A február 6-odikai műsor tartalmából…

 

20260202_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260130_fold-meretu-exobolygo-hd-137010-b

Föld méretű bolygót találhattak a Naprendszer szomszédságában

A Naprendszeren kívüli bolygók felkutatása rendkívül nehéz feladat. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, egy olyan csillagot kell találni, amely körül jó eséllyel lehetnek planéták, vagyis bolygók, majd ezeket folyamatosan figyelni kell, hogy változik-e a fényük. Ha igen, és ez többször, periodikusan megismétlődik, akkor minden bizonnyal egy bolygó okozhatja a csillag fényének változását, ami alapján kezdődhet a vizsgálat, hogy mégis milyen összetételű égitestről lehet szó.

Mivel földi értelemben óriási távolságra vannak az ilyen bolygók, így minél nagyobb, annál könnyebb megtalálni. Ennek eredményeként leginkább a Jupiterhez hasonló gázióriásokat fedeztek fel eddig a kutatók, a Földhöz hasonló méretű bolygók megtalálása azonban az átlagosnál is sokkal több munkát kíván.

Egy ilyen munka gyümölcse érhetett be nemrég. A NASA tudósai a HD 137010 kódjelű csillag körül keringő bolygóra bukkantak, amelyre a HD 137010 b kódjellel hivatkoznak. Fontos megjegyezni, hogy egyelőre nincs véglegesen kimondva, hogy exobolygóról van szó, ám ha az, az igen komoly felfedezés lenne. Márcsak azért is, mert a Földtől mintegy 149 fényévre található.

A bolygónkkal több hasonlósága is van: majdnem kör alakú pályán kering a csillaga körül, a sugara nagyjából akkora, mint a planétánké, az égitest pedig legkevesebb 300 földi nap alatt kerüli meg a HD 137010-et – vagy legfeljebb 555 nap alatt.

„Ez az első bolygójelölt, amelynek sugara majdnem akkora, mint a Föld sugara, és a bolygónkéhoz hasonló pályatulajdonságokkal rendelkezik. Ráadásul egy olyan Nap-szerű csillag mellett halad el, amely elég fényes ahhoz, hogy utólagos megfigyeléseket lehessen végezni” – írják a kutatók a The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban megjelent publikációban.

A jövőben a kutatók tovább vizsgálnák az égitestet, a megfigyelésbe pedig a NASA mellett az Európai Űrügynökség exobolygókat kereső műholdja is bekapcsolódik majd.

20260202_tma_2_resz

https://www.hwsw.hu/hirek/70122/tel-hideg-mobilhalozat-allomas-bazisallomas-enerigaellatas-aramellatas.html

Meg se kottyant a nagy hideg a mobilhálózatoknak

Az elmúlt időszakot jellemző szokatlan hideg a mobilhálózatok üzemeltetőit is kihívások elé állíthatják, de a tél ezzel együtt sem a legkritikusabb időszak az iparág számára.

Bár a hétvégén ismét fagypont környékére esik a nappali hőmérséklet, a középtávú előrejelzések szerint nem várható olyan nagy hideg, mint ami január közepét jellemezte. Egy ilyen helyzetben az olyan alapinfrastruktúrák is kiemelt figyelmet kapnak, mint a távközlési hálózatok, illetve azokon belül a mobilhálózatok, a mai rendszerek azonban már annyira szélsőséges hőmérsékleti körülmények közepette képesek működni, hogy komoly fennakadást pusztán az alacsony külső hőmérséklet ritkán okoz.

Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra-cége, a mintegy 4060 bázisállomással rendelkező CETIN Hungary közleménye szerint ilyenkor a cégek általában plusz erőforrásokkal, illetve gyorsan bevethető generátorokkal készülnek egy-egy esetleges üzemzavarra, a januári nagy hideg azonban nem okozott komolyabb problémát az infrastruktúrákban.

A szélsőséges időjárási helyzetekben ma már jellemzően az áramellátási láncban fordulhatnak elő hibák, ezekből azonban az ügyfelek a szünetmentes megoldásoknak köszönhetően semmit nem érzékelnek – ha pedig egy áramhálózati hiba tartósabbnak bizonyul, akkor az állomás hálózatban betöltött szerepétől függően üzembe állnak a dízelgenerátorok, melyek az üzemanyagellátástól függően folyamatos üzemet biztosítanak.

