Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Crystal - Te vagy az álmom
60
hallgató

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.

A tudomány mai állása – pénteken 9-től

- 2025. július 23. 19:51 - 64 megtekintés

Tudományos műsorunk július 25-ödikei tartalmából…

 

20250721_tma_1_resz

https://www.origo.hu/tudomany/2025/07/urkapszula-dragon-hazateres#google_vignette

Kapu Tibor visszatért

Az Ax-4 legénysége a 20 napos misszió során 320-szor kerülte meg a Földet, és 13,5 millió kilométert tett meg. A csapat a küldetés ideje alatt több mint 60 tudományos projekten dolgozott, és 23 alkalommal tartott tájékoztatót a közönségnek.

Amikor eljön az ideje, hogy a Dragon űrkapszula visszatérjen a Földre, egy összetett folyamat veszi kezdetét. Először is, a kapszulát feltöltik a visszaszállítandó rakománnyal, amely lehet tudományos kísérletek eredménye, használt felszerelés vagy éppen a hazatérő űrhajósok. Ezt követően a Dragon leválik az ISS-ről, ami egy precízen megtervezett művelet. Az űrállomás robotkarja, a Canadarm2 általában segít elhelyezni a kapszulát a megfelelő pozícióba, majd a dokkolórendszer kioldása után a Dragon lassan eltávolodik az űrállomástól.

A leválás után a Dragon űrkapszula saját hajtóműveivel végrehajtja az úgynevezett „departure burn” manővert, hogy biztonságos távolságba kerüljön az ISS-től. Ezután egy sor fékezőmanővert hajt végre, hogy csökkentse a pályasebességét és előkészítse a légkörbe való belépést.

A visszatérés legdrámaibb szakasza kétségtelenül a légkörbe való belépés. Ebben a fázisban a kommunikáció átmenetileg megszakad az ionizált levegőréteg miatt, ezt „kommunikációs blackout”-nak nevezik. Ez a szakasz körülbelül 4-6 percig tart, és ez alatt a kapszula saját navigációs rendszereire hagyatkozik.

A légköri fékezés után, körülbelül 5,5 km magasságban kinyílnak a fékezőernyők, amelyek stabilizálják a kapszulát és lelassítják annak zuhanását. Végül, körülbelül 1,8 km magasságban nyílnak ki a főernyők, amelyek tovább lassítják a Dragon űrkapszulát, hogy biztonságosan érjen vizet.

20250721_tma_2_resz

https://24.hu/tech/2025/07/10/kina-csinan-50-meteres-kupola-epitkezes-tormelek-zaj/?fbclid=IwY2xjawLczxFleHRuA2FlbQIxMQBicmlkETBDdnJ5eGt2RGRIWW9XSGtWAR44ROFwSNgJ8k3jKe8ewzwCAa3_XSNxO7RK9TbkK57FWtx4861eKsRNIX-WPg_aem_TiKapYnOB99YcNW5938SIg

Kína megoldotta, hogy ne legyen zaj és por az építkezések környékén

Az építkezésekkel járó zaj és környezetszennyezés a legtöbb nagyváros természetes velejárójának számít, azonban egy kelet-kínai építkezésen most feltűnt egy olyan innováció, ami komoly előrelépést hozhat az említett területen – írja a Straits Times.

Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője július 2-án egy Facebook-bejegyzésben osztotta meg, hogy a kelet-kínai Csinanban egy 50 méter magas, 20 ezer négyzetméteres, felfújható kupolát húztak egy építkezés területére. Ez állítólag a legnagyobb ilyen jellegű építmény a világon, és az első kísérlet a maga nemében Kínában. Mint írta, a kupola célja a zaj és a szennyezés csökkentése, valamint a környéken élő közösségek és a környezet védelme. A helyi lapok beszámolói szerint a kupolánál negatív nyomást alkalmaznak, ami annyit tesz, hogy a belsejében a nyomás alacsonyabb, mint a környezeti (légköri) nyomás. Ez ellentétes a klasszikus, „felfújt” állapottal, amikor a belső nyomás nagyobb a külsőnél.

