A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban
November 17-én 9-től (ismétlés 21 óra után) ismét jelentkezik tudományos magazinunk!
Megpillantották fizikusok a nehezen megfogható nitrogén-9 izotópot
Első ízben észlelhették tudósok a nehezen megfogható, múlandó nitrogén atommagot. A nitrogén-9 atommag kitolja annak határait, amit egyáltalán még magnak lehet nevezni. Mégis, úgy tűnik, hogy létezésének a jelei ott lappanganak olyan kísérletekből származó több éves adatokban, melyekben különböző, szokatlan atommagot kerestek. Az atommagnak 7 protonja, de csak két neutronja van. Az atommagot felépítő szubatomi részecskéket, a protonokat és neutronokat az erős nukleáris erők tapasztják össze. De a nagyon aszimmetrikus arányú protonokat és neutronokat nem tudja összetartani az erő. Ha az egyikből túl sok van, a mag túlcsordul, szétesik. Ezen a túlcsordulási ponton túl a mag nem tudja a részecskéit teljesen egymáshoz kötni. De a nitrogén-9 mag létezik ezen a ponton túl, még ha csak ideiglenesen is. Mostanáig a tudósok túlcsordulási ponton túl csak olyan izotópot találtak eddig, aminek 4 protonnal volt többje. Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy a magok élete jóval túlterjed a túlcsordulási ponton.
Pontosan kiszámítja az adatátviteli sebességet az algoritmus
Létrehoztak kutatók egy olyan szimulációs technikát, ami lehetővé teszi, az adatátviteli sebesség pontos kiszámítását bármely rendszer számára. Az algoritmus egy komplex fizikai rendszert reprezentál, ami egy olyan összekapcsolt hálózat, ami az információt a csomópontjai közti összeköttetés révén továbbítja. A kutatók azt feltételezték, hogy ha megvizsgálják az összes különböző útvonalat, amin az információ áthaladhat ebben a hálózatban, akkor lehetséges, hogy pontosan megkapják az adatátviteli sebességet. Kiderült, hogy az ötlet élenjáró szimulációs technikákkal kombinálva olyan jól működik, hogy még az olyan komplex rendszerek esetén is pontosan kiszámítható az adatátviteli sebesség, mint a gyulladásos reakciók egyik kulcsfontosságú elemének rendszere, ami több száz kémiai reakciót tartalmaz. De ez csak egy példa, ahol az új szimulációt alkalmazni lehet, hogy új ismereteket szerezzenek kutatók a fizikai rendszerekről.
https://today.umd.edu/new-battery-technology-could-lead-to-safer-high-energy-electric-vehicles
Nagyobb kapacitású az új lítiumion-akkumulátor
Az akkumulátorok meghibásodási mechanizmusait vizsgálva hoztak létre tudósok új technikát a lítiumion-akkumulátorok fejlesztéséhez. Nagy energiasűrűsége és hosszú élettartama miatt a lítiumion-akkumulátor gyakran előfordul elektronikai eszközökben és persze elektromos autókban is, de mint minden technológia, ez sem immunis a meghibásodásra. Előfordulhat, hogy túlmelegszik, ami az elektrolit kémiai lebomlásához vezethet. A kutatók szerint mindez elkerülhető. A lítiumion-akkumulátorok belsejében bizonyos körülmények között, különösen az akkumulátor töltése közben, apró tűszerű struktúrák alakulhatnak ki. Mivel ezek biztonsági kockázatokat és az akkumulátorok teljesítményének csökkenését eredményezhetik, aggodalomra adnak okot. Az új találmány egy újszerű „közbülső réteg” koncepciója, ami utat nyithat a működőképes, teljesen szilárd állapotú akkumulátorok gyártása felé. A szilárdtest-akkumulátorok a következő generációt jelentik, mert nagy energiát és biztonságot tudnak elérni. A megközelítésük azért különleges, mert stabilizálja az akkumulátor határfelületeit a szilárd elektrolit és a katód, illetve az anód között. A végeredmény elektromos járművek olyan új generációja lehet, ami nagyobb hatótávval bír és biztonságosabb a mai elektromos és belsőégésű modelleknél. A kutatók vívmányára már most felfigyelt a piac: egy fejlett akkumulátorokat gyártó vállalat mihamarabb tesztelni szeretné, hogy kiderüljön, kereskedelmi forgalomba hozható-e.
