A tudomány mai állása – pénteken 9-től

Az október 10-edikei műsor tartalmából…

20251006_tma_1_resz

https://qubit.hu/2025/10/02/meghalt-jane-goodall-aki-nevet-adott-a-csimpanzoknak

https://index.hu/kulfold/2025/10/01/jane-goodall-halalhir-kutato/

Október 1-én meghalt Jane Goodall. A 91 éves brit primatológus az Egyesült Államokban tartott előadássorozata alatt Kaliforniában hunyt el. Kutatásai alapjaiban változtatták meg a primatológia tudományát, és új megvilágításba helyezték az állatok érzelmi és társas viselkedésének összetettségét – mind a tudományos közösség, mind a közvélemény számára.

A primatológia a zoológia, azon belül a mammalógia főemlősökkel foglalkozó tudományága. E tudományággal foglalkozó tudósokat primatológusoknak nevezik. Kutatási területe a főemlősök rendjébe tartozó élőlények, így az ember is.

Az angol etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Goodall”.

Goodall volt az első, aki megfigyelte, hogy a csimpánzok olyan tevékenységekre is képesek, amelyeket korábban kizárólag az emberekhez kötöttek, például szerszámokat készítenek.

Emellett azt is bebizonyította, hogy a csimpánzoknak egyéniségük van.

Goodall tudományos nagyszerűsége abból fakad, hogy forradalmasította a csimpánz-kutatást hosszú távú, részletes megfigyeléseivel, megmutatva emberi tulajdonságaikat, szerszámkészítési képességüket és komplex társadalmi életüket, ami jelentősen befolyásolta az etológia és az emberi evolúció megértését. Ezen túlmenően fáradhatatlan természetvédőként és a Jane Goodall Intézet alapítójaként a vadvilág védelmének és az ember-természet kapcsolat megújításának elkötelezettjeként vált ismertté ki, amely az emberek, az állatok és a környezet életminőségének javítására törekszik azáltal, hogy elismeri e három tényező összefonódását.”

Goodall már fiatalon is élvezte az állatok megfigyelését. Erre tökéletes példa az, hogy egyszer 5 órán keresztül figyelte a családja farmján lévő, éppen tojást tojó tyúkot. Mikor azonban visszatért, rájött, hogy szülei már annyira aggódtak érte, hogy eltűnt személyként jelentették be a rendőrségen.

Goodall 1934-ben született Londonban. 1957-ben utazott Kenyába, ahol megismerkedett a világhírű antropológussal és paleontológussal, Louis Leakeyvel. 1960-ban meghívására fogott bele csimpánzokkal folytatott világhírű kutatásaiba a mai Tanzánia területén.

A Jane Goodall Intézet – amelyet 1977-ben alapított – leírása szerint „azért ment be az erdőbe, hogy tanulmányozza a csimpánzok rendkívüli életét, és azért jött ki onnan, hogy megmentse őket.” Amikor Goodall ráébredt, hogy a csimpánzokat az élőhelyük pusztulása és az illegális kereskedelem a kihalás szélére sodorja, „áttörést jelentő természetvédelmi megközelítést dolgozott ki, amely az emberek, az állatok és a környezet életminőségének javítására törekszik azáltal, hogy elismeri e három tényező összefonódását.”

20251006_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/10/01/bme-muhold-hunity-felbocsatas/

A SpaceX szállítja az űrbe a BME műholdját

Újabb, a BME-n készült kisműhold várja a felbocsátást – olvasható az egyetem közleményében. Az utolsó tesztek és beállítások elvégzése után az eszköz már az Egyesült Államokban van.

A Hunity nevű, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fő szakmai partnerségével létrehozott műholdat már integrálták a hordózóeszközre, amely nem más, mint az Elon Musk-féle SpaceX Falcon 9-es rakétája. Az űreszközt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén működő Mikrohullámú Távérzékelés Laboratórium munkatársai készítették a hallgatókkal és a Műegyetemi Rádió Clubbal együttműködésben, az NMHH finanszírozásában.

A 868 gramm tömegű, körülbelül 5-ször 5-ször 15 centiméteres szerkezeten több újdonság is van. A korábbi diákműholdakhoz képest új technológiai fejlesztésként nyitható napelemszárnyakat és műszerpaneleket kapott, helyet szorítottak rajta nagyfelbontású fedélzeti kamerának, valamint mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszernek.

„Folytatva az MRC100-as műholdnál megkezdett, egyetemek közötti együttműködést, a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje is a fedélzetre került.

Sőt,  a tavalyi Cansat Hungary középiskolás verseny döntős csapatai összesen hat saját fejlesztésű kísérleti panelt helyezhettek el – nyilatkozta Dudás Levente, az egyetem zsebműholdprojektek műszaki vezetője.

A műhold rádióamatőr-sávon fog kommunikálni, az elsődleges földi vezérlő állomás a Műegyetem E épületének tetején található. A start novemberben várható a Transporter 15 küldetés keretében.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/sikersztorik/elkeszult-a-fold-elso-elektroszmog-terkepe-a-magyar-fejlesztesu-zsebmuhold-meresei-alapjan/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektroszmog

A világ legkisebb műholdja is magyar volt: 5x5x5 cm-es. A Műegyetemen készült és 2019-ben lőtték fel. Az sem mindennapi, ami a feladata volt: a Föld első elektroszmog-térképét készítette el a zsebműhold mérései alapján. Az űrben 6 hónapig keringő SMOG-P a 350 kilométer magasságú pályáról 4000 kilométer átmérőjű, kör alakú területet figyelt meg. A SMOG-P küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása, feltérképezése volt.

Az elektroszmog az elektromos jelenségek, berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás, mágneses terek, rádiófrekvenciás sugárzások, melyek a szervezetet elérő terhelésként is jelentkeznek. A szmoghoz hasonlóan – egy szennyezési formának tartjuk, ami ellen védekezni kell. Forrása lehet természetes, vagy mesterséges, pl. a vihar, a Nap, a Föld mágneses tere, a csillagok, míg a mesterséges elektromágneses sugárzást az elektromos berendezések, hírközlés eszközei, elektromos vezetékek, váltóáramforrások bocsájtják ki.

20251006_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251002_latasvisszaallito-protezis-revision-implant-magyar-kutatok-vizsgalat-ebx

Visszaállíthatja a vakok látását egy új protézis, most kezdik el próbálgatni emberekkel

A vakság legtöbb formája kezelhető lehet a belga ReVision Implant agyi protézisével. A látásprotézis vizsgálatában magyar kutatók is részt vesznek.

Megkezdődhet a belga ReVision Implant startup által fejlesztett látás-visszaállító protézis emberi tesztelése, miután az erre alakult konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán.

A konzorcium a gyártó startup cégből és három kutatócsoportból, köztük a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Integratív idegtudományi Kutatócsoportjából áll.

A támogatás lehetővé teszi a konzorcium számára a protézis emberi felhasználásra való fejlesztését. A HUN-REN TTK kutatócsoportja és egy spanyol kutatócsoport lesznek felelősek az első emberi betegeken végzett tesztekért.

Magyar részről a várhatóan 2026. elején – hatósági engedély megszerzése után – kezdődik meg a tesztelés, a kutatócsapat vezetője Wittner Lucia. A rövid távú kísérletek során azt vizsgálják majd, hogy az emberi agyszövet hogyan reagál a protézis behelyezésére, valamint tesztelik az első, emberi felhasználásra tervezett és gyártott mikroelektródák mechanikai tulajdonságait. Bár jelentős a hasonlóság az állatmodellek és az emberi agy között, a biztonság és a hosszú távú használat szempontjából fontos megvizsgálni, milyen hatással van egymásra a mikroelektróda és az emberi agyszövet – hangsúlyozza a HUN-REN közleménye.

A vizsgálatokat önkénteseken végzik, akiket tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján.

Ha a magyarországi kísérletek jól mennek, egy hosszabb vizsgálat követi Spanyolországban, ahol az implantátumokat legalább hat hónapra egy látását teljesen elvesztett önkéntes agyába ültetik be. A spanyol kutatócsoport vezetője, Eduardo Fernandez már tapasztalt a vizuális protézisek kutatásának területén. Egy jóval kevesebb számú elektródát tartalmazó implantátum segítségével kimutatta, hogy egyszerű formák előidézhetők az agyi mikroelektródák megfelelő stimulálásával. A konzorcium célja, hogy a korábbi eredményekhez képest tízszeres javulást mutasson be az eszközzel. Ezzel megnyílna a lehetőség arra, hogy a vakság legtöbb formáját képesek legyenek kezelni, ne pusztán csak a specifikus okokhoz kapcsolódó látásvesztést, mint ahogy az sok más, jelenleg fejlesztés alatt álló kezelés esetében történik.

20251006_tma_4_resz

https://raketa.hu/harom-nap-alatt-fel-is-huzta-egy-haz-falait-a-robot-aminek-kapacitasa-egy-csapat-komuvesevel-vetekszik

Három nap alatt fel is húzta egy ház falait a robot, aminek kapacitása egy csapat kőművesével vetekszik

Waltert (WLTR), a falazórobotot még csak nemrégen mutatták be a nagyközönségnek, de már el is végezte első hivatalos munkáját, és felhúzta (kis segítséggel) egy családi ház falait Budapesten.

A robot számára az ideális feladatot az egyenes falak felhúzása jelenti, mivel ez esetben a téglákat csak repetitíven, egymás után kell a helyükre pakolni, és berendezés képességei egyelőre nem teszik lehetővé a komplexebb építési metódusok alkalmazását. A gép kapacitása óránként átlagosan 7,5 m2, maximálisan 10 négyzetméter fal összeállítása, de a teljesítményét meghatározza a téglák mennyisége és más faktorok is. A cég tavaly már elkezdte Ausztriában is alkalmazni az egyik WLTR-t, ami egy hat nap alatt 300 négyzetméternyi falat épített meg egy készülő raktárközpontban

A falazórobot most Magyarországon is munkába állt, és rögtön impresszív teljesítménnyel demonstrálta képességeit: egy 100 négyzetméteres családi ház falának alapjait készítette el, mindössze három nap alatt. A Wienerberger elmondása szerint a ház a főváros XVIII kerületében épül, és a robot az épület teherhordó falainak konstrukciójáért volt felelős – tehát a téglákat pakolta egymás után – a többi munkát emberekre bízták.

“A falazórobot működés közben nemcsak lenyűgöző, de mérnöki szemmel nézve is meggyőző.

A kivitelezés sebessége és pontossága olyan szintű, amit kézi erővel nehéz elérni. A kivitelezői oldalról nézve ez nemcsak technológiai érdekesség, hanem egy jól tervezhető, költséghatékony és minőségbiztos megoldás” – mondta el Vracaric Tihamér, a családi ház kivitelezését végző Berill Házépítő Kft. ügyvezető igazgatója.

A Wienerberger kiemelte, hogy a WLTR óránkénti akár 10 négyzetméteres kapacitásával (azaz ennyi falat képes felhúzni) nagyjából egy ötfős kőművescsapat teljesítményével vetekszik, és automata üzemmódban dolgozik. A robot az elemeket a tervrajz alapján, milliméteres precizitással helyezi el, kiküszöbölve az emberi hibák lehetőségét és biztosítva a munka egyenletes minőségét. A robot a téglákat persze meg is nedvesíti, és Dryfix ragasztóval szórja be, mielőtt a helyére teszi őket

A sikeres éles teszt egyértelmű jele annak, hogy a technológia itthon is készen áll a szélesebb körű alkalmazásra.

20251006_tma_5_resz

https://telex.hu/techtud/2025/09/29/kreatin-taplalekkiegeszito-aminosavak-izomnovekedes-allokepesseg-egeszseg

Gyúrós hülyeség vagy hasznos táplálékkiegészítő a kreatin?

A kreatin kétségkívül az egyik legtöbbet kutatott táplálékkiegészítő-alapanyag a világon. Már a hetvenes években elkezdték vizsgálni a hatékonyságát az izomerőre, az izomtömegre és az állóképességre. A tudományos eredmények azonban vegyesek. Bár az biztosnak látszik, hogy nem a semmiért felkapott anyagról van szó – sőt valószínűleg a sportteljesítményen túl is vannak hatékony alkalmazási területei –, a másik népszerű szuperhatóanyaghoz, a kollagénhez hasonlóan érdemes visszafogottabban fogalmazni a csodahatásaival kapcsolatban.

A kreatint aminosavként szokták emlegetni, de valójában nem a fehérjéket alkotó húsz alapvető aminosav egyike, alkotóelemei, a glicin, az arginin és a metionin viszont már igen. Kreatint természetes formájában a szervezet is termel a májban, a hasnyálmirigyben és a vesékben, és nemcsak táplálékkiegészítő formájában, hanem az étrendből is bevihetjük, többek között marha-, csirke- és sertéshúsból, olajos halakból vagy tehéntejből.

A kreatin elengedhetetlen a vázizomzat energiaellátásában, és kulcsszerepet játszik az izmok összehúzódásában is. Úgy fejti ki a hatását, hogy növeli az izmok által előállítható energia mennyiségét. A sejtek adenozin-trifoszfátot (ATP) használnak kémiai energiahordozóként, az izommozgás első néhány másodpercében ez adja nekik az energiát, de hamar kiürül. Az aerob légzés messze a leghatékonyabb módja az ATP-termelésnek, viszont ez lassú folyamat, ezért amikor az izmoknak hirtelen sok ATP-re van szükségük, ezek nagy részét az úgynevezett kreatin-foszfát-rendszer biztosítja, ami – mint a nevéből is látszik – kreatinra épül. Egy harmadik ATP-előállító mechanizmus a glikolitikus rendszer, ami gyorsaságában és hatékonyságában a másik kettő között helyezkedik el.

Izom-összehúzódás közben az ATP-molekulák elveszítik egyik foszfátcsoportjukat, amit az izmokban tárolt kreatin-foszfát képes pótolni. Csakhogy ez a kreatintartalék csak néhány másodpercnyi maximális erőkifejtésre elegendő, ezért lehetetlen például a maratont ugyanolyan tempóban lefutni, mint a 100 métert. A kreatin-táplálékkiegészítők növelik az eltárolható kreatin-foszfát mennyiségét, így azok, akik ilyeneket szednek, képesek lehetnek edzés közben bizonyos mértékig növelni az ismétlésszámot vagy néhány másodperccel tovább futni teljes erőbedobással.

De egészen pontosan mennyit is számít az, ha valaki kreatint szed? A táplálékkiegészítőt legtöbben izomtömeg-növelőként vásárolják, de valójában megoszlanak a kutatási eredmények arról, hogy konkrétan mire is jó – a Harvard Egyetem orvosi karának cikke és egyes tanulmányok szerint mondjuk erre pont nem.

Az biztosnak tűnik, hogy az izommunka és a kitartás növeléséhez segítséget nyújthat a kreatin szedése, méghozzá pontosan a fent leírt folyamatok révén. A rövid ideig tartó, nagy intenzitású tevékenységeknél (például a sprint vagy a súlyemelés), illetve azoknál, amik mérsékelten hosszan tartó energiát igényelnek (például a tenisz) hasznos lehet, de nem nyújt számottevő előnyt a tartós, lassú energiafelhasználást igénylő sportoknál, például a maratonfutásnál. Egyes kutatások szerint az izomregenerálódásban is segít, és hozzájárulhat az életkorral összefüggő szarkopénia, vagyis izomerő- és izomtömeg-csökkenés lassításához.

Egyre több kutatás találja azt is, hogy a kreatin szedése a kognitív funkciókon is segíthet, ami annyira nem is meglepő, hiszen az agy megfelelő működéséhez és az idegsejtképződéshez a neuronoknak is ugyanúgy szükségük van ATP-re az energiához, ahogy az izomsejteknek.

20251006_tma_6_resz

https://raketa.hu/a-vallalat-amely-napfenyt-arul-ejjel

A vállalat, amely napfényt árul – éjjel

Holdfény helyett napfény? A kaliforniai Reflect Orbital azt ígéri: éjszaka is süthet a Nap. Egy tükrös műholdról irányított fénypöttyöt küldenének a Föld egy megadott pontjára, hogy a napelemek sötétben is termeljenek. A cég szerint 2025-ben indul az első teszt. Már lehet „éjjeli napfényre” jelentkezni; állítólag eddig több mint 30 ezren érdeklődtek. A próba rövid: nagyjából négy perc megvilágítás egy kb. 5 km átmérőjű körben – az árát viszont még nem közölték. Ben Nowack, a vállalat alapító-vezérigazgatója így foglalja össze a cég küldetését:

„A napenergia igazi gondja, hogy a napfény kikapcsol. Úgy hívják: éjszaka.”
Egy konferencián hozzátette: „Nagyon jó lenne napfelkelte előtt és napnyugta után is energiához jutni.”

A műhold a Nap fényét oda tükrözné vissza, ahol és amikor kérik, például hajnalban, amikor az áram drágább. A cég így hirdeti a szolgáltatást: „Jelentkezz be a weboldalra, add meg a GPS-koordinátákat, és adunk egy kis napfényt sötétedés után.”

Hogy ez mennyi energiát jelent és mennyibe kerül, az továbbra sem ismert – már ha a tükör valóban pályára áll 2025-ben.

https://hvg.hu/tudomany/20251002_google-maps-terkep-uj-nezet-legi-felvetel-ujdonsag

Zseniális új nézetet kap a Google Térkép

Hamarosan madártávlatból is megtekintheti a településeket a Google Térképben, és ehhez csak egyetlen gombot kell majd megérintenie.

Az Utcakép (Street View) sokak kedvence a Google Térképben. A funkcióval fel lehet fedezni távoli településeket, meg lehet tekinteni egy leendő úti célt, vagy vissza lehet menni az időben akár több mint egy évtizedet is, hogy megnézzük, mi minden változott mondjuk egy adott környéken. Mindezt úgy, mintha ott állna az utcán.

Hamarosan jöhet egy újabb, hasonló képesség, mely az Utcakép és a műholdas nézet között lesz valahol félúton: ez lehet az „Aerial View”, melynek magyar megnevezése még nincs, de valószínűleg a „légi nézet”, vagy valami hasonló lesz majd. Az erre utaló kódsorokat az Android Authority szúrta ki az alkalmazás 25.39.07-es verziójában, és a portál már ki is tudta próbálni az újdonságot.

Az általuk közölt videó alapján az Utcakép nézetből lehet majd az új gomb segítségével átváltani a légi nézetbe, mely valóban olyan, mintha egy magasban lévő drónnal nézne le az ember.

Hogy mikortól lehet majd bárki számára elérhető az új funkció, az egyelőre nem ismert. Mindenesetre egy hasznos újdonságról van szó, mellyel jobban feltérképezhető lesz egy-egy környék.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.