A február 16-odikai műsor tartalmából:

A műsorvezető: Strasszer Andrea

1.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/02/04/a-meleg-oregiti-a-szunyogokat/

Öregíti a szúnyogokat a meleg

Gyengítheti a szúnyogok immunrendszerét a klímaváltozás, és felgyorsíthatja az öregedésüket – számol be egy új kutatásról a National Geographic. A Vanderbilt Egyetem kutatói számoltak be arról, hogy miként hat a klímaváltozás és a felmelegedés a szúnyogok immunrendszerére. Arra jutottak, hogy a melegedés felgyorsítja a szúnyogok öregedését és gyengíti azok immunrendszerét, így a szúnyogoknak azok a fertőzései, melyek saját magukat betegítik meg, súlyosabb hatásúak lesznek.

A szúnyogok maguk is védekeznek saját kórokozóik ellen, ennek egyik módszere az úgynevezett melanizáció. A megfertőződött szúnyog immunrendszere melaninburokba csomagolja a kórokozókat, így azok nem tudják kifejteni a szúnyogra nézve káros hatásaikat.

Viszont, szám szerint 7000, különböző hőmérsékleten felnevelt szúnyoggal végezték el a szóban forgó kísérletet, mely alatt kiderítették, hogy ez a folyamat, a melanizáció sérül a melegebb környezetben élő szúnyogoknál. Ezek a szúnyogok ezután kevésbé hatékonyan tudtak a saját betegségeikkel szemben fellépni, és a kutatók szerint ez azt is jelentheti, hogy hamarabb elpusztulnak, így talán nem lesz esélyük az embert megfertőző kórokozók terjesztésére se, és persze arra se, hogy még több csípést okozzanak nekünk.

2.

https://ng.24.hu/fold/2024/01/23/matol-konnyeden-kiszamolhatjuk-a-vizlabnyomunkat-x/

Mától könnyedén kiszámolhatjuk a vízlábnyomunkat

A National Geographic számol be arról, hogy mostantól könnyedén kiszámolhatjuk a vízlábnyomunkat. Egyáltalán tudunk arról, hogy ilyen létezik? Persze arról már régóta hallunk, hogy a vízfogyasztásunkra oda kell figyelnünk, nem tehetjük meg, hogy tovább pazaroljuk a csapvizet, no de lássuk, hogy miről van szó.

A számunkra látható vízfogyasztás mellett létezik a virtuális vízfogyasztás is – itt arra kell gondolnunk, hogy azoknak az élelmiszereknek az előállításához, melyeket megvásárolunk és fogyasztunk, sőt azoknak a tárgyaknak az előállításához, amelyeket megvásárolunk, szintén használnak vizet. Hazai egyetemünk, a Pannon Egyetem kutatói készítették el az úgynevezett Finish vízlábnyom-kalkulátort, melynek segítésével bárki ellenőrizheti, hogy egy nap alatt átlagosan hány liter valós és virtuális vizet használ el. Csak pár adat és szám az érdekesség kedvéért: a ruha, amit éppen viselünk körülbelül 20 ezer liter víz felhasználásával készülhetett el, egy teli kád 120 liter vizet igényel, míg ha a zuhanyzó alá állunk, akkor 40 liter is elég a tisztálkodáshoz. A kézi mosogatás során átlagosan 90 liter vizet használunk el, míg a mosogatógépnek csupán mintegy 10 liter víz kell az edényeink megtisztításához. Érdemes kipróbálni tehát a Finish vízlábnyom-kalkulátort. Ha például egy napunk felhasznált, vagy elhasznált termékeit, élelmiszereit visszük fel a kalkulátorba, akkor az ahhoz kapcsolható felhasznált vízmennyiség láthatatlan a számunkra, mégis érdemes tudna róla. Például:

3.

https://raketa.hu/uj-felfedezes-az-anatomiaban-ime-az-agy-elvezeto-csatornaja-az-orr-mogott

Új felfedezés az anatómiában – Íme az agy “elvezető csatornája” az orr mögött!

Új felfedezés az anatómiában, hogy felfedezték az agy úgynevezett elvezető csatornáját az orr mögött. A felfedezésről a rakéta.hu számolt be és azért lehet fontos a számunkra, mert bizonyos betegségek kezelésében is változást hozhat az ismerete. Habár ezt a bizonyos csatornát egyelőre csak egereknél és majmoknál mutatták ki, feltételezhetően jelen van az embernél is, és ha így van, akkor újra kell gondolni az agy-gerincvelői folyadék keringését, ami olyan betegségek megértésére és kezelésére is hatással lehet, mint az Alzheimer.