A kivitelezők fejlett légszűrő rendszereket is alkalmaznak, hogy megakadályozzák a por bejutását a közeli területekre. A kupola azonban a hírek szerint fejlett szellőzőrendszerekkel is bír, hogy a belső téren jó levegőminőség legyen a munkások számára. Az átlátszó panelek pedig beengedik a természetes napfényt, csökkentve ezzel a mesterséges világítás szükségességét a nap folyamán. További jelentős előnye a technológiának, hogy a kupola kialakítása lehetővé teszi a gyors felállítást és lebontást, így rugalmas megoldást kínálva a kivitelezőknek.

https://hvg.hu/tudomany/20250713_photon-matrix-szunyog-gyeritetse-vegyszer-nelkul-lezeres-szunyogirtas

Percenként 30 szúnyogot lő le egy új kínai lézerkütyü

A Photon Matrix nevű kütyü egy kínai mérnök, Jim Wong agyából pattant ki, aki azt ígéri, az eszköz pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.

A kütyü mindössze három milliszekundumon belül képes érzékelni a szúnyogot, és megállapítani annak repülési szögét és méretét. Amint a szúnyogot észleli, egy második lézersugár irányul felé, hogy lelője a vérszívót.

A rendszer a környezetet is átvizsgálja, hogy nagyobb tárgyakat, például embereket és háziállatokat észleljen, és a gép nem fog az irányukba tüzelni, ha fennáll annak a veszélye, hogy eltalálja őket.

Az eszköz a másodpercenként egy métert repülő célpontokra tüzel, így például a legyet nem fogja lelőni, hacsak nem repül nagyon lassan. A fejlesztő szerint a kütyü 30 szúnyoggal képes végezni egyetlen perc alatt. A készülék külső akkumulátorról is üzemeltethető és bárhol felállítható, a telepítése semmilyen extra tudást nem igényel.

20250721_tma_3_resz

https://www.origo.hu/tudomany/2025/07/muanyag-a-foldkozi-tengerben

Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu összefoglalásában igyekszik választ adni a legfontosabb kérdésekre.

Az Európai Bizottság által közzétett adatok szerint a világ óceánjaiban jelenleg több, mint 150 millió tonna műanyag található, ehhez az emberiség évente további 4,8 és 12,7 millió tonna közti plasztikkal „járul hozzá”. Amint az mára sokak számára közismert: a műanyagok súlyosan veszélyeztetik a tengeri állatok egészségét, életét, hiszen a nagyobb darabokba beleakadhatnak, a kisebbeket összetéveszthetik táplálékukkal, a szervezetükbe kerülve pedig komoly szervi problémákat okozhatnak a plasztikok, amelyekből különböző káros vegyületek oldódhatnak ki.

A tengerekben található hulladék legnagyobb részét, közel felét az egyszer használatos műanyag termékek teszik ki (műanyag zacskók, evőeszközök, tányérok, poharak, cigarettacsikkek, fültisztító pálcikák).

A Földközi-tengerbe naponta 730 tonna hulladék ömlik, ami a WWF becslése alapján percenként 34 ezer műanyag palacknak felel meg. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése alapján éves szinten ez a mennyiség 229 ezer tonna műanyagot jelent, és ez a szám 2040-re megduplázódhat, jelenleg a Földközi-tengerben eddig több mint egymillió tonna műanyag halmozódhatott fel, a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya alapján pedig mintegy 3760 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – lebeg a Földközi-tenger felszínén.

Honnan jön? Miből mennyi?

A szakértők szerint a műanyag döntő részt a Földközi-medence körül elhelyezkedő 33 országból származik, és leginkább a rossz hulladékgazdálkodás eredménye. A WWF szerint a Földközi-tenger medencéjében élő 150 millió ember fejenként 208-760 kilogramm szemetet termel évente. A nyári időszakban idelátogató 200 millió turista pedig akár 40%-kal is növelheti a térség hulladéktermelését.

Mi a helyzet a mikroműanyagokkal?

Mikroműanyagokból évente mintegy 13 ezer tonna kerül a vízbe. A kerékabroncsokból származó por teszi ki az ilyen hulladék legnagyobb arányát (53 százalék), ezt követi a textilhulladék (33 százalék), a kozmetikumokból származó mikrogyöngyök (12 százalék) és műanyaggömbök (2 százalék).

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet idei tanulmánya szerint a Földközi-tengerbe került műanyag akár háromezer méter mélységben is megtalálható, és ugyancsak idei hír, hogy a Földközi-tenger legmélyebb pontján, a Jón-tengeren, az 5112 méteres Calypso-árokban is találtak műanyagot, mégpedig szokatlanul nagy koncentrációjában.

