A március 27-edikei műsor tartalmából…

 

20260323_tma_1_resz

https://bitport.hu/szintet-lepett-a-dap-mobilon-is-adhatunk-vehetunk-autot

Szintet lépett a DÁP: már mobilon is adhatunk-vehetünk autót

Jelentős erősítést kapott a Digitális Állampolgárság Program, azaz a DÁP: a mobil alkalmazással már a használtautók adásvételét is „le lehet papírozni” teljesen elektronikus úton

A már több mint 3 millió letöltésnél járó Digitális Állampolgár mobilalkalmazás legfrissebb funkciójával immár a teljes gépjármű-adásvételi folyamat menedzselhető okostelefonról. Az állampolgárok online ügyintézését támogató platform ezzel az egyik leggyakoribb, eddig jelentős papírmunkával járó folyamatot költözteti át a digitális térbe.

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) ökoszisztémát bővítő legújabb fejlesztés célja, hogy a használt autókkal kapcsolatos tranzakciókat – az eladói és a vevői oldalról egyaránt – egyszerűbbé, átláthatóbbá és mindenekelőtt papírmentessé tegye. Az alkalmazás nem csupán egy digitális szerződésmintát kínál, hanem végigvezeti a feleket a teljes folyamaton: a szerződés előkészítésétől és elektronikus aláírásától kezdve a tulajdonosváltás bejelentésén át egészen az okmányok igényléséig.

Az adásvételt az eladó indítja el az applikációban, majd a vevő csatlakozik a folyamathoz. A rendszer automatikusan ellenőrzi a forgalmi engedély és a törzskönyv adatait, majd ezek alapján generálja le a szerződéstervezetet. A felek az alkalmazáson belül olvashatják át a dokumentumot, majd digitális aláírásukkal hitelesítik azt.

A vételár kifizetését az appon kívül kell intézni, mint ahogy – nem túl meglepő módon – a kulcsok átadása is a fizikai térben, az alkalmazáson kívül történik.

20260323_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/03/18/gondolkodo-ongyogyito-halozat-meg-hozza-sem-szoktunk-az-5g-hez-maris-jon-a-6g

Gondolkodó, öngyógyító hálózat: még hozzá sem szoktunk az 5G-hez, máris jön a 6G

A 2030-as években állítólag nem kell többé szerelőt hívni, mert az internet megjavítja önmagát, és tömegben sem kell térerőhiánytól tartani. A mesterséges intelligenciára és műholdakra épülő 6G-korszak szokás szerint forradalmat ígér, amivel a konteók is együtt járnak.

Amikor a 2000-es évek végén megjelentek az első okostelefonok, még kevesen sejthették, hogy néhány éven belül nemcsak a kapcsolattartást, hanem az egész internetet és a mindennapi szokásainkat is teljesen átformálják. Mára teljesen természetessé vált, hogy az emberek az utcán videótelefonálnak, sorozatot néznek a vonaton valamilyen streaming szolgáltató appján keresztül, vagy épp gigabájtnyi adatot küldenek egymásnak másodpercek alatt – és nemcsak a wifire csatlakozva, hanem akár mobilnetről is. Mindezt az a csendes forradalom tette lehetővé, ami a mobilhálózatok generációkon átívelő fejlődését kísérte: az a többnyire feltűnésmentes infrastruktúra-építés, amely az analóg 1G hanghívásaitól elvezetett minket a fenti tevékenységeknek megágyazó szupergyors 5G-ig (a G egyszerűen a generáció rövidítése).

Miközben az 5G-hálózatok lassan hét éve tartó kiépítése még be sem fejeződött, az iparág szereplői már a következő évtizedet meghatározó technológiai háttérrendszer alapjait fektetik le – igen, jön a 6G. A hálózati generációváltásokat mindig a korábban sci-finek tűnő technológiai ugrás ígéretével és a kor legdivatosabb hívószavaival igyekeznek eladni: a 4G-nél a hordozhatóvá váló gyors internet állt a középpontban, az 5G-t önvezető autókkal teli okosvárosok képével hirdették, a 6G esetében pedig mi más is lehetne a hivatkozási alap, mint a mesterséges intelligencia?

