20260406_tma_1_resz

https://raketa.hu/az-artemis-2-celba-vette-a-holdat-amely-talan-egy-hatalmas-bolygokozi-utkozes-soran-keletkezett-50-millio-evvel-ezelott/

https://raketa.hu/artemis-2-misszio-hold-tortenelmi-rekordok

Nemcsak a Hold megkereülése a célja az ARTEMIS 2 missziónak

Több mint fél évszázadnyi szünet után április 1-jén az emberiség újra elhagyta az alacsony Föld körüli pályát, és visszatérjen a Hold közvetlen közelébe. A NASA Artemis–2 küldetése nem csupán egy technológiai főpróba a későbbi holdra szállás előtt, hanem egy olyan utazás is, amely során a legénység tagjai egyénileg és közösen is számos korábbi rekordot adnak át a múltnak.

Az Artemis–2 küldetés jellege számos különleges eredményt hoz magával, amelyek közül az alábbi hat a legjelentősebb.

#1 Az első fekete (bőrű) űrhajós a Holdnál

Victor Glover történelmet ír azzal, hogy ő lesz az első fekete (bőrű) asztronauta, aki elhagyja az alacsony Föld körüli pályát, és eljut a Hold környezetébe.

#2 Az első nő a Hold közelében

A küldetés specialistája, Christina Koch lesz az első női űrhajós, aki ilyen mélységbe merészkedik a világűrbe.

#3 Az első nem amerikai űrhajós a Holdnál

A kanadai Jeremy Hansen személyében először jut el egy nem amerikai állampolgár a Hold szomszédságába.

#4 A legidősebb űrhajós a Holdnál

Reid Wiseman, a misszió parancsnoka a repülés idején már betölti az 50. életévét, amivel megelőzi a legendás Alan Shepardot, aki az Apollo–14 küldetése idején 47 évesen járt égi kísérőnk felszínén.

#5 Az emberiség legnagyobb távolsága a Földtől

Mivel az Artemis–2 szabad visszatérési pályán mozog, az űrhajósok messzebbre jutnak bolygónktól, mint korábban bárki. A tervek szerint a Hold túlsó oldalánál elérik a 402 ezer kilométeres távolságot, ami nagyjából 2400 kilométerrel haladja meg az Apollo–13 kényszerűségből felállított rekordját. Ebben a szakaszban a legénység mintegy 50 percre teljesen elveszíti majd a rádiókapcsolatot a Földdel, miközben olyan régiók felett repülnek el, ahol ember még sosem járt.

#6 A legnagyobb visszatérési sebesség

Az egyedi pályaív miatt az Orion kapszula minden eddigi emberes űreszköznél gyorsabban érkezik majd vissza a Föld légkörébe. A becslések szerint a belépési sebesség meghaladja a 40 200 kilométer/órát, ami túlszárnyalja az Apollo–10 1969-es rekordját.

20260406_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260401_kinai-teherdron-cy-8-vilag-legnehezebb-dronja

Felszállt a világ legnagyobb teherdrónja

Megkezdte a világ legnehezebb teherszállító drónjának tesztelését Kína. A Csangjing-8 (CY-8) kedden hajtotta végre első tesztrepülését a közép-kínai Honan tartományban található Csengcsouban. A gép nagyjából 280 métert gurult, mielőtt felszállt volna, majd 30 percen át maradt a levegőben – írja az Interesting Engineering.

A CY-8 saját súlya 3,5 tonna, és ugyanekkora rakomány szállítására képes, vagyis maximális felszállósúlya eléri a 7 tonnát. A szerkezet 17 méter hosszú, szárnyfesztávolsága 25 méter, a 18 köbméteres raktere pedig teljesen zárt. A gép szárnyainál két hajtómű dolgozik, kialakítása pedig lehetővé teszi, hogy a korlátozott infrastruktúrájú helyszíneken is le tudjon szállni.

A mérnökök úgy alakították ki a gépet, hogy az többféle feladatkörben is megállja a helyét, így a teherszállítás mellett használható például felderítésre is. A tervezés során elsődleges volt, hogy nagy magasságokban is be lehessen vetni, így olyan régiókban is működhet, mint a Tibeti-fennsík, ahol a tengerszint feletti magasság 4000 és 5000 méter között változik.