Gondoljunk egy pillanatra egy piramisra. Labirintusszerű, titkos járatokkal lehet tele, de a szakemberek azt mondják, hogy egy piramis zegzugos járatai semmik azokhoz a titkos járatokhoz képest, amelyek a testünkben vannak, ugyanis ha van tudomány, amiről mindent tudunk, akkor az az anatómia, mégis a közelmúltban felfedezték ezt az úgynevezett nasopharyngealis nyirokfonatot, amely mintegy hálózat a torok felső részén található, az orr mögött.

A szakértők eddig úgy vélték, hogy az úgynevezett cerebrospinalis folyadék az agy és a gerincvelő körüli vénákon keresztül távozik, és nagyjából ezt rúgja fel a mostani felfedezés – eszerint ugyanis ez a folyadék valójában a nyirokcsomókon keresztül távozhat. A kutatók most azt tervezik, hogy tovább igazolják ezeket az eredményeket főemlősökön és az embereken is. A végső cél pedig annak kiderítése, hogy a nyaki nyirokerek aktiválása potenciálisan megelőzheti vagy lelassíthatja-e az Alzheimer-kór progresszióját a cerebrospinalis folyadék kiürülésének a fokozásával.

4.

https://raketa.hu/egy-felelmetes-vizsgalat-alapjan-nem-tudnank-megjavitani-a-megvadult-mesterseges-intelligenciat

Egy félelmetes vizsgálat alapján nem tudnánk “megjavítani” a megvadult mesterséges intelligenciát

Félelmetes tényt tárt fel egy új kutatás: a vizsgálat alapján nem tudnánk “megjavítani” a mesterséges intelligenciát, ha megvadulna. Számos film dolgozta már fel hogy egy robot, vagy gép önállóan kezd el „gondolkodni” és „cselekedni” úgy, hogy az embernek már nincs ráhatása, nos majdnem erről van szó, ugyanis egy új kutatás feltárta, hogy a jelenlegi biztonsági megoldásaink nem képesek korrigálni a rosszindulatú viselkedést a nagy nyelvi modellekben. A mesterséges intelligencia kutatói felfedezése alapján ezek az eljárások nem csak a megtévesztő tevékenységeket nem tudták kiküszöbölni, hanem véletlenül meg is tanították az MI-t, hogy elrejtse a helytelen viselkedését. A kutatás során a szakemberek bevetették az úgynevezett “gondolati láncot” is, lehetővé téve a tudósok számára, hogy betekintsenek az MI döntéshozatali folyamataiba. A biztonsági technikák azonban még ezekkel együtt is elégtelennek bizonyultak, mivel a mesterséges intelligencia megtanulta, hogy csak akkor reagáljon ellenségesen, ha észlelte a konkrét telepítési okot – magyarán ezzel gyakorlatilag újfent elrejtette a rosszindulatú szándékát.

5.

https://www.okosipar.hu/sajat-savokat-kaphatnak-az-onvezeto-autok-2/

Saját sávokat kaphatnak az önvezető autók?

A kifejezetten autonóm autók számára kijelölt sávok jelenthetik az egyik megoldást az önvezető autók biztonsági problematikájára. A buszsávok mintájára az önvezető autóknak kijelölt sávok segíthetnek eloszlatni a szkeptikus hangok aggályait. Egy ausztrál tanulmány számítógépes modellezéssel kimutatta, hogy a szóban forgó, dedikált sávok javíthatják a biztonságot és a forgalom áramlását.

Bár széleskörű elterjedésről még korai beszélni, az vitathatatlan, hogy emelkedőben van az önvezető járművek száma. Ezek az autók és teherautók nemcsak a vezetői élmény terén ígérnek szintlépést. Hatékonyabbá és olcsóbbá tehetik a teherfuvarozást is, kiváltképp ha „saját közlekedősávokat” kapnak – olvasható a Robotics & Automation News portálon.

Várhatóan sokaknak kulturális sokkot okoz majd az a lélektani pillanat, amikor az iparágban dominánssá válik az önvezető járművek jelenléte, azaz egy masszív tömeg vár majd megnyugtató tájékoztatást és válaszokat. Egy nemrég végzett felmérés szerint a dedikált sávokról kérdezettek 63 százaléka támogatta ezt a műszaki megoldást, hiszen az önvezető autók a külön sávokkal mintegy el lennének szigetelve az emberek által vezetett járművektől.

