Az augusztus 2-adikai műsor tartalmából…

20240729_tma_1_resz

https://www.portfolio.hu/global/20240724/tudomanyos-szenzacio-meglepo-anyagot-talalt-kina-a-hold-felszinen-700299

https://raketa.hu/a-holdbazis-a-nasa-es-a-mars-avagy-a-viz-mindent-visz

Tudományos szenzáció: ezt találta Kína a Holdon

A kínai tudósok víz nyomaira bukkantak a 2020-as Csang-o-5 misszió során gyűjtött holdkőzetmintákban. A mintákat vizsgálatnak vetették alá, és az eredményeket a napokban publikálták a Nature Astronomy szakfolyóiratban.

Ugyan korábbi kutatások – például a NASA infravörös detektorral végzett 2020-as vizsgálata – megállapították már a víz jelenlétét az égitesten, a Csang-o-5 misszió során talált kőzetek tartogattak még újdonságokat a holdfelszíni víz természetéről, ugyanis a kínai expedíción gyűjtött minták magasabb földrajzi szélességről származnak, ez pedig a kutatók szerint azt jelenti, hogy a vízmolekulák hidratált só formájában fennmaradhatnak a Hold napsütötte területein.

Egyébként Kína az elmúlt években rengeteg energiát fektet az űrkutatásba, az év első felében tudományos szenzációt hajtott végre azzal is, amikor a Csang-o-6 misszió keretei között a történelemben először gyűjtött és szállított vissza mintákat a Földre, a Hold tőlünk távolabb eső féltekéről.

Hogy miért fontos, hogy van-e víz a Holdon? Nos, a vizet innen odavinni nem olyan egyszerű feladat, legalábbis ha az innen a Földön van, az oda pedig a Holdon, mivel jelentős súlyú anyag, és rengeteg kell belőle. Odafent nem csak nélkülözhetetlen táplálék lenne a víz, de levegőt is vízből készítenének, szó szerint a vízből vennék ki az oxigént. A víz összekapcsolódott oxigén- és hidrogénatomokból áll, és az oxigénellátás fenntartására is ezt használják a Nemzetközi Űrállomáson. Az elektrolízis nevű folyamat során az űrhajósok áramot vezetnek keresztül a vízen, és így képesek szétválasztani az oxigént a hidrogéntől. Ezt senki NE próbálja ki otthon. A víz és az áram általában nem jó páros, tehát életveszélyes lehet kipróbálni!

Amikor az Apollo űrhajósai először tértek vissza a Holdról 1969-ben, még azt hitték, hogy az égitest teljesen száraz. Az elmúlt 20 év alatt elvégzett küldetései, illetve a NASA Holdkráter-megfigyelő és érzékelő műholdja azonban jég jelenlétéről számolt be a Hold pólusai körül található, állandóan árnyékban lévő kráterekben. 

A víz értékes forrás mind tudományos célokra, mind a felfedezők számára. Ha felhasználhatjuk a Hold erőforrásait, akkor kevesebb vizet kell odavinnünk, és helyette több felszerelést szállíthatunk az új tudományos felfedezések lehetővé tételéhez.

20240729_tma_2_resz

https://raketa.hu/elkeszithetove-valt-a-hipotetikus-120-as-elem-a-legnehezebb-eddig-mind-kozul

Elkészíthetővé vált a hipotetikus 120-as elem – a legnehezebb eddig mind közül

A 120-as rendszámú unbinilium egy feltételezett elem a periódusos rendszerben, és most egy új módszerrel elkészíthetővé is vált. A kísérletek jövőre indulnak, és siker esetén ez lesz a legnehezebb ember alkotta elem, ami nem kevés tudományos következtetés levonásához is elvezethet.

Az elemnek a szintetizálására az első lépés a livermorium sikeres létrehozása volt. Jacklyn Gates és csapata a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumban (LBNL) úgy érte el az eredményt, hogy töltött titánatomok sugarát egy plutónium célpontra irányították. A folyamat rendkívül nagy kihívást jelentett, mivel a titánsugarat nehéz kontrollálni, ráadásul több millió billió ütközés szükséges mindössze csak néhány atom keletkezéséhez is. Mindazonáltal a kutatók úgy vélik, hogy ez a módszer a kulcs az unbinilium – vagyis a 120-as elem – létrehozásához, amelynek a magjában 120 proton van.

Az unbinilium (Ubn) tehát egy még fel nem fedezett kémiai elem 120-as rendszámmal. Eka-rádiumnak is nevezik, és a transzaktinoidák közé tartozik. Valószínűleg szilárd halmazállapotú, erősen bázikus alkáliföldfém lesz, fémes, ezüstös-fehér vagy szürke színnel.

