20260330_tma_1_resz

https://www.origo.hu/tudomany/2026/03/pluto-bolygo-milliardos-nasa-vezer

Nagy tervei vannak a Plútóval a milliárdos NASA-vezérnek

A NASA élére nemrégiben kinevezett Jared Isaacman, amerikai űrmilliárdos és vállalkozó különleges kéréssel fordult Donald Trump elnökhöz. Isaacman azt szeretné, ha az Egyesült Államok hivatalosan újra bolygónak nyilvánítaná a Plútót, amely 2006 óta törpebolygóként szerepel a csillagászati besorolásban. Ez a felvetés azonnal komoly vitát váltott ki a tudományos közösségben, hiszen a besorolás megváltoztatása nem politikai, hanem tudományos döntés.

A Plútó felfedezése az amerikai csillagászat egyik legnagyobb büszkesége. 1930. február 18-án Clyde W. Tombaugh, egy fiatal, mindössze 24 éves csillagász azonosította az égitestet a Lowell Obszervatóriumban, Arizona államban.

Több mint hét évtizeden keresztül a Plútó teljes jogú bolygóként szerepelt tankönyvekben és tudományos munkákban egyaránt. Generációk nőttek fel azzal a tudattal, hogy Naprendszerünknek kilenc bolygója van. Azonban a 2000-es években a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy a Kuiper-övben számos hasonló méretű égitestet fedezzenek fel, ami újragondolásra késztette a tudósokat.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-ban hozta meg azt a döntést, amely megfosztotta a Plútót a bolygó státuszától és kisbolygóvá „fokozta le”. Az új definíció szerint egy égitestnek három kritériumnak kell megfelelnie ahhoz, hogy bolygónak minősüljön: keringjen a Nap körül, legyen elég nagy tömegű ahhoz, hogy gravitációja gömb alakúvá formálja, valamint tisztítsa meg a pályája környezetét más objektumoktól. A Plútó ez utóbbi feltételnek nem felel meg.

Ennek eredményeként egyetlen ország elnöke, legyen az bármilyen hatalmas, nem változtathatja meg a tudományos besorolásokat. A NASA ugyan amerikai ügynökség, és Jared Isaacman most annak vezetője, de a bolygók definíciója nemzetközi tudományos konszenzuson alapul. A Plútó körüli vita rávilágít arra, hogy a tudomány és a politika között alapvető különbségek vannak.

20260330_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/03/24/embrio-nem-meghatarozasa-mesterseges-intelligencia/

Az MI nagyon korán megállapíthatja az embrio nemét

A mesterséges megtermékenyítést követően beültetésre váró embriókról már a fejlődés harmadik napján meglepően jó aránnyal tudja megállapítani a mesterséges intelligencia, hogy kisfiú vagy kislány születhet-e belőle.

Gépi tanulás útján 61 százalékos sikert ért el egy kutatócsoport abban, hogy akár már 8 sejtes állapotban (3 naposan) megállapította az embriók nemét. Ez az arány ugyan gyakorlati szempontból nem mondható jónak, de azt jelenti, hogy már ebben a korban van valami, ami alapján meg lehet különböztetni az embriók nemét.

Az embriófejlődést végigkísérő mikroszkópos megfigyelés során 10-20 percenként készül egy-egy fotó az embriókról. Így anélkül megfigyelhetők, hogy hozzájuk kellene nyúlni, ki kellene őket venni a számukra ideális körülményeket nyújtó berendezésből. Ez a munka segíti azt, hogy az egészségesen fejlődő embriókat ültessék aztán be.

Az így készült felvételeket elemezte a mesterséges intelligencia, 515 videót (290 fiú, 225 lány) vizsgálhatott át összesen.

Mire is lehet jó, ha tudjuk az embrió nemét már a beültetést megelőzően?

A ma bevett gyakorlat szerint általában 5 napos embriókat ültetnek be a mesterséges megtermékenyítés során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beültetett embrióknál a nemi arányok jelentősen a fiúk felé tolódnak el, ám ennek az oka nem egészen világos.

