A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A 30-adikai műsor tartalmából…

 

20260126_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260121_szivizom-helyreallas-regeneralodas-szivroham-utan-kutatas-felfedezes

Megcáfoltak egy régi elméletet, mégis helyreállhat a szívizom infarktus után

Mégis lehet remény a szívinfarktuson átesettek számára. Egy új vizsgálat szerint képes lehetnek regenerálódni a szív szövetei, noha hosszú út vezethet még egy tényleges terápiáig.

Sok más szövettel ellentétben a szív nem képes teljes mértékben helyreállítani a károsodásokat – legalábbis eddig ez volt a tudományos konszenzus. Majd jöttek az ausztrál tudósok, és megfigyelték, hogy a szívizomsejtek igenis képesek a regenerálódásra egy szívrohamot követően.

Mint a Science Alert kifejti, ha valami eltorlaszolja a véráramot, az oxigénhiány elpusztítja a szívsejteket. A szerv – hegszövetekkel – képes helyreállítani magát, de ez a rugalmatlan, rostos szövet nem ver, ami a szívet kevésbé hatékonnyá teszi. Az ebből következő rendellenességek további rohamokhoz, és végső soron akár szívmegálláshoz is vezethetnek a későbbiekben.

„A kutatásunk azt mutatja, hogy bár a szívben egy rohamot követően hegek maradnak, új izomsejtek keletkeznek, mely új lehetőségeket nyit meg” – mondja Robert Hume, a Sydney-i Egyetem kardiológusa, a Circulation Research című tudományos folyóiratban megjelent publikáció első szerzője.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hiába izgalmas ez a felfedezés, önmagában még nem elegendő a szívroham pusztító hatásainak megelőzéséhez. Így idővel olyan terápiákat szeretnének kifejleszteni, amelyek fokozzák a szív természetes képességét az új sejtek előállítására, és a szív regenerálására egy szívroham után.

Korábbi, a szívműtéten átesett emberek megfigyelésén alapuló kutatások már rávilágítottak arra, hogy a szívizomsejtek képesek lehetnek a sérülés utáni regenerálódásra. A mostani tanulmány újszerűségét az adja, hogy Robert Hume és kollégái élő emberi szövetet vizsgáltak.

Utóbbit egy olyan embertől nyerték, akinél már beállt az agyhalál, de bypass-műtéten átesett emberek mintáit is felhasználták a vizsgálataikhoz. A kutatók szekvenálták a DNS-t, és közelről is szemügyre vették a szövet fehérjéit, valamint anyagcseréjét. Megállapításaik új regeneratív terápiákat eredményezhetnek, amelyekkel egy napon majd leküzdhető lehet majd az egyik vezető halálok.

20260126_tma_2_resz

https://www.hwsw.hu/daralo/70088/netflix-mesterseges-intelligencia-ai-felirat-szinkron-lokalizacio.html

Egyre több AI által gyártott felirat és szinkron lesz a Netflixen, és ez elég komoly para

Mesterséges intelligencia segítségével javítja fel a különböző tartalmak feliratozását a Netflix, és bár erről nem szólt a cég tegnapi közleménye, de az AI már a szinkronoknál is kezd teret nyerni.

A Netflix számára a terjeszkedés kulcsa anno éppen az volt, hogy a cég elkezdett a tartalmak lokalizációjára pénzt áldozni, így míg a kezdeti időkben a filmjeinek feliratai is többnyire csak a nagy világnyelveken voltak elérhetők a platformon, ma már akár dialektus szinten képes differenciálni a rendszer a nézőket egy-egy feliratozás során.

Mindehhez persze a mesterséges intelligenciát hívja segítségül a világ legismertebb SVOD-szolgáltatója, mely tegnapi részvényesi közgyűlésén közölte, hogy számos területen használ AI-t, a hirdetőktől a kreatív csapatokon és az értékesítésen keresztül akár a lokalizáció, azaz praktikusan a feliratok – de akár a szinkron – feljavításáig.

Utóbbinak egyelőre jórészt a dokuműfajban lehet helye, ahol nem kell bajlódni külön szinkronkarakterekkel és a beszéd tényleges szinkronizálásával, hanem az eredeti szöveg alá elég aláküldeni kvázi egy tolmácsszöveget és kész

Ha hiszed, ha nem, ilyenre már a magyarra lokalizált tartalmaknál is van példa a Netflixen, ami egyelőre inkább felfogható elrettentő példának, mintsem innovációnak.

Ez a tengerentúlon elég ismert youtuber, Mark Robert CrunchLabs nevű show-ja, mely eleve kissé tájidegen az SVOD-szolgáltató kínálatában, legalábbis abból a szempontból, hogy a koncepció kimerül abban, hogy komplett YouTube-epizódok vannak átcsatornázva a Netflixre.

Na ez kapott tavaly novemberben egy AI-szinkront (via Sorozatjunkie via GS.hu), ami minden tekintetben meglehetősen fájdalmasra sikeredett, bár nekem például kicsit a gyerekkoromat hozta vissza, amikor a kalóz VHS-eken monoton hangalámondással voltak elérhetők az akkortájt menő hollywoodi alkotások.

A nosztalgiafaktort kicsit félretéve ahogy a GS erre felhívja a figyelmet, különösen aggasztó, hogy ezt pont egy alapvetően gyerekeknek szánt műsorban sikerült elkövetnie a Netflixnek, ami a minőség mellett a transzparenciával és a kulturális felelősséggel kapcsolatban egyaránt felvet kérdéseke

20260126_tma_3_resz

https://raketa.hu/uj-korszak-kuszoben-allunk-napok-kerdese-es-emberek-indulhatnak-a-hold-fele

Új korszak küszöbén állunk: napok kérdése és emberek indulhatnak a Hold felé

A küldetés négy főből álló legénysége – Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch a NASA-tól, valamint Jeremy Hansen a Kanadai Űrügynökségtől (CSA) – a hatalmas SLS rakéta Block 1-es konfigurációjával indul útnak, amelyről az Orion űrhajó csak azután válik le teljesen, miután kétszer megkerülték a Földet. Az első kör 90 percbe telik majd, a második már jóval távolabb vezet a Földtől és 23,5 órán át tart.

Az Orion ezután átvált kézi vezérlésre, amíg elvégeznek bizonyos manővereket, majd miután a földi irányítóközpont visszakapja a kontrollt az űrhajó felett, a legénység ellenőrzi a rendszer működőképességét a kapszulán belül. Az út legizgalmasabb része természetesen a Hold körüli szakasz lesz – ennek során az űrhajó körülbelül 7500 kilométerre távolodik el a Holdtól, vagyis a Földtől közel 400 ezer kilométerre jut el az út egy pontján.

A visszafelé tartó szakasz négy napot vesz igénybe az üzemanyaggal való takarékoskodás miatt – a NASA leírása szerint az Oriont a Föld gravitációs ereje húzza majd természetes módon a bolygó felé, ahelyett hogy az űrhajó hajtóműveire támaszkodnának a hazatéréshez. Ha minden a tervek szerint alakul, az Artemis-2 után már az a misszió következik (Artemis-3), aminek során a legénység landol is a Holdon, és újra emberek lépnek az égitest felszínére.

Az Artemis-2 misszió előkészítése jelenleg a végső fázisban tart, és a küldetés kezdete a küszöbön áll: az SLS rakétát és a hozzá csatlakoztatott Oriont január 17-én vontatták ki az indítóállásra, ahol február 2-án elvégzik az üzemanyagtesztet és a többi szükséges ellenőrzést. Az indítási ablak február 6-án nyílik meg, így akár már kicsit több mint két hét múlva emberek indulhatnak a Hold felé vezető útra – persze az ellenőrzések, illetve az esetleges javítások miatt hónapokat is csúszhat a rakéta indítása

20260126_tma_4_resz

https://telex.hu/eszkombajn/2022/12/21/miert-nem-jart-ember-a-holdon-50-eve

Miért nem járt ember a Holdon 50 éve?

1972. december 14-én az Apollo–17 küldetés holdkompja, három asztronautával a fedélzetén, elhagyta a Hold felszínét, a legénység néhány nappal később szerencsésen landolt idelenn a Földön. Ez volt három és fél éven belül a NASA hatodik holdra szállása, és egyben máig az utolsó. Ha belegondolunk, hogy azóta mekkorát fejlődött a technológia (népszerű példa, hogy egy mai olcsó okostelefonnak nagyobb a számítási kapacitása, mint anno a NASA teljes irányítóközpontjának volt), logikusnak tűnik, hogy ma már úgy kellene visszajárnunk a Holdra, ahogy a turisták teszik a Mount Everestre. A valóságban viszont azóta sem járt ember a Holdon.

Amikor Kennedy elnök 1962-es híres beszédében megígérte Amerikának, hogy még abban az évtizedben ember lép a Holdra, az nem egyszerűen egy tudományos és mérnöki kihívás kitűzéséről és teljesítéséről szólt. Javában dúlt a hidegháború és azzal párhuzamosan az űrverseny, amiben egy sor megalázó vereséget szenvedtek az amerikaiak: az első műhold, az első holdszonda, az első állat, majd az első ember az űrben mind szovjet volt. A holdra szállás maradt az utolsó olyan kunszt, amivel az Egyesült Államok meg tudta mutatni, hogy fejlettebb a kommunistáknál. Kennedy ígéretével mindent egy lapra tettek fel, a holdmisszió szimbolikus jelentősége messze túlszárnyalta a tudományosat. Ennek megfelelően nem is sajnálták rá a pénzt.

Az Apollo-program az inflációt is figyelembe véve nagyjából 140 milliárd mai dollárba került, a NASA finanszírozása ekkoriban az amerikai költségvetés 4,4 százalékát vitte el (ma ez az arány tizedszázalékokban mérhető csak), akkoriban több mint 400 ezren dolgoztak az űrhivatalnál (jelenleg 18 ezren). Bár utólag már mindenki csak a dicsőségre és a „kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek” örökzöldre emlékszik, a korabeli közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége felesleges pazarlásnak tartotta az egészet, és egyetlen alkalommal ment csak átmenetileg 50 százalék fölé a program támogatottsága.

Mivel iszonyú pénzbe került, és a funkcióját már betöltötte, azaz megmutatta a világnak, hogy az amerikaiak mennyivel a szovjetek előtt járnak, a politika hamar véget vetett az Apollo-programnak, amikor egy-egy új holdra szállás már nem volt akkora világszenzáció. A NASA költségvetését megvágták, az űrkutatás új irányokat vett: az állandó űrállomások, az űrsiklóflotta vagy a Hubble-höz hasonló űrtávcsövek is fontos tudományos lépések voltak, de közel sem olyan drágák, mint a holdra szállás. Évtizedeken keresztül nem is igazán gondolt senki a visszatérésre: egyszerűen nem volt épeszű indok, a hidegháborús helyzethez hasonló környezet ahhoz, hogy a hatalmas befektetés megérje.

A kétezres évek elején aztán elkezdett újra felmerülni, hogy a technológia fejlődésével már olcsóbban megúszható lenne a holdra szállás, a PR-értéke viszont továbbra is hatalmas lenne a Szovjetunió összeomlásával egypólusúvá váló, aztán Kína felemelkedésével lassan megváltozó világrendben.

20260126_tma_5_resz

https://www.origo.hu/tudomany/2026/01/zsirmaj-megelozese-termeszetes-vegyulet-indol-kutatas

Döbbenetes felfedezés: a tudósok megtalálták a zsírmáj ellenszerét

Amerikai tudósok áttörést értek el a gyermekkori májbetegségek kutatásában: egy különleges, a bélrendszerben termelődő anyag képes lehet megvédeni a kicsiket a súlyos kórkép kialakulásától még akkor is, ha nem táplálkoznak tökéletesen. A zsírmáj megelőzése a kutatók szerint már az anyaméhben elkezdődhet, és egy egyszerű étrendi összetevőn múlhat.

A szakértők régóta figyelmeztetnek, hogy a zsírmáj megelőzése az egyik legsürgetőbb egészségügyi kihívás napjainkban, különösen a fiatalok körében. Az Oklahomai Egyetem legfrissebb kutatása rámutatott: azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja a terhesség alatt sok zsírt és cukrot fogyaszt, drasztikusan megnő a májbetegség kockázata.

