A május 9-edikei műsor tartalmából…

20250505_tma_1_resz

Egy újonnan kifejlesztett módszer világító nyomokkal mutatja meg a bűntény helyszínét

https://ng.24.hu/tudomany/#google_vignette

Egy újonnan kifejlesztett módszer meggyorsíthatja és pontosabbá, hatékonyabbá teheti a helyszínelők munkáját egy-egy lövöldözés helyszínén.

A lőpormaradványok egyik fő alkotóeleme az ólom, amelyet az Amszterdami Egyetem kutatói által kifejlesztett módszer világító félvezetővé változtat.

Amikor egy fegyvert elsütnek, a környezetében a lövésből a szabadba jutó ólomtartalmú maradványok rátapadnak mindenféle tárgyra, ruhákra és emberi bőrre is. Ezt azonban csak laboratóriumba küldött mintákból lehet kimutatni a jelenleg használt munka- és időigényes, ráadásul drága módszerekkel.

A holland szakemberek a perovszkit technológiából merített ötlettel tudják kimutatni az ólom nyomait, egy olyan reagens anyagot hordanak fel a felületre, amelynek hatására az ólom félvezetővé válik. Ha ezt ultraibolya fénnyel (ami a helyszínelők alapfelszerelése) megvilágítják, a nyomok élénk zöld, szabad szemmel látható fényt fognak kibocsátani. Ezzel még az egészen kis mennyiségű ólommaradvány is kimutatható.

A módszerből gyakorlatban használható eszközkészletet készítettek a kutatók, amelynek a Lumetallix nevet adták. Ezt a világ számos táján tesztelték az elmúlt pár évben, és rengeteg különféle tárgyon mutatták ki az ólom jelenlétét.

20250505_tma_2_resz

7 óceáni rejtély, amit a tudomány még mindig nem tud megmagyarázni

https://termeszeti.hu/a-melyseg-titkai-7-oceani-rejtely-amit-a-tudomany-meg-mindig-nem-tud-megmagyarazni/

Az óceánok a Föld legnagyobb és legkevésbé feltárt területei. Bár műholdakkal fürkésszük az univerzum távoli zugait, saját bolygónk vizeit még mindig rejtélyek övezik.

Miért fontosak ezek a rejtélyek?

Az óceánok mélyén rejlő titkok feltárása segíthet új gyógyszerek, anyagok és technológiák kifejlesztésében, valamint bolygónk egészségi állapotának jobb megértésében.

1. Miért tudunk olyan keveset az óceánokról?

Hihetetlen, de igaz: az óceánok 95%-át még sosem térképeztük fel részletesen. A mélytengeri területek olyan nehezen megközelíthetők, hogy többet tudunk a Hold felszínéről, mint az óceánjaink legmélyebb részeiről. A legmodernebb szonártechnológiák és robotok is csak a közelmúltban kezdtek betekintést nyújtani ebbe a titokzatos világba.

2. Mi okozza a mélyóceáni hangokat?

Az óceán mélyéről néha furcsa, titokzatos hangok érkeznek. Az egyik legismertebb az 1997-ben rögzített “Bloop”, amelyet sokáig egy hatalmas tengeri élőlényhez kötöttek. Bár később a kutatók jégtáblák repedéséhez kapcsolták a hangot, más, hasonló zajok – például a “Julia” vagy a “Slow Down” – eredete továbbra is kérdéses.

3. Hogyan keletkeznek a “sötét” hidrotermális kürtők?

A mélytengeri hidrotermális kürtők, amelyek forró, ásványi anyagokban gazdag vizet bocsátanak ki, a Föld geológiai aktivitásának bizonyítékai. Az úgynevezett “hideg szivárgások” azonban teljesen más kémiai folyamatok révén jönnek létre. Ezeknél a szivárgásoknál olaj- és metángáz szivárog ki a tengerfenékből, létrehozva teljesen egyedi, mikroorganizmusokból álló ökoszisztémákat.

4. Miért nem érjük el a Mariana-árok legalját?

A Mariana-árok a világ legmélyebb óceáni árka, helyenként több mint 11 000 méteres mélységgel. A nyomás itt több mint 1000-szerese a tengerszinten mértnek, így rendkívüli technológiai kihívásokat jelent a kutatása. Csak néhány bátor kutató – például James Cameron filmrendező – merészkedett le saját fejlesztésű járművekkel.

5. Hogyan találják meg a bálnák egymást óriási távolságokból?

A bálnák akár több ezer kilométert is megtesznek vándorlásaik során, mégis képesek kapcsolatot tartani egymással. A kutatók úgy vélik, hogy a bálnák alacsony frekvenciájú hanghullámokat bocsátanak ki, amelyek több száz kilométeren át is terjedhetnek a vízben. Ezenkívül egyes elméletek szerint a Föld mágneses mezejét is képesek érzékelni.

6. Milyen lények élnek a hadal zónában?

A hadal zóna, azaz a 6000 méternél mélyebb óceáni területek élővilága extrém körülményekhez alkalmazkodott. Egyes tudósok úgy vélik, hogy itt még akár teljesen ismeretlen ökoszisztémák is rejtőzhetnek.

7. Miért alakulnak ki “kék lyukak” a tengerfenéken?

A “kék lyukak” mély, függőleges aknák az óceán fenekén, amelyek gyakran több száz méter mélyek.

20250505_tma_3_resz

Túlélni a Mount Everestet: a túlélés matematikája bizonyítja, miért jó, ha drónok segítik a serpákat

https://hvg.hu/tudomany/20250502_dronok-serpak-mount-everest-hegymaszas-tuleles

Korszakos változás zajlik a világ legmagasabb és egyben leghalálosabb hegyén, a több mint 8800 méter magas Mount Everesten. Az elszánt hegymászókat segítő serpák új társakat kapnak, drónokat, amelyek felszerelést szállíthatnak, a hó és a jég fogságába kerülteket kereshetik, életeket menthetnek.

Hat perc kontra hét óra – íme a túlélés matematikája, amely mostanában kezd valósággá válni a Nepál és Tibet (Kína) határán fekvő Mount Everesten.

A Futuro Prossimo oldal egy gyors számítással mutatja meg, hogy miről is van szó. A hegy alaptábora körülbelül 5364 méterrel van a tengerszint felett, míg az 1-es tábor 6065 méterrel. Légvonalban viszont mindössze 2,9 kilométer közöttük a távolság. Ezt egy drón nagyjából hat perc alatt repüli át, miközben egy serpának hat-hét órányi fáradságos utat kell megtennie a rejtett hasadékokkal teli, hóval és jéggel borított sziklákon.

Milan Pandey drónpilóta, a nepáli székhelyű Airlift Technology cég munkatársa éppen azért érkezett korábban az alaptáborba, hogy technológiai szakértelmével segítse a serpák munkáját.

Pandey és segítői munkája cseppet sem egyszerű. A zord szélviszonyok és a rossz látási viszonyok komoly kihívásokat jelentenek, és társaival együtt egy hónapot töltöttek azzal, hogy megismerkedjenek a zord tereppel, és a drónokat is megismertessék azzal.

A próbák végül sikerrel zárultak: az első takarítási művelet során 500 kiló szemetet vittek vissza a drón segítségével az 1-es táborból az alaptáborba. Ez a folyamat több mint 40 egyéni repülést igényelt. Bár egy drón akár 30 kilót is képes megemelni, a csapat úgy döntött, hogy utazásonként csak 20 kilót szállítson a stabilitás és a biztonság érdekében

Az idei mászási szezonban azzal segítik a serpákat, hogy a drón előre szállítja a felszerelést a magasabb táborokba, azonban amint a hegymászók megkezdik az emelkedést, a szemétszállításra helyezik a hangsúlyt. Pandey külön is kihangsúlyozza, hogy ez nem helyettesítés, hanem partnerség. A serpák megmutatják a megfelelő irányt, a drón feltérképezi a legbiztonságosabb útvonalat, majd a hegyi segítők továbbra is azt teszik, amit mindig, felmásznak a különösen veszélyes nagy hegyes jégformák (szerák) közé.

20250505_tma_4_resz

Az űrben végzett tudományos kutatásokon múlhat a jövőnk

https://index.hu/techtud/2025/05/03/urkutatas-tudomany-kapu-tibor-hunor-urhajos-nemzetkozi-urallomas/

Kevesebb mint egy hónap múlva, május 29-én várhatóan az Axiom-4 küldetés keretein belül elindul az űrbe a harmadik magyar űrhajós, Kapu Tibor. Az Axiom-4 küldetés programja kifejezetten sűrű, mivel a legénység hatvan tudományos vizsgálatot és tevékenységet készül elvégezni. Az emberiség nyolc évtizede jön-megy és kutakodik az űrben, így felmerülhet a kérdés, eddig mit értünk el vele, és miért is fontos. Mint ismert, a 26 éve működő Nemzetközi Űrállomás a maga 430 tonnájával a legnagyobb és legdrágább, emberiség által készített űreszköz. Az űrállomás és a bolygó felszíne között két markáns különbség van:

• a súlytalanság,
• a harmincszor erősebb háttérsugárzás

Az űrállomástól egyébként sem kell túl messzire menni, hogy vákuummal, illetve mínusz és plusz 250 Celsius-fok közötti hőingással találkozzunk.

Az űr kutatásába különösen sok munkát tett az orvostudomány. Scott Kelly és Mark Kelly egypetéjű ikertestvér űrhajósok vizsgálatával például a világűr génekre gyakorolt hatását tudták vizsgálni. Az itt elért eredmények egyik jellegzetes példája, hogy egy magáncég sikerrel tesztelt egy olyan technikát, amivel a súlytalanságban olyan mesterséges retinákat tudtak létrehozni, amelyeket beültetve egy nap visszaadhatóvá válik a látás a retinitis pigmentosa eseteinél. Hasonló eredmény, hogy klinikai tesztelés fázisában van a Duchenne-féle izomdisztrófia kezelése súlytalanságban létrehozott fehérjekristályokkal.

Bár egyelőre nincs kifejezetten az űrben keringő gyógyszerészeti laborban kifejlesztett gyógyszer, létezik olyan, rák elleni antitestgyógyszer, amit itt fejlesztettek tovább.

Tekintve, hogy az ember nem bír meglenni a növényei nélkül, egy sor futurisztikus technikát is fejlesztettek már az űrben, például LED-fénnyel a levegőben lógó gyökérre közvetlenül permetezett tápanyaggal operáló, aeroponikus termesztést.

A technikai fejlesztésre szintén jó példa, hogy az űrben élő mikrobák meghatározására könnyű hordozható DNS-térképező berendezésre volt szükség, ezt kifejezetten a Nemzetközi Űrállomás kedvéért fejlesztették ki és építették meg. Ugyancsak mérföldkő a 3D nyomtató, amivel nem csak olyan szerszámokat hoztak létre, amiket különben körülményes lett volna a felszínről feljuttatni – ez a technikai fejlesztés jelenleg a biofestékek és élő szövetek nyomtatása felé tart.

Nem szabad kifelejteni az egyenletből a magyarokat sem. A magyar űrtechnika első és leghíresebb terméke a 70-es években fejlesztett Pille dózismérő volt, amit az űrhajósok vittek magukkal a Szaljut–6 űrállomásra. Legutóbb az Artemis-program új amerikai, holdra szállást előkészítő tesztjén, az Orion űrhajó fedélzetén utazó próbababákon járt az űrben magyar gyártmányú sugárzásmérő.

20250505_tma_5_resz

Az egyetlen emberi építmény, amely lassítja a Föld forgását

https://raketa.hu/az-egyetlen-emberi-epitmeny-amely-lassitja-a-fold-forgasat

A Jangce folyón átívelő Három-szurdok-gát Kína Hubei tartományában régóta az ország mérnöki ambícióinak jelképe.

Az eredeti ötlet még 1919-ben, Szun Jat-szen nevéhez fűződik, és célja az árvízvédelem mellett az is volt, hogy demonstrálja Kína technológiai erejét. Azóta, hogy a gát elkészült, időről időre felröppennek hírek arról, hogy ez az óriási létesítmény még a Föld forgására is hatással lehetett. Ám vajon akad-e igazság ebben az állításban?

Teljes kapacitáson a gát 175 méterrel a tengerszint felett tartja vissza a vizet, amelynek tömege meghaladja a 39 billió kilogrammot. Egy ilyen elképesztő tömeg áthelyezése valóban befolyásolja a bolygó forgását – még ha csak elenyésző mértékben is. A jelenség kulcsa a tehetetlenségi nyomatékban rejlik, amely azt írja le, hogy egy test mennyire áll ellen a forgási sebességének a megváltoztatásának. Ha tehát egy tömeg távolabb kerül a Föld forgástengelyétől, az növeli a bolygó tehetetlenségi nyomatékát, így a forgása minimálisan lassul.

A NASA által közölt adatok alapján, hogy a gát valóban hatással volt a Föld forgására: naponta körülbelül 0,06 mikroszekundummal hosszabbodtak meg a napok. Ez a változás azonban olyan kicsi, hogy számunkra a mindennapokban érzékelhetetlen.

Bár a hatás tehát rendkívül csekély, a Három-szurdok-gát az egyetlen ismert ember alkotta létesítmény, amely mérhető módon befolyásolja a Föld forgását. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a forgás lényegesebb változásait általában sokkal nagyobb természeti erők okozzák – például hatalmas földrengések vagy a Hold gravitációs hatása.

Mitől lett hirtelen áramszünet egész Spanyolországban és Portugáliában?

https://raketa.hu/aramszunet-egesz-spanyolorszagban-es-portugaliaban

2025. április 28-án, hétfőn délben Spanyolország és Portugália nagy részét áramszünet sújtotta, ami Andorra és Dél-Franciaország egyes területeit is érintette. A hirtelen bekövetkezett áramkimaradás több mint 50 millió embert érintett, egyszerre leállította a közlekedést és megszakította a kommunikációs hálózatokat, megbénítva a mindennapi életet. Az eset rávilágít az áramellátás sebezhetőségére, és egyben azt is mutatja, mennyire függ a modern életünk az energiaellátástól

Még vizsgálják a nagy ibériai áramszünet pontos okait. A portugál hálózatüzemeltető, a REN szerint a jelenség hátterében egy „ritka légköri jelenség” állhatott, amely a nagyfeszültségű vezetékekben anomális oszcillációkat okozott. Az oszcilláció (oszcillálás) időben ismétlődő változás valamely stabil állapot(ok) körül. Közismert példa az inga és a váltakozó áram. A vibráció (rezgés) fogalma szűkített értelemben oszcilláció, a kifejezést főleg mechanikai rendszerek esetében használják. Az oszcilláció nemcsak fizikai rendszerekben tapasztalható, hanem biológiai rendszerekben és a társadalomban is.

Az első jelentések szerint természeti jelenségek okozták a kimaradást, és mivel a klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak, a jövőben számolni kell az éghajlati változások közvetett kockázataival, például az infrastruktúra időjárási tűrőképességével.

20250505_tma_6_resz

Az elmúlt évek legnagyobb felfedezései

https://raketa.hu/az-elmult-evtized-tudomanyos-felfedezesei

Összekötötték három ember agyát, akik így telepatikusan kommunikálhattak

A Science Alert 2018. októberi cikkében olvashatjuk, hogy agykutatók megvalósították a megvalósíthatatlant, és összekötötték három ember agyát úgy, hogy kommunikáció nélkül megoszthatták egymással gondolataikat. A kísérletben a három személy együtt, koordináltan játszott egy tetriszhez hasonló játékkal, a hagyományos kommunikációs technikák használata nélkül; kettőjüket olyan szobába ültették, ahol csak a pályát látták, míg harmadik társukat egy másikba, ahová a kontrollert helyezték. Mindennek ellenére sikerült telepatikus úton teljesíteniük a játékot.

A kutatók szerint ez az első lépés afelé, hogy a jövőben nagyobb közösségek agyát is összeköthessék.

Tudósok bepillantást nyertek a negyedik dimenzióba

Két, egymástól független kutatócsoport (egy amerikai és egy európai) hasonló kísérleti eredményekről számolt be a Nature tudományos magazinban szintén 2018-ban arról, hogy a háromdimenziós térbeli világunkban kimutatható a negyedik térbeli dimenzió hatása.

Matematikusok, fizikusok és más tudományok képviselői azt már régóta feltételezték, hogy az általunk ismert és tapasztalt három térbeli dimenzión kívül létezhetnek, illetve léteznek továbbiak is (az időt nem sorolták ide), a gond ugyanakkor az volt, hogy a háromdimenziós térben élők mostanáig nem tudták érdemben megismerni a feltételezések szerint létező, magasabb szintű, többdimenziós tereket. Ebbe a helyzetbe hozott radikális változást két tanulmány, és mivel egymástól függetlenül dolgozó kutatókról van szó, eredményeik egymást erősítik. Bár egyelőre arról nincs szó, hogy megtalálták a titkos átjárót a negyedik dimenzióba, és hamarosan kedvünk szerint ki-be járkálhatunk majd a terekbe, vagy akár időutazásra indulhatunk. Az történt, hogy az úgynevezett kvantumos Hall-effektus segítségével a kutatók rövid bepillantást kaptak a negyedik dimenzióba.

Mesterséges élet született

2010. májusában adott hírt a Science tudományos szaklap arról, hogy a J. Craig Venter Institute (JCVI) génkutatói megalkották az első mesterséges, önmagát reprodukáló baktériumsejtet és örökítőanyagát.  Mindehhez előbb lemásolták, majd módosították egy apróbb baktériumsejt teljes genomját, belehelyezték egy másik élő baktériumfaj sejtjébe, létrehozva így egy „új szintetikus organizmust”. Ez az első Földön született, önmagát reprodukálni képes faj, melynek ‘szülőatyja’ egy asztali számítógép. A szakértők legfőképp olcsó bioüzemanyagokat, gyógyszereket és más hasznos vegyületeket állíthatnak elő a baktériumsejttel. A felfedezés után nem sokkal később azonban Barack Obama vizsgálatot indított a „szintetikus biológia” hatásainak feltérképezésére.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.