A CY-8 fel- és leszálláshoz kevesebb mint 500 méter szükséges. A gép több mint 2900 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik

https://elo.hu/pilota-nelkuli-repulogep-a-dron-technologia-mukodese-es-tipusai/

Pilóta nélküli repülőgép: A drón technológia működése és típusai

A drón technológia központi eleme a képesség, hogy a repülőgép a pilóta fizikai jelenléte nélkül is működőképes.

A modern technológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pilóta nélküli repülőgépek, közismertebb nevükön a drónok világa. Ezek az eszközök, amelyek egykor kizárólag a katonai alkalmazásokhoz tartoztak, mára átszivárogtak a civil szférába, forradalmasítva számos iparágat és tevékenységet a mezőgazdaságtól a filmgyártásig. Egy drón ma már nem csupán egy távirányítású játék; komplex, intelligens rendszerekről van szó, amelyek képesek autonóm módon működni, adatokat gyűjteni, és korábban elképzelhetetlen perspektívákat nyitni meg a világ megismerésére.

A digitális elektronika, a GPS technológia és az akkumulátorok fejlődése a 21. század elején katalizálta a drón technológia robbanásszerű elterjedését. A miniatürizálás lehetővé tette kisebb, könnyebb és olcsóbb eszközök gyártását, amelyek már nem csak a hadsereg, hanem a kutatók, majd a szélesebb közönség számára is elérhetővé váltak. A 2000-es évek második felétől kezdve jelentek meg az első kereskedelmi forgalomban kapható, kamerával felszerelt multirotoros drónok, amelyek a hobby és a professzionális légi felvételezés piacát is megnyitották.

20260406_tma_3_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/uber-verne-ponyai-robotaxi-horvatorszag-zagrab-380075.html

Horvátországban indul Európa első robotaxi-szolgáltatása

Történelmet ír a horvát főváros, ugyanis Zágráb hamarosan Európa első kereskedelmi robotaxi-szolgáltatásának otthonává válik, miután a Verne, a Pony.ai és az Uber bejelentette stratégiai együttműködését. A projekt a kínai Pony.ai autonóm vezetési rendszerére, az Uber globális mobilitási platformjára és a horvát Verne szolgáltatási ökoszisztémájára épít, így a robotaxik a város utcáin már a közeljövőben megkezdhetik működésüket.

Ebben a modellben a Pony.ai biztosítja az autonóm technológiát, a Verne lesz a flottakezelő és szolgáltató, az Uber pedig integrálja a rendszert a globális hálózatába, kiegészítve a Verne ügyfélplatformját. A cél, hogy Zágrábban létrejöjjön egy skálázható robotaxi-hálózat, amely később további európai városokba és piacokra is kiterjeszthető, akár több ezer járművel a következő években. A Verne vezeti a piacra lépés előkészítését és az európai szabályozási engedélyek beszerzését, miközben koordinálja a robotaxik üzemeltetését mind a Verne, mind az Uber hálózatában, garantálva a biztonságot, teljesítményt és egységes felhasználói élményt.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/zold-utat-kapott-bill-gates-atomreaktora-379318.html

Zöld utat kapott Bill Gates atomreaktora

Az amerikai nukleáris hatóság, a Nuclear Regulatory Commission engedélyt adott a TerraPower számára egy új atomreaktor megépítésére Wyoming államban, egy idősödő szénerőmű szomszédságában. Ez az első ilyen jellegű engedély közel egy évtizede, ami már önmagában jelzi, hogy az Egyesült Államokban ismét komolyabban számolnak az atomenergiával. A Bill Gates által 2015-ben alapított vállalat a Natrium nevű reaktort fejleszti a GE Vernova Hitachi közreműködésével. Az erőmű 345 megawattos kapacitással működik majd, ami kisebb a hagyományos, nagy teljesítményű reaktoroknál, de jelentősen meghaladja számos, mostanában népszerű kis moduláris reaktor teljesítményét.

A Natrium egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem vízzel, hanem olvadt nátriummal hűtik. Az elmúlt ötven évben az atomerőművek túlnyomó többsége vízhűtéses technológiára épült, így ez a megoldás komoly eltérés a bevett gyakorlattól. A vállalat szerint az olvadt nátrium alkalmazása biztonsági és hatékonysági előnyökkel járhat. Most először több mint negyven év után kapott engedélyt az Egyesült Államokban olyan kereskedelmi reaktor, amely nem hagyományos vízhűtésre épül. A rendszer egyik kulcseleme az energiatárolás. A reaktor a felesleges hőt nagy, szigetelt tartályokban tárolt olvadt nátrium formájában raktározza el, így alacsonyabb kereslet idején is folyamatosan működhet, a felhalmozott hő pedig később felhasználható.

20260406_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260330_nemzetkozi-urallomas-iss-crew-11-evakualas-mike-fincke-urhajos-nem-tudott-beszelni

Kiderült, miért kellett januárban evakuálni a Nemzetközi Űrállomás legénységét

Nem tudott beszélni 20 percen át – különös probléma jelentkezett januárban Mike Fincke űrhajósnál, ami amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlt. A NASA azonban végül a legénység evakuálásáról döntött.

Még az orvosok sem tudják, miért lett rosszul januárban a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) Mike Fincke, a NASA űrhajósa – erről maga az érintett számolt be az AP hírügynökségnek

Fincke – aki már négyszer járt az űrben – elmondta, hogy január 7-én épp vacsorázott, és a másnapra tervezett űrsétára készült, amikor beütött a baj. Történt ugyanis, hogy váratlanul nem tudott beszélni.

Fájdalmat nem érzett, aggódó társai azonban gyorsan cselekedtek, és segítséget kértek a földi orvosoktól. Szerencsére azonban 20 perc után, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlt a probléma. Utána sem érezte rosszul magát, és a gond azóta sem jelentkezett újból.

Az orvosok kizárták a szívroham lehetőségét, és Fincke állítja, nem is fulladt, miközben nem tudott beszélni. Az orvosok azóta sem tudják, mi okozhatta a hirtelen beszédproblémát, de úgy vélik, összefüggésben állhat azzal, hogy 549 napot töltött súlytalanságban.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/mar-a-balaton-is-jelzi-mekkora-baj-lehet-az-ai-vizehsege-380331.html

Honnan lesz majd elég víz az AI-hoz?

A Xylem és a Global Water Intelligence 2026 elején publikált közös anyaga szerint az AI-hoz kapcsolódó vízigény 2050-re 129 százalékkal nőhet, ami évente nagyjából 30 ezer milliárd liter extra vízhasználatot jelenthet. A cég közlése szerint még a mindennapi használatnak is van mérhető lábnyoma: harminc perc intenzív AI-használat több mint 616 milliliter vízigénnyel járhat. Ez elsőre nem tűnik soknak, csak az a gond, hogy az AI-t már most is tömegek használják, és ez a szám csak tovább nő.

A legfontosabb rész talán az, hogy a víz nem ott fogy a legnagyobb mennyiségben, ahol a legtöbben keresik. A tanulmány szerint a várható többletigény 54 százaléka az energiatermelésből jön, 42 százaléka a chipgyártásból, és csak 4 százaléka magukból az adatközpontokból. Vagyis amikor az AI vízigényéről beszélünk, valójában nem csak a szervertermek hűtéséről beszélünk, hanem egy komplett ipari láncról. Ez azért fontos, mert így a probléma sem oldható meg annyival, hogy „majd hűtünk hatékonyabban”.

A jó hír az, hogy a helyzet nem reménytelen, csak nem lehet tovább halogatni. A Xylem szerint a szennyvíz újrahasznosítása és a vízhálózatok modernizálása elvben fedezni tudná az AI által okozott teljes várható vízigény-növekményt 2050-ig, csak ehhez beruházások kellenek. A cég példaként azt emelte ki, hogy Mexikóvárosban és Monterreyben az Amazonnal közös fejlesztéseik évente több mint 1,3 milliárd liter vizet takarítanak meg intelligens hálózatfejlesztéssel és valós idejű szivárgásfigyeléssel. A tanulság elég egyszerű: az AI vízigénye nem holnapi probléma, hanem már most tervezési kérdés.

20260406_tma_5_resz

https://ng.24.hu/termeszet/2026/04/01/fekete-hattyuk-szuletese-budapest/

Fekete hattyúk keltek ki Budapesten

Az európai kontinensen igazi ritkaságnak számítanak: jelenleg kevesebb mint 300 egyed él állatkertekben.

Feketehattyú-fiókák bújtak elő tojásaikból a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az intézmény beszámolója szerint bár a jövevények tollazata most még szürkésfehér, hamarosan sötétedésnek indulnak, és felveszik jellegzetes színűket.

A fekete hattyú (Cygnus atratus) a hattyúk közül az egyetlen faj, amely természetes körülmények között kizárólag fekete tollazattal rendelkezik – csupán a szárnyai alsó részén találhatóak a fehér másodlagos evezőtollak, amelyek repülés közben válnak láthatóvá. Különleges színezetével, elegáns tartásával és vörös csőrével a világ egyik leglátványosabb vízimadarának számít.

Ausztrália őshonos faja, amely a kontinens tavaiban, folyópartjain és mocsaras vidékein fordul elő, gyakran hatalmas, akár ezres csapatokban.

A faj már a 18. században szimbólummá vált: addig a nyugati világ számára a „hattyú” szó gyakorlatilag egyet jelentett a hófehér madárral – egészen addig, amíg Ausztrália felfedezésekor elő nem került ez a sötét tollú faj. Innen ered az „egy fekete hattyú is elég, hogy megcáfolja az elméletet” kifejezés is, amely máig használatos a tudományos gondolkodásban. A faj Ausztrália kulturális örökségének is fontos része: Nyugat-Ausztrália hivatalos madara, amely 1973-ban II. Erzsébet királynő jóváhagyásával került az állam címerébe és zászlajára. Az állam nevét viselő Swan River (Hattyú-folyó) is róla kapta a nevét még 1697-ben, a holland felfedezők után.

A fekete hattyú monogám faj, vagyis egy életre választ társat. Rendszerint vízpart közelében épít fészket. A tojásokon a hím és a tojó felváltva kotlanak, a költési idő mintegy 40 napig tart. A szülők nem csak a költés során osztoznak a feladatokon, hanem később is közösen nevelik utódaikat.

Fészekhagyó madarak, tehát röviddel a kikelés után már követik szüleiket. Röpképessé 150-170 napos korukban válnak.

A fekete hattyú ugyan nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, azonban élőhelyének átalakulása és az inváziós fajok régiónként veszélyeztethetik populációját.

20260406_tma_6_resz

https://telex.hu/techtud/2026/04/02/fesztivalon-osszegyujtott-vizelettel-akar-erdoket-noveszteni-egy-brit-projekt

Fesztiválokon összegyűjtött vizelettel akar erdőt növeszteni egy brit projekt

A bristoli NPK Recovery cég 2024-ben nyári fesztiválokon, koncerteken, futóversenyeken, például a London Maratonon kezdett el vizeletet begyűjteni a mobilvécékből, és a kutatóik által kifejlesztett technológiával műtrágyává alakították azt. A meglepő módon szagtalan terméket már használták is fű és más növények termesztéséhez.

Azt remélik, hogy ez az eljárás fenntarthatóvá tesz sok farmgazdaságot, és most, az iráni háború miatt megborult műtrágya-kereskedelem is segítheti a termékük felfuttatását. A vizeletben sok nitrogén és egyéb tápanyagok vannak, már az nyereség, ha ezek nem jutnak be a szennyvízrendszerekbe, és csökkenthetik a vegyszerfelhasználást.

A cég most az Egyesült Királyság Erdészeti Bizottsága által is támogatott kísérlet részeként egy dél-walesi erdőtelepítésben vesz részt, és a vizelettrágyával több ezer őshonos fa (bükk és erdei fenyő) növekedését akarják segíteni.

https://telex.hu/techtud/2026/04/02/alhir-volt-hogy-elpusztult-a-vilag-legidosebb-szarazfoldi-allata-jonathan-a-teknos

Álhír volt, hogy elpusztult a világ legidősebb szárazföldi állata, Jonathan, a teknős

Egy X-en közzétett poszt alapján több médium beszámolt arról, hogy elpusztult a 194 éves teknős, Jonathan, amit a világ legidősebb szárazföldi állataként tartanak számon. A Guardian elérte a teknős állatorvosát, aki megerősítette, hogy Jonathan él, és a halálhírét kriptovaluta kicsaláshoz használták. Jonathan, a Seychelle-szigeteki óriásteknős 1882 óta él a kormányzói rezidencia területén Szent Ilonán, akkor ajándékként érkezett a dél-atlanti szigetre. Annak ellenére, hogy a teknős szürkehályog miatt megvakult és elvesztette szaglását, egészséges és energikus marad, erős banánéhséggel. A libidója is megvan még, nemrég megpróbál párosodni két fiatalabb teknőssel, amelyek szintén a kormányzó birtokán élnek.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41