Míg a természetes úton születő gyerekeknél 100 lányra 102-105 fiú jut, a mesterséges megtermékenyítésnél, bár a kiindulási arányok azonosak, már 129-150 fiú jut 100 lányra. Azzal, ha már korán kiderül az embrió neme, talán megfigyelhetik azt is a szakemberek, hogy mi történik a lány embriókkal, miért veszítenek el jóval többet, mint a fiúkból.

Vannak olyan örökletes betegségek, fejlődési zavarok is, amelyek nemhez kötöttek. Ha például kiderül, hogy a lány embriók lassabban fejlődnek bizonyos, meghatározott körülmények között, esetleg érzékenyebbek a laborban használt környezetre, akkor az orvosok ehhez igazíthatnák az időzítést vagy a megfigyelést.

Az első 3 nap, vagyis a 8 sejtes állapot elérése előtti időszak során az embrió jórészt még az anyai sejtből származó készletet használja az osztódásai során. Ekkor azonban bekapcsol az embrió saját génkészlete, s innentől kezdődően például egy fiú esetében már az Y-kromoszómán lévő gének is beleszólnak a fejlődésbe. Vagyis, az első napokban a lány és fiú embrió fejlődése nagyon hasonló, és a különbségek valószínűleg akkor kezdenek megjelenni, amikor a saját génjeik aktívvá válnak. Az MI a megfigyeléseiben valószínűleg valami olyan folyamatot lát meg, ami ehhez a változáshoz köthető. Az viszont egyelőre egyáltalán nem világos, hogy miféle jelből válik sikeresebbé ilyenkor az MI nem-megállapító becslése.

Természetesen a sikerességi arányon javítani kell ahhoz, hogy gyakorlati haszna legyen a módszernek, de a kutatók szerint, ha több, vagy mást is mutató felvételt vizsgálhat át az MI, akkor ez javulhat is. Kérdéses azonban, hogy milyen mértékben.

20260330_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2026/03/26/8-5-hektarral-megnott-a-tropusi-turistaparadicsom-reunion-szigete-egy-vulkankitorestol

8,5 hektárral megnőtt a trópusi turistaparadicsom Reunion szigete egy vulkánkitöréstől

Az Indiai-óceán nyugati felén, Madagaszkár közelében található Réunion szigetén januárban, majd február 13-án több mint két év szünet után újult fel a vulkáni működés, ami 41 napon keresztül zajlott. A 2056 méteres tengerszint feletti magasságban lévő kitörési helyszínről csorogtak le lávafolyamok a meredek, óceánoldali lejtőn. Március 13-án a láva keresztezte az RN2 autóutat, majd két nappal később már az óceánba ömlött. A lávacsatornákban érkező, több mint 1100 Celsius-fokos kőzetolvadék 8,5 hektárral növelte meg a sziget területét. A kitörés most megállt, de nem kizárt, hogy rövidesen újra elindul.

Az óceáni szigetek többsége vulkáni működéssel jött létre. Ilyenek a Hawaii-szigetek, a Kanári-szigetek, a Zöld-foki-szigetek, az Azori-szigetek és Izland is. Néhány tízezer vagy néhány százezer év alatt az óceáni aljzatról épülő vulkán víz fölé bukkanhat és így új szárazföld jöhet létre. A hawaii Nagy-sziget (Big Island) keletkezése mintegy egymillió évvel ezelőtt kezdődött, a sziget legidősebb, annak születését jelző képződményei 460 ezer évesek. A folyamatos vulkáni működés végül egy több mint 4000 méter magas hegyet hozott létre, ez a Mauna Loa. Mondhatjuk azt is, hogy ez a vulkán a Föld egyik legmagasabb hegye, mivel az óceáni alapzattól mérve a magassága eléri a 10 000 métert. Az óceáni szigetek növekedése jelenleg is zajlik, bár nem túl gyakran láthatjuk ezt a különleges eseményt. A Nagy-szigeten a 2018-as vulkáni működés például 875 hektár (3,5 négyzetkilométer) új szárazföldet hozott létre. A 2021-ben La Palma szigetén (Kanári-szigetek) zajló lávaöntő kitörés 48 hektárral gyarapította a sziget kiterjedését. Most a francia fennhatóságú Réunion szigeten lehetett megfigyelni a természet alkotó erejét: tíz nap alatt 8,5 hektárral nőtt a sziget kiterjedése.

