20260720_tma_1_resz

https://24.hu/tudomany/2026/07/16/matra-tolgyerdo-aggaszto-valtozas/

Aggasztó változást figyeltek meg a Mátrában

Elkezdte megváltoztatni a magyarországi tölgyesek ökoszisztémáját a klímaváltozással járó egyre melegebb időjárás. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság beszámolója szerint ennek következményeit nem lehet előre jelezni, de akár az emberekre nézve is súlyosak lehetnek.

A tölgyesekben országszerte előforduló tölgyfalepke (Neozephyrus quercus) szinte egész életét a fák lombkoronájában tölti, példányai csak nagyon ritkán ereszkednek le a talajszintre. Napos időben a leveleken sütkérezik, ha pedig túl meleg van, a lombozat árnyas részére húzódik. Táplálkozni sem jön le az aljnövényzet vagy cserjék virágaira, hanem a lombkoronában nyalogatja pödörnyelvével a levéltetvek által kibocsátott mézharmatot.

Idén nyáron azonban a nemzeti park természetvédelmi őrei a Mátrában rendhagyó jelenséget figyeltek meg: tölgyfalepkék hatalmas csoportjai pihentek az aljnövényzeten és a talajon, néhol egy pontból akár 30–40 példányt is sikerült megszámolniuk. A különös viselkedés oka minden bizonnyal a június végén tapasztalható szokatlanul nagy forróság és szárazság volt, ami miatt a lepkék a fák koronájában már nem találtak kellően hűvös helyet és nedvességet, ezért kényszerültek a talajszintre húzódni.

Ez még nem tűnik nagy problémának, de egyértelműen jelzi a tölgyesekben elindult változásokat, amelyek következményeit az ökoszisztémák bonyolultsága miatt nem tudunk előre jelezni. Ezért kulcsfontosságú lenne a klímaváltozást fokozó, környezetterhelő tevékenységeinket megszüntetni, vagy legalábbis mérsékelni. Az Igazgatóság szerint a klímaváltozás okozta kihívásokkal azonban nemcsak a természetvédőknek kellene komolyan foglalkoznia, hanem a probléma előidézésében szerepet játszó gazdasági szektor szereplőinek is. Sőt, a társadalom minden tagja tehet azért, hogy az éghajlati viszonyok további negatív irányba történő változását mérsékeljük.

20260720_tma_2_resz

https://raketa.hu/laposteto-varos-lakhatasi-valsag-rotterdam

A város, ahol 60 ezer ház épülhetne a lapostetőkre – és el is kezdik építeni őket

Meglepő helyen oldaná meg a lakhatási válságot Európa egyik legmodernebb városa, a hollandiai Rotterdam. A lapostetők hasznosítását évek óta átfogóan tanulmányozza egy helyi építésziroda, most pedig az önkormányzat a tettek mezejére lépett.

Rotterdam nagyon más, mint a legtöbb európai város: a második világháború ún. Rotterdami Blitz bombázásában a városközpont teljesen megsemmisült, így az épületállománya jóval fiatalabb a kontinens hasonló városainál.

A gyors újjáépítés modern városi tájképét merész formatervezés jellemzi – több, ma már világhírű holland építésziroda is Rotterdamból indult –, nem mellékesen rengeteg lapostetős épület áll a városban.

18,5 négyzetkilométernyi lapostetője van, ami durván 3000 futballpályának felel meg. A város technikailag 60 ezer új házat tudna befogadni a meglévő háztetőkön. Az önkormányzat nemrég úgy döntött, hogy minden fejlesztőnek, aki ilyen „kiegészítő” lakásokat telepít, szociális vagy középosztálybeli lakásként kell megjelölnie azokat. Ezek a fejlesztők mentesülnek egyes önkormányzati díjak alól, amelyeket jellemzően új földterületek értékének növelésekor kell fizetni. A projekt a körforgásos gazdaság elveit képviseli a puszta megfizethetőségen túl is: a város ösztönzőket kínál azoknak a fejlesztőknek, akik bioalapú vagy körforgásos építési rendszereket alkalmaznak, például könnyű fa- vagy moduláris egységeket, amelyek nem terhelik a meglévő alapokat, és minimalizálják az építkezés szénlábnyomát.

