20260831_tma_1_resz

Digitális póráz

https://www.hwsw.hu/hirek/70965/tanevkezdes-tavkozles-mobil-mobilhasznalat-dijcsomag-domino-first-next-telekom-yettel.html

Tanévkezdésre ráhajtanak a mobilszolgáltatók a gyerekekre

Jövő kedden indul az új tanév, ami több ezer szülő estében hozza el újra és újra azt a dilemmát, hogy mikor érdemes mobiltelefont adni a gyerek kezébe. A mobilszolgáltatóknak éppen ezért a back to school időszak régóta jó lehetőség az ügyfélszerzésre, de a gyermek mobilhasználatának ösztönzése manapság minden korábbinál könnyebben kétélű fegyverré válhat.

Jövő héten több százezer általános iskolás ül be/vissza az iskolapadba, akik közül a legtöbben egyben a mobilszolgáltatók potenciális új ügyfelei is lehetnek (pontosabban a szüleik, a cégek ugyanis fiatalkorúakkal nem kötnek szerződést). Nem véletlen, hogy az operátorok évek óta időzítenek erre az időszakra különböző back to school akciókat, melyek újabban nem feltétlenül csak egy új készülék beszerzését állítják a középpontba.

A Yettel Magyarország pár nappal ezelőtt arról adott ki közleményt, hogy Magyarországon mikor lépnek be a mobiltelefon-használók körébe a legfiatalabbak, illetve azt milyen szülői megfontolások motiválják. A szolgáltató előszeretettel hivatkozik külső kutatásokra különböző társadalmilag fontos és kevésbé fontos témák kapcsán, ezúttal az Ipsos KIDCOMM 2026 felmérésből szemezgetett.

Digitális póráz vs. „ártatlan” szórakozás

Ez többek közt azt állapítja meg, hogy a szülők legfontosabb motivációja, hogy gyermekük szükség esetén elérhető legyen (69%), illetve vészhelyzetben segítséget tudjon kérni (59%). A gyerekek persze egészen más lehetőséget látnak az új kütyüben, hiszen leggyakrabban játékra (62%), fotózásra és videózásra (50%), üzenetküldésre (48%), valamint videónézésre (46%) használják a telefonjaikat.

A mobilszolgáltató szerint első SIM-nek többnyire a feltöltőkártya a jó választás, hiszen alacsony belépési és havi költséggel jár az ilyen tarifák használata, később pedig, amikor a felhasználás intenzívebbé válik, a szolgáltatatók minden feltöltős ügyfélnek tudnak havi díjas konstrukciót kínálni. Ami természetesen jóval nagyobb üzlet a távközlési cégek számára is: a piacvezető Magyar Telekom példaként a nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok szerint csaknem ötször annyi bevételhez jut egy szerződéses (havi díjas) ügyféltől, mint egy feltöltőkártyástól.

20260831_tma_2_resz

https://qubit.hu/2026/08/28/megprobaltuk-inni-ezt-a-balatoni-vizet-de-borzaszto-rossz-volt-neha-meg-halpikkelyt-is-talaltunk-benne

„Megpróbáltuk inni ezt a balatoni vizet, de borzasztó rossz volt. Néha még halpikkelyt is találtunk benne”

Augusztus 21-én a magyar meteorológiai szolgálat térképe különös anomáliát mutatott Szeged környékén: a kéktől vörösig tartó aszályskála kiakadt, és fehérrel kellett jelezni a déli vízhiány mértékét. A HungaroMet skáláján az utolsó, sötétvörös sáv a 175 és 200 milliméter közötti vízhiányt jelöli, a szegedi térségben viszont a talaj felső egy méteréből addigra 204 milliméter hiányzott.

Az 1990-es évek óta – javarészt az ember okozta klímaváltozás hatására – megsokasodtak a súlyos aszályos időszakok Magyarországon, de történelmünket végigkíséri a vízhiány, amivel különböző korokban különbözőképpen próbáltak megbirkózni. 1585-ben januártól júniusig nem esett, és a Debrecen környéki éhínségben a káka és a sás gyökerét őrölték meg étel gyanánt. 1718-ban a feljegyzések szerint kilenc hónapig egy csepp eső sem hullott, kiszáradtak a fák, és az emberek a fák rügyét és héját ették. 1790-ben az Alföldön kiapadt a víz a kutakból, a tavakat pedig fenékig kiszárították, fölszántották és bevetették. 1794-ben a marháknak sehol nem volt ivóvíz, és a Berettyó árkában, vagyis a folyó saját medrében kellett kutat ásni nekik. 1863-ban a kormány királyi biztost küldött ki az aszály sújtotta terület felmérésére, aki a Nagykunságban arra lett figyelmes, hogy a juh-, szarvasmarha-, ló-, és sertésállomány négyötöde elpusztult az ivóvíz és a takarmány hiánya miatt.

