20260810_tma_1_resz

https://wwf.hu/tulfogyasztas-napja-julius-30-ara-feleltuk-a-fold-idei-eroforrasait/

Túlfogyasztás napja: július 30-ára feléltük a Föld idei erőforrásait

Az emberiség idén nyár közepére felhasználta mindazokat a természeti erőforrásokat, amelyeket a Föld egy év alatt képes helyreállítani és megújítani – 2026-ban a túlfogyasztás napja július 30-ára esik. Ez a dátum arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi gazdasági, termelési rendszereink és fogyasztási szokásaink túl nagy terhet rónak a bolygóra. A fenntarthatóbb jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek természeti értékeink megóvása mellett a kisebb környezeti terheléssel járó megoldásokat, köztük az energiahatékonyságot és -takarékosságot, valamint a megújuló, zöld energiaforrásokat helyezik előtérbe.

A túlfogyasztás napja azt a dátumot jelöli, amikorra az emberiség felhasználja mindazokat a természeti erőforrásokat, amiket a Föld egyetlen év alatt képes megújítani. Vagyis ettől a naptól kezdve ökológiai értelemben hitelből élünk. Jelenleg a bolygó lakossága 73 százalékkal gyorsabb ütemben éli fel a természet által nyújtott erőforrásokat, mint ahogy azok regenerálódni tudnának – vagyis úgy élünk, mintha 1,73 Föld állna rendelkezésünkre.

Az egyes országok ökológiai lábnyoma között jelentős különbségek figyelhetők meg. Ha mindenki úgy élne, mint Katar lakói, az emberiség már február 4-ére felhasználná a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Hasonlóan korán érkezne el a túlfogyasztás napja Luxemburg (február 17.) és Szingapúr (február 23.) fogyasztási szintje mellett is. Ezzel szemben olyan országokban, mint Banglades, Nepál vagy Etiópia, az egy főre jutó ökológiai lábnyom jelenleg még a Föld egy főre jutó biokapacitása alatt marad. A magyarországi túlfogyasztás napja idén június 24-én jött el, vagyis a globális átlaghoz képest mi is rosszabbul teljesítünk.

20260810_tma_2_resz

https://index.hu/kulfold/2026/08/09/duna-alacsony-vizallas-romai-hid-kutatocsoport-dronok-legifelvetel/?fbclid=IwY2xjawTlJDdwZG9mBWV4dG4DYWVtAjEwAGJyaWQRMFQ2dkFVZE1TWmx1amg0R2VzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEeaFkpsOJtIaUKN_tKh43crtSrt6S_z4J-kQAbigOJPgu_HnZJRtpp1H-SKag_aem_OrzkqZ5BNFuoBR1c_mLcXQ

Előbukkant a Dunából Constantinus császár több mint két kilométeres hídja

A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újra láthatóvá váltak az ókor egyik leghosszabb hídjának maradványai Bulgáriában. A Kr. u. 328-ban átadott, több mint két kilométer hosszú Constantinus-híd szerkezeti elemeit az év nagy részében a folyó vize rejti, ám a jelenlegi aszályos időszak ritka lehetőséget nyújt a régészeknek a több mint 1600 éves római építmény vizsgálatára és dokumentálására.

A híd maradványai az észak-bulgáriai Gigen település közelében váltak láthatóvá, ahol az ókorban Ulpia Oescus római városa állt. Az átkelő innen vezetett át a Duna túlsó partján fekvő Sucidavába, amelynek romjai a mai Románia területén találhatók.

A Múlt-kor történelmi magazin beszámolója szerint az építményt I. Constantinus római császár uralkodása alatt emelték, és Kr. u. 328-ban adták át a forgalomnak. Teljes hossza meghaladta a két kilométert, amellyel a korabeli világ egyik leghosszabb ismert hídjának számított. Az átkelő azonban meglepően rövid életűnek bizonyult: a szakértők adatai alapján 367-re már nem volt használható állapotban, bár pusztulásának pontos okai és körülményei mindmáig tisztázatlanok.

Pavel Popov, a pleveni Regionális Történeti Múzeum régésze hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízállás páratlan alkalmat teremt a kutatók számára. A szakemberek most közvetlenül, az eredeti környezetükben tanulmányozhatják és dokumentálhatják a híd alapszerkezetét.

A pleveni múzeum kutatócsoportja drónok segítségével készített nagy felbontású légifelvételeket a folyómederből kiemelkedő maradványokról. Ennek alapján pontosan feltérképezték a látható alapozási vonalat, és felértékelték a kövek jelenlegi fizikai állapotát. A gyors dokumentáció kulcsfontosságú, hiszen a régészeti emlékek csak átmenetileg hozzáférhetők: a Duna vízszintjének emelkedésével a római híd maradványai ismét hosszú időre a víz alá kerülnek.

Az Európán átvonuló hőhullámok és a hosszan tartó szárazság nemcsak a Dunán, hanem több más nagy európai folyón − például a Rajnán − is drasztikusan csökkentették a vízszintet. A visszahúzódó víz több helyen hoz a felszínre elfeledett történelmi emlékeket.

A szerb–román határ közelében például a Duna alacsony vízállása miatt ismét megjelentek azoknak a német hadihajóknak a roncsai, amelyeket a második világháború végnapjaiban, 1944-ben süllyesztett el a visszavonuló német flotta.

A napokban a Pest megyei Kisoroszinál egy mintegy 50 cm átmérőjű kőgolyó vált láthatóvá, amelyet a kutatók a Visegrádi vár 1544-es török ostromához kapcsolnak. Dunaújvárosnál pedig a Szalki-sziget közelében egy római oltárkő került elő a Duna medréből – adta hírül a Műemlékvédelem.

20260810_tma_3_resz

https://hvg.hu/360/20260809_ai-oktatas-hiteles-forrasok-onallo-problemamegoldas-tudaskenyszer-hvg

Csak tiszta forrásból? Hogyan érdemes elegyíteni az analóg és a digitális tudást?

Miközben az AI-t egyrészt a chipek, a modellek és a szabályok alakítják, legalább ennyire meghatározó, milyen forrásokból merítenek a rendszerek, és milyen intézmények garantálják a tudás hitelességét. Mára általános probléma az egyetemeken, hogy a beadandó dolgozatokat a hallgató írta-e, vagy ChatGPT-vel készült. A kérdés átfordítható arra, mit is jelent ma a tudás? Hogyan lehet megkülönböztetni a meggyőző választ a valódi megértéstől?

Számos oktató visszanyúlna a hagyományos vizsgamódszerekhez: papírhoz és ceruzához. Egy programozást oktató egyetemi tanár jövőre ismét tantermi dolgozatokat akar íratni, hogy a hallgatók kódolási tudását nagy nyelvi modellek segítsége nélkül tudja értékelni.

Pedig ő is tisztában van azzal, hogy mindez legfeljebb átmeneti megoldás. Az AI-ról folyó viták ennél sokkal többről szólnak. Arról, hogy megfelelő pedagógiai keretek között az új technológiai paradigma képes-e személyre szabott tanulási környezetet teremteni, támogatni a gyakorlást, a felzárkóztatást vagy akár a kreatív alkotást.

Az érem másik oldala, hogy az AI-chatbot gyengítheti az önálló problémamegoldást, mert gondolkodás helyett pusztán a válaszok megadását gyorsítja fel. Ezért manapság a tanárokkal szembeni elvárás, hogy folyamatosan mérlegeljék, a tanulási folyamat mely szakaszában segíti, és melyikben akadályozza az AI a fejlődést.

Nem elegendő ellenőriznie a beadott munkát; azt is végig kell gondolnia, miként őrizhetők meg a diákok szövegértési, kritikai és kognitív képességei abban a környezetben, ahol a válaszok kidolgozása minden korábbinál egyszerűbbé vált.

A dilemma messze túlmutat az oktatáson. Valójában ma sincs egységes és objektív mérce az intelligencia meghatározására. A történelem során többször szembesültünk azzal, hogy embercsoportokat fosztottak meg alapvető jogaiktól a „tudományosan igazolt” alkalmasság, a hiányzó intelligencia vagy az állítólagos értéktelenség nevében. A kibernetika egyik megalapítója, Norbert Wiener már 1960-ban előre látta, hogy a gépek idővel felülmúlják az emberi teljesítményt, ezért a döntő kérdés az lesz, miként biztosítható, hogy egy rendszer valóban az ember által adott célokat kövesse és feladatokat hajtsa végre, ne csupán azok statisztikai megközelítését?

20260810_tma_4_resz

https://telex.hu/techtud/2026/08/07/erdotuz-tuzek-katasztrofa-megelozese-es-elharitasa-dronok-mi-muholdak-oltas-franciaorszag-spanyolorszag-gorogorszag-kanada-usa

Egy műhold észreveszi, egy MI elemzi, a drónflotta pedig már ugrik is eloltani

Spanyolországban és Franciaországban a napokban sikerült megakadályozni a súlyos pusztítást okozó erdőtüzek továbbterjedését, de Görögországban kritikussá vált a helyzet. Az első augusztusi hétvégén Nyugat-Attikát sújtották leginkább a tüzek, a szárazság, a forróság és az erős szél kombinációja egyes helyeken szinte megfékezhetetlen infernót okozott.

A fejlődő előrejelzés lesz a kulcs

Guillaume Millet, a CFDT francia szakszervezet gironde-i tisztviselője azt mondta a BBC-nek, hogy maga az oltási technológia nem sokat fejlődött ugyan, de az előrejelzési rendszer igen. A francia tűzoltó szerint az erdőtűz által súlyosan érintett megyéjében már kamerarendszer figyeli az erdőket, a beérkező képeket mesterséges intelligencia elemzi. „Gironde-ban a kamerák felváltották az emberi megfigyelőket, akik őrtornyokból pásztáznák a környéket minden városban egész nyáron át” – mondta Millet. Ezek az emberi őrszemek korábban zömmel diákok voltak. Ezáltal csökkent a vaklármák száma, mivel egy MI-rendszer meg tudja különböztetni a tűz füstjét egy traktor által felvert mezei porfelhőtől. Arról nem is beszélve, hogy akár 20 kilométeres távolságból is kiszúrja a tüzet.

Olyan francia appok működnek már a tűzoltók megsegítésére, mint a Midgard vagy a FireTracking. Utóbbi üzenetet küld a tűzoltók telefonjaira, ha tüzet észlel. „Megnyitják az alkalmazást, és látják, amit a kamera lát egy x40-es [40-szeres] zoomon keresztül” – magyarázta a működést Jean-Simon Chaudier, a FireTracking igazgatója a BBC-nek.

Az app valós idejű videófelvételt is tud mutatni, térképre helyezi a veszélyeztetett épületeket, és az időjárási paraméterek alapján előre jelzi, hogyan és merre terjedhetnek a lángok. Ezzel értékes perceket lehet nyerni. Ahogy Chaudier fogalmazott: „Ha segíteni tudsz egy tűzoltónak megspórolni 15 percet, az lesz a különbség a katasztrófa és egy 2-3 hektárra korlátozható tűz között.” Egy perc alatt egy palack vízzel eloltható egy tűz, két perc után már egy tartálynyi kell hozzá, három perc után pedig be kell vetni a híres tűzoltórepülőket, a Canadaireket – élt a túlzás eszközével az igazgató.

Franciaországban jelenleg egymillió hektárt ellenőriznek a FireTracking kamerái, csak Indre-et-Loire megyében 11 érzékelőjük van. 6000 négyzetkilométert fedtek le 1,2 millió euróból, miközben ebben az agrárjellegű megyében évente 300 gabonatűz keletkezik.

Spanyolországban a SenForFire rendszer szenzorait fákra telepítik, amik a gázkoncentrációkat mérik, így még azelőtt érzékelik már az izzást is, hogy felcsapnának a lángok. Szintén a spanyoloknál a Predifire rendszere is kombinálja az MI-t, szenzorokat és drónokat, hogy kellő időben felismerjék a tüzeket.

A görögök a világon elsőként négy műholdat is integráltak a tűzvédelmi rendszerükbe. A német OroraTech által kifejlesztett műholdak már egy négyméteres tüzet is képesek észlelni, ami az AP szerint nagy fejlődés az eddigiekhez képest.

20260810_tma_5_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/ventyra-r1-hordozhato-szelgurbina-megujulo-energia-386270.html

A hordozható napelemek után itt a mobil szélturbina

A hátizsákba is beférő VENTYRA R1 akár 75 wattot is képes leadni, ha elég erős a szél.

A napelemek és az egyre olcsóbb energiatárolók térnyerésével ma már az sem feltétlenül jelent problémát, ha valaki hosszabb időre elszakad a konnektoroktól. Egy kempingezés, lakóautós kiruccanás vagy többnapos túra során azonban a napenergia csak addig ér valamit, amíg süt a nap. Ha beborul az ég, estére pedig végképp elbújik a nap, máris jól jöhet egy alternatív energiaforrás. Pontosan erre szolgál egy, a Kickstarteren bemutatott, hordozható szélturbina, a VENTYRA R1.

A projekt láthatóan felkeltette a közösség érdeklődését, hiszen kevesebb mint 24 óra alatt a készítők a kitűzött finanszírozási cél több mint tizenötszörösét gyűjtötték össze. Igaz, a siker értékelésekor azt sem árt figyelembe venni, hogy mindössze 1500 dolláros célt határoztak meg, így ennek túlszárnyalása nem éppen a lehetetlen kategóriába tartozott.

A fejlesztés legnagyobb előnye a hordozhatósága lehet. A szélturbina nagyjából egy kilogrammot nyom, ráadásul úgy tervezték, hogy összecsomagolva olyan kevés helyet foglaljon, hogy akár egy hátizsákban is elférjen. Ez különösen jól jöhet azoknak, akik nem szeretnének egy komplett napelemes rendszert magukkal cipelni egy túrára, de azért örülnének némi pluszenergiának.

A szerkezet már nagyjából 11 kilométer/órás szélsebességnél elkezd áramot termelni. Gyenge szélben körülbelül 10 wattos teljesítményre képes, erősebb légmozgás mellett 50 wattot is leadhat, rövid ideig, például komolyabb széllökések során pedig akár a 75 wattos csúcsteljesítményt is elérheti.

Ebből természetesen senki nem fogja működtetni a nyaralóját, de nem is ez a cél. A fejlesztők elsősorban olyan kisebb fogyasztású eszközökhöz szánják, mint az okostelefonok, táblagépek, fényképezőgépek, vagy laptopok. Így akár akkor is lehet némi energiához jutni, amikor nincs hozzáférés a villamos hálózathoz, vagy éppen egy áramszünet miatt maradt áram nélkül a környék.

A készülékhez egy Power Hub nevű egység is jár, amelyen egy USB-A és egy USB-C csatlakozó kapott helyet. A turbina által megtermelt energiát ezen keresztül lehet továbbítani a különböző készülékekhez, így nincs szükség különleges töltőinfrastruktúrára ahhoz, hogy legalább a legfontosabb elektronikai eszközöket életben tartsuk.

A koncepció mindenesetre érdekes, mert nem a napelemek leváltására törekszik, hanem azok hiányosságát próbálja kihasználni. Amikor süt a nap, jöhet a napelem, amikor viszont felhők takarják el, vagy éppen éjszaka van, a szél továbbra is dolgozhat.

20260810_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/07/30/kullancsok-verszivas-fertozes/

Kullancsleltár készül Franciaországban

A kullancsok számos, emberre és állatra veszélyes betegséget hordoznak, a pontos megismerésük része a betegségek elleni védekezésnek

A kullancsok olyan atkák, amelyek vérrel táplálkoznak, nem igazán válogatósak, számos fajuk pont azzal válik veszélyessé, hogy sokféle állatból szív vért, így sokféle kórokozóhoz jut hozzá. Ilyen az embereken hazánkban is leggyakoribb faj, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely hüllőkön, madarakon, emlősökön egyaránt megél.

A Lyme-kór, a kullancs-enkefalitisz, vagy épp a kutyákra végzetes babézia a legismertebb fertőző betegségek, amelyeket a kullancs vérszívása során kaphat el ember, állat. A legtöbb kórokozót csak hosszú órák vérszívása alatt tudja átadni a kullancs, így a legjobb védekezésünk egyelőre az, ha minden szabadban tartózkodás után ellenőrizzük a testünket.

Nem kell különösebben nagy természetjárónak se lenni ahhoz, hogy az ember összeszedjen egy kullancsot, elég egy park vagy a kert hozzá, begy belógó ág, vagy fűszál. A fertőzésekkel kapcsolatosan a legnagyobb veszélynek a kisgyerekek, illetve az 50 év felettiek vannak kitéve. Míg az enkefalitisz ellen van védőoltás, addig a Lyme-kór elleni jelen pillanatban még nincs forgalomban, de nem esélytelen, hogy 2027-ben már megkapja az engedélyeit.

Mivel a kullancsok vérszívásuk elején érzéstelenítőt is „adagolnak” áldozatuk bőrébe, ezért nem könnyű észlelni, ha beakaszkodtak. A legkisebb egyedek, amelyeket lárvának nevezünk rendkívül aprók, milliméternél kisebbek, és csak hat lábbal rendelkeznek. A lárvából az első vérszívása után nimfa lesz, ekkortól már 8 lába van – ám ebben a stádiumban is lehet csupán 1 milliméter körüli.

A francia szakemberek egy korábbi program keretében 80 ezer kullancsot gyűjtöttek össze az ország számos pontján. A példányokat laboratóriumi fagyasztókban tárolják, későbbi vizsgálatokhoz. Ezzel mind a kullancsok, mind a kórokozók elterjedését fel lehet térképezni. Franciaországban mintegy 40 kullancsfaj él, a kutatók például erdészek számára tanfolyamokat is tartanak e fajok azonosításáról.

Ezeket is olvassa el:

A tudomány mai állása - pénteken 9-től

Ismerjük meg az Élethang zenei pályázat nyerteseit!

Látássérült szülők a pályán 1. rész - Gyermekvállalás, szülővé válás

Galántha Gergely a Délbalatoni vitorlás iskola vezető oktatója, üzemeltetési vezetője, ügyvezetője 2...

Heti Gépház repertoár: Facebook és Messenger változások, okostévés piaci helyzet

A pénteki Gépházban megnézzük, hová költözik az asztali Facebook Messenger