A Deep Sea elnevezésű, magyar kutatók részvételével zajló Földközi tengeri kutatás során ugyancsak kiderült: már 6-10 m mélységben is nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen.

20250721_tma_4_resz

https://telex.hu/techtud/2025/07/07/emlekezet-agy-matematika-modell-mesterseges-intelligencia

Magyar kutatók rájöttek, miért emlékezünk a szokatlan dolgokra is, annak ellenére, hogy elméletben nem kellene

A mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek segítettek magyar kutatóknak abban, hogy jobban megértsék az emberi memóriarendszerek kölcsönhatásait. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Max Planck Intézet kutatóinak tanulmánya rávilágít, hogy a korábbi elméletekkel szemben a meglepő élményeink miért különösen fontosak: ezek segítik az agyunkat abban, hogy folyamatosan tanuljon a világról, írja a kutatóhálózat weboldala.

Memóriánk nem csalhatatlan, sőt, néha olyan dolgokra is emlékszünk, amiket nem tapasztalhattunk. A memóriakutatás szempontjából a memóriahibák egyik előnyös tulajdonsága, hogy rendszeresen ismétlődnek, ami lehetőséget ad a hibák mögött rejlő matematikai elvek feltárására. Ezen elvek ráadásul azzal kecsegtetnek, hogy megértjük, miként eredményeznek hibákat az emlékezés különböző optimalizációs folyamatai.

Orbán Gergő (HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont) a tübingeni Max Planck Intézetben és a tübingeni Eberhard Karls egyetemen dolgozó Nagy Dávid Gergellyel a gépi tanulás alapján tesznek javaslatot az emberi memóriarendszerek kölcsönhatásainak megértésére.

Hogyan kapcsolódik ehhez a gépi tanulás? A mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek eszközt adnak ahhoz, hogy ne csupán dokumentáljuk a hibákat, hanem meg is értsük azok funkcióját, hogy milyen tanulási és információtömörítési elvek mentén keletkeznek.

Az információelmélet iránymutatást ad arra, mi az, amit érdemes megjegyeznünk, azaz mely információk tárolására érdemes erőforrást fordítanunk, és mit jobb inkább elfelejtenünk. Munkájukban arra mutattak rá, hogy az információelmélet alapján az agynak nem lenne „érdemes” a túl ritka vagy szokatlan élményeket megjegyeznie. Ennek ellenére éppen ezek a meglepő élmények gyakran mély és gazdag nyomot hagynak a memóriában.

Matematikai megfontolások alapján a szerzők arra jutottak, hogy ahhoz, hogy jól tudjunk tanulni, az agyunknak meg kell őriznie a meglepő, szokatlan élményeket. Ezek az élmények nem teljesen elképesztőek, de elég különlegesek ahhoz, hogy kilógjanak a hétköznapokból, és pont ezért segítenek abban, hogy jobban megértsük a világ működését.

Míg általában tapasztalataink eltárolása azt segíti, hogy hatékonyabban tervezzünk, vagy jósoljunk meg eseményeket. A meglepő eseményeknek memorizálásának szerepe elsősorban a tudásunk frissítése szempontjából azért fontos, hogy a jövőben is hatékonyan tudjunk tervezni. A gépi tanulás nem csak abban segít, hogy előre jelezzük, a memóriánk mit jegyez meg és mit felejt el, de abban is iránymutatást ad, hogyan érdemes tanulni vagy tanítani: mikor érdemes ismételni és mikor kell továbbhaladni a következő kihívásra.

20250721_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/07/03/nagyvaros-vegetacios-idoszak-fenyszennyezes-juli02/

Hosszabb lett a nagyvárosok vegetációs időszaka

A fényszennyezés hatásai miatt előbb kezdődik és tovább tart a növények növekedési időszaka, és a fényhez köthető hatás még a városi hősziget hatást is felülmúlja.

Jó ideje tudjuk, hogy a nagyvárosok hőmérséklete magasabb a környezetükénél, s ehhez köthetően a városi élővilág számára korábban tavaszodik és később köszönt be a tél. Azonban a nagyvárosokban nemcsak a hőmérséklet tér el a környező tájhoz képest, hanem az éjszakai fényviszonyok is.

A növények életében a fény ugyanolyan fontos tényező, mint a hőmérséklet. A fényszennyezésről is nagyon sokat tudunk ma már (csak épp nem sokat teszünk ellene), ezért is érdekes az az új kutatás, amelyben a városi fények helyi növényzetre kifejtett hatását tárták fel.

A kutatók műholdas mérések adatait használták fel, amelyekben az északi félteke 428 nagyvárosát vizsgálták, 2014-2020 között. A mérésből egyértelmű volt, hogy a városközpontok felé közeledve az éjszakák egyre fényesebbé váltak a világítás miatt, s ez a vegetációs időszak meghosszabbodásához vezetett. Különösen a szezon vége tolódott ki.

A vizsgálatok alapján a városi növények 6 nappal előbb hajtanak ki vidéki társaiknál, és a szezon vége 7 nappal későbbre esik számukra.

A meghosszabbodó, átalakuló vegetációs időszak további hatásokkal jár. Gondoljunk bele abba, hogy így például kitolódik az allergiát okozó növények szezonja is. A természetes folyamatokra, mint a beporzás, szintén hatása van ennek az átalakulásnak. Azt pedig a hazai klímánk átalakulása miatt mindannyian jól ismerjük, hogy milyen is egy túl korán virágba borult gyümölcsfára a tavaszi fagyok hatása.

Mind a klímaváltozás, mind az egyre fokozódó városiasodás eltolja a növények fejlődési stádiumait, ezzel gyakran eltűnik az a hosszú évmilliók alatt kialakult szinkron, ami a növényeket és az állatokat összeköti. A jövő városaiban a lehető legtöbbet meg kell tenni azért, hogy ez az eltolódás ne járjon végzetes hatásokkal a körülöttünk élő növényekre és állatokra

https://hvg.hu/tudomany/20250708_demencia-parkinson-kor-lassitasa-kopteto-ambroxol-vizsgalat

Már most is ott van a patikákban a gyógyszer, melynek hatóanyaga lassíthatja a demenciát

A köhögés mellett a Parkinson-kórt is kezelheti az ambroxol, állapították meg a kutatók.

Lehet, hogy már most is ott van a patikák polcain a Parkinson-kórt kezelő készítmény. Egészen pontosan a köhögés elleni szirupról van szó, amelynek egyik hatóanyagáról, az ambroxolról kiderült: segíthet lassítani a Parkinson-kór előrehaladását.

A kapcsolódó vizsgálatokat a St. Joseph’s Health Care London tudósai végezték el: összesen 55 pácienst figyeltek meg egy éven át, akik mind a Parkinson-kórral összefüggő demenciában szenvedtek. A gyógyszer biztonsággal tolerálható volt, és a jelek szerint stabilizálta a betegek tüneteit – főleg azokét, akik genetikailag érzékenyebbek voltak a neurodegeneratív állapotra.

A kutatók az eredményeik tükrében kifejtették: az ambroxol ígéretes új kezelési módot kínál egy olyan területen, ahol jelenleg csak kevés áll rendelkezésre ebből.

A Gizmodo kifejti: az ambroxolt jellemzően köptetőszerként alkalmazzák a köhögés elleni szirupoknál, segíti ugyanis a nyálka elvékonyodását – így kitisztulhatnak a légutak. Nemrégiben ugyanakkor a tudósok feltételezni kezdték, hogy ez a hatóanyag megcélozhatja az agyban az alfa-szinuklein abnormális felhalmozódását, mely a Parkinson-kór egyik fő okozója.

Korábbi tanulmányok arra is rámutattak, hogy az ambroxol növelheti a glükocerebrozidáz-szintet (GCase) az emberekben; ez egy olyan fehérje, ami segíti az agy „hulladéktisztító” rendszerét. A GCase szintje a Parkinson-kórban szenvedőknél jellemzően csökken, ahogy nő az alfa-szinuklein-felhalmozódás mértéke.

A mostani kutatás során a tudósok véletlenszerűen osztották be az embereket – az egyik csoport 12 hónapon át kapott nagy dózisú ambroxolt (napi adagolással), míg a másik csoport tagjai csak placebót kaptak. Utóbbiaknál a Parkinson tüneteinek romlása, valamint az agykárosodás mértékét jelző egyik marker szintjének emelkedése volt megfigyelhető – ezzel szemben az ambroxolt szedő alanyok állapota nagyjából változatlan maradt, nem rosszabbodott.

