20260727_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260615_foci-vb-2026-gyoztes-mesterseges-intelligencia-szimulacio

Az adattudósok számítása bejött: valóban Spanyolország nyerte meg a futball VB-t

Adattudósok egy csoportja olyan algoritmust épített, amely rengeteg tényező figyelembevételével jósolta meg, melyik csapatnak lehet esélye megnyerni a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot. Nem, Az eredményekről pedig a Achim Zeileis, az Innsbrucki Egyetem kutatója számolt be a The Conversatiönön megjelent cikkében.

A szakember csapatával együtt egy gépi tanuló algoritmust tanított fel, hogy az képes legyen megjósolni a torna győztesét

Az algoritmus két lépcsőben dolgozik. Az elsőben kifinomult statisztikai modelleket és a fogadóirodák, valamint az átigazolási piacok szakértőinek meglátásait kombinálták, hogy meghatározzák az összes csapat és játékosok erősségeit. Az adatokhoz az elmúlt nyolc év összes nemzetközi mérkőzését figyelembe vették.

A második lépésben egy gépi tanulási algoritmus dönti el, hogyan lehet a legjobban kombinálni az erősséggel kapcsolatos becsléseket a csapatokról szóló egyéb információkkal.

Ennek eredményeként egy valószínűségi előrejelzést kaptak eredményül a kutatók, amely megmutatta, milyen kimenetele lehet az összes mérkőzésnek, a vb nyertesének Spanyolországot hozták ki.

20260727_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/07/24/tobb-gyogyithatatlannak-tartott-agydaganatos-gyereknel-tunt-el-a-betegseg-egy-uj-terapia-nyoman

Több gyógyíthatatlannak tartott agydaganatos gyereknél tűnt el a betegség egy új terápia nyomán

Egy új kezelési módszer négy, gyógyíthatatlannak tartott daganatos gyerek esetében eredményezett négy évig tartó túlélést, három esetében pedig ki sem mutatható a betegség. A módszer első fázisú tesztelését nemrég fejezték be a washingtoni Children’s National Hospital kutatócsoportjában.

A ReMIND nevű klinikai vizsgálati programban részt vevő gyermekek és fiatal felnőttek vagy diffúz belső pontin gliomában (DIPG), egy nagyon súlyos agytörzsi daganatos betegségben, vagy központi idegrendszeri (CNS) daganatban szenvedtek.

A DIPG rendkívül agresszív daganattípus, amely az agytörzs részét képező híd területét érinti, amely olyan alapvető funkciók szabályozásában vesz részt, mint a légzés és a vérnyomás. A betegség leggyakrabban 5–10 éves gyermekeket érint, és a gyermekkori agydaganatok mintegy 10–20 százalékát teszi ki. A DIPG-ben szenvedő gyermekek többsége a diagnózist követő két évnél nem él tovább. A kiújuló központi idegrendszeri daganatok gyakran gyógyíthatatlanok, a terápiájuk pedig komoly mellékhatásokkal járhat.

Az ilyen daganatok esetében nagy kihívást jelent a heterogenitás: egyetlen tumor több eltérő tulajdonságú sejtcsoportot is tartalmazhat, így nehéz olyan kezelést találni, amely mindegyiket célba veszi. Az új terápia azonban egyszerre három, a gyermekkori agydaganatokban gyakran előforduló fehérjét céloz meg.

A kezelés T-sejt-alapú immunterápia, amely hasonló a CAR-T-sejtes terápiához, amely a szervezet saját immunrendszerének elemeit használja fel. Genetikailag módosítják a T-sejtek egy csoportját, hogy azok rendkívül hatékonyan legyenek képesek felismerni és elpusztítani a rákos sejteket.

Az új eljárás azonban az úgynevezett tumorasszociált antigén (TAA)-T-sejtes terápiát alkalmazza, ahol nincs szükség genetikai módosításra. A beteg saját T-sejtjeit kivonják, majd olyan sejtekkel hozzák kapcsolatba, amelyek bemutatják a célba venni kívánt daganati fehérjéket. Azokat a T-sejteket, amelyek természetes módon reagálnak a fehérjékre, kiválasztják és felszaporítják, és ha elegendő mennyiségű daganatellenes sejt áll rendelkezésre, visszajuttatják azokat a beteg szervezetébe.

Összesen 33 beteg kapott kezelést három különböző dózisszinten. Közülük tizenegyen DIPG-ben szenvedtek, 18 betegnek kiújult, de nem az agytörzset érintő daganata volt, négy betegnek pedig kiújult daganata volt, és korábban rövid ideig tartó kemoterápián estek át.