Nem mellesleg a problémával Budapesten is foglalkoznak: nemrég három pécsi építészhallgató panelházak tetejére telepíthető lakóegység tervét készítette el a Buildner MICROHOME nemzetközi pályázatra. A 3MOH projekt moduláris, hálózatfüggetlen (off-grid), 25 m²-es kisházai a tervezők (Bárány Barót Bálint, Molnár Bálint és Kőhidi Máté) szerint a posztszovjet térség bármely lakótelepéhez adaptálhatóak.

https://www.hugbc.hu/hirek/nem-is-johet-jobbkor-az-epitoipar-atalakulasa-mint-mikor-ilyen-eszeveszetten-dragulnak-a-nyersanyagok/4387

Fenntartható épületek Hollandiában

Hollandiában az amszterdami Ideiglenes Bíróság épületénél a fő koncepció az volt, hogy az elemeket, amiből felépült, később egy másik épületben is felhasználhassák. A projekt 2016-ban jött létre, és abszolút úttörőnek számított, mind a koncepciót, mind a megvalósítást tekintve. A bíróság tartóelemeit könnyen szétszerelhetőként tervezték, illetve az egyes szerkezeti elemek – még a lépcső is – modulokból készültek, helyben szerelték őket össze. Már az épület lebontása is megtörtént, ami nagy odafigyelést igényelt a kivitelezőtől, mert az elemeket rendszerezve kellett az új helyre átvinni. A költségek a hagyományos építészettel megegyeznek, vagy annál egy kicsit magasabbak a logisztika miatt, de amint ez nem úttörő projekt, hanem egy elterjedt technológia lesz, akkor olcsóbb megvalósításra lehet számítani. A körforgásosságon alapuló kivitelezéseknél a jogszabályok időzítése jelenthet nehézséget. Itt is előfordult, hogy az eredetileg beszerelt lift, a másik épületbe már nem volt újra beszerelhető, mert megváltozott a szabályozás. Emiatt egy intenzív jogalkotói diszkurzus folyik, hogy a jogszabályok ne gátolják a körforgásos projekteket.

20260720_tma_3_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/hutokozeg-nelkuli-klimakat-tesztelnek-europaban-385031.html

Hűtőközeg nélküli klímákat tesztelnek Európában

A fejlesztések egyelőre többnyire prototípusok, de idővel környezetbarátabb alternatívát jelenthetnek a jelenlegi klímaberendezések és hőszivattyúk mellett. A hagyományos légkondicionálók kompresszor segítségével keringetik a folyékony és gáz halmazállapot között váltó hűtőközeget. Ez hatékony megoldás, de a rendszer sok energiát fogyaszthat, a fluorozott klímagázok pedig szivárgás esetén erősen hozzájárulhatnak a felmelegedéshez. Egyes ilyen anyagok üvegházhatása több százszor vagy akár több ezerszer erősebb lehet a szén-dioxidénál.

Az Európai Unió ezért fokozatosan szigorítja a fluorozott üvegházhatású gázok használatát. A 2024-ben elfogadott szabályozás különböző határidőkkel korlátozza vagy tiltja meg egyes hűtő- és klímaberendezések forgalmazását, amennyiben azok túl magas felmelegedési potenciállal rendelkező gázokat használnak. Ez nem jelenti az összes hagyományos klíma azonnali betiltását, de a gyártókat új hűtőközegek és teljesen eltérő technológiák fejlesztésére ösztönzi.

Az egyik ígéretes megoldáson a németországi Saar-vidéki Egyetem kutatói dolgoznak. Az általuk fejlesztett elasztokalorikus rendszer nikkel-titán ötvözetből készült huzalokat nyújt meg, majd enged el. Az anyag nyújtáskor hőt ad le, tehermentesítéskor pedig lehűl, így képes hőt elvonni a környezetéből.

Más vállalatok mágneses térrel próbálják kiváltani a hagyományos hűtőközegeket. A német Magnotherm olyan anyagokat használ, amelyek mágnesezés hatására felmelegszenek, a mágneses tér megszüntetésekor pedig lehűlnek.

Léteznek félvezetőkre épülő rendszerek is, amelyek elektromos áram segítségével mozgatják a hőt, míg egy másik fejlesztési irány nyomás hatására felmelegedő és lehűlő kristályos anyagokkal kísérletezik. Ezekben közös, hogy a hűtést nem egy csövekben keringő vegyi anyag párolgása és lecsapódása végzi. A szilárdtest-alapú megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy nincs belőlük kiszivárgó klímagáz. Elméletben kevesebb mozgó alkatrésszel, halkabban és hatékonyabban is működhetnek, de egyelőre nem bizonyított, hogy nagy épületek hűtésére is gazdaságosan használhatók.

A kutatóknak többek között az anyagok tartósságát, a gyártási költségeket, a rendszer méretét és a folyamatos működés megbízhatóságát kell javítaniuk. A prototípusok laboratóriumi vagy kisebb üzemi környezetben már működnek, a hagyományos klímák tömeges leváltása azonban még évekre lehet.

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gkondicion%C3%A1l%C3%B3

A légkondícionáló berendezések története

Az ókori Rómában a vízhálózat és a csatornarendszer adta lehetőségeket használták ki egyes épületek falainak lehűtésére, ezáltal az életterek komfortosabbá tételére.

A modern kori légkondicionálás alapjait Michael Faraday fizikus és feltaláló alapozta meg 1820-ban Angliában. Ráébredt, hogy a sűrített és cseppfolyósított ammónia, ha elpárologtatják, akkor hűteni képes. Dr. John Gorrie fizikus 1824-ben olyan kompresszoros berendezést alkotott, amellyel jeget állított elő, majd ezzel a levegőt hűtötte. Az első valódi klímákat ipari céllal gyártották. Ennek oka a készülékek mérete és ára volt. Az elektromos légkondicionálás 1902-ben jelent meg.

20260720_tma_4_resz

https://qubit.hu/2026/07/15/lefagyasztjak-a-koalak-petesejtjeit-es-spermiumait-a-kutatok-hogy-a-fajt-megmentsek-a-kihalastol

Lefagyasztják a koalák petesejtjeit és spermiumait a kutatók, hogy a fajt megmentsék a kihalástól

Minden évben sok koalát szállítanak vadállatkórházakba betegség vagy sérülés miatt, és sajnos nem mindegyikük éli túl” – nyilatkozta közleményben Andres Gambini, az ausztrál Queenslandi Egyetem reprodukcióbiológusa. Ahhoz, hogy megelőzzék a faj kihalását, az egyetem kutatói mélyhűtéssel fagyasztanák le a koalák (Phascolarctos cinereus) ivarsejtjeit, amelyek mesterséges megtermékenyítéssel és in vitro megtermékenyítéssel (IVF), azaz lombikbébi-kezeléssel lehetővé tehetik az egészséges koalaembriók létrehozását. A kutatók indoklása szerint erre az eljárásra azért van szükség, mert a koalaegyedek csökkenő arányával az egyedi tulajdonságaikat hordozó gének is eltűnnek, amik segíthetnék őket a környezetükhöz való rugalmas alkalmazkodásban.

Az ausztrál koala populáció meglehetősen egyenlőtlen módon változott az elmúlt évtizedekben: Queensland és Új-Dél-Wales egyes régióiban az állatok száma az 1990-es évek vége óta akár 80 százalékkal is visszaeshetett az erdőirtások, bozóttüzek és aszályok miatt.

A faj megmentése érdekében a kutatók folyékony nitrogénben (LN2) fagyasztják le a koalák ivarsejtjeit, amelynek mínusz 196 Celsius-fok a fagyáspontja, és úgy konzerválja az ivarsejteket, hogy azok több évtizeden keresztül is képesek épen fennmaradni. Vincent Lynch, a New York állambeli Buffalói Egyetem evolúciós fejlődésbiológusa és a biológiai tudományok docense a Live Science-nek azt nyilatkozta, hogy „sikeresen felélesztettem olyan sejteket, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt folyékony nitrogénben fagyasztottak le”.

https://hvg.hu/tudomany/20221014_allatok_kihalasa_wwf_kornyezet_termeszetrombolas_termeszetpusztitas

Drámai gyorsasággal pusztulnak az állatok az ember miatt, és a legrosszabb még csak most jöhet

A WWF kétévente közzétett Élő bolygó-jelentésének idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve. Mint írták, 1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz, mivel ezeket mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent számukra.

A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el, ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent.

A jelentés szerint a legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.

20260720_tma_5_resz

https://ng.24.hu/fold/2026/07/08/eloben-uj-sziget-szuletese-vulkan/

Új sziget születését figyelik

Műholdak figyelik a Csendes-óceán délnyugati részén zajló vulkanikus tevékenységet, a szakértők abban bíznak, hogy hamarosan új sziget alakulhat ki. A műholdas megfigyelések alapján május eleje óta víz alatti kitörés zajlik a Bismarck-tenger mélyén, Pápua Új-Guineától északra. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, melyik vulkán vált aktívvá, mert a térségről nem állnak rendelkezésre részletes tengerfenék-térképek.

A kitörés első jeleit május 8-án észlelték földrengésmérők, ezt követően pedig több műhold is megörökítette a vízfelszín fölé emelkedő gőz- és hamufelhőket, valamint az elszíneződött tengervizet. A következő napokban készült nagy felbontású felvételek arra utaltak, hogy a vulkáni kürtő egyre közelebb került a felszínhez, az infravörös mérések pedig egy nagyjából 7 négyzetkilométeres területen mutattak ki jelentős hőanomáliát.

Simon Carn, a Michigan Műszaki Egyetem munkatársa szerint utóbbi jelentős mennyiségű forró anyagra utal. Úgy tűnik, hogy a vulkáni kürtő jóval sekélyebben helyezkedik el, mint ahogy a korábbi tengerfenék-adatok alapján feltételezték. A műholdak nagy kiterjedésű, lebegő habkőből álló struktúrákat is észleltek, ezek a felszíni áramlasokkal sodródnak. Az adatok összességében azt jelzik, hogy jelentős mennyiségű vulkáni anyag jut a felszín közelébe.

Jim Garvin, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója szerint a következő kérdés az, hogy valóban megszületik-e az új sziget. Bár a tenger alatti vulkánok tevékenysége látványos felszíni hatásokkal járhat, nem garantált, hogy a szárazulat megszületik.

Új szigetek létrejöttét ritkán sikerül műholdakkal, valós időben megfigyelni, ezért az esemény különösen foglalkoztatja a geológusokat. Ha valóban kialakul egy új szárazulat, az kivételes lehetőséget kínálna a tudomány számára. A szakemberek nyomon követhetnék, miként hódítják meg az új területet a növények és az állatok, hogyan alakítja a felszínt az erózió, valamint milyen geológiai folyamatok formálják tovább a frissen létrejött szigetet.

Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a vulkáni kúp hamar instabillá válhat, és akár össze is omolhat. Ha pedig a tengervíz beáramlik a magmakamrába, a kitörés még hevesebbé válhat, ez pedig alapvetően megváltoztathatja a potenciális sziget sorsát.

Hány új sziget születik manapság?

Manapság viszonylag gyakran születnek új szigetek, de a folyamat természetükből adódóan többnyire nem állandó vagy könnyen számszerűsíthető. Pontos éves statisztikát nehéz mondani, mert sok apró képződmény csak ideiglenes, de évente átlagosan néhány új sziget bukkan fel a világon.

Vulkánkitörések: A leglátványosabb módja az új szárazföldek születésének. A víz alatti vulkánok lávát és hamut okádnak, amelyek lehűlve és felhalmozódva szigetekké emelkedhetnek a tenger szintje fölé.

Érdemes megemlíteni az ember által létrehozott szigeteket is. Napjainkban a világ több pontján (például Dubajban vagy Malajziában) építenek mesterséges szigeteket turisztikai vagy lakossági célokra.

20260720_tma_6_resz

https://raketa.hu/meta-szuloi-felugyelet-mesterseges-intelligencia-chat-figyelmeztetes/?utm_source=hirstart&utm_medium=referral&utm_campaign=ct

Azonnal üzen a Meta a szülőknek, ha a gyerek olyanról chatel a mesterséges intelligenciával

A Meta új biztonsági funkcióval bővíti a szülői felügyeleti eszköztárát.

A mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok egyre nagyobb nyomással néznek szembe a szabályozók és a szülők részéről azzal kapcsolatban, miként kezelik a chatbotok a krízishelyzetbe került, különösen a fiatalkorú felhasználókat.

Erre reagálva a Meta kifejlesztett egy kifejezetten erre a célra szánt algoritmust, amely képes felismerni, ha egy tinédzser önkárosításra utaló kijelentéseket tesz a beszélgetések során. Annak érdekében, hogy a sokszor traumatikus értesítések indokolatlanul ne riasszák meg a családokat, a rendszer által megjelölt eseteket az üzenet kiküldése előtt hús-vér szakemberek is manuálisan ellenőrzik.

A techóriás elismerte, hogy kétes esetekben inkább az óvatosság elvét követik, így előfordulhatnak téves riasztások is, de a biztonságot tartják a legfontosabb kiindulópontnak.

Az új funkció egyelőre az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kanadában érhető el az Instagram Szülői Felügyelet szolgáltatását használók számára, a globális bevezetést pedig az év végéig tervezik.

A megelőzésen túl a Meta már egy olyan megoldáson is dolgozik, amellyel közvetlenül értesíthetnék a segélyhívó szolgálatokat, amennyiben a közvetlen öngyilkossági veszély igazolódik. Ez a vészhelyzeti protokoll nem csupán a fiatalokat érinti majd, hanem a felnőtt felhasználókra is kiterjed, ha a chatpartnerükként szolgáló robottal folytatott diskurzusuk alapján fennáll az önveszélyeztetés kockázata.

A vállalat számára ez az eljárás nem teljesen új keletű, hiszen a Facebookon és az Instagramon közzétett bejegyzések esetében már eddig is alkalmazták a hatósági kapcsolatfelvételt. A mostani fejlesztésekkel azonban ez a fajta digitális védőháló a nyilvános posztok felől kiterjed az AI-jal folytatott, zárt beszélgetések területére is.