0260309_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/03/01/kutya-macska-viselkedes-kulonbseg-segitseg/

Felnőtt egy generáció, amelyik már nem tervez előre: mi áll a háttérben?

Miért segítenek nekünk a kutyák a bajban?

Magyar kutatók új vizsgálata igazolja, hogy a macskák inkább függetlenek, míg a kutyák segítőkészebbek.

A közkeletű vélekedés szerint a kutyák odaadóbbak és segítőkészebbek, míg a macskák inkább függetlenebbek. Egy új tanulmány alapján ennek valóban lehet biológiai alapja – olvasható az ELTE közleményében.

Az ELTE és a HUN-REN–ELTE kutatói azt vizsgálták, miként reagálnak képzetlen házi kutyák, macskák és 16–24 hónapos gyerekek arra, amikor egy ismerős személy a szemük láttára elrejtett tárgyat keres anélkül, hogy segítséget kérne. Arra voltak kíváncsiak, hogy mely fajok hajlamosak spontán proszociális (azaz másokat segítő) viselkedést mutatni jutalom nélkül.

A gyerekek — a korábbi eredményekkel összhangban — gyakran segítettek, és a kutyák többsége nagyon hasonlóan viselkedett: bekapcsolódtak a keresésbe, több mint háromnegyedük mutatott segítő reakciót, pedig jutalmat nem kaptak, és a tárgy is érdektelen volt számukra. A macskák ugyan figyelték a gazdát, de általában nem segítettek, kivéve, ha a saját játékuk vagy ételük volt elrejtve. Mindez arra enged következtetni, hogy az emberekre jellemző, spontán segítő viselkedések megjelenéséhez nem elég az, ha egy háziasított faj szoros társas kapcsolatban él az emberrel – mondta Dr. Gácsi Márta, a vizsgálat vezetője.

A különbség valószínűleg evolúciós eredetű: a kutyák társas őstől származnak és az együttműködésre szelektálódtak, míg a macskák magányosabb ősöktől és inkább öndomesztikáción mentek keresztül. Ez nem „önzőséget” jelent, inkább azt, hogy a macskák kevésbé motiváltak a gazda tevékenységébe való bekapcsolódásra.

Az ilyen összehasonlító vizsgálatok segítenek jobban megérteni a segítő viselkedés és az együttműködés evolúcióját, valamint azt, miért reagálnak kedvenceink ennyire különbözően, amikor szükség lenne rájuk

20260309_tma_2_resz

https://raketa.hu/a-memoriavalsag-utan-bekovetkezhet-a-gemerek-remalma-es-a-videokartyak-arai-is-elszallhatnak

A memóriaválság már ütött egyet a gémereken, de a helyzet még rosszabb lehet

Az elmúlt hónapokban komoly RAM-válság söpört végig a számítógépes piacon, amely egyaránt megnehezíti az új PC-k építését és a meglévő rendszerek bővítését. A memóriahiány hatása ráadásul túlmutat a PC-szegmensen: az újgenerációs konzolok megjelenését is késleltetheti, miközben az okostelefonok árát is felfelé hajthatja.

A jelenlegi memóriaválságot főként a memóriazabáló generatív mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése okozza.

Az MI-adatközpontok a rendszermemóriaként hasznosított DRAM-, valamint az SSD háttértárakban használt NAND-chipeket is két pofára zabálják, ez pedig odáig vezetett, hogy egyes memóriatípusoknál négyszeres, ötszörös áremelkedés következett be néhány hónap leforgása alatt (főleg az izmosabb DDR5-ös RAM-oknál), de lényegében nincs olyan memória, amelyet ne érintett volna a vihar, legyen szó kisebbről vagy nagyobbról, DDR5-ről vagy DDR4-ről… sőt, a lökéshullám még a kőkori DDR3-at is elérte. Egyes szakértők azt jósolják, hogy akár egész 2026-ot, a pesszimistábbak szerint még 2027-et végigkísérhetik a gigászi RAM-árak – a piac normalizálódása sok szakértő szerint csak 2027–2028 körül várható, amikor új gyártókapacitások indulnak el.

2025 nyarán egyébként még 100 eurós áron vihettünk haza egy közepesebb teljesítményű 32 gigás DDR5-ös kitet a boltokból, októberben aztán elszabadult a pokol, február elején még 430–470 euróba került ugyanez, a hónapot végére ugyanakkor visszaesett 400 euróra a 32 GB-s kitek ára.