Ezek a leírások Réthly Antal csapadék- és időjárás-történeti gyűjteményéből származnak, amit Pálfai Imre vízügyi mérnök is több munkájában idéz – Pálfai volt az, aki a nyolcvanas években kidolgozta az aszályindexet, amellyel Magyarországon máig mérjük az évek szárazságát. Pálfai visszamenőleg alkalmazta a módszerét az 1901-től 1986-ig tartó időszakra is, és arra jutott, hogy ebben a nyolcvanhat évben az aszályosság stabil. Az ország területének nagyjából kilencven százaléka aszállyal veszélyeztetett, az Alföldön tíz évből átlagosan négy aszályos – és ez a század nagy részében így is maradt.

A statisztikák szélsőértékein túl azonban az az igazán érdekes, hogy a különböző évtizedekben mivel járt a vízhiányos időszak – milyen korlátozások voltak, hogy oldották meg az ivóvíz vagy az öntözés kérdését, és persze mit tettek azért, hogy Magyarország a jövőben kevésbé legyen kitéve az aszálykároknak. Ehhez érdemes három olyan évet megnézni, amelyik háromféleképpen volt aszályos.

• Az 1952-es aszály viszonylag rövid volt, de annál brutálisabb: június végétől hét héten át tartott az igazi szárazság, közben harminchat hőségnap és tizenegy hőhullámos nap, aztán jött a huszadik század egyik legcsapadékosabb ősze. Az évi csapadékösszeg 715 milliméter lett, bőven az átlag fölött, miközben Pálfai indexe szerint ez volt a 20. század legaszályosabb éve.
• 1971 ennek majdnem a fordítottja. Egész évben kevés eső (összesen 441 milliméter), de kánikula alig: tizenkilenc hőségnap és mindössze két hőhullámos nap. Az elmúlt 125 év harmadik legszárazabb évéről beszélünk, de ez a szárazság egész évre oszlott el, ami másféle problémákat hozott a felszínre – a csapokból például gyakran nem folyt víz.
• 1983 pedig az az év, amikor a két jelenség már együtt érkezett: hosszan tartó hőség és hosszan tartó szárazság, országosan huszonöt hőségnappal, Budapesten harminchattal — a fővárosban még nagyobb volt a tartós kánikula, mint 1952-ben. A lehetséges párolgás és a csapadék hányadosa (vagyis az, hogy a levegő hányszor annyi vizet tudna elpárologtatni, mint amennyi lehullik) a szokásos 0,4–1,4 helyett 2 és 3 közé nőtt, ami már félsivatagi értéknek számít.

20260831_tma_3_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/az-uj-mercedes-cosztalyokban-mar-harom-aimodell-hajtja-az-asszisztenst-386944.html

Három mesterséges intelligenciát költöztet az új C-osztályba a Mercedes

A 2027-es Mercedes-Benz C-osztály hangasszisztense a ChatGPT, a Microsoft Bing és a Google Gemini közül választja ki, melyik rendszer tud a legjobban válaszolni a vezető kérdésére. A Mercedes-Benz alaposan átdolgozza a C-osztályt, de a legizgalmasabb újdonsága a negyedik generációs MBUX rendszer lesz. A Mercedes egy többügynökös megoldást használ majd, ahol három technológiát kapcsol össze és az asszisztens a ChatGPT, a Microsoft Bing vagy a Google Gemini közül válogathat a feladat alapján.

A Mercedes már 2023-ban megkezdte a ChatGPT tesztelését az MBUX hangasszisztensében, de az még csak egy három hónapos teszt volt és csak előre meghatározott parancsokat tudott teljesíteni, az új verzióval viszont már lehet beszélgetni és az egymást követő kérdések értelmezésére is alkalmas. A  ChatGPT időközben az Apple CarPlaybe is beköltözött, de egyelőre csak a hangalapú verzió elérhető. Az asszisztens általános kérdések mellett olyan folyamatosan változó információkat is át tud majd adni, mint az időjárás, a sípályák hóviszonya vagy egy részvény aktuális árfolyama, tehát a C-osztály vásárlóit leginkább foglalkoztató kérdésekre.

https://hvg.hu/tudomany/20260828_sztratoszfera-ledobott-iphone-telefontok-teszt-guinness-rekord

30 607 méteres magasságból dobtak le egy iPhone-t Svédország északi részén, Guinness-rekordot ért a kísérlet – írja az Interesting Engineering.