A kis viszkozitású, azaz hígan folyós bazaltos láva többnyire csatornákban folyik, amelyek tetején lévő lávakéreg jól szigetel, így a kőzetolvadék szinte hűlés nélkül meg tud tenni akár több kilométer távolságot. A helyi vulkánobszervatórium szakemberei hőmérséklet-méréseket végeztek az óceánparton kialakult lávadeltán. Az izzó kőzetolvadék itt 1130 Celsius-fokos volt pedig hét kilométer távolságot tett meg a kitörési központtól. Ez azt jelenti, hogy alig csökkent a hőmérséklete a lávacsatornában. Innen kisebb-nagyobb lávanyelvekben buggyant a felszínre, a rajta kialakult lávabőr pedig meggyűrődve különleges kötélláva felszínt alkotott. Bár a láva és a hideg óceánvíz keveredése apró kőzetüvegszilánkokat is tartalmazó savas gőzfelhőt hozott létre, az érdeklődés a sziget új szárazföldjének születése iránt óriási volt. Nemcsak a helyi lakosok özönlöttek a kitörés helyszínére, hanem rengeteg turista is, ami nem kis gondot okozott az elmúlt napokban, hetekben.

20260330_tma_4_resz

https://qubit.hu/2026/03/26/genetikai-teszttel-zarjak-ki-a-transznemu-sportolokat-a-noi-olimpiai-versenyszamokbol

Genetikai teszttel zárják ki a transznemű sportolókat a női olimpiai versenyszámokból

Az olimpiai játékok női versenyszámain a 2028-as Los Angeles-i olimpiától kezdődően csak biológiai nők vehetnek részt, miután átestek egy egyszeri genetikai vizsgálaton – közölte csütörtökön a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a Reuters cikke szerint.

A NOB szerint minden sportolónak, aki női versenyszámokra kíván kvalifikálni az olimpián, át kell esnie egy SRY-génteszten annak megítéléséhez, hogy jogosult-e az indulásra. Az SRY-gén által kódolt Y-kromoszomális nemmeghatározó fehérje egy transzkripciós faktor, ami a here embrionális fejlődését váltja ki emberekben és más emlősökben.

„A tudományos bizonyítékok alapján a NOB azt az álláspontot képviseli, hogy az SRY gén jelenléte állandó az egész élet során, és nagy pontossággal jelzi, hogy az adott sportoló átment-e férfi nemi fejlődésen” – áll a NOB közleményében. Az új szabály alól ritka esetben kivételt képezhetnek a teljes androgén-inszenzitivitási szindrómával (CAIS) vagy szexuális fejlődési zavarokkal (DSD) diagnosztizált sportolók

A NOB a női kategória védelméről szóló szabályozásával egységes, az elit női sportolókra vonatkozó szabályrendszert kíván létrehozni, miután az évek óta széttagolt szabályozás komoly vitákhoz vezetett.

A mostani döntésig transznemű sportolók is indulhattak az olimpián, ha erre saját szakszövetségük engedélyt adott. Nyíltan transznemű sportolóból eddig kevesen vettek részt a játékokon. Az első sportoló, aki a születéskor kijelölt nemétől eltérő kategóriában versenyzett, az új-zélandi Laurel Hubbard volt, a 2021-es tokiói olimpián.

https://semmelweis.hu/hirek/2010/04/23/a-dns-kutatas-tortenete-es-unnepe/

A DNS felfedezésének története

A DNS felfedezése, szerkezeti és funkcionális modelljének megalkotása a XX. sz. egyik leghatalmasabb felfedezése.

A történet kezdetén két – szinte egyidejű, de egymástól teljesen független – felfedezés áll, amelyekben jóformán csak az a közös, hogy a tudományos világ szinte észrevétlenül ment el mindkettő mellett.