6.

https://newtechnology.hu/levego-hutese-adiabatikus-parasito-rendszerekkel/

Levegő hűtése adiabatikus párásító rendszerekkel

Ma már nehéz kibírni egy nyarat légkondicionáló berendezések nélkül, nemcsak az autóban, vagy otthon, hanem a munkahelyen is. Egyre több vállalkozás keresi azokat a költséghatékony megoldásokat, amelyek segítenek a termelő és munkavégzési helyiségeket optimális hőmérsékleten tartani. A klímaberendezések használata mára már általánossá vált, azonban a megnövekedett energiaárak mellett működtetésük költséges.

Vajon milyen modern technológiai alternatívákat használhatnak a vállalkozások ebben a helyzetben?

Egy lehetséges megoldás, amelyet érdemes szem előtt tartani, az a közvetlen párásítás lehetősége, ami számos előnnyel járhat a hűtés terén. Az úgynevezett adiabatikus párásító rendszerek támogatják a klímaberendezések hatékonyságát, és a helyi körülmények függvényében akár helyettesíthetik is azokat. Az adiabatikus állapotváltozás vagy adiabatikus folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer és környezete között nem jön létre hőátadás.

A rendszeres párásításnak köszönhetően akár tartósan 2°C és 5°C közötti hőmérsékletcsökkenés is elérhető, mindössze a hagyományos klímaberendezések energiafelhasználásának töredékéért. A légkörben finom vízcseppekkel történő teljes abszorpció ugyanolyan elven működik, mint amikor az ember izzad. Ennek eredményeként hűtőhatás lép fel, ami az elpárologtatás alapját képezi. Egy magasnyomású fúvókás levegő párásító által leadott 100 liter víz kereken 70 kW hőt vesz fel, és mindössze 0,6 kW energiafelhasználással jár.

7.

https://newtechnology.hu/az-uj-apple-carplay-mar-az-auto-funkcioit-is-szabalyozza/

Az autó funkcióit is szabályozza az új Apple CarPlay

A newtechnology.hu számolt be arról, hogy jelentősen továbbfejlesztett, következő generációs CarPlayt jelentet meg 2024-ben az Apple. A cég a fedélzeti számítógépek eredetileg iPhone-ok tükrözésére épített ökoszisztémáját bővíti, sokkal kiterjedtebb megoldásokkal. Az utasok sokkal nagyobb hozzáférést kapnak vele a járműinformációkhoz, amelyek segítségével nagyobb mértékben irányíthatják az autó funkcióit. Az Apple a weboldalán erősítette meg, hogy a következő generációs CarPlay-támogatással ellátott járművek első modelljei már idén bemutatkoznak és azokat az autómárkákat is felsorolta, amelyek legújabb modelljeibe már a friss Carplayt integrálják. A beszámoló szerint az Apple ezentúl hozzáférést enged olyan funkciókhoz is, mint a tolatókamera, a klímaberendezés, a média, a rádióállomások, sőt: a járműdiagnosztika, valamint bővebb utazási információkat fog elérhetővé tenni, köztük a megtett távolságot, az üzemanyag- vagy energiahatékonyságot, a jármű átlagsebességét és még sok minden mást. Elektromos járművek esetében az alkalmazás megmutatja az akkumulátor töltöttségi szintjét, a töltés állapotát, az időt és minden szükséges információt az akkumulátorról.

A várható CarPlay-jel kapcsolatban a fentiek ellenére még mindig sok a kérdőjel. Az Apple nem jelezte például, hogy a világ mely régióiban vezeti be még ebben az évben, ahogy azt sem, hogy a már meglévő CarPlay-támogatással rendelkező járművekbe milyen funkciók csorognak le a friss verzióból.

8.

https://raketa.hu/mukodik-a-fabol-keszult-szelturbina-svedorszagban

Működik a fából készült szélturbina Svédországban

Bizonyára már sokan hallottunk a szélturbinákat érő kritikákról: környezetbarátnak minősítjük őket, miközben az előállításuk és az anyaguk nem feltétlenül környezetbarát. Nos, ez is változhat hamarosan.

Svédország Skara nevű településén lépett működésbe ugyanis decemberben az a rendhagyó szélturbina, amelynek tornyát a szokásostól eltérően nem acélból, hanem fából készítették el, ezzel elősegítve a karbonnegatív működést. Bár a turbinának nem minden alkatrészét építették faanyagból, a lapátok például üvegszállal megerősített polimerből állnak, és a gondola is hagyományos anyagokból készült, de a torony „természetes” kialakítása is elegendő ahhoz, hogy környezetbarátabbá tegyék a struktúrát a gyártócég szerint.