A kísérlet ritka titánizotópokkal kezdődött, amelyeket speciális kemencében 1650 °C-on párologtattak el. A mikrohullámok ezt a forró gőzt töltött sugárrá alakították át, amelyet aztán a fénysebesség körülbelül 10%-ára gyorsítottak, mielőtt a plutónium célponttal ütközött volna. A keletkező törmeléket elemezték, és két livermorium-atom keletkezését mutatták ki. Gates szerint ezek az atomok a vártnak megfelelően gyorsan bomlottak le, tekintettel a nagyon nehéz elemek instabilitására, de a mérések annyira pontosak voltak, hogy csak egy a billióhoz az esély a téves kimutatásra.

https://nrgreport.com/cikk/2024/07/22/mi-tortenik-nuklearis-fuzio-kozben-3d-s-megoldassal-mutatjak-be-a-tudosok/

Mi történik nukleáris fúzió közben? 3D-s megoldással mutatják be a tudósok

A magfúzió, a Napot működtető folyamat, nagy lehetőségeket rejt magában mint tiszta, bőséges energiaforrás. Ennek az energiának a hasznosításához azonban összetett technológiára van szükség, például tokamakokra és fánk alakú reaktorokra, amelyek erős mágneseket használnak a túlhevített plazma elzárásához. A plazma összetett viselkedésének megértése ezekben a reaktorokban alapvető fontosságú a fenntartható nukleáris fúziós energia megvalósításához.

E bonyolult jelenség emberi megértésének megkönnyítése érdekében a svájci EPFL kísérleti muzeológiai laboratóriuma (EM+) lehetővé tette egy tokamak élő szimulációs megtekintését 3D-s vizualizációs technológia segítségével – írja az Interesting Engineering. Az EM+ létrehozott egy olyan programot, amely képes a tokamak-szimulációk által generált terabájtnyi adatot összefüggő 3D-s vizualizációs élménnyé alakítani. Hasonlóképpen az EPFL Svájci Plazma Központja (SPC) is sikeresen alakította át az adatokat 3D-s vizualizációs élménnyé. A vizualizáció a nagyközönség számára egy lehetséges jövőbeli nukleáris fúziós energiaforrást ábrázoló „tűzijáték” gyűrűjében tett utazás. A tudósok számára azonban értékes eszközként szolgál, amely érthetővé teszi a kvantumfizika bonyolult jelenségeit, és segíti őket számításaik eredményeinek megértésében.

A projekt informatikusa a következőket nyilatkozta: Egy robot segítségével ultramagas pontosságú felvételeket készítettünk a reaktor belsejéről, amelyeket aztán összeállítottunk, hogy egy olyan 3D modellt hozzunk létre, amely egészen a textúrájukig lemásolja az alkatrészeket.

20240729_tma_3_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/az-eghajlatvaltozas-lassitja-a-fold-forgasat-358064.html

Az éghajlatváltozás lassítja a Föld forgását

Egy most megjelent tanulmány szerint az olvadó jég lassítja a Föld forgását. Az ETH Zürich új kutatása szerint az antarktiszi és grönlandi jégsapkák folyamatos olvadása miatt az égitestnek a forgás során egyre több olvadékvizet kell tolnia az egyenlítő irányába. Ez a jelenség – hasonlóan a kinyújtott karú, forgást végző műkorcsolyázóhoz – jelentős tömegeltolódást és ezáltal lassulást okoz. Ez pedig, még ha nagyon lassan is, de fékezi bolygónk saját tengelye körüli forgását. Jelenleg ez csak néhány ezredmásodpercet jelent naponta, de a hatás idővel jelentős lehet. Ugyan az ár-apály jelenségnek is van ilyen hatása, de ha a felmelegedés így folytatódik, ennek mértékét meg sem fogja közelíteni.

A kutatás során azt vizsgálták Zürichben, hogy mindeközben a Föld magján belüli változások hogy alakulnak. A kutatócsoport egy, az elmúlt 120 évet modellező szimulációt készített, mely megmutatta a bolygó tengelyének eltolódását, és azt is, hogy hogyan változott a forgástengely. A kísérletben bizonyítást nyert, hogy a tengely és a forgási sebesség változásai befolyással vannak a magma felszín alatti eloszlására.

Azt feltételezik, hogy ez hatással lehet a Föld mágneses mezejére is, bár ezt lehetetlenség mérésekkel alátámasztani, mivel a bolygó magját nem tudjuk közvetlenül vizsgálni. Az éghajlat jelenleg is folyó változásinak következményeit csak menet közben tudjuk hitelt érdemlően vizsgálni, de az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy még érhetnek minket meglepetések.

A kutatócsoport megjegyezte, hogy ennek tükrében az űrkutatásnak is figyelembe kell vennie a jövőben történő változásokat az éghajlatban. A földi napokhoz hozzáadódó milliszekundum ugyanis még nem fogja érdemben befolyásolni mindennapjainkat, de a űrhajózás szempontjából egy ekkora eltérés akár fontos kilométereket is jelenthet a földet érés szempontjából.

https://ng.24.hu/tudomany/

Különös edzésmódot találtak ki futók számára

A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói által fejlesztett légpajzs két részből áll. Egy gokart vontatja, amelynek vezetője mindössze kormányoz, maga a pajzs kerekeken gurul utána. A sebességet a légpajzsban felszerelt szenzorok alapján automata állítja be, a futó sebességéhez igazítva.

A pajzs gyakorlatilag megóvja a futókat a légjárástól, széltől. Ez olyan elven működik, mint a versenyautók légellenállás-csökkentő rendszere (DRS). A pajzs belsejében elhelyezett lidar méri fel, hogy pontosan hol is jár az atléta, majd ehhez igazítja a gokart sebességét.

A szerkezet segítségével a futó olyan sebességen képes edzeni, mint amilyennel egy felfokozott adrenalinszinttel járó versenyen fut. A sportolók szerint mindent ki tudnak így hozni magukból, és ráadásul szórakoztató is a légpajzsban futni.

Az eszközt műszaki szakemberek és sportszakemberek, sportolók közös csapatban fejlesztették ki, és abban bíznak, hogy az így edző sportolók egyre jobb teljesítményt tudnak majd elérni a versenyeken.

20240729_tma_4_resz

https://ng.24.hu/fold/2024/07/25/hidrotermalis-robbanas-volt-a-yellowstone-nemzeti-parkban/

Ilyen egy hidrotermális robbanás

Július 23-án a Yellowstone Nemzeti Parkban történt egy ilyen robbanás.

Képzeljük el úgy ezt a forró vizes területet, mint egy nagy sajtot, teli lyukakkal. A lyukak egy részét forró víz tölti ki, más részükben korábban járt, vagy épp ideiglenesen folyik át rajtuk. Az egymással összekapcsolódó felszín alatti üregekben a talaj forróságának köszönhetően a víz hőmérséklete nagyon közel van a forrásponthoz, s el is érheti azt.

Ez azt is jelenti, hogy elegendő egy kis nyomáscsökkenés, és hirtelen nagy mennyiségű forró víz válik gőzzé. Ha nincs akadály az útjában, akkor a gőz szépen és látványosan kitör – ez jellemzi a gejzíreket. Azonban időnként előfordul, hogy eldugulnak a felszínre vezető járatok (ezek a forró vizes oldatok sok ásványi anyagot tartalmaznak, ami ki is válik belőlük). Ha ez történik, akkor a forró vízből kialakult gőz megemeli a legfelső talajréteget, ami sokszor csak egy egészen vékony, törékeny kőzetréteg, és szétrobbantja. A robbanáskor a forró vizes medencékben felhalmozódott iszap is a levegőbe röppen, ezért látszik sötétnek a robbanás során feltörő anyag.

Egy-egy ilyen robbanás során a pár méterestől az akár pár kilométeresig terjedő gödör születhet, amelyekből aztán hamar tavak válnak. A nagyobb robbanások átlag 700 évente következnek be a Yellowstone területén, nagy alatt azt kell érteni, amelynek a krátere 100 méternél nagyobb átmérőjű. Ilyesmire nemcsak a Yellowstone területén, hanem a világ más hidrotermális területein is sor kerül rendszeresen.

https://hvg.hu/tudomany/20240724_brazilia-erdo-fa-hegyek-menekules-globalis-felmegedes

Menekülnek a fák Brazíliában a hőség elől

Brit kutatók vizsgálata alapján a brazil Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum fái a hegyek magasabb részeire próbálnak meg felhúzódni, hogy könnyebben át tudják vészelni a globális felmelegedés jelentette hőemelkedést. A globális felmelegedés egyik hatása, hogy az állatok északabbra vándorolnak a hőség elől. A Birminghami Egyetem kutatói most úgy találták, hasonló stratégiát alkalmaznak a túlélés érdekében a növények is – legalábbis Brazíliában biztosan.