20250721_tma_6_resz

https://qubit.hu/2025/07/08/kenyaban-oshonos-fugefak-lehetnek-a-klimavedelem-szuperhosei

Kenyában őshonos fügefák lehetnek a klímavédelem szuperhősei

A Zürichi Egyetem kutatói felfedezték, hogy egyes, Kenyában őshonos fügefák meglepő klímavédelmi tulajdonsággal lehetnek felvértezve: a szén-dioxidot kőszerű ásványokká alakítják, így hosszú távon megkötik az üvegházhatású gázt.

A Samburu megyében előforduló három fügefafaj (Ficus wakefieldii, Ficus natalensis, Ficus glumosa) az elnyelt szén-dioxidot kalcium-oxaláttá alakítja, amit aztán a talajbaktériumok kalcium-karbonáttá formálnak – ez a mészkő fő összetevője. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a szén a fák elpusztulása után is hosszú ideig a talajban és a fában maradjon, így tartósabb formát kínál a szén megkötésére, mint a hagyományos szerves tárolás.

A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy hígított sósavat csepegtettek a fügefákra és a körülöttük lévő talajra, és a pezsgésük kalcium-karbonát jelenlétére utalt. Ráadásul meglepetésükre nemcsak a talajban, hanem mélyen a fák belsejében és az egész gyökérzetben jelentős mennyiségű kalcium-karbonátra bukkantak.

Hasonlóan jó széntároló képességű fákat ugyan ismer a tudomány, de azok – például az Afrika nagy részén elterjedt iroko – általában nem teremnek gyümölcsöt, így a vizsgált fügefák egyszerre láthatnak el fontos ökológiai és mezőgazdasági funkciókat. A kutatók szerint azonban további kutatásokra van szükség annak számszerűsítéséhez, hogy ezek a fák mennyi szén-dioxidot képesek tárolni, és hogyan teljesítenek különböző éghajlati viszonyok között.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*


9 * = nyolcvan egy

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Reklám

 

Vakrepülés Színtársulat

Kultúrtanya Közösségi tér

Online rádió

Alko-soft Hobby Rádió - MyOnlineRadio.hu

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2025. július 25. péntek, Kristóf, Jakab napja van.
Az év 30. hete és 206. napja.
Holnap Anna, Anikó napja lesz.

1605. Meghal ecsedi Báthori István országbíró, a család ecsedi ágának utolsó férfitagja. (Birtokait somlyai Báthori Gábor örökli, akinek kezén egyesül a két Báthori-ág roppant vagyona).


1831. Szécskeresztúron (Zemplén vm.) a kolerajárvány ügyében erélyes intézkedéseket foganatosító megyei szolgabírót az elkeseredett jobbágyok vasvillával elűzik a faluból. (A megmozdulás a járványtól is sújtott északkeleti országrész jobbágyainak földesúrellenes parasztfölkelésévé szélesedik; ez az úgynevezett "koleralázadás").


Baka István
/ 1948. júl. 25. - 1995. szept. 1./

Fredman szonettjeiből

No.3. Világ Ura! Ne nézd a számlapot!
Virrad már, meghasadt az égi kárpit,
s gyulladt szemed szigorúan világít
reám...Szólhatnék bár az angyalok

nyelvén, ha nincsen bennem szeretet,
zengő érc s pengő cimbalom leszek
csupán,-
Te látod lelkemet, Uram,
s nem tükör által, nem homályosan,

de színről színre, hogy szerettem én
élni - ha bűnben is!- e sártekén;
sokat szerettem- megbocsáthatsz nékem...

Az asztalvégre húzódnék szerényen,
csak még ne küldj el innen, Istenem,
és bort is tégy elébem! Úgy legyen!

Időjárás

2025-07-25, 04:24
Clear sky
NW
Clear sky
24°C
3.6 m/s
Apparent: 29°C
Nyomás: 1011 mb
Páratartalom: 59%
Szél: 3.6 m/s NW
Széllökések: 10.3 m/s
UV-Index: 0
Rövid leírás: 0mm /4% / Rain
Napfelkelte: 05:13
 

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


egy plusz hét = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 328

A Kultúrtanya programajánlója

A rádiónkat is üzemeltető Net-média Alapítvány által üzemeltetett Kultúrtanya – integrált közösségi tér programjaiból ajánlunk!

Kultúrtanya

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com