Az erős fagyban a mikrohullámú berendezések részben vagy teljesen eljegesedhetnek, ami lecsökkentheti kapacitásukat, vagy szélsőséges esetben akár az adott bázisállomás teljes leállása is bekövetkezhet. Előfordulhat az is, hogy a karbantartók nem tudnak felmenni az eljegesedett toronyra, és emiatt átmenetileg nem javítható ki egy bármilyen egyéb okból meghibásodott berendezés, néha pedig a jég fagy rá a bázisállomás áramellátását biztosító vezetékre, amelynek ettől annyira megnő a súlya, hogy leszakad.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/163852/az-mi-ugynokok-radikalisan-megvaltoztatjak-a-programozast

Az MI-ügynökök radikálisan megváltoztatják a programozást

A MI-ügynökök radikálisan átalakítják azok munkáját, akik megtervezik, megalkotják és létrehozzák a kódokat. A fejlesztőknek a kreativitásra, emberi kommunikációra és együttműködésre kell fókuszálniuk, miközben az MI átveszi a rutinfeladatokat.

A Massachusettsi Műszaki Intézet és az Oak Ridge-i Iceberg Index szimulátora szerint a mesterséges intelligencia már képes lehet a munkaerőpiac 11,7 százalékát kiváltani. A Gartner technológiai tanácsadó cég jelentése szerint az MI-ügynökök a következő három évben legalább a munkahelyi döntések 15 százalékát fogják meghozni. A fejlesztők, akik szoftvereket terveznek, programoznak és készítenek, szempontjából ez radikális változást jelent. Eddig a technológiai foglalkoztatás egyik speciális területét képviselték, de az ágazat közeledik egy forradalomhoz. „Úgy tűnik, ez egy korszak vége” – ismeri el Jeff Barr, az Amazon Web Services (AWS) alelnöke, aki korábban a Microsoftnál dolgozott.

„Ma a Google új kódjának több mint egynegyedét MI generálja. Ezután mérnökök ellenőrzik és hagyják jóvá. Ez segíti őket abban, hogy többet érjenek el és gyorsabban haladjanak” – nyilatkozta a vállalat vezérigazgatója, Sundar Pichai a múlt évi eredménybeszámoló konferenciáján. Barr, aki fél évszázados tapasztalattal rendelkezik a technológiai szektorban és tanácsadója a hatalmas fejlesztői közösségnek (világszerte több mint 47 millió, Spanyolországban közel félmillió fejlesztő a SlashData szerint), hozzáteszi: „Nemcsak a programozás változik, hanem a fejlesztők szerepe és készségeinek összessége is.”

20260202_tma_3_resz

https://raketa.hu/miert-betegszunk-meg-gyakrabban-telen

Miért betegszünk meg gyakrabban télen, ha a hideg önmagában nem okoz betegséget?

Gyerekkorunktól azt halljuk, hogy megfázunk a hidegben, a tudomány azonban mást mond erről az ösztönösnek tűnő összefüggésről.

A téli betegséghullám mögött nem egyetlen ok, hanem több, egymást erősítő hatás áll. Kezdjük azzal, hogy a megfázást és az influenzát nem a hideg levegő, hanem vírusok okozzák, amelyek cseppfertőzéssel és érintkezéssel terjednek. Mégis világszerte megfigyelhető, hogy a légúti fertőzések száma a hidegebb hónapokban ugrik meg. Ennek oka részben az, hogy a hideg, száraz levegőben a vírusok – köztük az influenza- és koronavírusok – tovább maradnak életképesek.

A száraz levegőben a kilélegzett apró légúti cseppek gyorsan elpárolognak, kisebb részecskékké válnak, és hosszabb ideig lebegnek a levegőben. Ez növeli annak esélyét, hogy mások belélegezzék őket, így a fertőzés könnyebben terjed. Emellett a hideg levegő lehűti az orr és a légutak belsejét, amely csökkenti a nyálkahártya véráramlását így rontva a helyi immunvédekezést.

Télen ráadásul többet tartózkodunk zárt terekben, gyakran zsúfoltan és rosszul szellőző helyiségekben, ami ideális környezet a vírusok számára. A kevesebb napfény miatt csökken a D-vitamin-termelés is, amely fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében. A fűtés kiszárítja a levegőt és a nyálkahártyát, így a kórokozókat normál esetben csapdába ejtő nyákréteg kevésbé hatékony. Tehát mindez együtt azt jelenti, hogy a hideg nem betegít meg közvetlenül, hanem felerősíti a fertőzések terjedésének és a megbetegedésnek a kockázatát.

https://raketa.hu/langolva-landolt-a-nasa-gepe-aminek-tortenete-a-vietnami-haboruig-nyulik-vissza-video

Lángolva landolt a NASA gépe, aminek története a vietnámi háborúig nyúlik vissza – videó

A NASA jelenleg kutató-repülőgépnek használja azt a három megmaradt példányát a WB-57-es gépeknek, amelyeket annak idején, a második világháború során kezdtek fejleszteni és Martin B-57 Canberra néven bombázó, illetve felderítő-repülőgépként álltak szolgálatba. A B-57 Canberráknak több típusa is létezett, a W előjelű gépek nevében a W a weathert (időjárás angolul) jelenti, mivel légköri megfigyelésekre használták őket: a NASA leírása szerint főként az atomrobbantások nyomát kutatták a légkör felsőbb rétegeiben a 60-as években.

A Canberrákat azután vonták ki a forgalomból, hogy 1974-ben véget ért az 58th WRS (Weather Reconnaissance Squadron) felderítőprogramja – ekkor a 926-os számú gép a NASA-hoz került, majd beszereztek még két WB-57F-et az elkövetkező években. A legutóbbi (NASA 927 nevű) gépet 2013-ban állította szolgálatba az űrügynökség 41 év pihenő után, a repülőgépeket pedig jelenleg kutatási célokra alkalmazzák.

Az egyik WB-57-es január 27-én látványos földet éréssel hívta fel magára a figyelmet, mikor egy misszió után hason csúszva landolt a houstoni Ellington Repülőtér kifutóján. Az eseményről készült felvételek tanúsága alapján a gép tüzet is fogott szánkázás közben, de a legénységnek nem esett baja a NASA bejelentése szerint. Az esetről csak annyit árultak el, hogy valamilyen mechanikai probléma miatt nem engedtek ki a kerekek a landolás során. A jelenleg használatban lévő három WB-57-es közül egyébként csak ez az egy gép teljesített feladatot mostanában, a másik két járművet ellenőrzések miatt éppen kivonták a forgalomból rövid időre.

20260202_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260127_ukrajna-francia-eos-technologie-rodeur-330-dronok-vasarlasa

Új csúcstechnológiás drónt gyártottak

A francia védelmi cég, az EOS Technologie leszállította az első, Rodeur 330 típusú drónt Ukrajnának, új elemmel bővítve Kijev nagytávolságú csapásmérő és felderítő képességeit – írja az AFP nyomán az Interesting Engineering.

Csúcstechnológiás francia drónokat vett Ukrajna, akár 500 kilométerre is elmennek

Akár öt órán át is képes a célpont felett keringeni az a Rodeur 330 típusú drón, melyből Ukrajna is vásárolt. Ezalatt felderítést végezhet, vagy akár támadhat is a szerkezet. emberi irányítás nélkül. A szerkezeten egy páncéltörő robbanófej is helyet kapott.A Rodeur 330 GPS nélkül is képes navigálni, mivel egy optikai rendszert használ. Ez lehetővé teszi számára, hogy olyan terepen is működjön, ahol a műholdas jelek zavarva vannak.

További érdekesség, hogy egy ejtőernyős rendszerrel is felszerelték a drónt, mely lehetővé teszi a biztonságos visszatérést a gyakorlatok során, vagy akkor, ha egy támadást megszakítanak.

A drónok rajban is tudnak repülni, egyszerre akár 30 is bevethető belőlük.

https://telex.hu/techtud/2026/01/25/egyesult-allamok-new-york-startup-benzin-levego

Levegőből csinál benzint egy új gép, de minek?

Egy új gép, az Aircela benzint csinál a levegőből – írja a Jalopnik. Ez elsőre teljes sci-fi-nek tűnhet, pedig a gyártó New York-i startup három jól bejáratott folyamatot ötvözött a nagyjából hűtőszekrény méretű gépében.

Az Aircela első lépésként szén-dioxidot és vizet von ki a levegőből, és az utóbbit elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontja. Az oxigént visszaengedi a környezetbe, a hidrogént és a szén-dioxidot pedig összekeveri, metanolt gyártva. Ez az anyag már önmagában sem haszontalan, de a legtöbb autó nem menne el vele, ezért utolsó lépésként benzinné alakítják, amit egy olyan csövön lehet lecsapolni, amivel a benzinkutakon találkozhatunk.

Ez elméletben tök jól hangzik, benzin a semmiből. Nem? Hát, sajnos nem, ugyanis egyelőre még nem tudunk valamit csinálni a semmiből. Egyrészt szükség van egy Aircelára, aminek még nem tudni a pontos árát, de az Autopian szerint 15-20 ezer dollár között lesz, azaz 4,8-6,4 millió forint körül. Emellett kell valami, amivel a gép megy, ami nem más, mint áram.

Jelenleg azon dolgoznak, hogy nagyjából 50 százalékos hatékonysággal működjön a folyamat. Mivel a gép naponta nagyjából 1 gallon, azaz 3,8 liter benzint tud gyártani, ami 37 kilowattóra energiát jelent, ez az 50 százalék azt jelent, hogy 75 kilowattóra áramra van szükség a termeléséhez. A gyártó szerint a gép így önállóan nagyjából 126 forint/liter áron állítana elő benzint.

20260202_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260128_50-60-eves-kor-pszichologiai-jellemzok

Az 50 és 60 évesek sok mindenben éppen a csúcson vannak

A hatvanéves kor sokak szemében egyenlő az öregséggel, ezért sokan félve tapossák már az ötvenes éveiket is. Ausztrál kutatók szerint azonban nincs ok az aggodalomra, ugyanis nem kevesen vannak, akiknél a hatvanhoz közeli évek jelentik az általános pszichológiai működés csúcsát.

Vitathatatlan, hogy hatvanéves kor körül már nem megy minden olyan simán, mint fiatalon, az idő múlása mindenkin nyomot hagy. Kutatások szerint az ember a húszas évei közepétől a harmincas évek elejéig éri el a fizikai csúcsot, és a nyers intellektuális képességek, azaz az érvelés, az emlékezés és az információk gyors feldolgozásának képessége már előbb, a húszas évek közepétől hanyatlani kezd.

Ezek a tények érthetően lehangolhatják az idősebbeket, azonban ausztrál kutatók eredményei számukra is tartogathatnak pozitívumokat. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem szakemberei olyan, az érvelési képességen túlmutató, jól ismert pszichológiai tulajdonságokra összpontosítottak, amelyek pontosan mérhetők, tartós jellemzőket, nem pedig átmeneti állapotokat képviselnek, jól dokumentált az életkori pályájuk, és előre jelzik a valós teljesítményt. 16 olyan pszichológiai jellemzőt különítettek el, amelyek megfeleltek e kritériumoknak. Ilyenek például az olyan alapvető kognitív képességek, mint az érvelés, a memória, a feldolgozási sebesség, a tudás és az érzelmi intelligencia, de ide tartozik az úgynevezett „öt nagy” személyiségjegy, az extraverzió, az érzelmi stabilitás, a lelkiismeretesség, a nyitottság a tapasztalatokra és a barátságosság.

Ezután összegyűjtöttek egy sor tanulmányt, amelyek a 16 általuk azonosított jellemzőt vizsgálták. Azzal, hogy ezeket egy közös skálára szabványosították, közvetlen összehasonlításokat tudtak végezni, és feltérképezhették, hogyan fejlődnek/változnak az egyes tulajdonságok az élettartam során – számolt be munkájukról a The Conversation hasábjain Gilles E. Gignac pszichológia docens.

Kiderült, hogy a vizsgált tulajdonságok közül több is csak később éri el a csúcspontját az életben. Például a lelkiismeretesség 65 éves kor körül tetőzik, az érzelmi stabilitás pedig tíz évvel később. De az olyan kevésbé gyakran tárgyalt tulajdonságok is, mint az erkölcsi érvelés, ugyancsak idősebb felnőttkorban érik el a csúcspontjukat. A kognitív torzításoknak való ellenállás képessége pedig a 70-es, sőt a 80-as években is javulhat. Az általános mentális funkciók 55 és 60 éves kor között tetőznek, majd 65 éves kor körül hanyatlásnak indulnak. Ez a hanyatlás 75 éves kor után válik hangsúlyosabbá, ami arra utal, hogy a funkciók későbbi életszakaszban történő romlása felgyorsulhat.