Ha megnézzük, hogyan fejlődtek az elmúlt négy évtizedben a mobilhálózatok, jól látszik, hogy az új generációk nemcsak gyorsabb kapcsolatot hoztak, hanem alapjaiban változtatták meg azt is, mire használjuk azt az eszközt, amit éppen telefonnak nevezünk – a bunkofontól az egyszerű mobilon át a tenyérnyi okostelefonig. Az 1980-as évek analóg 1G rendszerei még szinte kizárólag hanghívásokra szolgáltak, majd a kilencvenes években megjelenő digitális 2G hálózatok hozták el az SMS-ek korszakát, és ekkor vált igazán tömegessé a mobiltelefon-használat. A 2000-es évek elején indult 3G már lehetővé tette a mobilinternetet, bár mai szemmel nézve még meglehetősen szerény sebességgel. A 2010-es évek 4G-hálózatai viszont már valódi szélessávot kínáltak: ezek tették lehetővé a streaming szolgáltatások, a közösségi média és az appokra épülő ökoszisztéma robbanásszerű növekedését.

Az 5G – amelynek kiépítése 2019 körül kezdődött világszerte – már nemcsak a felhasználók telefonjaira koncentrált. A mérnökök olyan hálózatot terveztek, amelyben egyszerre akár több millió szenzor, kamera, jármű és ipari berendezés kommunikál egymással. Az ígéretek között az ultraalacsony késleltetés, az okosvárosok infrastruktúrája, a távoli robotvezérlés és az autonóm közlekedés szerepelt.

A következő generáció fejlesztői részben éppen ezekből a tapasztalatokból indulnak ki.: a 6G a tervek szerint 2029-2030 környékén jelenhet meg, és nemcsak újabb sebességnövekedést ígér, hanem teljesen új alapokra épített hálózatokat is.

20260323_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260319_jeff-bezos-blue-origin-aszteroida-elterites-neo-hunter-kuldetes

Megmentené a Földet Jeff Bezos cége, így térítenék el a veszélyes aszteroidákat

Hamarosan indul a Blue Origin Neo Hunter-küldetése, mely azt a célt szolgálja, hogy elhárítsa a Földre a jövőben leselkedő aszteroidaveszélyt.

A Jeff Bezos-féle Blue Origin új, bolygóvédelmi küldetés koncepcióján dolgozik, melynek célja, hogy eltérítse a Föld felé tartó aszteroidákat. A dollármilliárdos űripari vállalkozása bemutatta a Near-Earth Objects (NEO) Hunter-missziót, mely a Blue Ring nevű platformjukat használná fel a Föld védelmére. A Blue Origin a NASA Jet Propulsion Laboratoryvel és a Caltech kutatóegyetemmel közösen dolgozik a koncepción, tesztelve többféle aszteroidaeltérítési megközelítést is.

A Neo Hunter program két részből, illetve fázisból áll – részletezi a Gizmodo. Először is, egy kisműhold-flottát indítanának, amelyek találkoznak az aszteroidával, hogy felmérjék annak tulajdonságait.

A beérkező adatok segítségével meghatározhatják a szakemberek, hogyan lehetne a leghatékonyabban eltéríteni az aszteroida pályáját. A küldetés többféle technikával lenne felszerelve az aszteroidafenyegetés enyhítésére, például célzott ionsugarat is irányítanának rá, hogy megváltoztassák a pályáját. Ha azonban az aszteroida túl nagy vagy ellenálló ehhez a módszerhez, jöhet a második fázis: a becsapódás. A Neo Hunter közvetlenül csapódna neki az aszteroidának, hogy eltérítse azt a Föld felé tartó pályájáról. Egy műhold azonban megmaradna, ez rögzítené a történteket a kamerájával, hogy a műveletet – ideális esetben – sikernek lehessen elkönyvelni.

A Neo Hunter a Blue Origin hamarosan debütáló űrhajóplatformját, a Blue Ringet fogja használni. Ennek első tesztküldetése még idén tavasszal megindulhat.

https://hvg.hu/tudomany/20260319_humanoid-robot-kinai-etterem-video

Begőzölt a humanoid robot a kínai étteremben, hárman próbálták lefogni

Vendégek vették videóra azt a jelenetet, amikor egy kaliforniai kínai étteremben egyszer csak „megborult” az ott dolgozó humanoid robot.

Egészen szürreális jelentet vett videóra egy vendég egy kaliforniai kínai étteremben. A Haidilao egy népszerű kínai hotpotozó, ahol a rendelés felvételében és az étel szervírozásában egy humanoid robot segíti a személyzetet, ám a napokban igencsak félrement ez a dolog. A felvételen az látható, hogy a robot először csak kalimpálni kezd a karjaival, mintha tornázna vagy valamilyen táncmozdulatot végezne el, majd odamegy az egyik asztalhoz, és az azon lévő tányérokat (és ételeket) kezdi el csapkodni.