A tudósok 627 fafajtát vizsgáltak meg a brazil Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum 96 pontján, és arra jutottak, hogy a területen a hőérzékeny fafajok magasabbra vándorolnak, hogy elkerüljék a klímaváltozás erősödő hatásait. Ez a jelenség az emelkedő hőmérsékletre adott adaptív reakciót jelzi, és bonyolítja annak megértését is, hogy az éghajlat milyen hatást gyakorolhat a regionális ökoszisztémákra – írja az Interesting Engineering.

Rodrigo Bergamin, a Biminghami Egyetem kutatója szerint a különböző fafajok különböző irányokba mozognak. Az alsóbb területeken található erdős részek fái például inkább lefelé terjeszkednek, mintsem felfelé, ám a hegyekben a magasabban fekvő területen található fák inkább felfelé próbálnak terjeszkedni a túlélés érdekében.

A szakemberek szerint az eredmények alapján komoly változás jöhet az erdőgazdálkodási és a -védelmi stratégiákban, mivel a fák áttelepülésével az erdők összetétele megváltozik. Ez nemcsak a bolygó élővilágának sokféleségére, de az erdők egészségére is hatással lehet.

20240729_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20240725_genmodositas-szerves-hulladek-fekete-katonalegy

Úgy megváltoztatták a kutatók a fekete katonalégy genetikáját, hogy öröm nézni

Az emberiség számára nemcsak a szervetlen, a szerves hulladék kezelése is egyre nagyobb problémát okoz. Ezek feldolgozása, semlegesítése nem könnyű és nem olcsó feladat, az ausztrál Macquarie Egyetem tudósai azonban kidolgoztak egy eljárást, amely segíthet ebben: a génszerkesztés technológiájához nyúltak, hogy kívánatos módon módosítsák a fekete katonalegyeket.

A tudósok célja az volt, hogy az egyébként is szervers hulladékon élő lárvák az eddiginél többet tudjanak elfogyasztani a táplálékukból, ami segít csökkenteni a hulladék mennyiségét. Nem mellesleg: eközben olyan zsírvegyületeket és enzimeket termelnek, amit a bioüzemanyagoktól a kenőanyagokon át a kiváló minőségű takarmányok előállításáig bármire fel lehet használni.

A fekete katonalegyeket már most is használják, hogy csökkentsék az élelmiszer-hulladék mennyiségét, a genetikájuk megváltoztatásával azonban szélesebbé vált az általuk elfogyasztott anyagok köre.

Az élelmiszer-pazarlás évente egymilliárd tonna hulladékot termel, amit mindenképpen kezelni kell. A fekete katonalegyek ráadásul az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálhatók. Ha valakinek van komposztálója, szinte biztos, hogy a környékén ott a rovar. A számítások szerint a légylárvák testtömegük duplájának megfelelő szerves hulladékot képesek elfogyasztani naponta.

https://raketa.hu/braziliaban-mar-a-capakban-is-van-kokain

Brazíliában már a cápákban is van kokain

Amikor a vízszennyezésre gondolunk, általában a mikroműanyagok és az olaj jutnak eszünkbe, de sajnos ezek mellé felsorakozik a kokain is. Brazíliában a kokainhasználat növekedése, a szennyvíz nem megfelelő tisztítása és a kokaingyártásból származó elfolyások miatt a kábítószer az óceánba szivárgott. A helyzetet pedig csak tovább súlyosbítják a vízben sodródó kokaincsomagok – így a kokain mára igen komoly veszélyt jelent a tengeri élővilágra.

A cápák kulcsszerepet játszanak a tengeri ökoszisztémákban, és gyakran a környezetszennyezés indikátorai. Annak megállapítására, hogy a kokain megjelent-e a cápákban, a kutatók 13 brazil hegyesorrú cápát vizsgáltak meg, amelyeket halászok fogtak Rio de Janeiro partjainál 2021 szeptembere és 2023 augusztusa között – számol be róla az IFLScience. Ezt a fajt azért választották, mert part menti élőhelyük miatt nagyobb valószínűséggel találkoznak emberi eredetű szennyező anyagokkal.

A kutatócsoport megmérte az egyes cápák súlyát és hosszát, majd felboncolták őket, hogy izom- és májmintákat gyűjtsenek. A tesztek kimutatták, hogy minden cápa szervezetében akadt kokain: az izomminták 92 százaléka és a májminták 23 százaléka tartalmazott benzoilekgonint, a kokain fő metabolitját.

A tanulmány arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy a kokainexpozíció hatással volt-e a cápákra. Azonban más halaknál, mint például az angolnánál és a zebrahalnál, fehérjeelváltozásokat, bőrelváltozásokat és hormonzavarokat figyeltek meg a kokainnak való kitettség után.

