Az augusztus 8-adikai műsor tartalmából…

 

20250804_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/02/csanyi-gabor-royal-society-tagja-lett/

Magyar kutatót választottak a világ leghíresebb tudományos társaság tagjává

A Royal Society az Egyesült Királyság független tudományos akadémiája, amely 1660 óta létezik.

Magyarkutatót választott tagjai közé az Egyesült Királyság legnevesebb társulata, a Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society). Ezzel olyan világhírű tudósokat követ, mint Stephen Hawking, Isaac Newton, Charles Darwin és Albert Einstein, akik mindnyájan szintén tagok voltak.

Csányi Gábor, a Cambridge-i Egyetem molekuláris modellezés professzora azzal érdemelte ki az elismerést, hogy munkája során elért eredményeivel a világ számos fontos területére hatást gyakorolt. Rengeteg mindennel foglalkozott globális egészségügyi kihívások megoldásától kezdve egészen annak újragondolásáig, miként használható a mesterséges intelligencia az emberiség megsegítésére, munkájával pedig tökéletesen példázta, mekkora ereje van a kíváncsiság hajtotta kutatásnak és innovációnak – mondta Sir Adrian Smith, a Royal Society elnöke.

A Cambridge-i Egyetem közleménye szerint Csányi a számítógépes kémia területén dolgozik, és főként olyan algoritmusokat fejleszt, amelyekkel anyagok és molekulák tulajdonságait lehet előre jelezni.

A kutató Csányi Vilmos Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus fia, aki 1988-ban középiskolásként kezdte tanulmányait Cambridge-ben, majd az egyetemen tanult matematikát. Bostonban doktorálva tért vissza az egyetem műszaki tanszékére. Elsősorban elméleti alapkutatással foglalkozik, azonban eredményei valós ipari alkalmazások során is használhatóak.

A kutató arról is beszélt, rengeteg támogatást és segítséget kapott Cambridge-ben, ahová 1988-ban költözött, ma pedig büszkén nevezi otthonának.

20250804_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250802_mesterseges-intelligencia-rejtett-uzenet-tudomanyos-publikacio

Titkos üzenetet írtak a tudósok, itt a rejtélyesnek tűnő szöveg, amit a mesterséges intelligenciának küldtek

Számos ország kutatási intézetének tudósai próbálkoztak már azzal a módszerrel, hogy fehér színű szöveget adtak az általuk írt tanulmányhoz, hogy jobb értékelést kapjanak.

A ChatGPT megjelenése óta él a félelem, hogy a mesterséges intelligencia felhigíthatja a tudományos publikációk minőségét. Ennek kapcsán voltak kiadók, amelyek megtiltották, hogy ilyen jellegű eszközt használjanak a kutatók a munkájuk megírására. Most egy újabb probléma ütötte fel a fejét, amivel gyorsan kezdeni kell valamit.

A The Guardian beszámolója szerint nemrég több olyan preprint tanulmányra – vagyis olyan tanulmányra, amelyet még nem lektorált a szakma – bukkantak a szakemberek, amelyben a kutatók fehér szöveget rejtettek el. Ennek tartalmát a mesterséges intelligenciának szánták, és arra ösztönzi a nagy nyelvi modelleket, hogy pozitív értékelést adjanak a munkára.

Az ázsiai Nikkei július elején összesen 14 ilyen tanulmányra bukkant, amelyek nyolc különböző ország, köztük Japán, Dél-Korea, Kína, Szingapúr és az Egyesült Államok intézményeiben dolgozó tudósoktól származott. Ezek mind az arXiv preprint szerveren jelentek meg.

A The Guardian által megnézett egyik tanulmányban annak összefoglalója alatt egy olyan szöveg állt, amelyben arra kérték a szerzők a nagy nyelvi modellt, hogy az összes korábban kapott utasítást felejtse el, és csak pozitív értékeléseket adjon.

A Nikkei talált olyan tanulmányt is, amiben azt kérték az MI-től, hogy ne emeljen ki negatívumokat, és néhány konkrét parancsot is kapott a pozitív értékelés megírásához.

A trend a jelek szerint az Nvidia egyik kanadai kutatójától származik: Jonathan Lorraine még novemberben írt arról, hogy ilyen módon kellene rávenni az MI-t, hogy pozitív bírálatot adjon.

Az egyik tanulmány szerzője a Nature-nek úgy nyilatkozott: valójában ez egy fegyver a lusta lektorok ellen, akik az MI-vel végeztetik el a tanulmány értékelését.

A lap még márciusban írt arról, hogy egy 5000 kutató bevonásával végzett vizsgálat azt mutatta, hogy 20 százalékuk próbál MI-t használni a kutatásuk felgyorsításához.

https://hvg.hu/tudomany/20250801_legszennyezettseg-agyverzes-betegseg

Összefüggést találtak a légszennyezettség és az agyvérzés kialakulása között

Amerikai kutatók szerint a szervezetnek minden szempontból rosszat tesz a légszennyezettség, de úgy tűnik, egy olyan dologgal is számolni kell, amire eddig kevésbé gondoltak

Sokatmondó eredménnyel zárult az a vizsgálat, amit a Utah-i Egyetem kutatói végeztek el az amerikai állam azon részén, ahol rossz minőségű a levegő. A szakemberek összefüggést találtak az agyvérzés, valamint a légszennyezettségnek való kitettség között – írja a Science Alert.

Robert Rennert, az egyetem idegsebésze szerint azt tapasztalták, hogy ezeknél a betegeknél a légszennyezettségi szint csúcspontja után három-hat hónappal magasabb volt az agyi aneurizma repedésének valószínűsége.

A levegőben szálló szennyező anyagokkal, például az ózonnal, a nitrogén-dioxiddal, a kén-dioxiddal, a szén-monoxiddal és a 2,5 mikrométernél (PM2,5) kisebb részecskékkel kapcsolatban korábban már megállapították a kutatók, hogy káros hatással vannak az egészségre azzal, hogy az egész szervezetben gyulladást idézhetnek elő. Becslések szerint évente körülbelül 8 millió haláleset köthető ezekhez, és ma már szinte nincs olyan hely a Földön, ahol a levegő mentes lenne ezektől az anyagoktól.

20250804_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/07/27/allattartas-zoonozis-fertozes/

Az állattartáshoz kötődnek a fertőző betegségeink

Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem  és a Cambridge-i Egyetem világhírű paleogenetikus professzora vezette azt a nagy kutatócsoportot, amely régi DNS mintákban 214 emberi kórokozót azonosított Eurázsia területén. A kutatóknak sikerült kimutatni az első állatról emberre átterjedt fertőző betegséget – vagyis zoonózist – 6500 évvel ezelőtti mintában, az efféle betegségek nagyjából 5000 éve váltak gyakoribbá. A Nature hasábjain  publikált tanulmány az eddigi legnagyobb, amelyben a fertőző betegségeink múltját vizsgálták.

A pestis legrégebbi példáját is megtalálták a 214 azonosított kórokozó között: a Yersiniai pestis baktérium nyomait egy 5500 évvel ezelőtt élt személy maradványaiban mutatták ki. Emellett olyan jól ismert betegségek kórokozóit találták meg, mint a malária (4200 éves mintában), lepra (1400 éves mintában), Hepatitis B (9800 éves mintában), illetve torokgyík (11000 éves mintában). A visszatérő tífusz 5500 éves mintában fordult elő először, a pásztorkodás megjelenését követte.

A vizsgálatok során az ellenőrizték, milyen mikroba-DNS maradványokat lehet azonosítani az emberi mintákban. Természetesen az azonosítottak többsége az ember saját mikrobiomjának képviselői közül, például a szájunkban élő baktériumok közül került ki, de 214 kórokozó is felbukkant.

A leprát skandináv mintákban azonosították, mégpedig abból a korszakból, amikor a mókusprém-kereskedelem fellendült. Ismert, hogy a lepra számos rágcsálót, köztük a mókust is megfertőzi, elképzelhető, hogy a skandináv esetek is a mókusokhoz köthetők.

https://ng.24.hu/tudomany/2023/12/15/kiderult-mi-az-oka-a-kismamaknal-jelentkezo-eros-hanyingernek/

Kiderült mi az oka a kismamáknál jelentkező erős hányingernek

A vizsgálatok feltárták, hogy a növekvő magzat által termelt egyik hormon, a GDF15 mennyisége játszik főszerepet a tünetek súlyosságában. Az is kiderült, hogy a kismama szervezetének terhesség előtti GDF15-szintje is befolyásolja azt, mennyire is lesz érzékeny a várandósság során e hormonra.

A GDF15 az émelygéssel kapcsolatba hozott hormon, amely mindenkinek a vérében megtalálható, még a fogyást elősegítő szerként is tesztelték, mivel elnyomja az étvágyat. A teherbe eséstől kezdődően folyamatosan emelkedik a szintje, és már ismert volt, hogy minél magasabb e szint, annál inkább esélyes az illető kismama a hányásra. Egyes vélemények szerint e hormon hatására válik a kismama extrán érzékennyé az erős szagokra és ízekre, talán azzal a céllal, hogy így elkerülje a magzatra nézve veszélyesebb élelmeket.

A kutatók egerekkel is végeztek kísérleteket, a GDF15 hatásáról. Arra jutottak, ha a terhességi magas GDF15 szintet szimuláló injekciót adtak, az egerek elkerülték az élelmet, vagyis úgy viselkedtek, mint egy folyamatos hányingerrel küzdő kismama. Ám, ha ezt néhány nappal megelőzően kaptak egy olyan injekciót, amelyből csak igen lassan szívódott fel a GDF15, akkor nem alakult ki náluk az élelem elkerülése a nagy adag injekció után se. Gyakorlatilag a felkészítő injekció segítségével a hiperérzékenységet sikerült elkerülni.

Ez számos dolgot megmagyaráz, és azt a lehetőséget is magában rejti, hogy megelőzhető a súlyos hányással járó helyzet azoknál, akik hajlamosak rá.

Addig persze, míg ezt valóban alkalmazni is lehet a kismamákon, még sokat kell vizsgálódni és kísérletezni, azonban igen kecsegtetőnek gondolják a szakemberek ezt a módszer

20250804_tma_4_resz

https://raketa.hu/megavillam-tiz-eve-a-letezeserol-sem-tudtak-most-megtalaltak-a-leghosszabbat

Megavillám – tíz éve a létezéséről sem tudtak, most megtalálták a leghosszabbat

Az eddigi leghosszabb ismert villám körülbelül olyan messze ért el néhány másodperc alatt, mint a Budapest és Berlin közti távolság .

A megavillám olyan villám, azaz elektromos kisülés, ami több mint 96,5 kilométer hosszú

– persze ebben az esetben nem az űrből lecsapó mennykőre kell gondolni, hanem horizontális villámra, ami felhők között alakul ki. A megavillámok észlelését nehezíti, hogy a jelenség viszonylag ritka, és a legtöbbször alkalmazott, felszíni megfigyelési eszközökkel (Lightning Mapping Array, LMA) egyébként is behatárolt a megfigyelhető villámok mérete, az extrém méretű megavillámok detektálásához sokkal szélesebb körben “látó” berendezésekre van szükség.

Az űrben keringő műholdak, főként azok újabb generációs változatai azonban már jelentősen megkönnyítik a vadászatot, és mára a szakértők eljutottak oda, hogy a világ összes főbb megavillám-lelőhelyéről, (ahol a leggyakoribb az előfordulásuk) tudnak adatokat gyűjteni a műholdas rendszerekkel.

Az eddigi legnagyobb megavillám 2017-ben csapott le, 829 kilométer messzire nyúlt (± 8 km), ami körülbelül 61 kilométerrel jelent hosszabb távolságot, mint a korábbi csúcstartó, a 2020-as, 768 kilométeres megavillám.

Mindkét villám az Egyesült Államokban keletkezett, a 2017-es, hosszabb változat Texas és Kansas között alakult ki, olyan síkság felett, ahol a száraz levegő hozzájárul a nagy viharok alatt az ehhez hasonló jelenségek megjelenéséhez. A villám 7 másodpercig tartott, ami villámgyorsnak tűnik több mint 800 kilométer lefedéséhez, de valójában nagyon hosszú idő, ha a villámok átlagos élettartamát nézzük.

https://raketa.hu/szo-szerint-faragni-lehet-a-fenyt-ezzel-a-nanoeszkozzel

Szó szerint faragni lehet a fényt ezzel a nanoeszközzel!

Egy nemrégiben a Science folyóiratban megjelent tanulmányban Mark Brongersma, a Stanford Egyetem professzora, és Skyler Selvin doktorandusz egy olyan nanoeszközt mutattak be, amely hanghullámok segítségével képes pontosan szabályozni a mindössze néhány nanométer széles résekbe préselt fényt. Bár már most is léteznek olyan eszközök, amelyek hang segítségével manipulálják a fényt, a most bemutatott megoldás az előbbieknél egyszerre kisebb és praktikusabb. Az akusztikus hullámok különösen ígéretesek, mivel másodpercenként több milliárdszor is rezeghetnek, elmozdulásaik pedig atomi léptékűek – körülbelül ezerszer kisebbek, mint a fény hullámhossza.

Az eszköz egy vékony aranytükörből áll, amelyet 2–10 nanométer vastagságú szilíciumalapú polimerréteg borít. Erre a felületre a kutatók körülbelül 100 nanométer átmérőjű arany nanorészecskéket helyeztek el. Ezek úgy viselkednek, mint apró aranygömbök egy rugalmas „tengeren”, amelyek a fényt a köztük és a tükör közötti nanoszkopikus résbe fókuszálják. A tükör felszínén nagyfrekvenciás akusztikus hullámok futnak végig, amelyeket egy speciális ultrahangos hangszóró, az úgynevezett összefonódó átalakító kelt. Ahogy a nanorészecskék apró mozgásokat végeznek, a rugalmas polimerréteg megnyúlik és összenyomódik, mindössze néhány atomnyi változást okozva a rés szélességében.

A hangolhatóság, a sebesség és a kompakt méret együttese forradalmi áttörést hozhat a kereskedelmi technológiákban: a felfedezés segítségével lehetővé válhatnak az ultravékony kijelzők, a szupergyors optikai adatátvitel és a következő generációs holografikus VR-szemüvegek.

20250804_tma_5_resz

https://sg.hu/cikkek/film/162404/james-cameron-avatar-tevesorozatban-gondolkodik

https://hu.wikipedia.org/wiki/Avatar_(film)

Ez a háttere a filmek tudományos-technológiai újításának

James Cameron Avatar-tévésorozatban gondolkodik. Az Oscar-díjas rendező elmondta, hogy az Avatar világát animációs antológia sorozattal akarja bővíteni, melyek hasonlóan az Animátrixhoz, a filmekben megismert világot bővítenék nem feltétlenül összefüggő történetek gyűjteményével. Már meg is alakult egy kreatív csapat, amely ötletelni kezdett a projekthez, ami akár egy nagyobb animációs filmmel is zárulhatna a mozikban.

A film elkészítéséhez Cameron kifejlesztett egy különleges 3D-s kamerát, amely két kamera együttese. A két lencse funkciója az emberi szem térbeli látásának utánzása. Ezzel a technikával a rendező úgy tudta leforgatni a filmet, hogy a felvett tárgyak, színészek valódi háromdimenziós képét kapjuk eredményül. A 3D-s kamera másrészt egy virtuális kamera, vagyis számítógépekre csatlakoztatva valós idejű képet képes alkotni és a színészek egy virtuális térben folyamatosan láthatók.

A forgatás során ún. „motion capture” (kb. mozgásérzékelés) technikát is alkalmaztak, amely képes a színészek mozgását rögzíteni és virtuális képmásukat létrehozni. A mozgás rögzítéséhez jelzőpontokkal ellátott ruhára van szükség. A ruhák mellett műhajat is használtak, mert a haj animációja túl sok nehézséget okozott volna.

https://www.magyar-elektronika.hu/tartalom/tartalom/valosagh-autosztereoszkopikus-3d-megjelenites-magyar-innovacioval-

Így magyarázhatóak a 3D-s filmek

A sztereolátás talán úgy érzékeltethető a legjobban, ha az egyik szemünket letakarva jól megfigyeljük a másik szemünkkel az előttünk látható háromdimenziós teret. Ha a megfigyelés után most az előbb látó szemünket takarjuk le és a letakart szemünket nyitjuk ki, megállapíthatjuk, hogy a második alkalommal látott kép egy kissé eltér az első alkalommal látott képtől. E különbség a két szemünk távolságából adódik. E különbség tényét és tulajdonságát kihasználva lehetőségünk nyílik egy olyan, három dimenzióban érzékelhető látvány megjelenítésére, amelyet a két szemünk egy reprodukció esetén leírt különbséggel, illetve távolsággal fog érzékelni.

Miről is van szó? Amennyiben egy párhuzamosan elhelyezkedő kamerapárral és annak azonos paramétereivel egy időben rögzített képeket egy sík, tehát kétdimenziós felületről úgy tudunk a megfelelő szemünkbe eljuttatni, hogy a bal szemünk csak a bal oldali, a jobb szemünk pedig csak a jobb oldali kamera felvételét látja, ill. láthatja, abban az esetben a szemfenekünkön (retinánkon) megjelent képeket a kisagyunk pontosan úgy fogja érzékelni, mintha a ka­merapár által rögzített képet mi láttuk volna. Az itt leírt feltételeket (nevezetesen a két kép külön-külön szemmel történő látását) azonban technikailag nem könnyű előállítani.

20250804_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/07/26/hetfo-stressz/

Nemcsak képzeljük, hogy a hétfők stresszesebbek

A hétfőkről tudjuk, hogy utálatosak, ám emellett azt is, hogy ilyenkor több a szívroham, és ez részint a hétfővel kapcsolatos szorongásnak is betudható. A Hongkongi Egyetem (HKU) kutatói 50 évesnél idősebbeket (3500 főt) vizsgáltak meg a hétfőkre jellemző stresszes állapot szerint. A kutatás kimutatta, hogy a hétfőkkel kapcsolatos szorongás hosszú távú negatív hatásokkal jár – függetlenül attól, hogy valaki dolgozott-e vagy nyugdíjas volt már – és ez a szív- és érrendszeri egészségre is hat.

Azoknál, akik stresszelnek hétfőnként, még hónapokkal később is emelkedett stresszhormonszintet mutattak a vizsgálatok. A kutatási eredményeket a Journal of Affective Disorders  folyóiratban publikálták.

Akik hétfőn szorongtak, azok hajmintáiban 23 százalékkal magasabb volt a kortizol nevű stresszhormon szintje, mint azokéban, akik más napokon éreztek stresszt. Abból, hogy ezt a nyugdíjasoknál is ki lehetett mutatni, világossá vált, hogy nem pusztán a munkahelyi stressz az oka a hétfői extra terhelésnek.

A kutatók szerint a hétfőnként 19 százalékkal több szívroham hátterében is ez a hatás állhat. Ráadásul úgy tűnik, valamiért a hétfői szorongás jelentősebb biológiai hatással jár, mint az egyéb napokon megélt.

A hétfők afféle kulturális stresszerősítők, a hétfői rosszkedv hosszú távra beépül az ember élettani folyamataiba, hozzájárul ahhoz, hogy elszabadulnak a stresszhormonjaink, és ez hosszú távú szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. A kutatók szerint ha ezt a hétfői extra stresszt valahogy kezelni tudnánk, azzal pont e betegségek terén érhetnénk el javulást.

Hogyan csökkentsük a hétfői stresszt? – Tudományosan alátámasztott módszerek

1. Stabil alvásritmus hétvégén is

• Törekedj arra, hogy hétvégén se térj el több mint 1 órával a szokásos lefekvési és ébredési időtől.
• Ez segít elkerülni a „social jetlag”-et.

2. Készülj fel már vasárnap

• Kognitív pszichológiai kutatások szerint a felkészülés csökkenti a szorongást.
• Írj egy listát vasárnap este a hétfői feladatokról — ez elősegíti az ún. proaktív kontrollt (Braver, 2012).

3. Hétfőre ne tegyél túl sokat

• Munkahelyi stresszkutatások (Karasek-modell) szerint a magas követelmény + alacsony kontroll kombinációja okozza a legtöbb stresszt.
• Ha teheted, hétfő délelőttre tervezz könnyebb, rutinszerű feladatokat, és ne kritikus megbeszéléseket.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.