A robotot ezután a személyzet próbálja meg lefogni, ami csak félig-meddig sikerült, a gép ugyanis továbbra is olyan mozdulatokat tesz, mintha táncolna. Amikor megérkezik a személyzet harmadik tagja is, egyikük a telefonját kezdi el nyomkodni, minden bizonnyal azért, hogy egy alkalmazáson keresztül állítsa le a robot működését. Amellett, hogy az egészen jót mosolyogtak a résztvevők és a személyzet is, a dolog némiképp aggasztó is egyben. Egyfelől jól látni, hogy a robotot mennyire nehéz lefogni, másfelől pedig az is előfordulhatott volna, hogy a robot egy kisgyerek közelében „borul meg”, amiből könnyen sérülés is lehetett volna.

20260323_tma_4_resz

https://www.computertrends.hu/technologia/evszaktol-fuggetlen-termeles-mar-elerheto-a-hazai-technologia-az-agrariumban-375110.html

Évszaktól független termelés – már elérhető a hazai technológia az agráriumban

Akár harmadára is csökkenthető az energiaköltség a magyar fejlesztésű LED-rendszerrel.

Míg a globális agrár- és élelmiszerpiacot a klímaváltozás negatív hatásai, a szélsőséges időjárás, a nemzetközi logisztikai zavarok bizonytalansága jellemzi, addig egy magyar fejlesztésű és gyártású innovatív technológia megoldást kínál a stabil, minőségi élelmiszertermelés és a beltéri zöldfelületek fenntartásának kihívásaira. A LED-technológia segítségével az energiaköltségek drasztikusan csökkenthetők, miközben optimalizálható a növények növekedése és – friss kutatások szerint – akár az ásványianyag- és vitamintartalmuk is.

Több hazai kutatóintézetben is folynak kontrollcsoportos kísérletek a LED és a hagyományos növényvilágítási rendszerek összehasonlítására. Az első eredmények rendkívül pozitívak, hiszen jelentős energiamegtakarítás érhető el a LED-ek használatával. A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóintézetével, a szegedi Gabonakutató Intézettel, a szegedi MTA SZBK-val végzett tesztek mind azt mutatják, hogy a megfelelő spektrumú LED-világítás versenyképes alternatíva lehet a jövőben. Arról is kutatások zajlanak, hogy a technológia segítségével növelhető a növények ásványianyag- és vitamintartalma is. Továbbá a hagyományos rendszerekhez képest, stabilabb, évszaktól független fényviszonyokat teremt a termesztéshez. Ez különösen a téli hónapokban meghatározó, amikor a természetes fény mennyisége drasztikusan visszaesik – mutatott rá a szakértő.

A modern irodaházakban is egyre nagyobb teret kapnak az élő növényfalak és növényszigetek, mint a fenntarthatóság és a dolgozói jólét szimbólumai.

A beltéri zöldfelületek is egész éves, folyamatos és megfelelő megvilágítást igényelnek, amit a hagyományos irodai fények nem biztosítanak. A professzionális LED-világítási rendszerek segítségével a zöld terek hosszú távon is fenntarthatóvá válnak.

Reneszánszukat élik az otthoni hobbi üvegházak. „Bár ezeknek a kisebb növényházaknak a professzionális LED-es megvilágítása akár jelentősebb költséget is jelenthet, egyre nagyobb az igény arra, hogy akár a téli hónapokban is működjenek, friss, egész évben termeszthető növényekkel.

20260323_tma_5_resz

https://telex.hu/techtud/2026/03/20/piton-kigyo-fogyas-glp-1-anyagcsere

Burmai pitonokból nyert molekula lehet az új fogyasztószerek alapja

A pitonok igencsak érdekesen táplálkoznak: ha egyetlen alkalommal lenyelnek, tegyük fel, egy antilopot, hónapokig nem esznek utána semmit, csak azt emésztgetik. Kutatók most azonosítottak egy molekulát, ami kulcsszerepet játszhat ebben a rendkívüli anyagcsere-teljesítményben, és ami szerintük egy új típusú, elhízás elleni gyógyszercsalád alapja lehet, írja a The Guardian.

A kulcs egy metabolit, ami a piton szervezetében evés után hirtelen nagy mennyiségben jelenik meg a vérben. Amikor ezt egereknek adták, az állatok elutasították a táplálékot, és gyorsan fogyni kezdtek. A kutatók szerint a molekula hatása hasonló lehet a ma népszerű GLP-1 fogyasztószerekéhez.

A Stanford Egyetem kutatói eredetileg azt akarták feltárni, hogy milyen metabolitok a felelősek a pitonok egy nagyon furcsa biológiai folyamatáért. A burmai pitonok szíve az étkezés utáni órákban 25 százalékkal megnagyobbodik, anyagcseréjük pedig négyezerszeresére gyorsul, hogy képesek legyenek megemészteni az egyszerre bevitt elképesztő mennyiségű táplálékot. Ezzel akár 13-18 hónapig is kibírják evés nélkül.

A kutatók fiatal burmai pitonok vérmintáit vizsgálták meg evés előtt és után, az állatok a testtömegük körülbelül 25 százalékának megfelelő táplálékot kaptak, és az etetés előtt 28 napig koplaltak. Ezzel több mint 200 olyan molekulát azonosítottak a tudósok, amik szintje az étkezést követő órákban jelentősen megugrott. Volt olyan metabolit, aminek a koncentrációja több mint ezerszeresére nőtt.

A molekula, úgy tűnik, más mechanizmussal működik, mint a GLP-1 szerek, amik részben a gyomorürülés lassításával fejtik ki a hatásukat. Emiatt azonban olyan mellékhatások is felléphetnek, mint a hányinger, a székrekedés és a gyomorfájdalom. A pTOS ezzel szemben az étvágy szabályozásában kulcsszerepet játszó hipotalamusz nevű agyi régióra hat.

Persze ahhoz, hogy klinikumban is alkalmazzák a szert, még további kutatások szükségesek, de a kutatók szerint azzal, hogy a pTOS természetes módon az emberi szervezetben is megtalálható, várhatóan biztonságos lesz az alkalmazása.

20260323_tma_6_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3dav%C3%ADz

A szódavíz feltalálásának története

A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is) nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba (általában 25 literes ballonokba) töltenek. Szomjoltó ital, illetve fröccsadalék.

A mai szódavíz úgy készül, hogy nagy nyomáson (4-6 bar) szén-dioxidot áramoltatnak át ivóvizen, vagy ásványvizen, ami így sokkal jobban telítődik szénsavval, mint légköri nyomáson.

A természetes savanyú vizeket, az ún. „borvizeket” előszeretettel fogyasztották, főleg Erdélyben, de Európa szerte voltak hasonló források.

Mesterségesen Joseph Priestley elegyített széndioxidot vízzel elsőként 1767-ben. Egy sörfőzde mellett lakott, így megfigyelhette, hogy az erjedő alkohol felett gáz lebeg, ami kioltja a közelébe tartott égő faforgácsot, s eközben a gázelegy alászáll a földre. Mivel a gáz (szén-dioxid) nehezebb a levegőnél, „nehéz levegő”-nek nevezte (angolul: fixed air). Kísérletezni kezdett a gázzal, és otthoni laboratóriumában is előállította, majd vízben oldotta és megtapasztalta, hogy ezáltal kellemes, fanyar ízű folyadék keletkezik.

A Royal Society 1772-ben Priestleyt Copley-éremmel tüntette ki a természettudományok terén elért eredményeiért, a többi között a „szódavíz” feltalálásáért. Priestley eljárása a gáz elnyeletésére rendkívül lassú volt. Kereskedelmi mennyiségben 1777-ben került először forgalomba, egy Mr. Parker (v. Barker) nevű feltaláló jóvoltából Londonban. A ma is ismert, két gömbből álló szifon formában árulta Gazogene néven. Az alsó részben víz volt, a felső részben szódabikarbóna és borkősav, amiből a szén-dioxidot nyerték. Ezt azonban még nem nevezték szódavíznek.

Szódavíz készítésére először Dublinban adtak szabadalmat 1809-ben W. F. Hamiltonnak, de az eljárást már 1799-ben alkalmazta egy szintén dublini Augustine Thwaites nevű patikus is.

A szódavíz fogyasztása a 19. század elejére vált szélesebb körben is elterjedtté Angliában, miután Charles Plinth feltalálta a szódásszifont 1813-ban, amellyel adagolni lehetett a szódavizet, anélkül, hogy a palackból elszökött volna a nyomás.

Magyarországon 1826-ban Jedlik Ányos ért el új eredményeket, amikor a Győrbe szállított balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Először csak rendtársait lepte meg egy általa „apparatus acidularis”-nak nevezett berendezéssel, majd 1828–29-ben kezdett behatóan foglalkozni a mesterséges savanyúvíznek iparilag is használható készítési módjával. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz olcsó nagyüzemi gyártása Magyarországon, és az a megoldás, hogy a szifon aljáról egy cső segítségével érdemes a szódavizet kinyerni, hogy több szén-dioxid maradjon az italban.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.