Összességében tehát elmondható, hogy míg számos képesség hanyatlik az életkorral, ezeket más fontos tulajdonságok fejlődése ellensúlyozza. Ezek az erősségek együttesen jobb ítélőképességet és megfontoltabb döntéshozatalt tesznek lehetővé – ezek olyan tulajdonságokat, amelyek kulcsfontosságúak a vezetőknél. Mindez azt is megmagyarázza, hogy miért lehetnek az ebbe a korosztályba tartozó emberek a legalkalmasabbak az összetett problémamegoldásra és a munkaerőpiacon betöltött vezetői szerepekre. Azt viszont a kutatók is elismerik, hogy a fentiek ellenére az idősebb munkavállalók nagyobb kihívásokkal néznek szembe, ha egy munkahely elveszítése után vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.

Mindenesetre a történelem tele van olyan személyekkel, akik a legnagyobb áttöréseiket jóval a társadalom által gyakran „csúcskornak” nevezett éveik után érték el. Charles Darwin 50 évesen jelentette meg A fajok eredete című művét, Ludwig van Beethoven pedig 53 évesen, súlyosan siketként mutatta be a Kilencedik szimfóniát. Talán itt az ideje – jegyzi meg Gignac –, hogy ne úgy tekintsünk az ötvenes évekre, mint egy visszaszámlálás kezdetére, hanem inkább csúcspontként ismerjük el.

20260202_tma_6_resz

https://raketa.hu/az-emberiseg-soha-nem-allt-ennyire-kozel-a-pusztulashoz

A Végítélet órája szerint az emberiség soha nem állt ennyire közel a pusztuláshoz

Az emberiség pusztulását jelképező Végítélet óráját (Doomsday Clock) idén minden eddiginél közelebb állították az éjfélhez, ami a szakértők szerint egyértelmű és riasztó üzenet a világnak.

A Végítélet óráját (Doomsday Clock) még a hidegháború árnyékában hozta létre az Atomtudósok Bulletinje (Bulletin of the Atomic Scientists, BAS), azzal a céllal, hogy szemléletesen jelezze az emberiséget fenyegető legsúlyosabb veszélyeket. A tudományos szervezet azóta minden évben felülvizsgálja az óra állását, a globális kockázatok aktuális mérlegelése alapján. Az indulás évében, 1947-ben a mutató még hét percre volt az éjféltől, míg a legtávolabb 1991-ben került tőle, a hidegháború lezárásakor, amikor 17 perc választotta el a végponttól. Az órát most újabb egy másodperccel előrébb állították a tavalyi 90 másodperces értékhez képest, így jelenleg mindössze 89 másodpercre jár az éjféltől, közelebb, mint története során bármikor.

A szervezet szerint a nukleáris fenyegetések, a biológia és a mesterséges intelligencia lehetséges visszaélésszerű alkalmazása, valamint a klímaváltozás, vagyis a globális felmelegedés együtt vezettek a döntéshez. A biológiai fenyegetések terén hangsúlyozták, hogy az újonnan megjelenő és visszatérő betegségek továbbra is veszélyt jelentenek a világgazdaságra, és a társadalomra és a jelentés szerint számos technológia is úgy fejlődött az elmúlt évben, hogy az veszélyesebbé teszi a világot, különösen azért, mert a katonai fegyverrendszerekbe is felhasznált mesterséges intelligenciát (MI) már a háborúkban is alkalmazták, és egyre több ország integrálja a haditechnikájába. Továbbá a kockázatokat tovább súlyosbítja egy erőteljes fenyegetéssokszorozó: ami nem más, mint a félretájékoztatás, a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek terjedése, amelyek roncsolják a kommunikációs környezetet, és elmosódottá teszik az igazság és a hamisság közti határt.

A testület közleménye szerint az óra egyetlen másodperccel való közelebb állítása az éjfélhez egyértelmű és szándékos üzenet a világ vezetőinek. Arra figyelmeztet, hogy „a világ már most is veszélyesen közel áll a szakadék széléhez, és akár egyetlen másodperc elmozdítása is extrém veszélyre utal, valamint félreérthetetlen figyelmeztetés arra, hogy minden késlekedés növeli a globális katasztrófa esélyét”.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.