A május 2-i műsor tartalmából…

20250428_tma_1_resz

Van egy szín, amit mindössze öt ember látott eddig a világon

https://raketa.hu/van-egy-szin-amit-mindossze-ot-ember-latott-eddig-a-vilagon

Köztudott, hogy a homo sapiens színlátása közel sem tartozik a legjobbak közé: az ember szemében mindössze három színérzékelő receptor található, amellyel a 380 és 750 nanométer közé eső elektromágneses sugárzást tudjuk érzékelni, miközben például a sáskarákok a maguk 12-16 receptorával az ultraibolya tartományt és a polarizált színeket is látják.

Egy közelmúltbeli áttörésnek köszönhetően most egy hajszállal közelebb kerültünk a sáskarákokhoz, ugyanis a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel az emberek számára eddig nem érzékelhető színek is láthatóvá válnak – írja a Live Science. A kutatók az „Oz” módszerrel stimulálták a kísérletben résztvevők retináját, így az öt alany egy olyan, „olo” névre keresztelt színt is képes volt érzékelni, amelyet eddig egyetlen ember sem láthatott. Ezt megmutatni értelemszerűen nem tudjuk, de ha valaki szeretné elképzelni a színt, akkor abban némi támpontot adhat a résztvevők leírása, amely szerint az olo egy „példátlan szaturációval rendelkező, kékeszöld szín”.

A kutatók célja, hogy a retina minden egyes fotoreceptorát képesek legyenek tetszés szerint programozni, és bár ettől egyelőre még messze járnak, James Fong, a Berkeley Egyetem kutatója és a kísérlet vezetője szerint a teszt igazolta, hogy az ehhez szükséges alapelvek a gyakorlatban is működnek. A kutatók szerint az eljárás arra is alkalmas lehet, hogy a különböző szembetegségeket szimulálják, így jobban megérthetik a látásvesztés jellegét, hosszútávon pedig a módszer arra is alkalmas lehet, hogy a színvakságot gyógyítsák vele.

20250428_tma_2_resz

Magyar kutatók értek el áttörést a szervkárosodás megelőzésében

https://telex.hu/techtud/2025/04/24/hun-ren-elte-magyar-kutatok-evolveritas-attores-szervkarosodas-megelozese-feherjek

Az ELTE Természettudományi Kar és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont közös cégében dolgozó kutatók egy olyan hatóanyagot alkottak meg, amely megvédi a szervezetet az oxigénhiányt követő károsodástól – írja közleményében a HUN-REN. Az EvolVeritas nevű cég egy emberi fehérje irányított evolúciójával hozta létre a hatóanyagot, amely az EVO24L nevet kapta, és le is védették.

Amikor érelzáródás miatt egy szerv oxigénhiányt szenved, például szervátültetés, szívinfarktus vagy stroke esetén, a sejtek vészjeleket képeznek a felszínükön. Vérrögoldó gyógyszerrel vagy katéteres kezeléssel a vérellátás ugyan helyreállítható, de az oxigént és tápanyagokat biztosító friss vérrel együtt a vészjeleket felismerő immunfehérjék is a helyszínre érkeznek. Egyikük, a MASP-2 proteáz lavinaszerű gyulladást indít el, ami életveszélyes szervkárosodáshoz vezet. Az EVO24L a MASP-2 aktív helyének tökéletes és tartós lefedésével megakadályozza a gyulladás kialakulását, és megelőzi a pusztítást.

A hatóanyagot egy vesespecialista ausztrál kutatócsoport vizsgálta be. Olyan állatmodellt alkalmaztak, amely célzottan a veseátültetést kísérő oxigénhiány miatti szervkárosodás vizsgálatára szolgál. A vizsgálat során a placebót kapott egyedek vesefunkciója összeomlott, míg az EVO24L-kezelt állatok veseműködése és veseszövete ép maradt.

Magyar kutatócsoport: Közvetlen kapcsolat lehet a tüdőrák és az emésztőrendszer között

https://24.hu/tudomany/2025/04/24/magyar-kutatok-tudorak-daganat-betegseg-emesztorendszer-mikrobiom/

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy közvetlen kapcsolat lehet a tüdőrák és az emésztőrendszer között – közölte a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM). Emlékeztettek, hogy a tüdőrák továbbra is az egyik vezető daganatos halálozási ok világszerte.

A közlemény szerint egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bél mikrobiom – az emberi bélrendszerben élő mikroorganizmusok közössége – kapcsolatban áll a tüdőrák kialakulásával és azzal is, hogy a betegség hogyan reagál a kezelésre. A HCEMM kutatói ennek a gyorsan fejlődő kutatási területnek a nemzetközi élvonalába kapcsolódtak be. A MiCCrobioTAckle projekt célja, hogy új diagnosztikai és kezelési stratégiákat dolgozzanak ki a bél mikrobiom és a tüdőrák közötti összefüggések feltérképezésével.

A HCEMM Rák Mikrobiom kutatócsoportja Juhász Szilvia vezetésével a bél mikrobiom és a tüdőrák közötti összefüggést vizsgálja abból a szempontból, hogy a mikrobák anyagcseretermékei miként befolyásolhatják a daganatképződést és a páciens DNS-ének épségét, valamint hibáit. A projekt célja feltárni, hogy a mikrobiom változásai aktív szerepet játszanak-e a daganat kialakulásában, vagy annak következményei, írták.

A kutatás nemcsak a tüdőrák korai diagnózisában és kezelésében hozhat eredményeket, de abban is, hogy még annak kialakulása előtt felismerhetővé és módosíthatóvá váljanak bizonyos kockázati tényezők, így a megelőzés felé terelve a daganatos betegség elleni küzdelmet.

20250421_tma_3_resz

Egy új brit projekt a tengervízből vonja ki a szén-dioxidot a klímaváltozás elleni küzdelem részeként

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/egy-uj-brit-projekt-a-tengervizbol-vonja-ki-a-szendioxidot-a-klimavaltozas-elleni-kuzdelem-reszekent-365234.html

Anglia déli partján egy új, kísérleti jellegű projekt indult el, amely forradalmi módszert kínál a klímaváltozás elleni harcban: nem a levegőből, hanem közvetlenül a tengervízből vonja ki a szén-dioxidot. A SeaCURE névre keresztelt kezdeményezés célja annak kiderítése, hogy a bolygó felmelegedéséért felelős gáz eltávolítása hatékonyabban megoldható-e a vízből, mint a légkörből. A projektet az Egyesült Királyság kormánya támogatja, részeként annak az átfogó kutatási és fejlesztési programnak, amely új megoldásokat keres az üvegházhatású gázok csökkentésére.

A SeaCURE működésének alapja, hogy a tengervízben mintegy százötvenszer nagyobb mennyiségben van jelen szén-dioxid, mint a levegőben. A folyamat során először savat adnak a tengervízhez, aminek hatására az abban oldott CO₂ gáz formájában felszabadul. A hasonlat szerint ez olyan, mint amikor kinyitunk egy szénsavas üdítőt, és az pezsegni kezd – a szén-dioxid ekkor távozik a folyadékból. Az így keletkező gáz nem a levegőbe jut, hanem elszívják és egy szűrési folyamat után koncentrált formában tárolják, ehhez például faszénné égetett kókuszhéjat használnak szűrőanyagként.

Miután a vízből kivonták a szén-dioxidot, az így „alacsony szén-dioxid-tartalmú” tengervizet lúgosítják, hogy semlegesítsék a korábban hozzáadott savat, majd visszajuttatják a tengerbe. Ott a víz azonnal újra elkezdi megkötni a légkörből a CO₂-t, így a folyamat gyakorlatilag egy körforgást indít el, amely hozzájárulhat a légköri szén-dioxid szint csökkentéséhez.

Jelenleg a projekt mindössze évi 100 tonna CO₂-t képes eltávolítani, ami nagyságrendileg egyetlen transzatlanti repülőút kibocsátásának felel meg. Ez azonban csak a kezdet: a kutatók szerint, ha a technológiát sikerül skálázhatóvá tenni, és a teljes folyamatot megújuló energiával működtetni, akkor hosszú távon akár évente 14 milliárd tonna szén-dioxid eltávolítására is képes lehet a rendszer. Ehhez mindössze a világ óceánjainak felszíni vizének egyetlen százalékát kellene feldolgozni.

A SeaCURE projekt nemcsak technológiai, hanem ökológiai szempontból is figyelmet érdemel. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen hatással lehet a tenger élővilágára az alacsony szén-dioxid-tartalmú víz visszavezetése. Egyelőre a pilot projekt túl kis mennyiségekkel dolgozik ahhoz, hogy jelentős környezeti hatást gyakoroljon, de a hosszabb távú, nagyobb volumenű alkalmazás előtt fontos megérteni a potenciális kockázatokat. Az Exeteri Egyetem doktorandusz hallgatója, Guy Hooper például olyan kísérleteket végez, amelyek során tengeri élőlényeket, például fitoplanktonokat és kagylókat tesznek ki ilyen víznek, hogy lássák, befolyásolja-e az anyagcseréjüket vagy a mészvázuk kialakulását.

A projekt az Egyesült Királyság kormányának 3 millió fontos támogatásával indult el, és a tizenöt kísérleti szén-dioxid-eltávolító kezdeményezés egyikeként működik az országban. A cél hosszú távon nem csupán az, hogy új technológiák segítségével csökkentsék az üvegházhatású gázok mennyiségét, hanem az is, hogy ezek a megoldások ipari szinten is elérhetővé váljanak, mindezt lehetőleg zéró kibocsátás mellett.

20250428_tma_4_resz

Ezzel is jár a mesterséges intelligencia: 2030-ra 9 atomreaktor kellhet egyetlen MI-szuperszámítógép működéséhez

https://hvg.hu/tudomany/20250425_mesterseges-intelligencia-szuperszamitogep-energiafelhasznalas

Olyan mértékben növekszik a mesterséges intelligenciával működő szuperszámítógépek energiaéhsége, hogy azt egy ponton túl már nagyon nehéz lesz lekövetni.

A mesterségesintelligencia-alapú szuperszámítógépek építése már most sem nevezhető olcsó mulatságnak, és az üzemeltetésük sem éppen energiatakarékos, ám a jövőben az áruk és az energiaéhségük is tovább növekedhet. A szerkezetek következő generációja hatalmas méretű, költségű és energiaigényű lesz – írja az Interesting Engineering.

A Georgetown, az Epoch AI és a Rand kutatóiból álló csapat legújabb tanulmánya szerint 2019 és 2025 között a vezető, a mesterséges intelligenciára támaszkodó adatközpontok hardverköltségei és energiafogyasztása minden évben megduplázódott. Ha ez az exponenciális növekedés folytatódik, 2030-ra egyetlen mesterséges intelligenciával működő szuperszámítógép kétmillió chipet tartalmazhat, 200 milliárd dollárba kerülhet, és 9 gigawatt energiát fogyaszthat. Ez nagyjából annyi, amit kilenc atomreaktor képes csak megtermelni.

Bár az adatközpontok egyre hatékonyabbak, ez nem elég az általános energiaigény csökkenéséhez. Miközben az energiaéhség a fent említett időszak között évente a duplájára nőtt, a wattonkénti számítási teljesítmény ugyanezen időszak alatt csupán 1,34-szeresére (szintén évente). „A mesterségesintelligencia-alapú szuperszámítógépek energiahatékonysága javul, de ez a változás nem elég gyors ahhoz, hogy ellensúlyozza az általános energianövekedés mértékét” – jegyezte meg az Epoch AI. A tanulmány az arXiv preprint szerveren jelent meg.

Az említett 9 GW egyébként 7-8 millió háztartás számára jelentene elegendő energiát.

Jelenleg a legfejlettebb MI-szuperszámítógép az xAI Colossus nevű gépe, amit 214 nap alatt építettek fel, és 7 milliárd dollárba – nagyjából 2507 milliárd forintba – került. A szerkezetben 200 000 MI-chip dolgozik, és 300 megawattnyi áramot fogyaszt, ami 250 000 háztartás fogyasztásával egyenértékű energiamennyiség

A fejlesztést az ipar katalizálja. Míg 2019-ben az ilyen szuperszámítógépek 40 százaléka volt magáncégeknél, addig ez az arány 2025-re 80 százalékra emelkedett. Mindez jól mutatja, hogyan lett a mesterséges intelligencia a kutatók eszközéből a gyártás eszköze.

A tanulmány szerint az Egyesült Államok jelenleg az MI-szuperszámítógépes kapacitás körülbelül 75 százalékát tudhatja magáénak, míg Kína nagyjából 15 százalékkal a második. Ugyanakkor ez nem feltétlenül tükrözi a felhasználás helyét, ugyanis ezekhez távolról is hozzá lehet férni.

20250421_tma_5_resz

Mint Zeusz: villámlást vált ki és irányít a bizarr drón

https://raketa.hu/mint-zeusz-villamlast-valt-ki-es-iranyit-a-bizarr-dron

Ez volt az első alkalom, hogy ilyen eseményt drón segítségével sikerült megvalósítani. A projekt mögött álló kutatócsoportot a telekommunikációs óriáscég, az NTT vezeti. Céljuk nem csupán az infrastruktúra védelme a villámok okozta károktól, hanem akár annak a lehetőségnek a feltérképezése is, hogy a villámcsapásokban rejlő hatalmas energiát valamilyen módon begyűjtsék és eltárolják.

Ha ez sikerülne, úgy elég jelentős természetes energiához nyílna meg az út: egyetlen villámcsapás körülbelül egymilliárd joule energiát hordoz, ami nagyjából 278 kilowattórának felel meg – ezzel egy átlagos elektromos autót, például a Hyundai Ioniq 6-ot közel hatszor lehetne feltölteni. Világszerte évente mintegy 1,4 milliárd villámcsapás történik, ami körülbelül 383 terawattóra energiát jelent – ez megközelíti a világ 2023-as teljes villamosenergia-fogyasztásának 1,5%-át. Ezt az energiát azonban rendkívül nehéz és jelenleg veszélyes hasznosítani. A villámok hossza általában 3–5 kilométer, hőmérsékletük pedig ötszöröse a Nap felszínének, miközben akár 100 millió volt feszültséget is hordozhatnak. A villámok okozta veszély ráadásul nemcsak emberi életet fenyeget: Japánban évente 0,7–1,5 milliárd dollár kárt okoznak, ami többek között az NTT saját telekommunikációs infrastruktúráját is érinti – így talán már talán érthető, egy telekommunikációs cég miért kísérletezik ilyesmivel.

A fenti probléma kezelésére a kutatók egy egyedi kialakítású drónt fejlesztettek, amelyet fém Faraday-kalitkával láttak el a villám biztonságos eltérítésére, továbbá egy 300 méter hosszú, vezetőképes földelő dróttal és antennaszerű hegyes tüskékkel is felszerelték az eszközt, hogy vonzza a villámokat. Egy decemberi zivatar során a drónt 300 méteres magasságba emelték, ahol elektromos töltés halmozódott fel rajta. Amikor a kutatók bekapcsolták a földelést biztosító kapcsolót, a töltés utat talált a föld felé – ennek következtében bekövetkezett egy villámcsapás, amely részben megolvasztotta a drón fém védőrácsát, de az eszköz ennek ellenére is stabil maradt. Az NTT állítása szerint ez volt az első alkalom, hogy elektromos tér manipulációjával drónnal sikerült villámcsapást irányítani. A csapat most a védelmi felhasználáson túl arra is törekszik, hogy kidolgozzon egy módszert az energia eltárolására. Ez azonban óriási kihívás: egy villám milliszekundumok alatt hatalmas energialöketet ad le – túlságosan gyorsan és intenzíven ahhoz, hogy ez hagyományos akkumulátorokkal begyűjthető legyen. Még a legfejlettebb ultrakondenzátoroknak és transzformátoroknak is hatalmas túlfeszültséget kellene kibírniuk.

20250428_tma_6_resz

A rossz munkahelyi zene megöli a munkakedvet

https://ng.24.hu/tudomany/2025/04/20/munkahelyi-zene-munkakedv/

Számos olyan munkahely van, ahol az alkalmazottak egész napjukat valamilyen zene mellett kell ledolgozzák akkor is, ha idegesíti őket az. Van, akit feldob, ha zene mellett dolgozhat, van, aki pedig megőrül tőle és nem tud koncentrálni a feladataira. Azonban, különösen a szolgáltatóiparban az alkalmazottak mégis kénytelenek folyamatos zene mellett ellátni munkájukat – gondoljunk egy áruházra, étteremre.

A hangszórókból áradó folyamatos zeneszó alapvető célja a vásárlói élmény növelése, de minden bizonnyal mindenki találkozott már olyan hellyel, ahol rossz zene volt, vagy épp túl hangosan szólt, és inkább kifordult rögtön az ajtón miatta. Az alkalmazottnak viszont egész nap el kell viselnie ezt is.

Egy friss kutatásban az Ohio Állami Egyetem kutatói azt mérték fel, milyen hatása van a nem megfelelő munkahelyi zenének a munkateljesítményre, hatékonyságra. Arra jutottak, ha a zene nincs összhangban a dolgozók igényeivel, akkor az rontja azok hangulatát, elszívja az energiájukat, és csökkenti a munkateljesítményt.

„Az a zene, ami nem illeszkedik az alkalmazott azon igényéhez, hogy energikusabbnak érezze magát, koncentrálni tudjon a munkára és kezelni tudja az érzelmeit, valójában negatív hatású lehet” – magyarázta Kathleen Keeler, a kutatás egyik vezetője.

A nem megfelelő zene kimeríti a dolgozó energiáit, csökkenti a koncentrációs képességét, és elveszi a munka örömét. A probléma még erősebben jelentkezik azoknál, akik kevésbé képesek kiszűrni a környezeti háttérzajokat. „Hibás feltételezés a vezetők részéről, hogy a zenének nincs hatása a dolgozókra” – tette hozzá Keeler.

Sok helyen a vásárlók, ügyfelek szempontjai szerint választanak zenét, és egyáltalán nem számít, mit érez az alkalmazott. Csak az USA-ban 13,5 millióan dolgoznak olyan helyen, ahol efféle háttérzene szól egész nap

A kutatók tesztekkel vizsgálták meg a munka mellett hallgatott zene hatását. Az alanyoknak a kutatók által kiválasztott zenelista mellett különféle feladatokat kellett megoldaniuk. Kétféle típusú zenelista szólt, az egyikben vidám, nem túl bonyolult popzene szólt, a másikban kissé komorabb, erős érzelmiségű, komplexebb és lassabb zene szólt, ám halkabban.

Az alanyoknak azt is értékelniük kellett, hogy mennyire illik a hallott zene az ő igényeikhez. Nem meglepő, hogy a negatív hatások akkor jöttek elő, amikor a zene nem volt összhangban azzal, amit az alany kedvelt. Az ő esetükben romlott a kognitív teljesítmény, mentális fáradtságról számoltak be.

Az emberek jelentős része képes kiszűrni a környezeti ingereket és csak egy dologra koncentrálni, azonban e képesség nem mindenkiben van meg. Akikből hiányzott, azokra volt igazán rossz hatású a nem megfelelő zene: ők egyszerűen nem tudták nem hallgatni a zenét, így emiatt a feladatukra se tudtak összpontosítani

A teszteken túl valós munkahelyi körülményeket is felmértek. Ez esetben a különféle egészségügyi intézményekben, étteremben vagy áruházban dolgozókat kérdeztek ki a munkahetük során hallott zenékről és annak hatásairól. E felmérés eredménye megerősítette a tesztekét.

Akik nem megfelelő zenével kellett töltsék napjaikat, a rosszabb teljesítmény mellett ráadásul hajlamosabbak voltak negatívan beszélni a munkáltatójukról, és még az irodai felszerelésből is csentek. Ha a hallott zene megfelelt a dolgozó igényeinek, akkor a hatások is jók voltak, például az illető segítőkészebbé vált kollégáival.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.