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/eom2.12394
A jövőben egyre tovább fokozható az innovatív cink-levegő akkumulátorok költséghatékonysága és életképessége
Kifejlesztettek kutatók olyan cink-levegő akkumulátorokat, amelyek felülmúlhatják a lítium-ionos társaikat. Ez óriási eredmény lenne, mert a közlekedés elektrifikálása jelenleg kizárólag az utóbbiakra támaszkodik. Mindeközben a lítiumtartalékok egyre szűkösebbek, a nyersanyag bányászata pedig nem fenntartható, így a növekvő erőforrásigényhez egyre emelkedő költségek társulnak és akkor még nem beszéltünk a lítiumion-akkumulátorok gyúlékonyságának problémájáról. A cinkből és levegőből készült elektródákkal ellátott akkumulátorok számos mérőszám tekintetében jobb teljesítményt nyújtanak, mint a lítium-ionosak. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok egyre vonzóbbnak tűnnek, mert olcsóbbak és környezetkímélőbbek, miközben elméletileg nagyobb az energiasűrűségük és eredendően biztonságosabbak. A következő generációs nagy hatótávolságú járművek és elektromos repülőgépek megjelenésével egyre nagyobb szükség van a biztonságos, költséghatékony és nagy teljesítményű akkumulátorrendszerekre, amelyek képesek felülmúlni a lítiumion- akkumulátorok képességeit. A cink-levegő akkumulátorok negatív cinkelektródát, illetve pozitív levegőelektródát használnak. A legnagyobb bajuk eddig az volt, hogy csak korlátozott teljesítményt nyújtottak és meglehetősen rövid volt az élettartamuk. A kutatók ezt a két problémát enyhítették szén-, vas- és kobaltalapú ásványi anyagok beépítésével. A konstrukció ilyenformán jelentősen hatékonyabb, hiszen a nagyobb energiasűrűség mellé hosszabb élettartam társult. A megoldás nemcsak a kiadásokat csökkenti a jelenlegi ellátási láncokhoz képest, hanem a környezetterhelést is.
Elektromos-akkumulátoros tehervonatokkal forradalmasítanák a vasutat Ausztráliában
Bemutatták az elektromos-akkumulátoros nehéz tehervonatot, ami dízelmozdonnyal együtt fog működni, Ausztráliában. A jármű meghajtását egy olyan moduláris akkumulátorcsomag biztosítja, ami igény szerint módosítható a használat módjától függően, így a személyszállítókban, a rövidebb távon működő regionális járatokban vagy éppen nagy rakományokat fuvarozó tehervonatokban is alkalmazható. Az újonnan bemutatott jármű regeneratív fékezéssel, azaz fékeneregia-visszanyeréssel is tudja tölteni az akkumulátorát, ezért a vonatot alkalmazó bányászcég vasúti pályájának egy hosszú, több száz kilométeres lejtős szakaszán képes lesz majd olyan mértékben feltölteni az akkumulátorát, ami elegendő energiát biztosít a visszafelé vezető úton. A vállalat Ausztráliában fogja szolgálatba állítani a járművet a pilot időszak végeztével, ami után a vonatnak egy 17 000 kilométeres utat kell majd megtennie leendő otthonáig. Az elektromos járművet nem önmagában használják majd, hanem dízelüzemű mozdonnyal együtt, mivel a bányában rendkívüli terheket kell mozgatnia a vonatoknak: a 2700 méter hosszú szerelvények 33 000 tonna vasércet szállítanak a kikötőig és vissza. A hibrid meghajtással azonban a kizárólag dízelmozdonyokkal végzett szállításnál jóval környezetbarátabb módon lehet megoldani a munkát, jelentősen csökkentve a kibocsátást és az üzemanyagköltségeket is. A tehermozdony különlegességét nem csak akkumulátoros működése adja, hanem messziről felismerhető, rózsaszín külseje is, de a látványos szín választásának jó oka van: a vállalat a rák elleni küzdelem iránti elköteleződését szimbolizálja.