A mutatvány mögött a Rhinoshield nevű telefontok-gyártó, valamint a brit repüléstechnikai vállalat, a Sent Into Space áll. A cél az volt, hogy teszteljék az egyik mobiltok képességeit.

A tokban lévő mobilt ballonnal juttatták a sztratoszférába, majd Svédország északi része felett, 30 607 méteres magasságban elengedték azt. A Guinness-nyilvántartás szerint a készülék sértetlenül került elő, dacára annak, hogy háromszor magasabbról esett le, mint a kereskedelmi utasszállítók utazómagassága. Az ötlet az AirX termékek piacra dobása után fogalmazódott meg a gyártóban. Nem akartak ugyanis hagyományos ejtéstesztet csinálni, valami sokkal extrémebben gondolkodtak. A Guinness-világrekordok szabályai értelmében a mobilhoz nem lehetett ejtőernyőt rögzíteni, így szabadesésben zuhant. Az is kikötés volt, hogy először a toknak kell érintkeznie a talajjal.

A Földtől több tíz kilométeres magasságban azt is túl kellett élnie a telefonnak (valamint a toknak), hogy egészen mások a hőmérséklet- és légnyomásértékek. A tokgyártó közlése szerint a kísérlet előtt több hőmérsékleti- és légnyomáspróbát is végeztek, hogy felkészítsék a tokot a megpróbáltatásokra. A cég szerint az AirX tervezésénél az autós légzsákokból és a cipők légpárnás rendszereiből merítettek ihletet. Olyan megoldásokat is alkalmaznak, amelyek célja az ütközési energia elnyelése.

A kísérletet kimondottan olyan helyen hajtották végre, ahol nem eshetett a mobil lakott területre. Ezzel ugyanakkor nehezebbé vált a megtalálása is, hiába volt nyomkövetés, és tudták két kilométerre szűkíteni a kört, ahol keresni kell. A mentőcsapat végül öt órán át kereste a mobilt. A Guinness szerint végül sértetlenül találták meg a készüléket, és világrekorddá nyilvánították a mutatványt.

20260831_tma_4_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/a-magasbol-kuldi-vissza-a-foldre-a-megtermelt-elektromossagot-a-kinai-leghajo-387185.html

4000 méter magasból küldi vissza a földre a megtermelt elektromosságot a kínai léghajó

Nemrég sikeres tesztet hajtottak végre 4000 méter magasságban, melyet hamarosan 6000 méteres rekord követhet.

Sci-fibe illő módon termelt áramot egy léghajó Kínában. A South China Morning Post tudósítása szerint a 4000 méter magasban végrehajtott teszt sikeres volt. Az S4000 névre keresztelt léghajó prototípus 4 kilométer magasságba emelkedve stabilan tartotta helyét, majd a felszíni szelekhez képest sokkal erősebb és konzisztensebben jelen lévő magaslati szeleket kihasználva áramot termelt, melyet a rövidnek nem nevezhető köldökzsinóron keresztül visszaküldött a földre. A beszédes nevű léghajók minden generációja ráígér az előző verzióra. Az első verziós S1500 másfél kilométeres magasságba emelkedett, azt követte az S2000 két kilométeren és így tovább. A jelenleg fejlesztés alatt álló modell az S6000 – dobpergés – a 6 kilométeres magasságot fogja megcélozni.

A léghajóval termelt elektromosság igen ígéretes a megújuló energiák terén. A kínai Sawes Energy Technology által épített léghajók az év szinte minden napján képesek lehetnek áramot termelni. A magasból csupán évi pár hétre kell őket visszahívni karbantartásra, ezen kívül az év több mint 330 napjában a levegőben lehetnek feladatukat ellátva.

A léghajók előnye, hogy mobilak, így egy fixen telepített szélerőműhöz vagy napelemparkhoz képest oda lehet őket szállítani, ahol szükség van rájuk. Az üzemóra-termelés arányt tekintve pedig rendkívül olcsón, a gyártó által közölt legoptimálisabb esetben akár 2-3 forint /kWh áron tudnak áramot termelni.  Ennek köszönhetően optimálisak lehetnek ellátni olyan helyeket, ahol az infrastruktúra hiányzik, vagy tönkrement, így sivatagokban, távoli helyeken vagy természeti katasztrófák helyszínén is bevethetőek. Nem mellesleg a katasztrófa sulytotta helyszíneken a léghajók telekommuinikációs eszközöket is a magasba tudnak vinni, tovább növelve hasznosságukat.

Természetesen légifolyosókkal körbeszőtt helyeken nem a legbiztonságosabb a bevetésük, illetve prototípus mivoltuk miatt még előjöhetnek orvosolandó hibák, mindenesetre ígéretes az eddigi tesztek eredménye.

20260831_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260827_london-idegsebeszek-agydaganat-eltavolitasa-mesterseges-intelligencia-segitseg

Beköltözött a műtőbe az AI, először segített egy agydaganat eltávolításában

Valós időben elemezte a mesterséges intelligencia egy műtét kameraképét, hogy így segítse a sebészeket. Először hajtottak végre idegsebészek egy AI-asszisztált agydaganat-eltávolító műtétet – számolt be róla a The Guardian. A londoni szakemberek által végzett beavatkozás sikerrel mentette meg egy 48 éves férfi látását. A műtétet még májusban végezték el a brit Nemzeti Neurológiai és Idegsebészeti Kórházban (NHNN), ám a részleteket a beteg felépüléséig nem publikálták.

Fontos, hogy nem az AI végezte a műtétet önállóan – a sebészcsapat végig kezében tartotta az irányítást, a mesterséges intelligencia a kameraképek valós idejű elemzését végezte, segítve az olyan, fontos struktúrák azonosítását, mint az idegek vagy az erek, amelyeket el kellett kerülni a beteg agyalapi mirigyén lévő 11 mm-es daganat közelében.

A páciens elmondta: amikor magához tért, már mindent tisztán látott a helyiségben. Az operációt követő első hét után már szemüveg és mankó nélkül, önállóan tudott járni. Azóta már visszatért a munkába is. Mint a The Guardian megjegyzi, a beteget egy új AI-technológia közreműködésével műtötték meg, amely segít az apró anatómiai részletek azonosításában. Ehhez a fontos struktúrákat színkódokkal jelöli meg, így a sebészek könnyedén azonosíthatják azokat. A kórházban kutatásra már használták az eszközt, de ez volt az első alkalom, hogy egy betegen, élesben alkalmazták. A mögötte dolgozó modellt több száz műtéti videóból tanították be; olyan széles körű példákkal szembesült, amelyekkel a sebészek évek alatt találkoznának csak.

https://telex.hu/techtud/2026/08/27/csotany-kiborg-robotika-mentes-ausztralia

Életmentő kiborgcsótányokat fejlesztenek Ausztráliában

Aki egy földrengés vagy hasonló katasztrófa után a törmelék alatt ragadt, valószínűleg nem gondolná, hogy pont egy óriási csótányra kellene mentőangyalaként gondolnia. Pedig ausztráliai kutatók pont olyan csótánykiborgokat fejlesztenek, amelyek ilyen esetekben segíthetnek.

A Queenslandi Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai által fejlesztett csótánykiborgokat, amelyeket „paraborgoknak” (mint paramedic, vagyis mentő és kiborg) neveztek el, apró injekciós eszközökkel és kamerákkal szerelik fel. A bogarak így gyógyszereket tudnak vinni a rászorulóknak és segíthetnek az emberi mentőknek beazonosítani, hogy merre keressék a túlélőket egy összeomlott épület alatt.

A bogarakat a kutatók beépített elektródákkal irányítani is tudják. A kísérletben, amelyről az Advanced Science nevű folyóiratban számoltak be, először egy kamerával ellátott csótánnyal megkeresték a célpontokat, majd távirányítással utána küldtek egy kis fecskendővel, pontosabban egy fecskendőt kilövő, katapultszerű szerkezettel ellátott, így egy gyógyító miniatűr tankká alakuló csótányt is, amely, ha 15 centire meg tudta közelíteni a célt, 95 százalékos hatékonysággal tudott injekciót beadni.

A kutatók az észak-queenslandi, akár 8,5 centiméteresre is megnövő óriáscsótányokat találták a legalkalmasabbra a feladatnak, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy kisebb kamerákat és fecskendőket a hátukra lehessen szerelni. De miért kell valódi csótányokat bevetni, miért nem tudnak mondjuk a csótányokat imitáló kis robotokat építeni? – merül fel jogosan a kérdés mindenkiben, akinek szaladt már át a konyháján egy ennél sokkal kisebb csótány, és gondolkodott el a lakás azonnali eladásán és/vagy felégetésén. A kutatók szerint azért, mert a robotok egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt a csótányok mozgékonyságával, ellenálló képességével és alacsony energiaigényével. Aki pedig nagyon aggódik a mentőcsótányok egészségéért és jogaiért, azt talán megnyugtatja, hogy a tanulmány szerzői szerint gondoskodnak róla, hogy a bogarak a beavatkozások közben semmit se érezzenek, előtte és utána pedig „megfelelő életkörülmények között” tartják, és száraz eukaliptuszlevelekkel, valamint almával etetik őket. (MTI)

20260831_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/08/20/tudatos-almodas-simor-peter-interju/

Hogyan érhetjük el, hogy tudatosan álmodjunk

A legtöbbünk számára az álmok egyszerű hétköznapi jelenségek, amelyek felett nem sok kontrollal bírunk. Esténként megtörténnek velünk, olykor elvenen megmaradnak bennünk, máskor viszont halvány emlékeink sem maradnak róluk felkelés után. Mások viszont képesek írnyatani álmaikat, sőt azt is megtervezhetik előre, hogy mit fognak átélni, miután lehunyják a szemüket. Simor Péter álomkutatóval beszélgettünk az álmok jelentőségéről és a tudatos álmodás képességéről. Hogyan érhető el a tudatos álmodás?

Léteznek azonban különböző módszerek arra, hogy változtassunk ezen, és elérjük a tudatos álmodás állapotát. A tudatos álmok sokszor az után alakulnak ki, hogy az álmodó valamilyen különös anomáliát észlel az álomvilágban. Például azt álmodja, hogy megbukik a vizsgáján, majd rájön, hogy ez lehetetlen, hiszen már évek óta nem jár iskolába, így ráeszmél, hogy csak álmodik.

Ez után a felismerés után az álom, érdekes módon, gyakran nagyon megváltozik. Sokkal részletesebbekké válnak, az érzékletek felerősödnek, a történet viszont kevésbé lesz érdekes. Sokan a pszichedelikumok által előidézett fraktálokhoz hasonló jelenségeket látnak ilyenkor, de gyakori a repülés, lebegés élménye is.

A tudatos álmodás egyetlen hátulütője, hogy az eléréséhez használt egyik technika hozzájárulhat alvásproblémák kialakulásához. Ennek a módszernek a lényege, hogy éjszaka többször is szándékosan felébresztjük magunkat, ezzel az alvás és az ébrenlét állapota között tartva magunkat. Így a tudatos álmok valószínűsége megnő, ugyanakkor az alvás sokkal kevésbé lesz pihentető.

Miért fontos az álmodást vizsgálni?

Az álmoknak talán nincsen kifejezett funkciójuk, kutatásuk mégis kifejezetten hasznos és fontos tudományterület. Az álmok rendkívül érzékenyek a pszichológiai állapotunkra, így rengeteget el is árulhatnak róla. Sok pszichés probléma jelei, tünetei sokkal hamarabb jelennek meg álmainkban, mint ébrenlét közben, ezért érdemes odafigyelni rájuk. A gyakori rémálmok például előre jelezhetnek mentális zavarokat, amelyek ébren még nem jelentek meg.

Emellett az álmodás megfigyelésével olyan agyi folyamatok is megérthetők, amelyek ébren sokkal nehezebben vizsgálhatók.

Simor Péter szerint egy mintegy 8 órás alvással töltött időszakból nagyjából 5 órát álmodunk. „Ez alatt a kutatók kitűnően vizsgálhatják azt, hogyan működik az agy a maga spontaneitásában, amikor nem a külvilágra kell reagálnia, hanem egyszerűen ott van bezárva saját magába, és létrehoz élményeket. Miért ezeket az élményeket hozza létre, miért így hozza létre, mi az a spontán működés, amit egy ilyen agy generál? Ezek megválaszolása mind hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy hogyan működik az emberi tudat.”

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41