Persze ez még mindig irreálisan sok, és sokan továbbra is kivárnak, de a bizakodóbbak úgy érezhetik, már látni az alagút végén a fényt. Ugyanakkor arra még várni kell jó darabig, hogy visszatérjenek az árak a régi medrükbe, és végre megérje áttérni DDR5-ös platformokra. Valódi áttörés várhatóan akkor fog bekövetkezni,

• ha drasztikusan visszaesik a kereslet,
• megnő a gyártási kapacitás,
• illetve ha a gyártók hatékonyabb technológiára váltanak.

A memóriahiány hatása egyébként túlmutat a PC-szegmensen: az okostelefonok, táblagépek, noteszgépek árát is felfelé hajtja, továbbá minden egyéb olyan eszköz esetében áremelkedést okoz, amelyekhez szükség van DRAM- vagy NAND-memóriachipekre.

Arról nem is beszélve, hogy veszélyezteti az újgenerációs készülékek tervezett megjelenési idejét, hiszen a gyártók nehezebben jutnak megfelelő mennyiségű és árú memóriához. Ősz óta egyébként az SSD-k ára is szépen emelkedett, és ha a gyártási kapacitások terén nem következik be mihamarabbi változás, a gémerek rémálma ismét valóra válhat: a videókártyák is luxuscikkekké válhatnak, akárcsak néhány éve, a kriptobányászat aranykorában.

20260309_tma_3_resz

https://www.origo.hu/tudomany/2026/03/klimaszorongas-z-alfa-generacio

Felnőtt egy generáció, amelyik már nem tervez előre: mi áll a háttérben?

A klímaváltozás már rég nem csupán környezetvédelmi kérdés – egyre inkább a mentális egészség válságává is alakul, különösen a fiatalok körében. Maya Gislason, a Simon Fraser Egyetem kutatója évek óta vizsgálja ezt a jelenséget, és a megállapításai megdöbbentőek. A Z és alfa generáció tagjai olyan világba születtek, ahol a klímakatasztrófák nem távoli lehetőségek, hanem napi valóság, ezért sokan küzdenek klímaszorongással.

Ez a korosztály már gyermekkorától fogva tudatában van annak, hogy öröklött bolygójuk komoly veszélyben van. Míg korábbi generációk fokozatosan ismerték meg a környezeti problémákat, addig a mai fiatalok olyan információáradatban nőnek fel, amely szinte megállás nélkül bombázza őket klímakatasztrófa-hírekkel. Következésképpen egyre többen küzdenek eco-anxietyvel, vagyis klímaszorongással, amely jelentősen befolyásolja mindennapi életüket és jövőképüket.

Hogyan nyilvánul meg a klímaszorongás?

A klímaszorongás tünetei sokrétűek és gyakran aluldiagnosztizáltak. Gislason kutatásai rávilágítanak arra, hogy a fiatalok körében megfigyelhető depresszió, alvászavarok és állandó bizonytalanságérzet szorosan összefügg a klímaváltozás miatti aggodalmakkal. Ráadásul ez a szorongás nemcsak átmeneti érzés, hanem krónikus állapottá válhat, amely alapjaiban befolyásolja a döntéshozatali képességet.

Továbbá számos fiatal arról számol be, hogy kételkedik abban, érdemes-e gyermeket vállalni egy ilyen bizonytalan jövőben. Mások pedig karrierválasztásaikat is a klímaválság függvényében hozzák meg, állandó bűntudattal küzdve minden hétköznapi tevékenység során. A mentális egészség szempontjából ez rendkívül megterhelő állapot, amely izolációhoz és reménytelenség érzéséhez vezethet. Maya Gislason hangsúlyozza, hogy a probléma sürgős társadalmi választ igényel.

Megoldások és remény: mit tehetünk a fiatalokért?

Szerencsére a Z és alfa-generáció nem csupán passzív áldozata a helyzetnek. Ellenkezőleg, sok fiatal aktívan részt vesz klímamozgalmakban, ami bizonyítottan segít feldolgozni a szorongást. A közösségi cselekvés ugyanis erőt ad és reményt nyújt, hogy változást lehet elérni. Gislason szerint a kollektív akció az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaszorongás ellen.

Mindazonáltal a szakemberek szerint szükség van arra is, hogy a mentálhigiénés ellátórendszer felkészüljön ennek a speciális szorongásnak a kezelésére. Emellett az oktatási rendszernek is szerepet kell vállalnia abban, hogy a fiatalok ne csak a problémákról, hanem a megoldási lehetőségekről is tudomást szerezzenek. A környezettudatos életmód népszerűsítése mellett ugyanis legalább ilyen fontos a pszichológiai támogatás biztosítása.

Végezetül a társadalomnak és a politikai döntéshozóknak egyaránt meg kell érteniük, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nemcsak a bolygó megmentéséről szól, hanem a jövő generációinak mentális egészségéről is. Csak átfogó, holisztikus megközelítéssel tudjuk biztosítani, hogy a mai fiatalok reménnyel és lelki egészségben tekinthessenek a jövőbe.

20260309_tma_4_resz

https://telex.hu/techtud/2026/03/02/fovarosi-allat-es-novenykert-hogna-ingens-pok-szaporodas

Kritikusan veszélyeztetett pókfaj szaporodott a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Csak pár ezer él abból a pókfajból, ami most sikeresen szaporodott a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az állatkert Facebook-bejegyzése szerint a Hogna ingens a vadonban csupán egy helyen, a Madeira-szigetekhez tartozó Deserta Grande-szigeten, azon belül pedig kizárólag a Vale da Castanheira völgyben él.

Az állatpopulációt a Phalaris aquatica fűféle inváziója sújtja, ami kiszorítja az őshonos növényfajokat és így közvetve az ízeltlábúakat is. Jelenleg folynak az egyeztetések az illetékes szervezetek között, arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnák kiirtani anélkül, hogy ártanának a sziget flórájának és faunájának.

„A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján kritikusan veszélyeztetettként szerepel. Természetvédelmi célú állatkerti szaporítása 2016-ban kezdődött, 25 egyeddel a Bristoli Állatkertben. Mi 2022 óta vagyunk tagjai a programnak” – írják.

Az állatkertben összesen húsz kifejlett nőstény és hím él. A farkaspókféle alkalmanként 20-100 petét rak a peteburokba, amiből a környezeti feltételektől függően 2–4 hét alatt kelnek ki a kicsik. Amíg kellőképpen meg nem erősödnek az önálló élethez, az anyjuk hátán utaznak.

„Az apró pókokat hamarosan összegyűjtik kollégáink, egyesével elkülönítik majd egyeztetnek a nemzetközi fajkoordinátor csapattal és eldöntik, mekkora részük marad nálunk, hányan költöznek más állatkertekbe és mennyit lehet belőlük visszaengedni a természetes élőhelyükre” – írja az állatkert.

https://telex.hu/techtud/2026/03/02/romai-kori-tarsasjatek-feher-ko-megfejtes-szabalyok-mesterseges-intelligencia

Mesterséges intelligenciával megfejtették, hogy hogyan játszhattak egy kőre vésett római kori társassal

Már régóta izgatta a kutatókat, hogy mi lehet pontosan az a római kori, fehér megvonalazott kő, amely Hollandia területéről került elő. Azt sejtették, hogy valamiféle társasjáték lehet, de most a mesterséges intelligencia segítségével sikerült szabályt is alkotni hozzá.

Az ókori játékokat kutató Walter Crist 2020-ban látta először a faragott mészkövet a Heerlen városában található Het Romeins Múzeumban, de először egyáltalán nem volt benne biztos, hogy valóban egy társasjátékról van szó. Aztán kopásnyomokat vett észre a kövön, amiből arra következtetett, hogy valamilyen kemény tárgyakat csúsztathattak rajta ismétlődő mintázat szerint. Ez már egyértelműen játékra utalt.

Társasjátékokat kutatók szerint már időszámításunk előtt háromezer évvel ezelőtt játszottak az emberek, de nem sok játék maradt fenn, vagy ha előkerültek is ilyen tárgyak, a régészek nem tudták egyértelműen azonosítani, arról nem is beszélve, hogy írásos játékszabályra még kevesebb esély volt.

A Coriovallum lelőhelyen a 19. század végén vagy a 20. század elején előkerült mészkődarabba vésett rácsvonalak társasjátékot idéznek, de egyik ma ismert játék ősét sem lehet felfedezni benne.

A kutatók ezért a mesterséges intelligenciához fordultak segítségért. Olyan szabályt kerestek, amelyek illettek egy kisebb táblához, és a bábuk maximum 22 különböző pozíciót foglaltak el. A Ludiinak nevezett MI-be körülbelül száz középkori vagy annál régebbi játék adatait táplálták be, és ezek alapján néhány tucat lehetséges szabályt ajánlott fel. A játék valószínűleg az volt, hogy a két játékos apró, üvegből, csontból vagy anyagból készült bábukat, korongokat mozgatott a tábla vonalai mentén, és az egyik játékos megpróbálta sarokba szorítani a másikat.

20260309_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260303_mesterseges-intelligencia-agy-internet-osszekapcsolasa-felmeres-vizsgalat

100-ból 28 magyar hagyná, hogy rákapcsolják az agyát az internetre

Egy nemzetközi kutatás szerint a legtöbb ember továbbra is a mesterséges intelligenciát tartja az évtized legmeghatározóbb technológiájának, és már az is látszik, miként viszonyulnak hozzá a hétköznapokban.