Az egyik DIPG-ben szenvedő gyermek több mint két évvel a kezelést követően is életben van. A kiújult daganatos betegek csoportjában három páciens rendkívül jól reagált a kezelésre, és esetükben továbbra sincs kimutatható betegség – egyiküknél már csaknem öt év telt el a kezelés óta.

20260727_tma_3_resz

https://raketa.hu/uj-merfoldkohoz-erkeztek-a-szintetikus-biologiaban-miutan-letrehoztak-a-valaha-volt-legeletszerubb-mesterseges-sejtet/?utm_source=hirstart&utm_medium=referral&utm_campaign=ct

Új mérföldkőhöz érkeztek a szintetikus biológiában, miután létrehozták a valaha volt legéletszerűbb mesterséges sejtet

A tudósok új mérföldkőhöz érkeztek a szintetikus biológiában: létrehozták a SpudCell nevű mesterséges sejtet, amely már nemcsak létezni képes laboratóriumi körülmények között, hanem táplálkozik, növekszik, lemásolja a genetikai állományát és osztódik is.

Bár a kutatók szerint még nem tekinthető valódi élőlénynek, működése minden eddiginél jobban hasonlít a természetes sejtekéhez. A rendszer teljes egészében ismert, mesterségesen összeállított összetevőkből épül fel, így a kutatók pontosan tudják, miből és hogyan működik.

Ez jelentős előrelépés a korábbi próbálkozásokhoz képest, amelyek többnyire már létező sejtek módosítására épültek. A SpudCell ezzel szemben alulról épül fel, vagyis nem egy élő sejt átalakított változata. A mesterséges sejt ugyanakkor még mindig külső segítségre szorul: önálló energiaellátásra nem képes, és bizonyos fehérjéket, valamint riboszómákat is kívülről kell biztosítani számára. Éppen ezért több kutató is óvatosságra int, és hangsúlyozza, hogy az eredményeket egyelőre nem ellenőrizte szakmai lektorálás.

A fejlesztés ennek ellenére fontos bizonyíték arra, hogy a sejtek legfontosabb folyamatai mesterségesen is újraalkothatók. A kutatók szerint ez hosszú távon új lehetőségeket nyithat a gyógyszergyártásban, a vegyiparban és más biotechnológiai alkalmazásokban.

Egy ilyen rendszer ugyanis könnyebben programozható lehet, mint a természetes sejtek, amelyek saját evolúciós szabályaik szerint működnek. A jövőben akár olyan mesterséges sejtek is készülhetnek, amelyek helyben állítanak elő gyógyszereket vagy más fontos vegyületeket. Erre azonban még hosszú éveket, sőt évtizedeket kell várni, mert a jelenlegi SpudCell inkább technológiai demonstráció, mint ipari megoldás. A kutatás ugyanakkor azt mutatja, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a biológiai rendszereket ugyanúgy megtervezhessük, mint ma egy elektronikai eszközt.

20260727_tma_4_resz

https://tudas.hu/az-izmokat-ujja-tudjuk-epiteni-de-a-hallast-nem-ami-odalett-az-odalett/

Az izmokat újjá tudjuk építeni, de a hallást nem – Ami odalett, az odalett

Nemcsak a hangos koncertek vezetnek hallásvesztéshez. Számos mindennapi tevékenység is károsodást okozhat. Míg a leépült izomzatot újjá tudjuk építeni néhány hónap alatt, a hallást nem. Ami egyszer odalett, az odalett – mondja Valerie Pavlovich Ruff, az amerikai Ohio államban található Cleveland Klinika audiológusa és hallásvesztés-specialistája a BBC-nek.

Bár régóta tudjuk, hogy a hallásunk az idő múlásával romlik, az audiológusok egyre fiatalabb pácienseknél – köztük tizenéveseknél és 10 év alatti gyerekeknél – tapasztalják a hallásvesztés jeleit.

Fiatalabb korunkban mindannyian hanyagok vagyunk a fülünk védelmével – mondja Jamie Bogle, az arizonai Mayo Klinika (USA) audiológusa. A fiatalkori tetteink később, az életünk előrehaladtával üthetnek vissza. És nemcsak a koncertekről van szó, sok, teljesen hétköznapi tevékenység is meglepő hatással lehet a hosszú távú hallásra.

Hogyan működik a hallás?

A dobhártyán túl, a belső fül mélyén található egy folyadékkal teli kamra, amelyet csigának (cochlea) neveznek. Ezt több ezer apró szőrsejt béleli. Minden egyes sejt tetején több tucatnyi finom, apró sörte található, az alján pedig egy neuron, amely a hallóidegbe fut – ez szállítja az elektromos jeleket az agyba. Ahogy a hang nyomáshullámok formájában belép a fülbe, ezek az apró szőrök úgy hajladoznak, mint a fák a szélben. A szőrök mozgása elektromos impulzusokká alakul, amelyet az agyunk hangként értelmez. A rossz hangerő miatt a belső fülre nehezedő halmozott terhelés már mindössze 10-15 perc után károsodást okoz.

A túl hangos és túl hosszú ideig tartó zajoknak való kitettség úgy hat, mint a viharos erejű szél: elhajlítja vagy eltöri ezeket az apró szőrszálakat. És a szempilláinkkal ellentétben ezek nem nőnek vissza.

Az emberi fül már a születés napjától kezdve rendelkezik az összes szőrsejttel, amije csak valaha lesz – mondja Pavlovich Ruff. Ha ezek a sejtek elpusztulnak, a veszteség végleges. Nem lehet helyrehozni.

Koncertek és fejhallgató

Az élő zene általában mindig túl hangos – mondja Pavlovich Ruff. A koncerthelyszínen a hangerő miatt a belső fülre nehezedő halmozott terhelés már mindössze 10-15 perc után károsodást okoz – magyarázza. Érdemes füldugót viselni, a szivacsos füldugók viszont eltorzítják a zene hangzását. Ehelyett vannak hifi füldugók, amelyek anélkül tompítják a hangerőt, hogy megváltoztatnák a zene karakterét. A valódi zenerajongóknak érdemes lehet egyedi, zenészeknek szánt füldugókba beruházniuk.

Ugyanez vonatkozik a sporteseményekre is. Gyakran látok csecsemőket fülvédőben a sporteseményeken, de a szülőket nem, pedig jó lenne – mondja Pavlovich Ruff.

Az audiológusok gyakran tapasztalnak féloldali hallásvesztést olyan embereknél, akik megszokásból lehúzott ablakkal vezetnek.

A fűkasza, a lombfúvó, a fűnyíró, a legújabb barkácsprojekthez használt körfűrész – a kertészkedés és a ház körüli javítások meglepően hangosak lehetnek. Fontos, hogy viseljünk fülvédőt e tevékenységek közben.

20260727_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/07/25/novenyi-elelmiszer-egeszseg-adalek/

Vajon minden növényi élelmiszer egészséges?

A jövőnk, az egészségünk és a bolygónk élővilága szempontjából az lenne a hasznos, ha minél több növényi alapú élelmiszert fogyasztanánk. De vajon ezek tényleg mind egészségesek? Soha nem volt olyan sokféle étkezési divat vagy irányzat, mint manapság, ráadásul egyre többet is tudunk arról, milyen ételek miféle hatással lehetnek a szervezetünkre. Alapvetően elmondható, hogy a nyugati típusú társadalmakban élők sokkal több állati eredetű élelmiszert fogyasztanak, mint szükséges volna.

Ennek részint betegségekben is megnyilvánuló hatásai vannak, részint pedig hatalmas földterületeket vesz el a természettől az állattenyésztés, számos más problémája mellett (amelyekre most nem térünk ki). Ha szeretnénk bolygónk természetes élőhelyeit helyreállítani, akkor ezen mielőbb változtatni kell. A változást az is indokolja, hogy a szükségesnél kevesebb növényi élelmiszert veszünk magunkhoz, így ennek növelésével két legyet üthetnénk egy csapásra.

Az átlagember legtöbbször olyan formában vásárolja meg az élelmiszereket, hogy azzal már nem kell sok mindent tennie ahhoz, hogy ehető legyen. Félkész, vagy kész, élelmiszeripari üzemekben készült ételeink azonban számtalan adalékanyagot is tartalmazhatnak, amelyek egy otthoni főzés során biztosan nem kerülnének bele a fazékba.

Ennek az az oka, hogy a tömegtermelés, a hosszú eltarthatóság, az olcsóság és a tetszetős külső igényei miatt nélkülük egyszerűen nem lehetne előállítani ezeket az élelmiszereket. Ezek azonban az ételeinket ultrafeldolgozottá teszik, és erről már tudjuk, hogy egészségügyi kockázattal jár a rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztásuk Egy angol kutatócsoport Nagy Britannia egyik szupermarket-láncában kapható élelmiszerek esetében vizsgálta meg, hogy mennyi adalékanyaggal készültek. Ehhez olyan ételeket választottak, amelyeknek létezik állati eredetű és növényi eredetű változata is, összesen 71 ilyen élelmiszerpárt mértek fel.

Olyanokra gondoljunk, mint a zabtej és a tehéntej, csirkeutánzatú növényi szendvics és csirkés szendvics, vagy a különféle szószok, mint a majonéz és annak vegán változata, vagy épp a hús és a növényi alapú húshelyettesítő. Minden egyes megvizsgált növényi alapú termék egyúttal vegán is volt, vagyis semmilyen állati eredetű alapanyag nem volt bennük. Az állati eredetű élelmiszerekben összesen 100 különböző adalékanyagot azonosítottak a kutatók, míg ezek növényi megfelelőiben szinte kétszer annyit, 199-et.

A kutatást vezető Joseph Whittaker elmondta, az eredmény nem jelenti azt, hogy a növényi alapú élelmiszerek rosszabbak, vagy egészségügyi szempontból kockázatosabbak volnának. A kutatók pusztán az adalékok számát vizsgálták, de nem mérték fel, hogy mennyi volt ezekből az adott élelmiszerben, és azt se ellenőrizték, hogy milyen gyakran fogyasztották ezeket az emberek.

Azt is megjegyezte a kutató, hogy minden használt adalékanyag az előírásoknak megfelelő volt. A kutatók hozzátették, hogy fontos volna szélesebb körben, több országban is elvégezni efféle felméréseket

A növényi étrend egyre inkább teret nyer, ám az emberek szeretnének egyúttal kevésbé feldolgozott, kevesebb adalékot tartalmazó ételeket is fogyasztani. Ennek a legjobb útja az, ha valaki maga főz nyers, egyszerű alapanyagokból.

20260727_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260725_elet-a-tuleleshez-tervezve-dokusorozat-termeszetes-kommunikacios-halozat

Elképesztő kommunikációs hálózat zajlik a természetben

Hogy a méhek eltáncolják a táplálékforrás helyét, sokkal köztudottabb információ, mint hogy lábnyomferomonokkal is útba igazítanak. Ma már tudományosan bizonyított az is, hogy a prérikutyák nemcsak magát a veszélyt jelzik társaiknak, hanem képesek a ragadozó méretét, alakját és akár a színét is megadni. Na de hogy a gombák utasítást küldjenek a hangyáknak? Egy új dokusorozat érdekes példákkal mutatja be, hogy a természet már jóval az ember előtt létrehozta saját információs hálózatait.

A prérikutya első pillantásra bájos, kíváncsi rágcsálónak tűnik, valójában azonban az állatvilág egyik legösszetettebb riasztórendszerét működteti. A föld alatti kolóniákban élő állatok számára minden másodperc számít, ezért a veszélyt jelző hangok sokkal többet közölhetnek egy egyszerű figyelmeztetésnél. „A prérikutya gégefője a nagyon mély frekvenciáktól egészen az ultrahangig képes hangot létrehozni. Ez a széles tartomány sokféle árnyalatot és részletet tud megosztani azokban az üzenetekben, amelyeket egymásnak átadnak” – magyarázza Peter Soroye természetvédelmi biológus, az Élet a túléléshez tervezve dokumentumsorozatban. Eszerint a prérikutyák képesek különbséget tenni a ragadozók között, sőt hangjelzéseik a veszély méretére, alakjára és színére is utalhatnak.

A méhek kommunikációja szintén jóval összetettebb annál, mint amit a híres riszáló táncuk alapján gondolnánk. Egy több tízezer egyedből álló kaptár működéséhez folyamatos és pontos információáramlás szükséges, amelyben a tánc mellett az illatok és különféle kémiai jelek is fontos szerepet játszanak. A kutatások szerint a méhek még a lábukkal is üzennek: lábnyomferomonokat hagynak maguk után, amelyek segítik társaikat a tájékozódásban. „A lábnyomferomonok olajos, színtelen anyagok, amelyek nyomot hagynak a méhek számára. Ezeket arra is használhatják, hogy visszataláljanak a kaptáruk bejáratához” – mondja Rosalind Murray, a University of Toronto Mississauga adjunktusa a Viasat Nature sorozatában. Az evolúciós ökológus emellett a levélvágó hangyák kommunikációjára is felhívja a figyelmet, ami szerinte még ennél is különlegesebb. Ezek az állatok leveleket gyűjtenek, ezeken termesztik fő táplálékforrásukat, a gombát. Mindeközben kétirányú kommunikáció zajlik köztük: a hangyák valójában a termesztett gomba által kibocsátott kémiai jelzésekre reagálnak. Tehát a gomba jelzi, ha más típusú levelekre vagy éppen metszésre van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon, a levélvágó hangyák pedig képesek erre reagálva hatékonyabban kertészkedni.