Az akkumulátor nélkül működikő elektromos kerékpár menet közben töltődik
Az elektromos meghajtású kerékpár ideális választás azok számára, akik fárasztónak találják a biciklizést és nem akarják szennyezni a levegőt, tény azonban, hogy az ehhez szükséges akkumulátorok előállításához sok természeti erőforrás, például lítium vagy ritkaföldfém szükséges, amelyek kitermelése viszont a környezetre káros bányászati eljárásokkal történik. Egy francia vállalkozó úgy tűnik úttörő, fenntartható megoldást dolgozott ki erre a problémára: az akkumulátormentes elektromos kerékpárt. A kifejlesztett és szabadalmazott jármű akkumulátor helyett szuperkondenzátorokat használ. A szuperkondenzátorok az akkumulátoroktól eltérően nem vegyi anyagok formájában, hanem statikus állapotban tárolják az elektromosságot és mivel nincs átalakítás, gyorsabban tölthetőek és kisüthetőek, mint az akkumulátorok. Ezen kerékpár esetében ez azt jelenti, hogy a bicikli töltődik, amikor az ember pedáloz vagy fékez, az energia tárolódik és a jármű a nehezebb műveletek támogatására használja, mint például az újraindulás vagy a hegymenet. Ezért lehetséges az is, hogy egy kört megtéve ugyanannyi energiával tér vissza a kiindulási pontra, mint amennyi akkor állt rendelkezésre, amikor elindult. A szuperkondenzátorok feltöltött állapotban képesek akár 50 méteres szintemelkedés esetén is hatékonyan hajtani a kerékpárt, ami az európai városok 80 százalékában bőven elegendő. A szuperkondenzátor élettartama 10-15 év, míg egy lítium akkumulátor körülbelül csupán 5-6 esztendőn át használható.
Zöld utat kapott a repülésre a léghajó, amelynek utódait humanitárius segítségnyújtásra terveznek használni
Megkapta a repülési engedélyt a hibrid meghajtással üzemelő léghajó. A próba során a kaliforniai reptér kijelölt területét és annak közvetlen szomszédságát egyelőre nem hagyhatja el, de az akár 460 méteres magasságba emelkedő jármű összesen 25 alkalommal tesz majd köröket a helyszínen, mielőtt a tesztek a következő fázisba léphetnének. A tesztelésre használt verzió, hosszát tekintve 121 méteres. Nem tud majd gyorsabban haladni, mint közel egy évszázada épített elődje: a menet közbeni sebessége 120 km/h. Az egyik nagy különbséget a töltésükhöz használt anyag jelenti, a jelenlegi léghajót ugyanis héliummal töltik, míg elődje gyúlékony hidrogént tartalmazott. A léghajó hibrid meghajtással üzemel, amihez 12 elektromos motor, 24 akkumulátor és két, egyenként 150 kW-os dízelgenerátor tartozik. A beltéri tesztek után hamarosan a kültéri próbákra és levegőbe emelkedésre is sor kerülhet, mivel a cég megkapta az engedélyt, így a léghajó két pilótával a fedélzetén nemsokára elindul első rövid útjára. A jövőben a léghajók szállítmányozási munkákat végezhetnek olyan terepen, ahová a járhatatlan utak és egyéb akadályok miatt más típusú járművek nehezen érnek el.
https://ethz.ch/en/industry/industry/news/data/2023/09/the-next-generation-of-product-heating.html
Sokat spórol az új anyag, ami a levegő helyett a felületeket fűti a szobában
Régi tendencia, hogy a helyiségekben és például az autóbelsőben is a körülöttünk lévő levegőt fűtjük fel, ha nem akarunk megfázni. Annyira megszokott ez a metódus, hogy a fűtést máshogy már nem is igazán tudjuk elképzelni, pedig ősi megoldás és rengeteg energiát elpocsékol. Egy zürichi vállalat ebből kiindulva fejlesztett ki egy új technológiát, amivel a tárgyak, berendezések felülete fűthető fel, az egész helyiség helyett. A zürichi startup természetes szálakat impregnál rézzel és olyan kárpitszerű anyagot fejleszt belőlük, ami a kereskedelmi forgalomban kapható fűtőhuzalokhoz képest is kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A kis foltok és matracok formájában is használható, egyéni méretre vágható anyag, az egész felületén elektromos ellenállással bír, így áramforráshoz csatlakoztatva homogén módon képes melegedni. A kárpit vékonysága és simasága lehetővé teszi az energiatakarékosabb fűtést, mivel nincs szükség közte és az emberi test között hőveszteséget okozó további rétegre, ráadásul könnyen és költséghatékonyan integrálható. Azáltal, hogy a szigetelő cellulózszálakat elektromosan vezető rézzel töltötték meg, egyedülálló módját találták meg e két anyag kombinálásának, hogy egy, az ellenállásos fűtéshez megfelelő elektromos ellenállást hozzanak létre. Ennek során fenntartható anyagokat is használnak, mivel a cellulóz megújuló, a réz pedig korlátlan alkalommal, száz százalékban újrahasznosítható.
Ritkaságnak számító hatjuhos szekeret találtak régészek Kínában
Egy ritka, hatjuhos hintó és egy négykerekű, fából készült szekér maradványaira bukkantak régészek északnyugat-Kínában. Az egyik ásatási gödörben egy jól konzerválódott, négykerekű, díszes, négyszögletes tetővel ellátott, fából készült szekeret találtak, amelyről úgy vélik, a legrégebbi darab Kínában. A források alapján a nyugati dinasztia császára juhhintót használt, hogy körbejárja palotakomplexumát. Ahol megálltak az állatok, abban az épületben aludt aznap este. A szakértők a gödrökben feltárt maradványok és csontok alapján arra jutottak, hogy a sírokban lovak és juhok által húzott szekereket temettek el. A járművek változatos szerkezetűek, felfedezésük sokat elárul a korabeli közlekedésről. A nyughelyekből sok, a szekerekhez és lovakhoz köthető réz- és vasszerszámot, valamint rézfegyvert is megtaláltak. Jelenleg a kutatók a leletek laboratóriumi elemzésén dolgoznak.
Azonosították a legelső pálos kolostorok egyikét
Sikeresen azonosították a sokat keresett pálos szerzetesrend templomát és magát a remeteséget, múzeumbarát önkéntesek segítségével szakemberek, Taliándörögd határában. A legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteséget sikerült megtalálni, érintetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként és kolostortájként, közelebb jutva a rend korai történetének alaposabb megismeréséhez. A pálos szerzetesrend első és megalakulása szempontjából legfontosabb dokumentuma Pál veszprémi püspök 1263-ban folytatott vizitációja nyomán született levele, amelyben felsorolta a rendhez kapcsolódni kívánó remeteségeket, s azok vagyonát. Ebben az első helyen a most megtalált kolostor szerepel, aminek az azonosítása kutatók több nemzedékének adta fel a leckét. A hivatali elírás miatt lineáris módon lehetetlen volt megtalálni ezt a remeteséget, így retrospektív módon azonosították. Vagyis találtak egy helyszínt a szakemberek, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy tökéletesen ráillik a leírás minden eleme, s van hitelesítő leletanyag is. Az eredményes terepbejárás és műszeres kutatás után a területet megtisztították, így jól láthatóvá váltak a templomépület saját omladéka alatt lévő maradványai, illetve látható részként az északi fal mintegy 70 centiméter magas falmaradványa. A geofizikai mérések szerint egy kis méretű, az Árpád-kori templomokhoz hasonló nagyságú épülethez tartozott, amelynek az omladéka a helyszínen maradt, nem szóródott szét, alapozása feltehetően szintén érintetlen. A templomot a felszíni adatgyűjtés szerint zsindelytető fedhette. A területét valószínűleg fakerítés övezte, erre utal az omladék megállása a meredély felett, egy vonalban, aminek alsó vonalában sorban kerültek elő az ehhez tartozó szögek. Előkerült egy két részre tört gótikus kulcs is a földhíd szigeti bekötésénél, ahol feltehetően a terület bejárata lehetett. Az apró kiemelkedést, ahol a templom állt, három oldalról víz vette körül, tulajdonképpen egy mesterséges földhíddal elérhetővé tett, szó szerinti értelemben vett sziget volt. Azonosították annak az épületnek a helyét is, ahol feltehetően lakhattak a remeték, akik a helyszűke miatt legfeljebb ketten, hárman lehettek egyszerre a szigeten. A templommaradvány és a remeteség feltárására a tervek szerint a közeljövőben kerülhet sor.
Kifejlesztették a programozható és mindent taszító kenőanyagot
Olyan felületi bevonatot hoztak létre kanadai tudósok, amely képes egyetlen „célanyagot” elnyelni, miközben az összes többi lepereg róla. A korábban kifejlesztett, sokféle anyagot taszító bevonatokhoz hasonlóan ez is tartalmaz egy speciális kenőanyagot, de van egy különleges hozzáadott összetevője is. A kutatók első körben egy, az emberi hajszálnál is vékonyabb – mindent taszító – kenőanyagot visznek fel az adott tárgy felületére. Majd ehhez hozzáadnak néhány specifikus biomolekulát, amelyek kifejezetten a célanyaghoz kötődnek. Így a kenőanyag mindent taszít, kivéve a biomolekulák által „átengedett” anyagokat. A tudósok szerint a technológia elsősorban orvosi implantátumokon használható nagy hatásfokkal. Például csökkenti a vérrögképződés és a fertőzés kockázatát azáltal, hogy taszítja a vérsejteket és a baktériumokat. Eközben hozzátapad az izom-, vagy csontsejtekhez, így csökkenti a kilökődés esélyét. A technológia leegyszerűsítheti a testnedvek vizsgálatát is, mivel csak a célzott vírusokat, baktériumokat vagy sejteket szívja fel.
Az akusztikus érintésnek nevezett módszer nagyban megkönnyítheti a vakok és gyengénlátók hétköznapi életét
Újgenerációs okosszemüveget fejlesztettek ausztrál kutatók, amely a látvány információkat hangikonokká alakítja. Az okosszemüvegek általában a számítógépen látottakat, vagy más szenzoros információkat alakítják át szintetikus beszéddé, amely bemutatja a szemüveg viselőjének környezetét. Azonban az akusztikus érintés technológiája a tárgyakat alakítja hangokká, egyedi hangokkal reprezentálja azokat akkor, ha az adott tárgy bekerül az eszköz látóterébe. A kutatók egy vizsgálatsorozatban 14 fő segítségével tesztelték az eszközt és a technológiát: heten a vakokat és gyengénlátókat képviselték, a másik, kontrollként alkalmazott hét ember jól látott, de nekik a teszt idejére teljesen eltakarták a szemüket. A tesztek igazolták: a vakok jól felismerték és meg tudták fogni az eszköz által nyújtott információk alapján az egyes tárgyakat. Úgy tűnik, a technológia jelentős segítséget ad a látássérülteknek például abban, hogy otthon egy tárgyat megtaláljanak, s ezzel a mindennapi élet számtalan kihívását legyőzve önállóbban élhessenek.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
13°C
Vélemény, hozzászólás?