20250915_tma_1_resz

https://sg.hu/cikkek/it-tech/162882/albania-kinevezte-a-vilag-elso-mesterseges-intelligenciaval-mukodo-miniszteret

Albánia kinevezte a világ első mesterséges intelligenciával működő miniszterét

Albánia lett az első ország a világon, amelynek mesterséges intelligenciával működő minisztere van – nem mesterséges intelligencia minisztere, hanem egy pixelekből és kódokból álló, mesterséges intelligenciával működő virtuális miniszter.

A miniszter neve Diella, ami albánul napfényt jelent, és ő lesz felelős az összes közbeszerzésért – jelentette be ma Edi Rama miniszterelnök.

Rama kijelentette, hogy a pályázatokkal kapcsolatos döntéseket „a minisztériumokon kívül” hozzák meg, és Diella kezébe adják, aki „a közbeszerzés szolgálója”. Elmondta, hogy a folyamat „lépésről lépésre” fog zajlani, de Albánia olyan ország lesz, ahol a közbeszerzések „100 százalékban korrupciómentesek, és ahol minden közpénz, amely a pályázati eljáráson megy keresztül, 100 százalékban átlátható”. „Ez nem tudományos fantasztikum, hanem Diella feladata” – mondta.

Diellát már bemutatták az albán állampolgároknak, mivel ő működteti az ország e-Albania platformját, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy szinte minden kormányzati szolgáltatáshoz digitálisan hozzáférjenek. Még avatárja is van, ahol egy hagyományos albán ruhát viselő fiatal nőként jelenik meg. Diella értékelni fogja a pályázatokat, és joga lesz „tehetségeket felvenni a világ minden tájáról”, miközben lebontja „az előítéletek és a közigazgatás merevségétől való félelmet”.

Albánia régóta küzd a korrupcióval, különösen a közigazgatásban és a közbeszerzés területén. Az Európai Unió éves jogállamisági jelentéseiben többször is kiemelte ezt a kérdést. Rama 2025 májusában történelmi negyedik mandátumot nyert azzal a programmal, hogy 2030-ig csatlakozik az unióhoz.

20250915_tma_2_resz

https://ng.24.hu/termeszet/2025/09/06/kuhi-elso-koltese-magyarorszag/

Először költött Magyarországon ez a ritka madárfaj

Hivatalosan is új költőfajjal bővült Magyarország madarainak listája. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) beszámolója szerint idén nyáron ugyanis egy kuhipár fészkét fedezték fel az Alföldön, amelyben négy tojás is pihent.

A kuhi (Elanus caeruleus) Magyarországon eddig csak rendkívül ritka kóborlóként fordult elő, eddig mindössze alig több mint egy tucat alkalommal dokumentálták határainkon belül.

Az pedig most először fordult elő, hogy hazánkban költését figyelték meg.

A fészket Horváth Éva fedezte fel Hódmezővásárhely külterületén, egy kis facsoportban. A négy tojásból végül két fióka kelt ki, akiket augusztus végén – szüleikkel együtt – jelölőgyűrűvel is elláttak.

Jellemzően afrikai faj, a Szaharától délre eső területek madara, de megtelepedett már Délnyugat-Európában, Dél- és Délkelet-Ázsiában is. A főleg rovarokból, gyíkokból, esetleg apró emlősökből és madarakból álló táplálékát azonban itt is megtalálja, így esély van rá, hogy a jövőben egyre több példány bukkan majd fel nálunk.

Kisebb méretű ragadozó madárról van szó, tömege nem éri el a 400 grammot, szárnyfesztávolsága egy méternél rövidebb. Felül világos kékesszürke, fekete szárnyfedőkkel, alul fehér. Kézevezői feketések, karevezői sötétszürkék. Nagy, borostyánvörös szeme meglehetősen feltűnő.

Hazánkban védelmet élvez, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

https://ng.24.hu/kultura/2025/09/04/jeruzsalem-siloam-gat-kora/

Mérnöki zsenialitásról árulkodik egy ősi építmény

Egy friss tanulmány alapján a jeruzsálemi Dávid városában található vaskori, mintegy 2800 éves gát elképesztő mérnöki teljesítménynek tekinthető – számol be az Archaeology Magazine. Az új adatok azt mutatják, hogy a Siloám-gátat i. e. 805 és 795 között, a bibliai Joás vagy Amásia király uralkodása alatt építették.

Az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársai a Weizmann Tudományos Intézet szakértőivel együttműködve megállapították, hogy a struktúrát közvetlenül a változó éghajlati viszonyok miatt emelték, az átalakuló klímát súlyos aszályok és heves villámárvizek jellemezték. A gát habarcsába ágyazott növényianyag-maradványok szénizotópos elemzésével rendkívüli pontossággal tudták megállapítani a szerkezet korát.

A csapat szerint a gát a legnagyobb Izraelben, illetve a legkorábbi, amelyet Jeruzsálemben találtak. A struktúra 12 méter magas, több mint 8 méter széles és a feltárt hossza eléri a 21 métert.

A gát a Gihon-forrás vizét a Siloám-medencébe, emellett a terület szezonális árvizét is felfogta. A rendszer egyszerre segített a vízhiány és az áradás ellen.

Dr. Nahshon Szanton és kollégái a Holt-tenger régiójából származó magok éghajlati adatait is elemezték, ezek megerősítették a környezeti változást. Úgy tűnik, az i. e. 9. században átfogó városrendezési tervek készültek Jeruzsálemben, reagálva a helyzetre.

Az eredmények megerősítik, hogy Júda már jóval Ezékiás uralkodása előtt is hatalmas erőforrásokkal bírt. Szanton szerint a gátépítés tartós hatást gyakorolt Jeruzsálem fejlődésére.

20250915_tma_3_resz

https://raketa.hu/szeduletes-mernoki-fejlesztesek-amelyekrol-jo-esellyel-nem-is-hallottal

Szédületes mérnöki fejlesztések, amelyekről jó eséllyel nem is hallottál

Melyik volt a Európa legmagasabb ember alkotta szerkezete a harmincas években? Melyik volt az a híd, amit főként magyar munkások építettek Szulejmán szultánnak és az egész világ a csodájára járt? És ki tervezte II. Mehmed szuperágyúját?

A magyar történelem tele van zseniális feltalálókkal, és különleges találmányaikkal, amelyeket az egész világ ismer, de létezik néhány építészeti/mérnöki rekord, aminek emléke mára a múlt homályába veszett. Pedig ezek a – néha szó szerint – kiemelkedően hatékony megoldások sokat lendítettek egy-egy terület, úgy mint a kommunikáció vagy közlekedés működésén, és segítettek benne, hogy akár a hétköznapok, akár a háborús csatározások közepette rendelkezésre álljon a kellő infrastruktúra az emberek számára. A National Geographic listájának alapján (amit Zubreczki Dávid készített el a csatornának) bemutatunk három mérnöki rekordot, ami magyarokhoz köthető, bár nem mindig magyarok használták: a Szulejmán szultánnak készített sok kilométer hosszú fahidat például Zrínyi Miklós rombolta le végül.

Szulejmán hídja a Dráván

A 16. században az Oszmán Birodalom az aranykorát élte. A szultán hatalmas serege egyre mélyebbre hatolt Európába. Mivel a Bécs elfoglalására törekvő Szulejmánnak először (a mai) Horvátországon és Magyarországon kellett átkelnie, az útját pedig nagyban akadályozta a Dráva kiterjedt mocsárvidéke, amelyen a lovak és a kocsik könnyen elakadtak, ezért a logisztikai szempontból legkézenfekvőbb megoldást választotta: hidat épített a területen, amelyen könnyen továbbvonulhattak a seregek. Eszék és Dárda felől is egyszerre kezdték a konstrukciót. A körülbelül 7 kilométeres fahidat végül két hét alatt befejezték 1566 júliusában, és Szulejmán egy nap alatt áthaladt rajta. A NatGeo leírása szerint ez volt az akkori világ leghosszabb folyami hídja, sőt, az egyik legnagyobb faszerkezete is. A hídon két szekér is elférhetett egymás mellett, szélein pedig sövénykerítés választotta le a járdákat a gyalogosoknak. A Dráva felett nem cölöpök, hanem hajók tartották a hidat.

Bazilika, II. Mehmed szuperfegyvere

Az erdélyi származású Orbán mester 1453-ban, II. Mehmed szolgálatában megalkotta a világ legnagyobb ágyúját: a becslések szerint több mint nyolc méter hosszú, 19 tonnás ágyút Bazilikának hívták, és kifejezetten azért építették, hogy elfoglalják vele Konstantinápolyt – számol be a találmányról a NatGeo.

A Bazilika nem futott be hosszú karriert, néhány hét alatt szétesett és használhatatlanná vált, de ehhez hasonló ágyúkat később is készítettek a Bazilika mintájára.

Magyarország legmagasabb tornya

A lakihegyi adótorony Szigetszentmiklóson épült meg 1927-ben és 314 méteres magasságával nem csak az országban, hanem akkoriban egész Európában ez volt a legmagasabb acélszerkezet, a francia “versenytárs”, vagyis az Eiffel-torony ugyanis átadásakor, 1889-ben még csak 300 méteres (zászlórúddal és a francia zászlóval együtt 312 méteres) volt, magassága az évek során változott 330 méteressé televíziós antennák és transzmitterek hozzáadásával.

A lakihegyi adótorony végső kialakítását amerikai tervek alapján Tantó Pál mérnök adaptálta a helyi, homokos talaj viszonyaihoz, és a Blaw-Knox-rendszerű, elnyújtott oktaéder alakú hatalmas szerkezet egészen extrém módon két kisméretű, mindössze 9 centiméter átmérőjű, egymással szembe fordított porcelán elemen, és az azokhoz rögzített acélfélgömbökön nyugszik.

20250915_tma_4_resz

https://interpressmagazin.hu/cikkek/176-mikor_keszitettek_az_elso_masolasvedelmet/

Mikor készítették az első másolásvédelmet?

Azt gondolhatnánk, hogy a másolásvédett műsorhordozók a digitális korszakkal együtt jelentek meg, a valóságban azonban először VHS-szalagokon alkalmaztak ilyen technikát.

Az otthoni videózás hőskorában, az 1980-as években viszonylag egyszerű eszközökkel lehetett felvételt készíteni, a szalagok másolásához sem volt szükség másra, mint két videómagnóra. A Macrovision nevű cég azonban 1985-ben ötletes megoldást dolgozott ki a gyári videókazetták másolásvédelmére. Azt használták ki, hogy az analóg képet szállító jelfolyamban olyan szinkronjelek is találhatók, amelyek nem magához a képhez tartoznak, mégis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tévékészülékeken megfelelő ütemben jelenjenek meg a film kockái. Volt azonban a jelnek egy komponense, amely a megjelenítés szempontjából érdektelennek számított, szalagra való rögzítéskor azonban fontos volt a képkockák szinkronizálásához. Nos, ide illesztett be egy nem szabványos, ha úgy tetszik, szándékosan hibás jelet a műsoros kazettáknál a Macrovision. Így a másolatokon túl sötét vagy túl világos volt a kép, ráadásul fentről lefelé futott a képernyőn. Érdekesség, hogy a korszak legolcsóbb videómagnói olyan egyszerű felépítésűek voltak, hogy a tévékészülékekhez hasonlóan érzéketlenek voltak erre a jelre, így ezekkel mégis át lehetett másolni a védett kazettákat.

https://interpressmagazin.hu/cikkek/11-mitol_lesz_dugos_a_bor/

Mitől lesz dugós a bor?

Időnként a legdrágább borral is előfordul, hogy a parafa dugóján dohos szagot, magán a boron pedig kesernyés ízt lehet érezni. A dugós bor fogyaszthatatlan, de mi okozza a jelenséget?

A háttérben egyes penészgombafajták állnak, amelyek természetes módon élnek a paratölgyerdőkben. E gombák klórvegyületekkel táplálkoznak, anyagcseretermékük pedig a TCA nevű vegyület (2,4,6-triklóranizol), amely már nagyon kis mennyiségben is képes tönkretenni a bor ízét. A gombák azonban a feldolgozás és a tárolás során is bejuthatnak a parafába, illetve a már kész dugókba. A táplálkozásukhoz szükséges klórral pedig a feldolgozás, a mosás vagy a szállítás során kerülnek kapcsolatba, ugyanis nagyon sok célra használnak klóralapú tisztítószereket, de sok helyen a mosásukhoz használt ivóvizet is kis mennyiségű klórral kezelik. Ezenkívül más gombák is tönkretehetik a bort, de azt, hogy az egyes dugók fertőzöttek-e vagy sem, csak a palack kibontása után lehet megtudni. Ma már léteznek vegyszeres és mikrohullámú fertőtlenítési eljárások, amelyekkel a dugókat a felhasználás előtt kezelik, de ezek a módszerek jellemzően csak a drágább, magasabb minőségű borok számára nyújtanak védelmet, ugyanis az így kezelt dugók ára is magasabb.

20250915_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250912_gyerekek-diakok-iskolak-hackelese-kiberbiztonsag

Akcióba lendültek a gyerekek, a saját iskolájukat hackelik

Úgy tűnik, a technológia fejlődésével a gyerekcsínyek is változnak, és már a kibertérben is zajlanak. Legalábbis az iskolai informatikai rendszerekben. Az Egyesült Királyság adatvédelmi hatóságának (ICO) jelentése ugyanis rámutat: az iskolákban történt adatvédelmi incidensek több, mint feléért a diákok felelősek.

Az ICO szerint az incidensek csaknem egyharmada azért történt, mert a diákok kitaláltak gyakran használt jelszavakat, vagy megtalálták a valahová leírtakat – és csupán az esetek 5 százaléka igényelt kifinomult technikákat, mint például a biztonsági és hálózati védelem megkerülését.

A hatóság a TechCrunch összegzése szerint kiemelt egy olyan esetet is, melynek során három 11. évfolyamos diák feltörte az iskola információs rendszerét, olyan eszközök használatával, amelyek feltörik a jelszavas védelmet. Ketten közülük még azt is bevallották, hogy tagjai egy hackerfórumnak.

A jelentés arra is kitér, hogy a gyerekek motivációja mögött állhat a merészség, a hírnév, a pénz, a bosszú és a rivalizálás is. „Ami egy merész iskolai kihívásnak, vagy egy kis szórakozásnak indul az iskolákban, az végül oda vezethet, hogy gyerekek vesznek részt a kritikus infrastruktúra vagy más szervezetek elleni támadásokban” – figyelmeztet Heather Toomey, az ICO kiberbiztonsági szakértője.

A hatóság szerint azonban az esetek közel egynegyede a gyenge adatvédelemből fakad, sokszor ugyanis az oktatók saját eszközöket használnak, és azt esetenként a gyerekeknek is odaadják, akár csak pár pillanatra.

Az ICO „aggasztónak” nevezte a megállapításokat, és sürgette az oktatási intézményeket, hogy tegyenek a probléma megoldásáért – például a kiberbiztonság és az adatvédelmi gyakorlatok fejlesztésével.

https://www.rackhost.hu/tudasbazis/informatikai-alapok/hogyan-lehet-egy-jelszot-feltorni/

Hogyan lehet egy jelszót feltörni?

Az egyik legalapvetőbb és emiatt általában a legkevésbé hatékony módja a jelszavak feltörésének az ún. bruteforce, vagyis nyers erő. Ez a módszer az egyes karakterek összes létező kombinációját egyesével végigpróbálja. Ha csak az angol ábécé betűit nézzük, akkor ez 26 lehetséges változat karakterenként, vagyis egy hat karakterből álló jelszó amely csak az angol ábécé betűit tartalmazza, összesen 308 915 776 lehetséges jelszót takar. Bár ez a szám elsőre nagynak tűnhet, egy mai átlagos számítógép hozzávetőlegesen 8 miliszekundum alatt törné fel a jelszavunkat ilyen módon. Egy nyolc karakteres ugyanilyen jelszó 5 másodperc alatt feltörhető. Ha már számot is tartalmaz, akkor ez az idő 1 percre emelkedik egy nyolc karakteres jelszó esetén. Ha írásjelet is tartalmaz akkor már 19 perc, de ha már ékezetes karakter is szerepel benne, akkor 2 hónapra ugrik a feltörés időtartama. Ha bármilyen további karaktert adunk a jelszavunkhoz, a biztonsága exponenciálisan növekszik, így 9 karakteres ékezetes karaktereket, írásjeleket és számokat is tartalmazó jelszó feltörése már 21 év lenne egy mai átlagos számítógép számára. Illetve ha ugyanebben a jelszóban nagybetűt is használunk, akkor a bruteforce-al történő feltörés ideje már 94 év. (Az itt említett statisztikák a https://www.security.org/how-secure-is-my-password/ oldalról származnak)

20250915_tma_6_resz

https://qubit.hu/2022/09/29/a-kutyak-kepesek-kiszagolni-ha-stressz-eri-az-embert

A kutyák képesek kiszagolni, ha stressz éri az embert

Korábbi kutatások már igazolták, hogy a kutyák érzékelhetik az emberi érzelmeket, többek között a szaglásuk által, de az kérdéses maradt, hogy a stresszt is tudják-e érzékelni. A belfasti Queen’s University kutatói most megállapították: tudják.

Mint kiderült, az emberek más illatanyagokat termelnek, amikor stressz alatt állnak, és ezt a változást a kutyák képesek érzékelni. A kutatók szerint ez az eredmény például a szolgálati kutyák kiképzésénél is hasznosnak bizonyulhat, hiszen például a poszttraumás stresszben (PTSD) szenvedők támogatására betanított kutyákat általában csak vizuális jelekre készítik fel, például ha az emberek leguggolnak vagy önsértő viselkedésbe kezdenek, így viszont már a szaglásukkal is segíteni tudnak.

A PLOS One-ban megjelent tanulmány szerint a kutatáshoz először egy állványt építettek, amelyre három, perforált fedéllel ellátott edényt helyeztek. Összesen 36 embertől gyűjtöttek lehelet- és izzadságmintákat, majd az azokat tartalmazó edények felismerésére négy kutyát tanítottak be. Az emberektől egy stresszes feladat elvégzése előtt és után is vettek mintákat.

Ezután összesen 720 szagpróbát tartottak a kutyáknak, és ebből 675 alkalommal választották ki sikeresen a stresszes mintát. A kutatók szerint az nem világos, hogy a kutyák milyen vegyi anyagokat érzékelnek ilyenkor, de azt korábbi elemzések is bizonyították, hogy tényleges különbség van a nyugodt és a stresszes állapotban kibocsátott illatanyagok között.

Bár a kutatók külön megtanították a kutyákat arra, hogy kommunikálják, ha meg tudják különböztetni a mintákat, szerintük teljességgel elképzelhető, hogy a képzetlen házőrzők is érzékelik a szagok változását, amikor az embert stressz éri.

A kutyák viselkedésének és képességeinek kutatása igazi aranykorát éli, csak a 2022-es évben derült ki, hogy az agyuk képes megkülönböztetni az emberi nyelveket, hogy úgy gyászolják elvesztett társaikat, mint az emberek, vagy hogy elméjük szag és forma alapján képezi le az ismerős tárgyakat.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41