20240729_tma_6_resz

https://telex.hu/techtud/2024/03/05/fura-porgo-fenyjelenseg-izland-space-x

Ismerkedjünk meg az űrmedúzával

Izlandon élő olvasónk hétfőn este kutyát sétáltatott, amikor az égen fura fényjelenséget látott, és egy pillanatig még ufóra is gondolt. Izlandon adott lehetne, hogy északi fény tűnt fel, de a spirális, forgó valami erősen különbözött ettől. Olvasónk később megnézte az északi fényt rögzítő webkamerák adásait, és rá is lelt az örvénylő fényjelenségre. Később azt is megtudta, hogy nem ez az első eset, hogy ilyet látnak. Hasonló jelenséget rögzítettek 2023 januárjában Hawaii-nál is, amit akkor a SpaceX Starlink műholdjait hordozó rakéta repülésével magyaráztak. Most is ez történhetett, mert március 4-én Cape Canaveralban indítottak el egy FalconX-et, ami 23 Starlinket szállított.

Szakértők szerint a spirál alakú fényjelenséget a rakéta fagyott üzemanyagkristályainak napfény által megvilágított örvénylése hozza létre. A fő hajtóanyagot a rakéta első fokozata biztosítja a kilövésnél, majd a második fokozattal állítják pályára a műholdakat. Ezután a második fokozat visszatér a Földre, és miközben pörgésbe kezd, megszabadul maradék üzemanyagától.

A FalconX és más rakéták nemcsak fényörvényt képesek létrehozni, hanem úgynevezett űrmedúzát is, ami már pánikot is okozott, hogy nukleáris csapás következik, de sokan ufót is kiáltottak, amikor meglátták. Az űrmedúza is rakétakilövéshez kapcsolódó jelenség, ami szürkületben jöhet létre. Míg az észlelő sötétben van, addig a rakéta még mindig közvetlen napfényben repül, a csóváját alkotó gázokról visszaverődő napfény hozhat létre medúzára emlékeztető világító alakzatot.

https://raketa.hu/az-urtavcso-ami-nagyobb-lesz-mint-az-egesz-fold-a-fekete-lyukak-titkait-kutatja

Az űrtávcső, ami nagyobb lesz, mint az egész Föld, a fekete lyukak titkait kutatja

A fekete lyukak fényképezésének korszakát éljük. 2019-ben bemutatták az első képet egy fekete lyukról, amelyet egy szimulált Föld méretű távcső segítségével készítettek – ez volt az Event Horizon Telescope (EHT) nevű, rádiómegfigyelőkből álló hálózat. Alex Lupsasca és a Vanderbilt Egyetem kutatói azonban ennél részletesebb képet szeretnének – és ehhez egy még nagyobb távcső dukál. Lupsasca és csapata most tehát a Black Hole Explorer (BHEX) távcső elindítását tervezi, amely a Földtől 20 ezer kilométerre helyezkedne el, így egy bolygónál is nagyobb vevőt kapnánk eredményül. Egy ilyen szerkentyűvel pedig a kutatók a fekete lyukak egyik legtitokzatosabb részét, a fotongyűrűt is megfigyelhetnék.

Virtuális távcsőről van tehát szó, amelynek a felépítése ahhoz hasonló, mint amikor egy tükröt szilánkokra törnek, és ezeket a Földön egymástól távol helyezik el, minden egyes darab csak egy kis részt mutat a fekete lyukból, de ha nagyon pontosan rögzítjük ezeket az információkat, akkor virtuálisan újra összeilleszthetjük a darabokat, hogy teljes képet kapjunk. Elég sok darabbal ez a kép szinte olyan pontos lesz, mintha egy Földnél is nagyobb távcsövet használnánk.

A küldetés kritikus eleme a fotongyűrű, ami úgy jön létre, hogy a fény a fekete lyuk peremén kering, mielőtt elhagyja az eseményhorizontot. Ez a gyűrű létfontosságú információkat hordoz a fekete lyuk körüli tér-idő geometriáról. Ennek a gyűrűnek a megfigyelése és mérése épp ezért fontos betekintést nyújthat a gravitáció extrém körülmények közötti működésébe, ami elengedhetetlen a valóság alapvető szerkezetének a megértéséhez.

A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. Félklasszikus szemléltetése szerint olyan égitest, amelynél a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét.[1] Azonban a fekete lyukban nincs valódi égitest: a fekete lyuknak nincs belső szerkezete, kifelé pedig csak a tömege, töltése és perdülete nyilvánul meg.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .