agyban a toxikus fehérjék eltávolításáért felelős folyamat normálisan működött a tüneteket nem produkáló betegeknél, mint azoknál, akiknek tüneteik is voltak. Emellett arra is fényt derítettek, hogy előbbi csoport agyának energiatermelése jóval hatékonyabb a vártnál.

A kutatók hangsúlyozták, további vizsgálatokra lesz szükség a témában, de az már most biztosnak tűnik, hogy a tüneteket nem produkáló Alzheimer-kóros betegek agya másként működik, mint az átlagos betegeké.

https://hvg.hu/tudomany/20240605_gyulladasos-belbetegseg-kivalto-ok-crohn

Brit tudósok rájöhettek, mi okozza a gyulladásos bélbetegségeket

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) egyik fő okára adhat választ a Francis Crick Intézet és a University College London kutatócsoportja által végzett genetikai elemzés – írja a BBC. A kutatás eredménye a betegségekben érintettek 95 százalékának DNS-ében jelen van egy olyan szegmens, amely sokkal könnyebben teszi lehetővé, hogy egyes immunsejtek túlműködjenek, gyulladást okozva ezzel a belekben.

Az IBD-ért a makrofágoknak nevezett fehérvérsejtek felelősek, ezek árasztják el a bélfalat, ahol vegyi anyagokat, úgynevezett citokineket szabadítanak fel, amelyek masszív gyulladáshoz vezetnek. A gyulladás a szervezet fertőzésre adott normális válaszreakciójának része, de a túlzott reakció súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

A kutatócsoport laboratóriumi kísérletekben talált olyan, már létező gyógyszereket, amelyeket már más betegségek, például a rák kezelésére is engedélyeztek és képesek voltak csillapítani ezt a túlzott gyulladást. Ezeket már tesztelték IBD-s betegektől származó mintákon, néhány éven belül pedig meg is kezdhetik az embereken való tesztelést.

Kihívás azonban, hogy a kutatóknak meg kell találniuk a módját, hogy a gyógyszerek célzottan csak a makrofágokat célozzák meg. Ráadásul úgy kellene ezeket beállítani, hogy gátolják az IBD-t, de ne tegyék a beteget fogékonnyá a fertőzésekre azáltal, hogy teljesen meggátolják a gyulladásokat, hiszen azok fontos szerepet játszanak a betegségek leküzdésében.

A gyulladásos bélbetegségek leggyakoribb formái a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás, becslések szerint csak az Egyesült Királyságban félmillió embert érint valamelyik. A genetikai adottságokon túl az IBD kialakulásában az étrend és az antibiotikum-használat is szerepet játszik, a betegség főbb tünetei közé tartozik a hasmenés, a gyomorfájdalom vagy -görcs, illetve a túlzott mértékű fogyás.

20240617_tma_5_resz

https://raketa.hu/az-emberi-agy-folyamatos-atmeneti-allapotban-van-ket-ismeretlen-allapot-kozott

Az emberi agy folyamatos átmeneti állapotban van két ismeretlen állapot között

Amikor egy mágnest felmelegítenek, elér egy kritikus pontot, ahol elveszíti mágnesességét, ami a fázisok közötti átmenetet jelzi. A Northwestern Egyetem friss tanulmánya pedig ennek analógiájára meglehetősen bizarr felfedezésről ír: az agy szerkezete is egy hasonló kritikus pont közelében található – számol be róla az egyetem sajtóközleménye. Ez a jelenség egyébként az eredmények alapján univerzális lehet a különböző fajoknál, vagyis nem csak embereknél figyelték meg, de az egereknél, sőt a gyümölcslegyeknél is.

Két kutató statisztikai fizikai technikákat alkalmazott a neuronok fizikai szerkezetének nanoméretű felbontású elemzésére. Az eredmények alapján a neuronok szerkezete olyan, mint egy fraktál: bármilyen szinten vizsgáljuk, a kisebb részek hasonlítanak a nagyobb egészhez. Emellett a neuronok méretei nagyon változatosak, ami szintén jellemző a kritikus állapotban lévő rendszerekre.

Az ilyen rendszerek a rendezettség és a rendezetlenség határán vannak, ami a bonyolult agyi dinamikák alapját képezheti. Mindez pedig univerzális jelenségnek tűnik.

Kovács ehhez azt tette még hozzá, hogy az élőlényekre jellemző konzisztens kritikus exponensek arra utalnak, hogy egyszerű fizikai modellek is leírhatják az agy szerkezetének a statisztikai mintázatait. Ez pedig nem csak az agy dinamikájának megértése miatt fontos fejlemény, de felhasználható a mesterséges neurális hálózatok fejlesztéséhez is. A jövőbeli kutatások során épp ezért ezeket a technikákat nagyobb agyrészekre és több szervezetre is kiterjesztik, hogy kiderüljön, ez az egyetemes jelleg valóban igaz-e.

https://raketa.hu/igy-viselkedik-egy-negydimenzios-gomb-a-haromdimenzios-terben

Így viselkedik egy négydimenziós gömb a háromdimenziós térben

A The Action Lab YouTube-csatorna videója azt mutatja be érthetően, hogy egy négydimenziós (4D) labda miként jelenne meg a háromdimenziós (3D) térben. Az előadó azzal kezdi, hogy elmagyarázza, hogyan érzékeljük a három térbeli dimenziót: a hosszúságot, a szélességet és a magasságot. Ezt a három dimenziót egy papírlapokból álló téglatest segítségével szemlélteti, amit két dimenzióra (2D) lefordítva szeletek/síkok sorozataként foghatunk fel, amelyben minden szelet lapos – vagyis nincs magassága, tehát kétdimenziós.

Miként jelenne meg egy háromdimenziós gömb egy ilyen sík-világban? Természetesen körök sorozataként, méghozzá változó méretű körök sorozataként. A kör mérete aszerint változik, ahogy a gömb metszi a szóban forgó síkot.

Ha ezt az elvet átültetjük négy dimenzióra, akkor relatíve könnyű megérteni, hogy egy négydimenziós gömb a mi világunkban miként jelenne meg: az előbbi kísérlet analógiájaként egy 4D-s gömb a 3D térben szintén szeletek sorozataként lenne érzékelhető. Ahogy ez a 4D-s labda áthalad a terünkön, úgy érzékelnénk, akár egy, a méretét változtató gömböt, amely növekszik vagy épp zsugorodik, hasonlóan tehát ahhoz, ahogy a 3D-s gömb metszetei megjelennek a 2D-s síkon. Ha pedig ez a gömb nem érintkezik a mi síkunkkal, úgy teljesen el is tűnhet a szemünk elől

A videó azt is tárgyalja, hogyan manipulálhatók a 4D objektumok a 4D térben, ami számunkra igazi varázslat lenne. Egy ilyen, 4 dimenziós térben működő lény képes lenne tárgyakat eltüntetni és megjeleníteni előlünk, vagy olyan formaváltozásokat okozni, amelyeket fel sem fogunk. Ezen kívül egy 4D-s lény képes lenne az objektumokat a tükörképeikké alakítani, hasonlóan ahhoz, ahogy egy 3D-s lény képes egy 2D-s alakot tükrözni, hogy létrehozza annak tükörképét. Ráadásul semmit sem tudnánk elrejteni előle, ahogy egy kétdimenziós lény is hiába “rajzolná körül” (az ő szempontjából: dobozolná be) az elrejteni kívánt dolgot, mivel mi eggyel több dimenzióban létezünk, így simán látjuk azt.

20240617_tma_6_resz

https://www.computertrends.hu/technologia/magyar-kutatok-vilagelso-eredmenye-az-idegsejtek-kozotti-kapcsolatokrol-356951.html

Magyar kutatók világelső eredménye az idegsejtek közötti kapcsolatokról

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, hogy mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.

Az idegrendszerben körülbelül 86 milliárd idegsejt található, amelyek között rengeteg (becslések szerint száztrillió) kapcsolódási pont van. Ezek a kapcsolódási pontok az úgynevezett szinapszisok – jelentette be az MTA.

A szinapszisokon megy át az elektromos jel, vagyis az ingerület az egyik idegsejtről a másik idegsejtre. „Úgy is mondhatjuk, hogy az idegsejtek a szinapszisokon keresztül beszélgetnek egymással. Azonban nem mindegy, hogy milyen hangerővel” – írták.

„A szinapszisok erősségét úgy képzelhetjük el, mintha egy hangszóró hangerejét állítanánk: egy-egy szinapszis ingerületátadása teljesen meg is szűnhet, majd fokozatosan a legmagasabb szintig emelkedhet. Mintha szépen lassan a maximálisra tekernénk fel a hangerőt.” – magyarázza a közleményben Katona István, a HUN-REN KOKI Molekuláris Neurobiológia Kutatócsoportjának vezetője, aki kiemeli, hogy a szinapszisok erőssége nagy mértékben meghatározza az agyműködést, ezért mind a száztrillió idegkapcsolatunk erőssége precízen szabályozott.

Ezt a „hangerőszabályozást” régóta vizsgálják a KOKI-ban egy kutatási program keretében, amit még Freund Tamás és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jelenlegi és korábbi elnöke indítottak 25 évvel ezelőtt. A kutatók most újabb nagy előrelépést tettek a folyamat megértésében: sikerült megfigyelniük a szabályozásban fontos molekulák pontos mennyiségét és elhelyezkedését a szinapszisokban. Ez volt az első olyan kutatás a világon, amelyben egy ideghálózat egyetlen szinapszisában sikerült ezt megmérni – emelték ki a közleményben.

A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.

https://bitport.hu/milyen-szemelyiseget-lehet-adni-egy-mesterseges-intelligencianak

Milyen személyiséget lehet adni egy mesterséges intelligenciának?

Már létezik olyan robot-modell, amelynek finomhangolása során már „karakterképzést” is alkalmaztak, vagyis a kezdeti betanítást követően árnyaltabb viselkedést próbáltak létrehozni benne, hogy a rendszer jobban hasonlítson egy ideálisnak gondolt MI-asszisztensre. A cikk szerint ezeket a vonásokat többnek kell tekinteni a felhasználói élményt javító termékjellemzőknél, mivel azt is meghatározzák, hogy a modellek hogyan reagálnak a szokatlan és nehezen kezelhető helyzetekre, illetve a létező emberi nézetekre és értékekre.

Ez utóbbit különösen kényes területnek tartják abban a tekintetben, hogy könnyű ilyen alapon elidegeníteni a felhasználókat, de az sem lehet cél, hogy a mesterséges intelligencia mindenre csak megértően bólogasson. Itt a kézenfekvő megoldások egyikét sem tartják célravezetőnek: nem érdemes arra trenírozni az MI-t, hogy elfogadja annak a véleményét, akivel éppen beszélget, és a kierőszakolt középen állás sem sokkal jobb, mintha kilúgoznának belőle minden etikai, politikai vagy másféle álláspontot. Fontos azonban, hogy a felhasználók azt is mindig érezzék, hogy nem valamilyen tévedhetetlen entitással léptek interakcióba.

A teljes elfogadás, a határozott nézetek vagy azok szándékos elfedése helyett az Anthropic azt próbálja elérni, hogy a modellek inkább őszinték legyenek azzal kapcsolatban, milyen álláspontokra hajlanak éppen a tanulásuk során felszedett vélemények és elfogultságok beépítésével, de ne mutassanak túlzott magabiztosságot semmilyen témában.

A mesterséges intelligencia emberi viselkedést utánzó funkcióinak fejlesztése egyébként régóta vitatéma, és a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem jó ötlet túlzásba vinni az ember-gép interakció humanizálását.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*


6 * = harminc hat

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

 

Nemzeti Együttműködési Alap

Vakrepülés Színtársulat

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft Hobby Rádió - MyOnlineRadio.hu