A turbina tornyát kétszáz lucfenyőből készítették el és a gyártócég szerint az acéllal ellentétben ez így karbonnegatívnak mondható, ha az anyagának teljes életciklusát vesszük figyelembe.

A torony 105 méter magas, laminált furnér faanyagból készült, amelyet egészen vékony furnérrétegek összeragasztásával állítanak elő és különösen nagy teherbírással rendelkezik, így megfelelő alapot biztosít a torony számára.

A fából készült torony másik hasznos jellemzője, hogy elkészítése jóval kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint az acélé és a hozzá való anyagok teljes élettartamát figyelembe véve karbonnegatívnak mondható, mivel a fák (mielőtt feldolgozzák őket) szén-dioxidot nyelnek el.

És hogy mire képes a fából készült szélturbina? Teljesítménye egyelőre csak 2 MW-os, így mindössze néhány száz otthon energiaellátásához tud hozzájárulni, de a jövőben ennél nagyobb méretű fatornyos turbinák is követhetik, sőt, akár a lapátok is fából készülhetnek hamarosan.

9.

https://gyartastrend.hu/cikk/a-jovo-muanyag-bicikliuton-okos-kukak-fele-vezet

A jövő műanyag bicikliúton, okos kukák felé vezet?

Idén tervezetten elindul a kötelező visszaváltási rendszer (DRS). Ennek keretében már Magyarországon is visszaválthatók és újrahasznosíthatók lesznek a műanyag palackok. A rendszer Norvégiában már 1902 óta létezik, a jövőben pedig elképzelhető, hogy akár otthon is bescannelhetjük majd a visszaváltható palackok vonalkódját, mielőtt az okos hulladékgyűjtőbe dobnánk őket. De nem csak újabb palackok, hanem víznyelő aknák, szikkasztó blokkok, vagy akár kerékpárutak is készülnek újrahasznosított műanyagból, sőt, Németországban például már egyes szennyvíz, gáz, illetve vízelvezető csöveket is visszaváltanak.

A műanyag újrahasznosításának lehetőségei szinte korlátlanok: a műanyag csőrendszerek terén világelső Wavin, a műanyag csőgyártó és forgalmazó globális cégcsoport például részt vett a világ legelső, teljes mértékben újrahasznosított műanyagból készült útjának tervezésében, amely az útépítésben hagyományosan használt aszfaltot az óceánból összegyűjtött, újrahasznosított műanyaggal helyettesítené.

Ki találta ki a visszaváltási rendszert és hol állunk mi európai, illetve világviszonylatban?

Az újrahasznosítható csomagolások betéti rendszerben történő visszavétele kezdetleges formában már 1902-ben megvalósult Norvégiában. Európa a kötelező visszaváltási rendszerek éllovasa, de az USA egyes államaiban, így Kaliforniában vagy New York államban, illetve Ausztráliában is létezik DRS, Ázsiában pedig Dél-Korea az újrahasznosítás úttörője. Ami a közvetlen szomszédainkat illeti: Horvátország 2006-ban, Szlovákia 2022-ben, Románia pedig tavaly novemberben vezette be a kötelező visszaváltás és újrahasznosítás rendszerét.

10.

https://gyartastrend.hu/cikk/a-kinai-vakuumvonat-ezer-kilometeres-sebesseggel-szaguld-majd

1000 kilométer/órás sebességgel száguld majd a kínai vákuumvonat

Kínai tudósok szerint a saját fejlesztésű T-Flight vákuumcsöves mágnesvasútjuk – a prototípus tesztelése során – sebességi világrekordot állított fel. A mindössze 2 kilométer hosszú vákuumcsőben a szupravezető mágnesvasút eddigi legnagyobb sebességét érte el, több mint 623 km/h-t. A cél az óránként 1000 kilométeres sebesség, ami lényegesen gyorsabb, mint egy utasszállító repülőgép sebessége.

A hyperloop, azaz a vákuumcsöves mágnesvasút-vonatok ötlete látszólag pofon egyszerű. Vegyük az 1800-as évek vákuumcsöves üzenetküldő rendszereit, nagyítsuk fel őket, pumpáljuk ki belőle az összes levegőt, és mágneses erővel utaztassuk a vonatokat a csőben. A maglev – vagyis mágneses lebegtetés – technológiája kiküszöböli a síneket elhasználó súrlódást, a vákuumcső pedig csökkenti a légellenállást. Továbbá az egész utazás szupergyors, hangtalan és környezetbarát. Ugyanakkor óriási hátrányuk, hogy a szükséges infrastruktúrát már most is borzasztó drága megépíteni és üzembe helyezni. Például több száz kilométernyi tökéletesen légmentes csőre lenne szükség, amelyet egész nap folyamatosan szívnának a vákuumszivattyúk, illetve biztonsági aggályok is felmerülnek. Ennek ellenére Kínában gőzerővel folyik a hyperloopok fejlesztése. A második fázisban a pályát harmincszorosára, 60 kilométerre hosszabbítják meg, ami lehetővé teszi, hogy a vonatot óránként 1000 kilométeres célsebességgel teszteljék, ami egy jóval gyorsabb lenne, mint egy utasszállító repülőgép.

11.

https://hvg.hu/tudomany/20240204_rak_rakkezeles_daganatos_megbetegedes_tumor_tudorak_borrak_mRNS_vakcina_Egyesult_Kiralysag

Először próbálták ki embereken az mRNS-alapú rákellenes vakcinát

Az új mRNS-kezelést számos rákos megbetegedés leküzdésében vizsgálják egy brit klinikai vizsgálat során. A nyugat-londoni Hammersmith kórházban egy forradalmian új, mRNS-terápiára alapuló rákkezelést alkalmaztak a betegeknél. A kísérlet célja megállapítani, hogy mennyire biztonságos és hatékony a módszer a melanoma, a tüdőrák és más szolid tumorok kezelésében – írja a The Guardian.

Az új kezelés a hírvivő RNS – vagy mRNS – néven ismert genetikai anyagot használja, és úgy működik, hogy a daganatokból származó közös markereket juttatja el a beteg immunrendszeréhez. A cél az, hogy az immunrendszer felismerje az ezeket a markereket kifejező rákos sejteket, és felvegye velük a harcot. Az új kísérlet segíthet a kevésbé káros és célzottabb új rákellenes terápiák kifejlesztésében, de évekbe telhet, mire a betegek számára elérhetővé válik.

Az elmúlt időszakban világszerte több rák elleni vakcina is a klinikai vizsgálatok fázisába lépett. Ezek két kategóriába sorolhatók: egyfelől olyanokra, ahol konkrétan az illető tumorjából kinyert, a beteg saját genetikai anyagával dolgoznak személyre szabottan, valamint az mRNS-alapú terápiákra, ahol előre elkészített, kifejezetten bizonyos ráktípusokra tervezett genetikai anyagot használnak. Az Egyesült Királyságban majdnem minden második embernél diagnosztizálnak rákot élete során.

12.

https://hvg.hu/tudomany/20240204_Kutatok_vizsgaltak_az_emberi_betegsgek_es_a_mikromuanyagok_kapcsolatat

Kell aggódnunk a mikroműanyagok miatt?

A Cardiff Egyetem kutatói vizsgálták a mikroműanyagok rákkeltő, és egyéb, az emberi szervezetre káros hatásait. Mikroműanyagnak nevezzük az 5 milliméternél kisebb szintetikus polimereket, melyek a világszintű túltermelés melléktermékei és csaknem mindenhol megjelentek már. Egy közelmúltban végzett kutatásban fehérjéket vizsgáltak, s a mintavételezett fehérjetípusok 90 százalékában találtak mikroműanyagot, míg egy másik tanulmány zöldségekben és gyümölcsökben mutatta ki a jelenlétüket – írja a The Guardian.

Egy másik, idén publikált tanulmány azt sugallja, hogy a palackozott víz akár 100-szor annyi műanyag részecskét tartalmazhat, mint korábban gondolták, és egyes tanulmányok már a születés előtt, az emberi placentában is találtak ilyen anyagot. Két egyértelmű módon árthatnak az emberi szervezetre ezek az apró részecskék: vagy azáltal, hogy kémiailag megzavarják a szervezet normál működését, vagy ha nagy  mennyiségben halmozódnak fel, elzárhatják a keringési, légző- vagy emésztőrendszerünket.

Aggodalomra adhat okot a megnövekedett rákkockázat is – de nem világos, mennyire kell aggódnunk ezzel kapcsolatban. A Cardiff Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy mind a laboratóriumi vizsgálatokon, mind az élő szervezeteken végzett vizsgálatok során azt találták, növeli a rákos megbetegedések kockázatát a mikro- és nanoműanyagok jelenléte a szervezetben. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ezekben a vizsgálatokban sokkal magasabb volt a mikroműanyag koncentrációja, mint ami átlagosan előfordul a véráramban.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .