A tudomány mai állása (pénteken 9-től)

Az április 5-ödikei műsor tartalmából…

1.

https://raketa.hu/szuletoben-a-negy-es-fel-millioszor-gyorsabb-internet

Születőben a négy és fél milliószor gyorsabb internet

A brit Aston Egyetem kutatói 4,5 milliószor gyorsabb internetes adatátviteli sebességet értek el a jelenlegi átlagos otthoni szélessávú sebességhez képest. Az adattovábbítás egészen elképesztő, 301 terabit/s (Tbps) sebességgel egyetlen, hagyományos optikai szálon futott. Ez a szám elég egyértelműen gigászi, de a kontextus kedvéért tegyük hozzá, hogy az átlagos otthoni szélessávú brit sebesség az Egyesült Királyságban az Ofcom adatai alapján 2023 szeptemberében 69,4 Mbit/s volt.

Az optikai szálak lényegében vékony üvegcsövek, amelyek fényként továbbítják az információt, ami módszer sokkal gyorsabb, mint ami a hagyományos rézkábelekkel lenne elérhető. A csapat tehát ezt a módszert fejlesztette tovább: olyan új hullámhossz-sávokat fedeztek fel, amelyeket korábban nem használtak az internetadatok továbbítására. Ez a hullámhossz különböző fény-színeknek felel meg, ami azt jelenti, mintha többféle “színű” fényt használtak volna egyszerre az adatok továbbítására. A dolgot nagyjából úgy lehet elképzelni, mint amikor a napfény egy prizmán áthaladva a szivárvány színeire bomlik – minden egyes szín más és más információt hordoz. Az pedig, hogy új hullámhossz-sávokat használtak fel, lehetővé tette a kutatóknak, hogy sokkal több adatot továbbítsanak egyszerre, mint korábban bármikor.

A csapat sikerének kulcsa két új eszköz, az optikai erősítők és az optikai nyereség-szabályozók kifejlesztése volt, amelyek lehetővé tették számukra, hogy elérjék és használják ezeket az új hullámhossz-sávokat. Ezek az eszközök lényegében egyfajta fényerősítők: segítenek növelni a fény jelét az optikai szálakban, így több adat továbbítható hosszabb távolságokra anélkül, hogy az információ minősége romlana.

2.

https://gyartastrend.hu/cikk/vezetek-nelkul-tovabbitja-az-aramot-a-szobabol-a-kertbe-egy-uj-fejlesztes

Az ablaküvegen keresztül továbbítja az áramot a kertbe egy új fejlesztés

A Power Mole vezeték nélkül továbbít 10 wattnyi áramot az ablaküvegen keresztül, így a beltéri konnektorokból kültéri eszközök is táplálhatók.

Az eszköz – melyet a kaliforniai Peter Bevelacqua feltaláló alkotott meg – a vezeték nélküli okostelefon-töltő rendszerek technológiájára épül. A cél az, hogy árammal lássanak el olyan alacsony fogyasztású eszközöket – például kültéri biztonsági kamerákat vagy a kertben lévő dekorációs lámpákat – amelyek közelében nincs kültéri konnektor. Vagyis a Power Mole-lal egész biztosan nem lehet egy elektromos fúrógépet feltölteni, hiszen csak olyan eszközökkel használható, amelyek USB vagy 5 voltos bemenetet használnak.

A berendezés két korong alakú részből áll: az adóból, amelyet egy ablaküveg belső felületére ragasztanak, és a vevőből, amelyet az ablaküveg külső oldalára ragasztanak. Az adó egy beltéri háztartási konnektorba csatlakoztatható, míg a vevő USB-csatlakozóval van összekötve a kültéri eszközzel. Az eszköz a vezeték nélküli okostelefon-töltő rendszerek technológiájára épül. Ahogy a váltakozó elektromos áram áthalad az adóban lévő indukciós tekercsen, ingadozó mágneses mező keletkezik. A beépített egyenirányító ezt a váltakozó áramot egyenárammá alakítja, amely a csatlakoztatott készüléket táplálja. A prototípus maximum 30 milliméter vastag üvegen keresztül képes áramot adni. A tesztek során ennél a távolságnál egy digitális fényképezőgépet – amely körülbelül 5 wattot fogyaszt – félig sikerült feltöltenie. Hat milliméternél kisebb távolságnál a töltöttség 75 százalékos volt. A rendszer ugyanakkor nem korlátozódik az üveggel való használatra, mivel emellett fán vagy szinte bármilyen más, nem fémes anyagon keresztül is képes továbbítani. Ha a Power Mole valóban gyártásba kerül, egyelőre csak az amerikai vásárlók juthatnak hozzá.

3.

https://raketa.hu/ime-az-uj-muanyag-amibol-nem-lesz-mikromuanyag

Íme az új műanyag, amiből nem lesz mikroműanyag

A kutatók olyan növényi alapú polimereket fejlesztettek ki, amelyek mindössze hét hónapon belül biológiailag lebomlanak, és így ígéretes alternatívát jelentenek a mikroműanyagok egyre makacsabb problémájára.

A mikroműanyag-szennyezés következményeit a tudomány még csak most kezdi megérteni, a környezeti és az egészségügyi hatásai pedig még mindig nagyrészt fehér foltok, de egy biztos, a mikroműanyagok lebomlási ideje több ezer év is lehet, éppen ezért lehet forradalmi a San Diego Egyetem kutatócsoportjának felfedezése. A csoport arra vállalkozott, hogy olyan fenntartható alternatívákat találjon, amelyek nemcsak helyettesítik a meglévő anyagokat, hanem biztosítják a teljes biológiai lebonthatóságot is a használat után.

Az alga alapú polimerek biológiai lebonthatóságának tesztelése során a terméket finom mikrorészecskékké őrölték, és különféle módszereket alkalmaztak a komposztban lezajló mikrobiális emésztési folyamatok igazolására. Például a vízlebegtetést – ez a módszer arra szolgál, hogy megvizsgálják, az anyagok lebegnek-e a víz felszínén, vagy lebomlanak és eltűnnek. Mivel a műanyagok általában nem oldódnak fel vízben és lebegnek, ez jó módszer a lebomlás vizsgálatára. Hasonlóan jó módszer a pásztázó elektronmikroszkóp bevetése – ez a technika nagyon részletes képeket készít az anyagok felszínéről, így láthatóvá tudja tenni a lebomlás mikroszkopikus jeleit.

4.

https://gyartastrend.hu/cikk/etelmaradekbol-is-keszulhet-melegviz

Ételmaradékból is készülhet melegvíz

Az eszköz a pirolízis technológiát alkalmazó hibrid hőszivattyúként, égetés nélkül képes a lokálisan keletkező hulladékból akár kétszer annyi energiát is előállítani, mint amennyi a működtetéséhez szükséges. A felhasználók így nemcsak hulladékuktól szabadulhatnak meg, hanem energiaszámláikat is csökkenthetik. Nem beszélve arról, hogy az eszköz a CO2 kibocsátás és a hulladékfeldolgozás problémájának egy hatékony megoldása lehet.

Az új eljárással a szeméttelepre szánt, újrahasznosításra alkalmatlan hulladékok, mint a például különböző csomagolóanyagok, higiéniai cikkek, pelenkák és szerves hulladékok, illetve élelmiszerek alakulhatnak át értékes energiává a pirolízis segítségével. Az eszköz működését a feltalálója úgy érzékelteti, hogy a természetben végbemenő bomlási folyamatot gyorsítja fel mindössze 5 órásra.

Mi a pirolízis? A pirolízis (hőbontás) szerves hulladék kémiai lebontására szolgáló technológia, amely során erre a célra kialakított reaktorban hevítéssel, oxigénmentes, vagy oxigénszegény közegben a szerves hulladékot többféle termékre bontják szét. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a hulladékot hasznos anyagokká – olajokká, gázokká és szénné – alakítsák. Az így keletkező termékek felhasználhatók energiaforrásként vagy további vegyipari folyamatok alapanyagaként is.

Az eljárás 125 literes tartályában 70 fokos, fűtésre használható melegvizet állít elő, és csatlakoztatható egy épület meglévő fűtési rendszeréhez is. A folyamat végterméke csupán hamu, amely automatikusan a lefolyóba ürül, anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre.

5.

https://www.computertrends.hu/technologia/a-gerincgyogyaszati-diagnosztikat-segito-itmegoldast-fejlesztettek-az-szte-reszvetelevel-354327.html

A gerincgyógyászati diagnosztikát segítő IT-megoldást fejlesztettek az SZTE részvételével

A gerincgyógyászati diagnosztikai folyamatot segítő informatikai megoldást dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

A felsőoktatási intézmény közleményében azt írta: az egészségügyi képalkotó technológia robbanásszerű fejlődése jelentős előrelépést hozott a betegségek feltárásában, a korai diagnózis felállításában, illetve a hatékony terápiák alkalmazásában.

Kimutatások szerint a képalkotó vizsgálatok száma kétszer olyan gyorsan növekszik, mint az azt leletezni képes radiológusoké, ezért világszintű probléma a szakemberhiány. Ezzel párhuzamosan rohamos ütemben fejlődnek a mesterséges intelligenciát használó rendszerek, melyek fokozatosan utat törnek maguknak az egészségügyi alkalmazásokban – tették hozzá.

A hároméves projekt az automatikus leletezésen keresztül olyan digitális felületet hozott létre, ahol a páciens és orvos közötti együttműködés, ezzel együtt az ellátás minősége és kimenete is javulhat.

A szakemberek több tízezer gerinc MR-vizsgálat tudományos feldolgozásával olyan képi és szöveges információt is tartalmazó adatbázist hoztak létre, mely a mesterségesintelligencia-algoritmusok fejlesztésének és a gépi tanulásnak alapjául szolgál – ismertették.

6.

https://telex.hu/techtud/2024/03/27/kvantumgravitacio-deli-sark-bizonyitek-kutatas-neutrinok-icecube

A kvantumgravitáció után kutatnak az Antarktiszon

A Déli-sark közelében egy négyzetkilométeren elhelyezett több ezer érzékelő próbálja megválaszolni a fizika egyik legnagyobb kérdését: létezik-e a kvantumgravitáció? A detektorok neutrínókat, vagyis elektromos töltés és szinte tömeg nélküli részecskéket fognak fel, és segítenek a kutatóknak abban, hogy kiderüljön, hat-e rájuk kvantumszinten is gravitációs erő.

Ha a kvantumgravitáció létezik, az segíthet a fizika két világának egyesítésében. Míg a klasszikus fizika a normál környezetünkben előforduló nagyobb dolgok viselkedését tudja leírni, és ezzel együtt például a gravitációt is, az atomi világ a kvantummechanika szabályai szerint működik – a kvantumfizikában azonban nem sikerült még megfigyelni a gravitációt, ami jelenleg az egyik legkiemelkedőbb kihívás az alapvető fizikában. A kvantumgravitáció tehát az elméleti fizika egyik ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.

A Nature Physics szaklapban megjelent tanulmány most azt írja le, hogy a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének szakértői hogyan tanulmányoztak 300 000 neutrínót annak érdekében, hogy megfigyeljék: hat-e rájuk valamilyen erő, ahogyan áthaladnak a Földön. A kutatáshoz nem a világűrből, hanem az északi féltekéről érkező neutrínókat vizsgáltak, amelyek a Föld légkörében keletkeztek, amikor az űrből származó nagy energiájú részecskék nitrogénnel vagy más molekulákkal ütköztek. Ennek az a gyakorlati előnye, hogy az ilyen neutrínók sokkal gyakoribbak, mint a világűrből származó testvéreik – a kutatóknak pedig rengetegre volt belőlük szükség ahhoz, hogy megfelelő méréseket végezhessenek.

Az IceCube Neutrínó Obszervatóriumban azért az északi féltekéről érkező részecskéket vizsgálják, mert azok tökéletesen képesek áthatolni bolygónkon – még a forró, sűrű magján is –, más részecskékkel ellentétben pedig nem fékezi őket semmi, hiszen nincs töltésük, és tömegük is alig van. Akár több milliárd fényévet is utazhatnak az univerzumon keresztül anélkül, hogy bármi hatással lenne rájuk.

A kulcskérdés az, hogy a neutrínó tulajdonságai valójában teljesen változatlanok-e a nagy távolságok megtétele során, vagy apró változások mégis észrevehetők. Ha ugyanis sikerül változásokat mérni, az lehet az első közvetlen bizonyíték a kvantumgravitáció létezésére.

7.

https://bitport.hu/hatfele-osztodva-zavarna-ossze-az-ellenseg-vedelmet-az-uj-kinai-dron

Hatfelé osztódva zavarná össze az ellenség védelmét az új kínai drón

A South China Morning Post márciusban számolt be egy új katonai drón kifejlesztéséről, ami képes gyorsan, még a levegőben két, három vagy akár hat különálló egységre válni, rajokban támadva az ellenséget. A Nankingi Repülési és Asztronautikai Egyetem tudósai által alkotott szerkezetet állítólag a juharfa magjának szerkezete ihlette, és szokatlan formája ellenére hatékonyabban repül a hasonló méretű, többrotoros drónokhoz képest. A szerkezeteknek egyetlen pengéjük van, és képesek kommunikálni egymással, hogy bizonyos szerepeket – parancsnoklás, felderítést, követés, támadás – betöltve működjenek együtt a küldetés teljesítésében.

A fejlesztésről a múlt hónapban közzétett tanulmány szerint az új drónokkal felszerelt katonák szét is választhatják azokat a feladatokhoz alkalmazkodva, a megoldás fő előnyének pedig azt nevezik, hogy összezavarhatja a légvédelmi rendszerek működését. Ahogy a Business Insidernek nyilatkozó szakértő magyarázza, az ilyen rendszerek a fenyegetéssel arányosan osztanak ki meghatározott mennyiségű erőforrást, és ha a fenyegetés hirtelen megsokszorozódik, az lehetőséget biztosít a túlterhelésre. Ezzel együtt nem gondolja, hogy ha holnap kitörne valamilyen konfliktus, akkor az új fejlesztés taktikai előnyt jelentene a kínai hadseregnek.

Bár a kínai technológiai fejlesztések sokszor tűnnek „fekete doboznak”, nem valószínű, hogy a felfedezések bejelentéséből azok gyors bevezetése is következne. A dolog jelentőségét pedig érdekes módon pont a hatalmas kínai kapacitások csökkentik: az országban több mint 2 ezer (!) vállalat fejleszt és gyárt drónokat, lényegében náluk irányítják a vonatkozó ellátási láncokat, ráadásul másokhoz képest olcsón tudják előállítani ezeket az eszközöket. Vagyis Kína az új technológia nélkül is képes annyi (például az orosz-ukrán konfliktusba látottaknál sokkal több) katonai alkalmazású drónt kibocsátani, hogy azzal a mennyiséggel túlterheljen bármilyen védelmet.

8.

https://ng.24.hu/termeszet/2024/03/27/egyre-korabban-erkezik-a-kiscicaszezon/

Egyre korábban kezdenek születni a kiscicák – a jelenség a globális felmelegedéssel is összefügghet

A jelenséget az állatmenhelyek és állatmentők tapasztalatai alapján írták le és nagy valószínűséggel arról van szó, hogy az időjárással is összefügg az, hogy a termékenységi időszak egyre hosszabb: korábban kezdődik és tovább tart.

Egyes szakemberek szerint ez a klímaváltozáshoz köthető átalakulás lehet, az enyhébb telek és a korábban kezdődő tavasz idézheti elő a macskák tüzelési időszakának előbbre tolódását. Egy észak-kaliforniai menhely ivartalanítási akciót tartott februárban, amikor szokatlan és ijesztő módon azt tapasztalták, hogy a nőstények fele már ekkor vemhes volt. A nőstény macskák tüzelése során hormonális és viselkedési változások zajlanak, erre az év során számtalan alkalommal sor kerül, és egy-egy ilyen ciklus akár 2 hétig tarthat. Azonban a kiscicák születésének gyakorisága április és október közti időszakban nő meg.

Az jó ideje biztos, hogy a tüzeléshez a nappalok hosszának növekedése vezet el, azonban azt még nem egészen értjük, hogy miféle kapcsolat van a hőmérséklet emelkedése és a kiscicaszezon között. Az egyik elképzelés szerint az enyhébb telek során kevesebb kihívás vár a cicákra, így jobb testi állapotban várhatják a tavaszt, ezzel pedig hamarabb felkészülhet a szervezetük a szaporodásra. Christopher Lepczyk, az Auburn Egyetem kutatója, aki a kijárós és kivadult macskák helyzetének elismert kutatója, elmondta: „Egy állat se fog szaporodni akkor, ha a túlélés is kérdéses.”

Mindegy azonban, hogy mi az oka a korábbi kiscicaszezonnak, az bizonyos, hogy a szabadon kószáló macskák nemcsak a menhelyek számára jelentenek súlyos kihívást. A macska csúcsragadozó, és igencsak károsítja az élővilágot, az életközösséget ott, ahol jár. A macskák ivartalanításával és a felelős állattartással e probléma igen jelentős részét kiküszöbölhetnénk.

9.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/03/22/a-jovo-kozlekedesi-lampai/

A járművek és a gyalogosok számára is pozitív hatású lehetne egy negyedik szín a közlekedési lámpán

Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói évek óta foglalkoznak a közlekedés javításán, ennek köszönhetően merült fel, hogy mi történne, ha egy negyedik színt is kapnának a közlekedési lámpák. A kutatók által fehér fázisnak hívott jel elsődlegesen az önvezető járművek lehetőségeit aknázná ki.

A fehér fázis lényege lenne, hogy a kereszteződést megközelítő önvezető autók mind egymással, mind a villanyrendőrt irányító számítógéppel kommunikálva optimalizálhatnák az átkelést. A három már jól ismert lámpaszín mellett ez azt jelentené az ember által vezetett járművek számára, hogy ilyenkor az előttük haladó járművet kell követniük. Gyakorlatilag a fehér fázisban az önvezető járművek fedélzeti számítógépei koordinálnák a forgalmat.

A korábbi kutatásokból az már kiderült, hogy minél több az önvezető jármű az úton, annál hatékonyabb a közlekedés. Ez azt jelenti, hogy rövidül az úton töltött idő, hatékonyabb az üzemanyag felhasználás, minden jármű számára, nemcsak az önvezetőknek”

Valamikor a jövőben szinte minden jármű önvezető lesz, így ez a modell azt jelzi, hogy ezzel a negyedével csökken majd a kereszteződéseknél töltött idő. De még ha realisztikusabb jövőt képzelünk is el, ahol a járművek kisebb része áll egymással vezeték nélküli kapcsolatban, akkor is jelentős a javulás.

Az természetesen világos a kutatók számára, hogy nem fogják bevezetni egyhamar ezeket az új módszereket, de arra mindenképp megfelelő, hogy egy-egy tesztprogramban biztonságos legyen a használatuk.

10.

https://bitport.hu/rontja-a-memoriat-es-hajlamossa-tesz-a-halogatasra-is-mi-az

Rontja a memóriát, és hajlamossá tesz a halogatásra is. Mi az?

Valószínűleg több ilyen dolog létezik, de egy friss kutatás szerint a ChatGPT és a generatív mesterséges intelligencia biztosan közéjük tartozik, ha rosszul alkalmazzák az oktatásban.

Az átlagembernek is fel kell ismernie a generatív MI túlhasználatának árnyoldalait. Bár ezek az eszközök kényelmesek, olyan negatív hatásaik is lehetnek, mint például a kóros halogatás, az emlékezetvesztés vagy a tanulmányi eredmények romlása – idézi a PsyPost cikke Muhammad Abbast, a pakisztáni FAST magán-kutatóegyetem professzorát, a februárban bemutatott kutatás egyik szerzőjét. A tanulmányban a generatív mesterséges intelligencia használatának okait és következményeit vizsgálták a felsőoktatásban tanulók körében, miután a tudósok azt találták, hogy már saját diákjaik közül is sokan fordulnak a chatGPT-hez.

Abbas szerint az elmúlt évben egyre többen, ráadásul egyre kritikátlanabb módon támaszkodtak az MI-alkalmazásokra az általa vezetett feladatok és projektek során. A több száz egyetemista és doktorandusz bevonásával végzett felmérés pedig igazolta azt a nem meglepő feltételezést, hogy „csökkennek a ChatGPT használatával túlzásba eső diákok kognitív erőfeszítései.” Utóbbiak elsősorban a nagy tanulmányi terheléssel és állandó időzavarral küzdő hallgatók köréből kerülnek ki, míg „a jutalmakra érzékenyebb” (vagyis jobb eredményekre törekvő) diákok között kevesebben hajlamosak a generatív MI használatára.

A PsyPost szerint lehetséges persze, hogy a ChatGPT gyakori alkalmazása és negatív hatásai között kétirányú kapcsolat áll fenn: könnyen elképzelhető, hogy valaki eleve azért veti be a chatbotokat, mert már rossz jegyei vannak. A kutatás során feldolgozott adatok egyébként önbevallásból származnak, de ez nem jelenti, hogy nincs szükség óvatosságra a ChatGPT kezelésével az oktatásban. Különösen, hogy a tanulmányban nem állapítanak meg érdemi összefüggést a tudományos munka minősége iránti elkötelezettség és a ChatGPT használata között, vagyis az ilyen aggályok nem feltétlenül befolyásolják a felhasználók döntését.

11.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/03/24/a-kisgyerekkori-emlekek-eltunnek/#google_vignette

Ennyi idős korunkban kapcsolja ki az agyunk a korai emlékeknek az elérhetőségét

Általánosságban elmondható, hogy az ember semmire se emlékszik a 3 éves kora előtti időkből, de a memóriánk csak 7 éves korunkra nyeri el későbbi teljes képességeit. Sokáig az volt a szakemberek véleménye, hogy a kisbabák agya nem elég érett ezen emlékek kialakításához. Különféle elméletek születtek arról, hogy élettani vagy pszichés oka lehet-e, vagy esetleg az, hogy az ember nem képes még szavakba önteni ekkor a gondolatait.

Egy új kutatás szerint valóban képesek vagyunk emlékeket eltárolni 3 éves kor előtt is, azonban később akaratlagosan már nem férünk hozzá ezekhez az emlékekhez. Az nem világos, mi az oka a csecsemőkori amnéziának, mivel úgy tűnik, számos emlősállat kicsinyei is átélik ezt. Az elképzelés teszteléséhez 1,5-2 éves kisbabákat vizsgáltak játékos memóriatesztekkel, laborkörülmények közt. 360 kisgyereket követnek így a kutatók, rendszeres vizsgálatokkal. A különféle berendezésű termekben játékokat rejtenek el dobozokban, és arra kíváncsiak a kutatók, hogy a kisgyerekek emlékeznek-e arra, hol volt a legutóbbi látogatásuk idején egy-egy játék. Az a kutatók célja, hogy kiderítsék: mikor is kapcsolja ki az agyunk ezeknek a korai emlékeknek az elérhetőségét. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, valamikor 20 hónapos kor körül. Az ennél fiatalabbak alig egy hónapon át tudták felidézni az egyes játékok helyét, míg az idősebbek még 6 hónap elteltével is emlékeztek rá.

12.

https://sg.hu/cikkek/tudomany/156904/egy-ceg-megprobal-heliumot-banyaszni-a-holdon

Egy cég megpróbál héliumot bányászni a Holdon

A hélium-3 bányászatáról a Holdon már régóta beszélnek, de most egy cég meg is próbálkozik vele.

Az utóbbi időben sok szó esett a „holdgazdaságról”, de nagyon kevéssé tisztázódott, hogy ez mit is jelent. A legtöbb cég, amely bejelentette, hogy rakétákat indít a Holdra, leszáll a Holdra, vagy más tevékenységet végez a Holdon, ezt azzal a szándékkal tette, hogy szolgáltatásokat vagy holdi vizet adjon el a NASA-nak vagy más, kormányzati szerződéseket teljesítő feleknek. Másképpen fogalmazva, nem történt vagyonteremtés, és végső soron a NASA a vevő.

Ennél a projektnél viszont a Földön ritka és korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló hélium-3 kitermeléséről van szó, amit természetesen lehoznának a Holdról a Földre.

A  hélium-3 a hélium stabil izotópja, amely két protonból és egy neutronból áll. A Napban fúzióval keletkezik, és a napszél szállítja. A Föld magnetoszférája azonban eltéríti ezt a részecskeáramot a bolygótól. Az anyag a természetben nem fordul elő a Földön, és csak nagyon korlátozott mennyiségben létezik nukleáris fegyverkísérletekből, atomreaktorokból és radioaktív bomlásból. Egyetlen liter néhány ezer dollárba kerül, és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma az újrahasznosítására törekszik. Mivel a Hold körül nincs magnetoszféra, úgy gondolják, hogy a holdi regolitban nagy mennyiségű hélium-3 gáz rekedt.

A megközelítéssel kapcsolatban azonban még sok kérdés merül fel. Először is, a vállalatnak ki kell találnia egy módszert a gáz kinyerésére a holdi regolitból, a Hold felszínén található sziklás, piszkos anyagból. Ezután a hélium-3-at vissza kell juttatnia a Földre. Ráadásul a Holdon való kitermelés sem egyszerű: számítások szerint – bár az anyagból rengeteg van a Holdon, talán 1 millió tonna – a hélium-3 eloszlik a Hold felszínén. A vállalatnak valószínűleg több száz tonna holdi regolitot kell feldolgoznia ahhoz, hogy egyetlen gramm hélium-3-at előállítson.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .