20260615_tma_1_resz

https://hvg.hu/brandcontent/20260612_gyogyszermentes-fajdalomkezeles-vr-szemuveg-debrecen-szombathely-bethesda-gyermekkorhaz-one-alapitvany

Gyógyszermentes fájdalomkezelés VR-szemüveggel

A One Alapítvány a Bethesda Gyermekkórház közös, virtuális valóságra épülő komplex fájdalomcsillapító programja már a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján és a szombathelyi Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban is elérhető. A hálózatbővülés egy olyan mélyreható szemléletváltást képvisel, amely a modern gyermekgyógyászatban egyre erőteljesebben érvényesül: a gyógyszeres ellátás mellett a félelem és a szorongás tudatos, intézményesített kezelése is a gyógyítás elválaszthatatlan részévé válik. A programhoz csatlakozó kórházak és a One Alapítvány közös sajtótájékoztatóján szakemberek számoltak be a program eddigi tapasztalatairól, az érdeklődők pedig a VR-eszközök működését élőben is megtekinthették.

A legtöbb gyermek számára egy vérvétel, injekció vagy akár egy egyszerű vizsgálat nem csupán fizikai kellemetlenséget jelent. Az ismeretlen környezet, a várakozás, a korábbi rossz tapasztalatok vagy a beavatkozástól való félelem sokszor legalább akkora terhet jelent, mint maga a fájdalom. A szakemberek szerint ezek az élmények hosszú távon is nyomot hagyhatnak: hozzájárulhatnak az orvosi kezelésektől való szorongáshoz. A virtuális valóságra épülő fájdalomcsillapító eljárás nemzetközi, elsősorban angolszász területeken már széles körben elterjedt, Magyarországon azonban csak nemrég kezdett elterjedni.

Vérvétel közbeni alkalmazás során például a gyerekek belefeledkezhetnek egy gyönyörű táj felett való repülésbe, miközben a fejük épp csak egy kicsit mozog. A gyógytorna során pedig olyan programok is használhatók, amelyek játékos formában ösztönzik a szükséges mozgásokat a gyógyuló gyermek számára.

20260615_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260612_ivoviz-keszitese-levegobol-textil-kabat

Aki felveszi ezt a kabátot, bárhova megy, lesz ivóvize

Magyarország és Európa jelentős része a „rendkívül száraz”, vörös kategóriában található.

Súlyosan érintett egyéb területek

• Európa déli része: Olaszország keleti partvidéke, Spanyolország és Ciprus folyamatosan küzd a nyári aszályokkal és a csökkenő talajvízszinttel.
• Egyesült Államok délnyugati része: A túlhasználat és a klímaváltozás miatt a kulcsfontosságú víztározók és folyók szintje kritikusan alacsony.
• Közép- és Dél-Afrika egyes részei: Itt elsősorban a gazdasági vízhiány dominál, vagyis az infrastruktúra hiánya miatt nem jut a lakosság tiszta ivóvízhez.

Amerikai kutatók egy speciális textíliát készítettek, ami képes kiszűrni a levegőből a vizet.

A mérnökök a vízhiány megoldására olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek a levegő nedvességtartalmát is képesek megkötni, és abból készíteni iható minőségű vizet. A megoldás életmentő lehet, ám van vele egy nem is olyan kis probléma: az ilyen készülékek általában nagyok, és valamilyen külső áramforrásról működnek, így nem olyan könnyű őket akárhol használni. A Texasi Egyetem kutatói ezért most egy új megoldással álltak elő: egy speciális textillel, amiből kabátot lehet készíteni, és ami képes arra, hogy kiszűrje a légkör nedvességét. Az erről szóló publikációt a Scientific Advances című tudományos folyóirat közölte.

A textil különlegessége, hogy az összegyűjtött vizet cserélhető tartályokban gyűjti össze, ahelyett, hogy elnyelné azt. Keith Johnston, a tanulmány társszerzője szerint a megoldás nemcsak laboratóriumi körülmények között működik, a mobilitásának köszönhetően bárhol bevethető. Az összegyűjtött vizet azután egy speciális tartályba helyezik, ami hő segítségével készít belőle valóban iható vizet. A fejlesztés a mérnökök szerint napi 400-900 milliliter víz előállítására alkalmas, attól függően, hogy milyen párás a levegő. Ez alapvetően nem tűnik soknak, legalábbis ha azt nézzük, hogy a napi ajánlott folyadékfogyasztás egy felnőtt ember számára nagyjából 2 liter – függően persze attól, mekkora testsúlyról van szó –, ám némi optimalizálással ez sem tűnik elérhetetlen mennyiségnek. A szakemberek szerint ha a textíliából nemcsak kabátot, hanem hátizsákot vagy sátrat is készítenek, gyakorlatilag megoldottá válik az ivóvíz helybeni előállításának problémája.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Adatk%C3%B6zpont

Mik azok az adatközpontok

Az adatközpontok számítógépes rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó komponensek elhelyezésére és üzemeltetésére kialakított létesítmények. Ezek a komponensek rendszerint magukba foglalják a távközlési rendszereket és kommunikációs kapcsolatokat, redundáns áramforrást, adattárolókat, légkondicionáló, tűzvédelmi és biztonsági rendszereket. A nagy adatközpontok ipari méretű üzemek, amelyek egy kisváros elektromos fogyasztásával rendelkeznek és néha jelentős légszennyezést jelentenek a dízelmotorok kipufogógázával.

20260615_tma_3_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/a-microsoft-szerint-az-uj-aiadatkozpontok-hutese-annyi-vizfogyasztast-jelent-majd-mint-egy-etterem-383367.html#google_vignette

A Microsoft szerint az új AI-adatközpontok hűtése annyi vízfogyasztást jelent majd, mint egy étterem

A Microsoft látványos ígérettel próbálja hűteni az AI-adatközpontok körüli környezetvédelmi kérdések parázs vitáját, de a kritikusok szerint nem az új megoldásokkal van a baj, hanem az 500 régivel.

Az, hogy az AI szemetet termel, csak egy probléma, emellett borzalmas víz- és energiaéhsége van. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella a Build 2026 fejlesztői konferencián beszélt arról, hogy a vállalat új AI-adatközpontjai már egészen más logika szerint működnek, mint a korábbi, rengeteg vizet elpárologtató létesítmények. A kulcs a zárt hűtőkör, amelyet az építéskor feltöltenek, majd a rendszer ugyanazt a vizet keringeti tovább, ahelyett hogy folyamatosan friss vízkészletet használna el. Nadella azt állította, hogy az új megoldással egy teljes év alatt nagyjából annyi víz fogy, mint amennyit egyetlen helyi étterem használna el.

Ez elsőre meglepően erős állítás, mert az AI-adatközpontok körül éppen az energia- és vízigény az egyik legkomolyabb vita. A modern GPU-klaszterek sokkal sűrűbbek és melegebbek, mint a hagyományos szervertermek, ezért a hűtésük is nehezebb. A Microsoft új rendszere úgy van tervezve, hogy a folyadék hőcserélőkön keresztül vegye át a szerverek által termelt hőt, majd egy hűtőegységen át lehűlve visszakerüljön a körforgásba. A vállalat ezt a megoldást a wisconsini Mount Pleasantben épülő Fairwater AI-adatközpontnál vezette be látványosan. A Microsoft saját bemutatása alapján ez nem egyszerűen egy újabb szerverterem, hanem egy kifejezetten AI-terhelésre tervezett, nagy sűrűségű infrastruktúra, ahol a hűtés több mint 90 százalékát zárt folyadékhűtés adja. A maradék hűtési igényt elsősorban külső levegővel oldják meg, extra vízre pedig csak a legmelegebb körülmények között lehet szükség.

https://itbusiness.hu/technology/adatkozpont-vizfogyasztas/

A ChatGPT 2022-es debütálása óta robbanásszerűen nőtt az adatközpontok száma, a figyelem pedig ezeknek a létesítményeknek a környezeti hatásaira fókuszál.

Az Egyesült Államokban az adatközpontok napi 300 ezer és 4 millió gallon (körülbelül 1135623 – 1514164 liter) víz közötti mennyiséget használhatnak fel a bennük található számítógépek hűtésére – magyarázta Austin Shelnutt, a texasi Strategic Thermal Labs szakértője egy prezentáció során. Egyes régiókban a fogyasztás elérheti a helyi vízellátás 25 százalékát is, ami súlyosbítja a vízhiányt és a sivatagosodást.

Miért fogyasztanak sok vizet az adatközpontok?

Az adatközpontok vízfelhasználása többféleképpen történik, de a legjelentősebb a közvetlen vízfogyasztás. A víz helyi forrásokból, például vízkezelő üzemekből érkezik, és hűtőtornyokban kerül felhasználásra, ahol elpárolog, miközben hőt ad át a levegőnek. Az elpárologtatásos hűtési rendszerek rendkívül hatékonyak és energiatakarékosak. Egy gallon víz elpárologtatása percenként például körülbelül 1,5 megawatt számítógépes teljesítmény hűtésére elegendő. Azonban a víz 70–80 százaléka elpárolog, és kikerül a helyi vízkörforgásból. Ez különösen problémás olyan száraz éghajlatú régiókban, ahol a vízhiány már eleve fennáll.

20260615_tma_4_resz

https://bitport.hu/merheto-es-makacs-jelenseg-lett-az-mi-vel-gerjesztett-irastudatlansag

Mérhető és makacs jelenség lett az MI-vel gerjesztett írástudatlanság

Újabb oktató írt róla cikket, hogy végzős tanítványai szó szerint nem tudnak olvasni, de ez a jelek szerint nem sok mindenkit zavar, hiába jelennek meg sorra a problémára figyelmeztető tanulmányok.

A The Chronicle of Higher Education című lapban megjelent cikkében egy irodalom- és írásoktató arról számol be, hogy egyetlen tanítványa sem volt képes végigolvasni az általa kiosztott 20 oldalas cikket. Tyler Jagt szerint ez még egy évtizeddel korábban sem jelentett volna semmi problémát, a mostani diákok viszont arra panaszkodtak, hogy folyamatosan elvesztették a fonalat, miről is szól valójában a dolgozat. A szerző felidézi, hogy egy 2024-es országos felmérés alapján a 17-18 éves végzősök olvasási pontszámai a legalacsonyabb szinten voltak az 1992 óta végzett értékelések között, sőt a 12. osztályosok közel harmada az alapszintű minősítést sem érte el, vagyis „nem tud általános következtetéseket levonni a szövegben explicit módon bemutatott fogalmak alapján”.

A Futurism beszámolója ezzel kapcsolatban egy másik felmérést is idéz, amelynek értelmében a 4. osztályosok alig 30 százaléka tanult meg folyamatosan olvasni, Jagt szerint pedig mára egyértelművé vált, hogy nem a tanárok megérzéseiről van szó: „mérhető, generációs összeomlásról” beszél a folyamatos írás és olvasás képességét illetően, amire szerinte az oktatás „improvizációval és kimerültséggel” reagál a szükséges strukturális átalakítások helyett. A generatív mesterséges intelligencia széles körű elterjedésével a probléma már a felsőfokú tanulmányok során is tapasztalható, az oktatók helyzetét pedig tovább nehezíti az egyetemek együttműködése a techvállalatokkal a hozzáférés biztosításában, hiszen rájuk hárul a feladat, hogy kitalálják, hogyan kellene kezelniük az MI-t.

A cikk szerint így az sem véletlen, hogy egyre több kétség támad a mesterséges intelligencia oktatási eszközként való felhasználásával kapcsolatban. Az állítólagos előnyökre a Futurism szerint jellemző, hogy néhány jelentős tanulmány egyikét, ami a ChatGPT tanulási teljesítményre való pozitív hatását igazolta volna, a múlt hónapban visszavonták. Ezzel szemben sorra jelennek meg azok a kutatások, amelyek az MI-túlhasználat kapcsolatáról szólnak a kritikus gondolkodás károsodásával vagy a memória gyengülésével.

Az MIT tudósai ugyancsak megerősítették azokat az aggodalmakat, amelyek szerint nem tesz jót az agyműködésnek a generatív algoritmusok általános alkalmazása, a pakisztáni FAST magán-kutatóegyetem professzora pedig már több, mint két évvel ezelőtt arról közölt adatokat, hogy az MI-chatbotok rossz alkalmazása az oktatásban a kóros halogatás kialakulásához, emlékezetvesztéshez vagy a tanulmányi eredmények romlásához vezet. Az MIT eredményeire Jagt is hivatkozik, jelesül arra, hogy a ChatGPT-t esszéírásra használó diákok alacsonyabb agyi aktivitást mutatnak a kreativitásért felelős területeken, mint azok, akik hagyományos kereséssel vagy anélkül próbálják megoldani a feladatokat, az MI-használók 83 százaléka ráadásul egyetlen sort sem tudott idézni saját újonnan írt esszéjéből.

A probléma gyökere már nem az okostelefon, hanem általában a „digitális figyelemelterelés”: miközben a felnőttek is a zavaró online impulzusokra panaszkodnak a munkahelyükön, el lehet képzelni, hogy milyen hatással van ugyanez a 10-18 éves gyerekek tanulására.

20260615_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/06/12/biodiverzitas-rovarletszam-egeszseg-taplalkozas/

A csökkenő rovarlétszám veszélybe sodorja az életünket

Először sikerült bizonyítani a kapcsolatot a biológiai sokféleség csökkenése és az emberi egészség romlása között.

A biológiai sokféleség nem valami úri huncutság, amit a sötétzöldek hajszolnak jódolgukban. Ez egy olyan érték, amelynek hasznát az emberiség közvetlenül is megérzi, és, amint az egy új kutatásból kiderült, a hiányát még annál inkább.

A Nature hasábjain közzé tettek szerint a sokszínű beporzó közösség anyagi hasznot és egészséges táplálékot biztosít. Ha kevesebb vad beporzó él körülöttünk, akkor az élelmiszerekből szerzett tápanyagok, vitaminok mennyisége, valamint a gazdálkodók bevételei is csökkennek. A kutatást a Bristoli Egyetem ismertette. A szakemberek Nepálban végeztek felméréseket tíz kis vidéki faluban, ahol a lakosság kistermelői gazdálkodásból él. Egy éven át mérték 776 fő szociális-gazdasági, egészségi, táplálkozását (azt, hogy miből szerzik be a napi élelmüket, vagyis mit esznek és az honnan kerül az asztalukra), s a konkrét tápláltsági állapotát.

Így a kutatók egy éven át fel tudták mérni az itt élők szegénységét, és azt, hogy jól vagy rosszul tápláltak-e. Ezen felül a vegetációs időszak során a térség rovarain található pollent is vizsgálták, valamint, természetesen, magukat a rovarokat. E munkával fel tudták térképezni azt, hogy miféle rovarok is járulnak hozzá konkrétan az élelmiszernövények termeléséhez. Az eredmények az elsők a világon, amelyek a vizsgálatok alapján össze tudták kapcsolni a biodiverzitást és az emberi étrendet, azon keresztül az egészségi állapotot.

Az eredmények szerint a haszonnövények beporzását elsöprő többségben vadméhek, főként poszméhek, valamint zengőlegyek végezték, összességében e két csoport felelt a legnagyobb mértékben az emberek beporzóktól függő élelméért. Ha csak egyetlen rovarfajt vizsgáltak, akkor viszont a helyben élő indiai háziméh (Apis cerana) félig háziasított, a régióban őshonos faja volt a csúcstartó. Ez a méhfaj egymagában az elfogyasztott A-vitamin 7, a B9-vitamin és a kalcium 5-5 százalékáért volt felelős. A legfontosabb beporzók mind a tíz faluban ugyanazok voltak

A legtöbb kisgazdaságot üzemeltető ember jórészt helyben termelt élelmiszert fogyaszt világszerte. Ezért rájuk, az ő egészségükre van legnagyobb hatással a helyi biodiverzitás. A vizsgált falvakban az emberek élelmének (súlyban számolva) „mindössze” 18 százalékát adták a beporzók segítségével termelt növények. Azonban ezek adták a mikrotápanyagok igen jelentős részét, például az E-vitamin 78 százalékát

A nagyfokú szegénység és az alultápláltság már most sajnálatosan nagy arányú volt a vizsgált lakosságban, különösen a gyerekek fejlődésén lehetett kimutatni a tápanyagok hiányát. A gyerekek több mint fele a korához képest növekedésében visszamaradt (túl sovány és túl alacsony) volt. Jelenleg a világ lakosságának negyede szenved ezen okból a rejtett éhezéstől, vagyis a minőségi alultápláltságtól. A kutatócsoport tagjai egyetemi és civilszervezeti közreműködéssel már most elkezdték segíteni a gazdálkodókat gyakorlati módszerek ismertetésével. Ezek révén megőrizhetik a biológiai sokféleséget, helyreállíthatják a beporzók sokféleségét és létszámát, így a saját bevételeiket és egészségüket is. A kutatók arról számoltak be, hogy már látják is, hogy ezeket elkezdték alkalmazni a helyi gazdálkodók. Nepál már egy beporzóbarát mezőgazdasági stratégiát is bevezetett a szakemberek segítségével.

20260615_tma_6_resz

https://raketa.hu/ez-a-foci-vb-lesz-a-legszennyezobb-amit-valaha-is-rendeztek

Ez a foci-vb lesz a legszennyezőbb, amit valaha is rendeztek

Várhatóan több, mint a kétszerese lesz a ma kezdődő, három országban zajló foci világbajnokság éghajlati lábnyoma, mint a legutóbbi, katari vb-é volt – közölte a Reuters a Greenly szén-dioxid-kibocsátási platform becslésére hivatkozva.

Nem nehéz elképzelni a negatív rekordot, miután a résztvevő csapatok és a lejátszott mérkőzések száma is rekordot dönt (48 és 104), továbbá a torna hossza is: 40 napon át tart majd, addig utaznak majd a sportolók, a szakmai stábok és a szurkolók helyszínről helyszínre, illetve a csapatok a szállás-edzőközpont-meccshelyszín háromszögben.

Ráadásul nem kis utakról van szó: míg legutóbb Katar nagyjából két magyar megyényi területen, 11 581 km²-en rendezett vébét, most Mexikó a legkisebb területű 1,9 millió km²-rel, a három rendező ország együtt pedig közel 22 millió km².

Meglepetés tehát legfeljebb a meccseken lehet, és bár a pontos végeredmény nem ismert még, az elemzések szerint a torna mintegy 7,8 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár majd, ami 1,7 millió benzines autó éves kibocsátásának felel meg.

A legfőbb káros tényező az utazás – írja az Euronews –: a mérkőzéseket 16 városban rendezik meg a kanadai Vancouvertől az egyesült államokbeli Bostonon át Mexikóvárosig, a várható kibocsátás mintegy 87%-át a szurkolók és a csapatok helyszínek közötti utazása fogja okozni.

Miután a vébén 16 európai válogatott szerepel majd, a legnépesebb és legtehetősebb szurkolótáborok egyik kontinensről repülnek majd át a másikra. Kiváló példa Anglia, mint a legtöbbet utazó csapat a favoritok közül: összesen 2770 kilométert utaznak majd Dallas, Boston és New Jersey között csak a csoportmeccseken – és ebben még nincs benne az oda-vissza út Európából, valamint a továbbjutás esetén játszott meccsek.

De nem az utazás az egyetlen szennyező tényező. Változnak a rajongói szokások is, ami rendesen aláaknázza a modern sport digitális ökoszisztémáját. Az élő közvetítések, a streaming, az adatfolyamok és a fogadási platformok energiaigénye egyaránt hatalmas. Adatközpontok, szerverparkok, műholdak segítik az eseményt, ezen kívül a szurkolók több milliárd eszközt használnak majd az események követésére. A kumulatív hatás óriási, különösen a többképernyős nézés korában.

Az ENSZ 2021-es COP26 klímacsúcsán a FIFA ígéretet tett arra, hogy 2030-ra a felére csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, és 2040-re eléri a nettó nullát az ENSZ Sport az éghajlatváltozásért programjának részeként.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41