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

  • 6:00: Jóreggelt! - reggeli információs műsor két órában.
  • 8:00: Mentők, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 9:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 10:00: - Műsorvezetők: Haddad Henrik és Ricky
    A Magyar Médiaválogatott 2004-ben jött létre ismert emberek, zenészek, színészek, média személyiségek, sportolók részvételével. A válogatott tagjai évente 50-80 rendezvényen vesznek részt, és jelenlétük garancia a jó hangulatra. Nem csak sportolnak, de bármilyen eseményen szívesen vállalnak tevékeny részvételt: disznót vágnak, kolbászt töltenek, rekordokat állítanak fel és színpadi produkciókkal szórakoztatnak. A Médiaválogatott Sztártitkok Havi műsorunkban olyan sztárok vallanak titkaikról, mint pl. Tihanyi Tóth Csaba, Cozombolis, Ya Ou, Beleznay Endre, Sipos Tomi, Raul, Kefir, Palcsó Tomi, Békefi Viki, Vajtó Lajos, Fésűs Nelly, Lányi Lala, Szolnoki Peti, stb... A műsor részben napi aktualitás, részben pedig egy kicsit sport, egy kicsit magánélet, egy kicsit bulvár. Műsorvezetőnk Haddad Henrik és Ricky.
  • 12:00: Déli hírösszefoglaló -
  • 13:00: - Gery
    Pletykák a nagyvilágból, érdekességek, remek zenékkel tűzdelve. A műsor élőben zajlik, így a hallgatók hozzászólását is várják a műsor készítői!
  • 15:00: Délután - benne: interjúk, riportok, tudósítások kulturális, szociális és közéleti eseményekről.
  • 16:00: - Anonymous műsora
    Műsorunk az egyetemes és magyar színművészet jelentős személyiségeinek pályáját szeretné bemutatni. Ahol hozzáférhető riportok, esetleg kortársak nyilatkozatai, emlékiratok, hangfelvételek elérhetők ,ezeket is bemutatjuk . Nyílván ,mint minden ilyen műsor esetében, a teljességre csak törekedni tudunk, hiszen még közeli barátainkat sem ismerhetjük meg teljesen,egy régebben elhunyt legendás művész estében ez még nehezebb. Néha egy anekdóta többet mond, mint a tudományos értekezés. Az emlékezésekből ezek a nagyon jellemző történetek sem maradnak ki. Ja ,igen..Miért nevezem magam Anonymusnak? Talán mert én nem vagyok fontos. Legyen a művész arca a fontosabb... A műsorokhoz jó szórakozást kívánok Anonymus
  • 17:00: Nekem 80 - zenék a 80-as évekből
  • 18:00: Esti hírösszefoglaló - Benne: a nap idézete, névnap köszöntő, évforduló naptár, sport.
  • 19:00: Vers, esti mese, kabaré, a nap érdekessége (riport, interjú, tudósítás), esti ka -
  • 20:00: Mentők, tűzoltók - a T-Rádió műsora
  • 21:00: Ráhel Klub - Madarasi Mónika műsora
  • 22:00: - Műsorvezetők: Haddad Henrik és Ricky.
    A Magyar Médiaválogatott 2004-ben jött létre ismert emberek, zenészek, színészek, média személyiségek, sportolók részvételével. A válogatott tagjai évente 50-80 rendezvényen vesznek részt, és jelenlétük garancia a jó hangulatra. Nem csak sportolnak, de bármilyen eseményen szívesen vállalnak tevékeny részvételt: disznót vágnak, kolbászt töltenek, rekordokat állítanak fel és színpadi produkciókkal szórakoztatnak. A Médiaválogatott Sztártitkok Havi műsorunkban olyan sztárok vallanak titkaikról, mint pl. Tihanyi Tóth Csaba, Cozombolis, Ya Ou, Beleznay Endre, Sipos Tomi, Raul, Kefir, Palcsó Tomi, Békefi Viki, Vajtó Lajos, Fésűs Nelly, Lányi Lala, Szolnoki Peti, stb... A műsor részben napi aktualitás, részben pedig egy kicsit sport, egy kicsit magánélet, egy kicsit bulvár. Műsorvezetőnk Haddad Henrik és Ricky.

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2024. július 18. csütörtök, Frigyes napja van.
Az év 29. hete és 200. napja.
Holnap Emília napja lesz.

1671. A bujdosókat a szultán nem pártfogolja.


1703. Rákóczi Naményből fegyverbe szólította az ország lakosait.


Karinthy Frigyes: Előszó

" Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.

A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.

A titkot, amiért egykor titokban
Világrajöttem vérben és mocsokban,
A szót, a titkot, a piciny csodát,

Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább..."

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


kilenc mínusz négy = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 324

A Kultúrtanya programajánlója

A rádiónkat is üzemeltető Net-média Alapítvány által üzemeltetett Kultúrtanya – integrált közösségi tér programjaiból ajánlunk!

Kultúrtanya

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com