1865-ben Gregor Mendel, egy brünni apátságban magányosan kertészkedő szerzetes, néhány kvantitatív következtetést vont le borsókeresztezési kísérleteiből, és ezzel – anélkül, hogy tudna róla – megalapozza korunk talán legfontosabb tudományát, a genetikát. Felismerései annyira újszerűek voltak, hogy noha dolgozatát kora egyik vezető biológusának, Charles Darwinnak is elküldi, azok nyomtalanul és visszhangtalanul süllyedtek el, míg 1900-ban hárman (DeVries, Correns, Tschermak) újra fel nem fedezték őket.

Négy évvel Mendel dolgozata után, 1869-ben Friedrich Miescher, egy bázeli katonaorvos, sebesült katonák gennyel átitatott kötéseiből izolált és írt le egy új, foszfortartalmú, nagymolekulájú szerves anyagot, amelyet nukleinnek nevez el (ma DNS-nek hívjuk). Ez a felfedezés is meglepő, olyannyira, hogy a kor biokémikus pápája, Hoppe-Seyler két évig visszatartotta a közleményt, amíg saját maga meg nem ismételte Miescher kísérleteit, így meggyőződve azok hitelességéről.

20260330_tma_5_resz

https://raketa.hu/ot-tortenelmi-tevhit-amit-sokan-a-mai-napig-elhisznek

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek

1.

Napóleon nem volt alacsony

Sokan úgy képzelik el Napóleon Bonaparte francia császárt, mint egy alacsony termetű, kisebbségi komplexusos hadvezért. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. A történészek szerint Napóleon úgy 168–170 centiméter magas lehetett, ami a 19. század elején teljesen átlagosnak számított. A „törpe császár” képe főként brit propagandából született, amely igyekezett nevetségessé tenni az ellenséget – a félreértést a francia és az angol mértékegységek közötti különbség is erősítette. A brit karikaturisták ráadásul előszeretettel rajzolták őt apró termetű figuraként, így ez a kép mélyen beégett a köztudatba.

2.

A spanyolnátha nem Spanyolországban tört ki először

Az 1918-as világjárvány „spanyolnátha” néven vonult be a történelembe, ami azt a benyomást kelti, mintha a betegség Spanyolországból indult volna ki. A név azonban valójában nem a vírus földrajzi eredetére utal, hanem a korszak szigorú háborús cenzúrájának következménye. Az első világháború idején a hadviselő országok – például Németország vagy Anglia – igyekeztek eltitkolni a járvány pusztítását a hadseregben. Nem akarták, hogy az ellenség tudomást szerezzen arról, hány katonájuk esett ki a sorból, ezért a sajtóban is elhallgatták a fertőzés valódi mértékét. Spanyolország ezzel szemben semleges maradt a háborúban, így ott nem korlátozták a híradásokat: a média szabadon beszámolhatott a tömeges megbetegedésekről. Mivel a világ nagy része főként spanyol forrásokból értesült a járványról, könnyen kialakult az a téves kép, hogy a betegség onnan ered. A kutatók szerint a vírus valójában valószínűleg az Amerikai Egyesült Államokból vagy Kelet-Ázsiából indulhatott.

3.

A Nemzetközi Űrállomáson szinte olyan a gravitáció, mint a Földön

Sokan úgy gondolják, hogy a súlytalanság oka a gravitáció hiánya, valójában azonban a Föld körüli pályán is jelentős gravitáció hat – például a Nemzetközi Űrállomás magasságában még mindig a földi gravitáció mintegy 90%-a érvényesül. A lebegés oka az, hogy az űrhajó és az űrhajósok folyamatos szabadesésben vannak: együtt „zuhannak” a Föld felé, miközben nagy sebességgel haladnak előre, így állandóan elkerülik a felszínt, és pályán maradnak. Ezt az állapotot nevezzük mikrogravitációnak.

4.

A boszorkányüldözések nem a „sötét középkorban” tetőztek

Sokan magától értetődő dolognak tartják azt, hogy a boszorkányüldözéseket a középkorban követték el. A valóság ennél kulturális és társadalomfejlődési értelemben jóval lehangolóbb, a legtöbb boszorkánypert ugyanis jóval később tartották. A boszorkányperek csúcsidőszaka a 16–17. század volt, amikor Európa már a kora újkorban járt. A legismertebb esetek közé tartoznak a salemi boszorkányperek, amelyek már a 17. század végén voltak.

5.

A piramisokat nem rabszolgák építették

Sok film és régebbi tankönyv azt a képet tárja elénk, hogy a piramisok építésén rabszolgák dolgoztak. A kutatások azonban kimutatták, hogy a munkát túlnyomórészt fizetett munkások és parasztok végezték, akik az áradások idején dolgoztak az építkezéseken, amikor földjeik úgysem voltak művelhetők.

20260330_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260327_sziv-es-errendszeri-megbetegedes-alvas-taplalkozas-mozgas

Ránéztek 53 000 ember adataira, ami kijött, az önnek is segíthet egészségesebben élni

Ausztrál kutatók szerint már a napi rutin minimális megváltoztatása is jelentős mértékben csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Az elmúlt években számtalan olyan új diéta és edzési módszer bukkant fel, aminek követői és terjesztői állítják, egészségesebbé teheti az embert, vagy segíthet a fogyásban. Emiatt az egészségesebb életre vágyó embereknek nagyon nehéz dönteniük, hogy melyiket is válasszák, és bár a hatásuk eltérő lehet, valószínűleg egyikkel sem lehet nagyon mellé nyúlni.

A Sydney-i Egyetem kutatói most egy újabb módot kínálnak arra, hogy jó irányba változtasson az ember az egészségén, vizsgálatuk eredménye alapján pedig ehhez nem is kell olyan túl sok erőfeszítés.

Nicholas Koemel, a kutatás vezetője csapatával együtt a brit biobank adataira támaszkodva több mint 53 000 felnőtt egészségügyi adatait vette górcső alá, amelyek nyolc éven át tartó adatgyűjtést fednek le. A kutatók a résztvevők négy fő paraméterére összpontosítottak: az alvásra, a fizikai aktivitásra, valamint a táplálkozásukra. Mivel ezek mind komoly hatással lehetnek a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására, ezért az erre vonatkozó adatokat mind egy kalap alá vették. Koemel szerint erre azért volt szükség, mert a korábbi kutatások során a tudósok annak ellenére vizsgálták ezeket a paramétereket külön, hogy együttes hatásuk jelentős mértékben hathat az egyénre.

A kutatók igyekeztek minden olyan tényezőt kizárni, amely befolyásolhatta az eredményeket. Emiatt a vizsgálatba csak olyan egyéneket vontak be, akik mozgását egy eszköz folyamatosan monitorozta, ugyanakkor a táplálkozásra vonatkozó adatok önbevalláson alapultak.

A kutatók ezek alapján arra jutottak, hogy napi nyolc-kilenc óra alvással, napi 42 perc vagy több mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitással, valamint egy visszafogott, egészséges étrenddel 57 százalékkal csökkenthető a súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata. Az erről szóló tanulmány a European Journal of Preventative Cardiology című tudományos lapban jelent meg.

A szakemberek kiemelték, a legmegdöbbentőbb az volt, hogy egyes paraméterek apróbb változásai is milyen jelentős mértékben befolyásolták a végeredményt. A percentilis görbe felső öt százalékához tartozó alanyoknál – vagyis akiknek az alvással, táplálkozással és mozgással kapcsolatos mutatójuk a legrosszabb volt – már napi 11 perccel több alvás, 4,5 perccel több mozgás és egy kis plusz zöldségbevitel is elegendő volt ahhoz, hogy 10 százalékkal csökkenjen a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

Koemel szerint a vizsgálat eredménye azt mutatja, a napi rutin legapróbb változtatásai is elegendők lehetnek ahhoz, hogy egészségesebb életet éljen az ember.