Egyre nehezebb olyan területet mondani, ahol a mesterséges intelligencia ne jelent volna meg. A technológia nemcsak a tanulást segítő alkalmazásokban jelent meg, de ott van a videós tartalomgyártásnál és a hadviselésnél is – csak, hogy két, egymástól nagyon távol eső példát említsünk.

Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széles körű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. A vizsgálat során hét országban mintegy 12 ezer, 18 évnél idősebb embert kérdeztek meg az AI-hoz való viszonyukról.

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az AI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek.

Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait az AI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36 százalék) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, AI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36 és 30 százalék).

Az AI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg 2025-ben még a válaszadók 39 százaléka, idén már csak 28 százaléka használná a mindennapokban az AI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának AI-orvoshoz (44 százalék a 2025-ös 39-hez képest) vagy -pszichológushoz (22 vs. 18 százalék).

20260309_tma_6_resz

https://planetz.hu/hogyan-lehet-zsirt-egetni-testedzes-nelkul/

Hogyan lehet zsírt égetni testedzés nélkül?

Egy friss kutatás szerint bizonyos diétás módosítások hatására a szervezet több energiát égethet el és több zsírt használhat fel anélkül, hogy többet mozogna vagy kevesebbet enne az ember. A vizsgálat arra utal, hogy az étrend összetétele önmagában is befolyásolhatja a kalóriafelhasználást.

A diéta, ami után a test „melegebben működik”

A kutatók egy olyan étrendet vizsgáltak, amelyben két meghatározott aminosav — a metionin és a cisztein — szintjét csökkentették. Ezek az aminosavak elsősorban állati eredetű fehérjékben — például húsban, tojásban és tejtermékekben találhatóak meg nagyobb mennyiségben. Növényalapú élelmiszerek, mint a zöldségek, hüvelyesek és diófélék, jóval alacsonyabb szinten tartalmazzák ezeket az összetevőket. Az így összeállított étrend olyan biokémiai állapotot idézett elő, mintha a test hűvösebb környezetben működne, ami növeli a hőtermelést és az energiafelhasználást.

Több energiafelhasználás kevés mozgással

A kutatásban részt vevő alanyok — egy egérkísérletben — ugyanannyit ettek és ugyanannyit mozogtak, mint a kontrollcsoport, mégis magasabb volt a kalóriafelhasználásuk. A megfigyelések szerint mintegy 20 %-kal nőtt a hőtermelésük, ami több zsírfelhasználást és súlycsökkenést eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nem a kevesebb evés vagy a nagyobb aktivitás miatt égetett több kalóriát, hanem azért, mert a biokémiai „beállítások” hatékonyabban működtek.

Zsírból való energiafelhasználás eltolódása

Az étrend hatására a test nemcsak több energiát használt fel összességében, hanem a felhasznált energia forrása is megváltozott. A szervezet inkább a zsírt kezdte el üzemanyagként használni a szénhidrátok helyett. Ez egy fontos átalakulás, mert a zsírokból történő energiafelhasználás hozzájárulhat a testzsír csökkenéséhez.

Mi játszódott le a sejtek szintjén?

A vizsgálat során több szövetben — például a májban, a barna és fehér zsírsejtekben — is megfigyelték a biokémiai változásokat. A barna zsír különösen híres arról, hogy képes hőt termelni, így energiacserével dolgozni, míg a fehér zsír inkább az energiatárolásért felel.

A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az étrendi változtatás és hűvös környezet kombinációja még erősebb hatást váltott ki bizonyos zsírszövetekben, különösen azokban a sejtekben, amelyek „bézs” zsírként is működhetnek — vagyis képesek többletenergiát elégetni.

Hormonális és anyagcsere-változások

A diéta nemcsak a zsírégetést befolyásolta, hanem a hormonális szabályozást is. A hormonszintek változása olyan jelzéseket küldött a szervezetnek, amelyek növelték az energiafelhasználást. Emellett a zsírfelhasználást jelző molekulák szintje is emelkedett, ami alátámasztja, hogy a test valóban több zsírt „égetett”.

Mit jelent mindez az emberek számára?

Bár az eredmények ígéretesek, fontos tudni, hogy a vizsgálat eddig csak egereken zajlott le. A humán szervezet ennél összetettebb, és hosszabb távú, emberi vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megbizonyosodjunk arról, hasonló hatások jelentkeznek-e embereknél is, és hogy az ilyen étrend biztonságos-e hosszú távon.

A jövőben elképzelhető, hogy a fogyást célzó terápiák nem csak a kalóriák csökkentésére építenek, hanem arra is, hogyan lehet a test belső energiafelhasználását okosan módosítani az étrend segítségével.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41