A tudósok azonban most felfedeztek egy „pajzsot”, amely kivédheti ezt a veszélyt. A kutatók szerint a megoldás kulcsa az indol nevű vegyület, amely természetes májvédő funkciót tölthet be. De mi is ez az anyag? Az indol akkor jön létre a szervezetünkben, amikor az egészséges bélflóra baktériumai lebontják a triptofán nevű aminosavat – ez az anyag bőségesen megtalálható például a pulykahúsban vagy a különféle diófélékben.

A májbetegség tünetei alattomosak:

A betegség gyermekkorban csendes lefolyású, és jellemzően csak akkor derül ki, amikor a szülő májjal kapcsolatos tünetek miatt kér segítséget.

A statisztikák riasztóak: az elhízott gyermekek közel 30 százalékát érinti a gyermekkori zsírmáj, de a vékonyabb testalkatú gyerekek 10 százaléka sincs biztonságban. Éppen ezért a zsírmáj megelőzése a cukorbetegség és más anyagcsere-problémák elkerülésének záloga.

A kísérletek során a kutatók vemhes egereket etettek nyugati típusú, azaz magas zsír- és cukortartalmú ételekkel. Az állatok egy csoportja azonban indolt is kapott. Az eredmények magukért beszéltek: az indollal kezelt anyák utódai sokkal egészségesebbek maradtak.

• Egészségesebb maradt a májuk.
• Kisebb mértékű volt a súlygyarapodásuk.
• Alacsonyabb volt a vércukorszintjük.
• Jóval kisebb zsírsejtek alakultak ki náluk.

Ez a védelem még akkor is fennmaradt, amikor később a kisegerek is egészségtelenül kezdtek táplálkozni. Ez azt bizonyítja, hogy a helyes táplálkozás terhesség alatt – kiegészítve a megfelelő bélbaktériumok támogatásával – hosszú távú védelmet nyújthat a gyermeknek.

A kutatás egyik legizgalmasabb része az volt, amikor a tudósok bebizonyították, hogy a védelem átadható. Amikor az egészséges utódok bélbaktériumait átültették más egerekbe, azoknál is csökkent a májkárosodás mértéke. Ez megerősíti, hogy az egészséges bélflóra önmagában is képes felvenni a harcot a betegséggel.

A zsírmáj megelőzése azért is kritikus, mert jelenleg – a fogyáson kívül – nincs jóváhagyott gyógyszer a gyermekek kezelésére.

20260126_tma_6_resz

https://ng.24.hu/termeszet/2026/01/21/allatok-labnyoma-hoban-felismeres/

Így ismerhetjük fel, milyen állat hagyta a nyomát a hóban

Útmutatót tett közzé a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, amely segítségével bárki könnyedén felismerheti, milyen állat hagyta a hóban talált nyomokat.  A leírás szerint a lábnyomok szemrevételezésénél egyebek mellett a méretre, a formára és az ujjak számára is érdemes figyelni, hogy helyesen határozhassuk meg gazdáikat.

A nagy, széles paták például jellemzően gímszarvasra, a kisebbek őzre utalnak, a vaddisznók nyomai ezzel szemben szétterpesztettek, és gyakran oldalsó „segédujjak” is látszanak rajta. A róka és a kutya az avatatlan szem számára könnyen összetéveszthető lehet, hiszen mindkét állat négyujjú. Ám a róka mégis megkülönböztethető házi kedvenceinktől, hiszen nyoma keskenyebb, rendezettebb.

A nyúl és a mókus ugrálva mozognak, ezért páros, „előre-hátra” mintát hagynak maguk után. Az olyan kisebb testű ragadozókról, mint a borz és a macska, apróbb tappancsok árulkodnak, ezek formájuk és elrendezésük alapján is elkülöníthetők.

A hóban hagyott lábnyomok megfigyelése izgalmas, érdekes élmény, ám a nemzeti park igazgatóságai arra kérnek mindenkit, ne kövessék ezeket a lenyomatokat. Csábító lehet ugyan az elképzelés, hogy közelről láthatunk egy ritkán szem elé kerülő vadat, ám az állatok számára ez a találkozás már nem lenne ennyire élvezetes. Télen az állatok energiát spórolnak, hogy átvészelhessék a hideg időszakot, így ha feltűnésünk miatt menekülniük kell, azzal felesleges megterhelésnek tesszük ki őket. A legnagyobb segítség számukra, ha tisztes távolságból figyelünk.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.