20260907_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20260831_aws-student-reward-program-ingyenes-kepzesek-online-mesterseges-intelligencia-felho

182 ezer forint helyett most ingyenesen lehet végigcsinálni több online képzést

Magyar egyetemisták és főiskolások is csatlakozhatnak az Amazon Web Services (AWS) új Student Rewards programjához. A 18 év feletti hallgatók több mint 900, mesterséges intelligenciával és felhőtechnológiával foglalkozó online képzéshez férhetnek hozzá ingyenesen, valamint AWS-krediteket és a szakmai minősítő vizsga díját fedező utalványt is szerezhetnek. A teljes csomag értéke hallgatónként elérheti az 579 dollárt. Az AWS az AI- és felhőszakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci keresletre reagálva indította el a Student Rewards programot. A hallgatók egy éven keresztül több mint 900 kurzushoz, gyakorlati feladathoz, workshophoz és szakmai minősítő vizsgára felkészítő tananyaghoz férhetnek hozzá.

A program a tanulást közösségi aktivitással is összekapcsolja. A résztvevők feladatok teljesítésével és a Builder Center közösségében végzett aktivitással jelvényeket gyűjthetnek. Hét jelvény után 10 dollár értékű AWS-kredit, 14 jelvénynél további 20 dollár, 21 jelvény megszerzése után pedig 100 dollár értékű voucher jár az AWS Certified Cloud Practitioner vizsgához. A vállalat szerint az AWS Student Builder Groups hallgatói közösségei már több mint 60 ország egyetemein működnek. Magyar hallgatók meglévő csoporthoz csatlakozhatnak, vagy saját közösséget is létrehozhatnak egyetemükön.

20260907_tma_2_resz

https://www.minuszos.hu/elstartolt-a-roman-urteleszkop/

Elstartolt a Roman-űrteleszkóp

A NASA elindította a Nancy Grace Roman-űrteleszkópot, amely a sötét energia és a sötét anyag rejtélyeit kutatja majd az L2 pontról. Vasárnap reggel Floridából a világűrbe emelkedett a NASA legújabb zászlóshajó-teleszkópja, a Nancy Grace Roman-űrteleszkóp. A műszer egy SpaceX Falcon Heavy rakétán ült ki a Kennedy Űrközpontból, feladata pedig a kozmológia legnagyobb rejtélyeinek, a sötét energiának és a sötét anyagnak a vizsgálata. Négy milliárd dollárból épült az eszköz, amely emellett a gravitáció kozmikus léptékű viselkedését is teszteli, és exobolygók után is kutat majd. Az indítás előtt komoly aggodalmak övezték az időjárást, végül azonban kék ég és szórványos felhőzet fogadta a felszállást.

Webb az univerzum korai történetéről nyújtott új ismereteket, többek között kiderítette, hogy az ősi galaxisok a korábban feltételezettnél hamarabb és nagyobb méretben alakultak ki. A Roman panoráma jellegű felvételekre specializálódott, ezért a NASA gyakran szélesvásznú objektívhez hasonlítja, míg a Webbet inkább zoomlencséhez. McEnery megfogalmazása szerint a Webb rendkívüli érzékenységgel, mélyen tud belenézni a korai univerzumba, hogy ritka jelenségeket találjon, a Roman viszont azt a tág perspektívát adja, amely kiegészíti a Webb mélyfúrásait.

A két obszervatórium tehát egymást kiegészítő eszköz. Roman fő felmérése több mint egy évig tart majd, és több mint kétmilliárd galaxist rögzít ezalatt. Ebből készül a valaha volt legrészletesebb, 3D-s univerzumtérkép, amely segíthet megérteni a sötét energia és a sötét anyag működését. A hatalmas adatmennyiség egyúttal olyan előre nem látott felfedezésekhez is vezethet, amilyeneket korábban a nagy obszervatóriumok is produkáltak.

Roman két fő műszerrel dolgozik: a szélesvásznú kamera, azaz a WFI mintegy 300 megapixeles felbontásával a Hubble infravörös eszközénél százszor nagyobb égterületet fog egyetlen felvételen. Emellett fedélzetén utazik a fedőkorongos műszer, a CGI is, amely technológiai demonstrációként a csillagfény kiszűrésével közvetlenül próbál majd bolygókat megfigyelni az anyacsillagjaik körül. Mérete miatt a teleszkóp főtükre pontosan megegyezik a Hubble 2,4 méteres átmérőjű tükrével, csak éppen sokkal szélesebb látómezőre optimalizálták az elrendezést. A Ka-sávú adatkapcsolat percenként hatalmas mennyiségű mérési eredményt küld a Földre, ami a csillagászok számára szinte korlátlan mennyiségű elemzési lehetőséget teremt.

Tudósok 1998-ban jelentették be, hogy az univerzuma tágulás valójában gyorsul, aminek feltételezett oka egy láthatatlan erő, a sötét energia. Az univerzum tartalma három fő összetevőre bontható: a hagyományos anyagra – csillagokra, bolygókra, gázra, porra és minden földi, ismerős dologra –, valamint a sötét anyagra és a sötét energiára. A hagyományos anyag hozzávetőleg öt százalékot tesz ki a világegyetemnek, a galaxisokra és csillagokra gyakorolt gravitációs hatásáról ismert sötét anyag mintegy 27 százalékot képvisel, a sötét energia pedig körülbelül 68 százalékot.

Ezek az arányok jól mutatják, mekkora tudásbeli hiányosság áll fenn a kozmosz megértésében.

20260907_tma_3_resz

https://sg.hu/cikkek/it-tech/166592/lehet-e-tudatos-a-mesterseges-intelligencia

Lehet-e tudatos a mesterséges intelligencia?

Az egyre emberibbnek tűnő MI-k hamarosan arra késztethetik az embereket, hogy belső tudattal rendelkező lényekként tekintsenek rájuk, ami egészen új és veszélyes erkölcsi dilemmákat teremthet.

Az MI-k még gyerekcipőben járnak. Ennek ellenére a 18 és 29 év közötti fiatalok csaknem ötöde számolt be arról, hogy „tartós személyes barátságot” alakított ki egy chatbotttal. Kína a közelmúltban megfosztotta a botokat az emberhez hasonló tulajdonságoktól, hogy korlátozza a felhasználók „érzelmi függőségét” tőlük. Ahogy az egyre kifinomultabb MI-k gyorsan egyre nagyobb szerepet kapnak az emberek életében, készítőik úgy fogják megtervezni őket, hogy a tudatosság látszatát keltsék – talán még arra is képesek lesznek, hogy maguk is tudatossá váljanak. Egyre nehezebb lesz fenntartani azt az ösztönös meggyőződést, hogy ezek csupán gépek. Veszélyes csapda készül az emberi faj számára.

Sok gép felülmúlja az embert, a legfejlettebb MI-modellek azonban éppen az olyan, jellegzetesen emberi képességekben jeleskednek, mint a tudás és a gondolatok megfogalmazása. Még mindig nagyjából lehetséges úgy tekinteni az MI-kre, mint olyan rendszerekre, amelyek matematikai módszerekkel, hatalmas léptékben szavak egymásutánját próbálják megjósolni. Ha elegendő idő állna rendelkezésre – akár több százezer év -, ezeket a számításokat ceruzával és papírral is el lehetne végezni. Nehéz lenne amellett érvelni, hogy az írószerek tudatosak.

Ennek ellenére egyes kutatók már úgy kezelik modelljeiket, mintha azok elmék lennének. A felhasználók ugyanis reagálnak az emberhez hasonló MI-kre, így üzleti szempontból van értelme ilyen rendszereket létrehozni. Egyes nagy nyelvi modellek (LLM-ek) már rendelkeznek az emberi agy tudatossággal összefüggő, emberhez hasonló struktúráival, például egy olyan „globális munkatérrel”, amely lehetővé teszi az információk továbbítását a különböző modulok között. Semmi sem akadályozza meg, hogy a jövőbeli MI-modelleket még több ilyen tulajdonsággal ruházzák fel a tanítás során.

Mindez heves vitát indított el az MI tudatosságáról. A vitát tovább súlyosbítja az, amit a filozófusok a tudatosság „nehéz problémájának” neveznek: annak meghatározása, hogyan alakulhat ki belső világ az emberi agyban található neuronokból és szinapszisokból. Egyes kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy az MI-k egy napon valóban öntudatossá válhatnak. Akár hisz valaki az emberi lélekben, akár úgy gondolja, hogy a tudatossághoz agysejtek szükségesek, akár pedig abban hisz, hogy egy elme valóban létrejöhet pusztán szilíciumon végzett számításokból, az emberiségnek előbb-utóbb szembe kell néznie valami teljesen újjal. A kutatások sebessége és kiterjedtsége – amelyek nemcsak egyre fejlettebb LLM-eket, hanem olyan újításokat is magukban foglalnak, mint a chipekre ültetett agysejtek – arra utalnak, hogy ez az új világ közelebb van, mint azt a legtöbben gondolnák. Ahogy az MI-k egyre ügyesebben mutatnak valami olyasmit, ami tudatosságnak tűnik, egyre több ember fog úgy bánni velük, mint belső élettel rendelkező lényekkel, különösen akkor, amikor az LLM-ek humanoid robotokban öltenek testet.

20260907_tma_4_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/a-bmw-szerint-a-fiatalok-miatt-tunnek-el-a-gombok-az-autokbol-387337.html

A BMW szerint a fiatalok miatt tűnnek el a gombok az autókból

A modern autókból szinte teljesen kikoptak a nyomkodható és tekergethető fizikai gombok, a BMW pedig az új Neue Klasse-ban teljesen ráfekszik erre az új irányra. Vikram Pawah, a BMW Group Australia vezérigazgatója szerint ennek az az oka, hogy a fiatalabb vásárlóknak már igényük sincs a gombokra.

Pawah a 45 év alatti korosztályt emelte ki, ami szerinte gyorsabban alkalmazkodik az érintéses és hangalapú vezérléshez. Szerinte ezek a vásárlók türelmetlenebbek a technológiával, gyorsan akarják elvégezni a különböző műveleteket, és természetes számukra, hogy egyszerre több feladattal foglalkozzanak.

A Neue Klasse platformra épülő iX3-ban már a klímaberendezés kezelése is a központi kijelzőre költözött, az utastérben pedig csak néhány hagyományos kapcsoló maradt. Fizikai gombot kapott az irányjelző, az ablaktörlő, a hangerő, a vészvillogó és az ablakfűtés, de ezzel így nagyjából be is zárult a kör.

A BMW teljesen ráfeküdt a Panoramic iDrive rendszerre, aminek már része a központi érintőképernyő, a szélvédő teljes szélességében megjelenő Panoramic Vision felület, az opcionális head-up display és a haptikus kormány, de ezzel együtt a hangvezérlés szerepe is tovább nő, amiben természetesen komoly szerepet kapnak a nagy nyelvi modellek is.

A BMW szerint az új kezelőrendszer kialakításánál több mint tízmillió hálózatba kapcsolt autó használati adatait, valamint mintegy háromezer résztvevővel végzett használhatósági vizsgálatokat is figyelembe vettek.

A kijelzőkre helyezett funkciók a gyakorlatban jól hangzanak, de – 45 év alattiként – is elég egyértelműnek tűnik, hogy amíg egy hagyományos kapcsoló tapintás alapján is megtalálható, az érintőképernyőre bizony mindenképpen rá kell nézni.

A Neue Klasse a BMW elektromos jövőjét igyekszik fejleszteni, erre az alapra épül az első teljes értékű, négy villanymotoros M-modellje is.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/112-milliard-forint-tamogatassal-urtudomanyi-nemzeti-laboratorium-indul-az-elten-20260901-387449.html

1,12 milliárd forint támogatással Űrtudományi Nemzeti Laboratórium indul az ELTE-n

Az ELTE több mint egymilliárd forintos támogatást kapott egy új, űrtudományi nemzeti laboratórium létrehozására, amely többek között az űrszemét felderítésével, a navigációval, a távérzékeléssel és az űrbiztonsággal is foglalkozik majd.

A Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium 1,12 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással indulhat el az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 2026-ban kezdődő projekt egészen 2030-ig tart majd és az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézete mellett a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézete is részt vesz benne. A kutatók olyan modellezési, szimulációs és szoftveres megoldásokon dolgoznak majd, amelyek a kommunikációt, a navigációt, a távérzékelést és az űrbiztonságot segíthetik. A projekt célja, hogy az eredményekből később piaci szempontból is hasznosítható technológiák és szolgáltatások szülessenek.

Az egyik ilyen irány az AdCoelum Kft. megerősítése. A vállalat egy Európai Űrügynökséghez (ESA) köthető projekthez kapcsolódva fénygörbe elemzéseket végez majd, amivel az űrben található űrszemét és egyéb mesterséges objektumok helyzetét próbálják meghatározni. Emellett egy új spin-off cég létrehozását is tervezik, amely az ESA LISA missziójához kapcsolódó szolgáltatást nyújthat majd. A LISA az űrből érkező gravitációs hullámokat vizsgálja.

20260907_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2026/08/29/husz-eve-betiltott-vegyulet-pbde/

Húsz éve betiltott vegyületek okoznak ma is problémát

Egy új tanulmány alapján hiába tiltották be több mint 20 éve az Európai Unióban a polibrómozott difenil-étereket (PBDE), ezek a mérgező égésgátló anyagok továbbra is széles körben kimutathatók a környezetben – számol be a ScienceAlert. A szakértők 181 korábbi publikáció eredményeit vetették vizsgálat alá. A PBDE-ket egykor szinte mindenütt használták, ahol fontos volt a tűzállóság, a vegyületeket alkalmazták többek között építőanyagokban, elektronikai eszközökben, autókban, repülőgépekben, bútorokban és kárpitokban. Az 1990-es évekre azonban világossá vált, hogy rendkívül tartósak, felhalmozódnak a környezetben és az élő szervezetekben. Svéd kutatók már 1997-ben egyre növekvő PBDE-koncentrációt mértek az anyatejben. Az Európai Unió 2004-ben kezdte betiltani a vegyületcsoport különböző változatait, ám a szennyezés azóta sem tűnt el. A mostani áttekintés szerint a PBDE-ket a kontinens számos pontján kimutatták az üledékekben, a talajban és a beltéri környezetben, a spanyolországi irodáktól egészen Szlovákia hegyvidékéig. A legszennyezettebb helyek jellemzően városok, ipari területek és hulladéklerakók voltak, a beltéri koncentrációk pedig általában jóval magasabbnak bizonyultak a kültérieknél.

Hogyan kerülnek a betiltott PBDE-k a környezetbe?

A szennyezés több forrásból is újratermelődhet, régi bútorok és elektronikai eszközök, újrahasznosított termékek, hulladéklerakók és szennyvíziszap egyaránt kibocsáthatják a vegyületeket. Innen a PBDE-k a talajba, az üledékekbe, majd a táplálékláncba is bekerülhetnek. A kutatók szerint ugyanakkor van ok némi bizakodásra: több vizsgálat is arra utal, hogy a káros vegyületek mennyisége a levegőben és a talajban csökken, ami valószínűleg a korlátozások hatásának köszönhető. A probléma azonban korántsem tekinthető lezártnak, a régi termékek, a hulladék és az újrahasznosított anyagok továbbra is a környezetbe juttathatják a vegyületeket. A PBDE-k egészségi hatásait nehéz pontosan meghatározni, de állatkísérletek és emberi megfigyeléses vizsgálatok összefüggést jeleztek többek között máj-, pajzsmirigy- és emlődaganatokkal, valamint lehetséges reprodukciós problémákkal.

20260907_tma_6_resz

https://qubit.hu/2026/09/01/bab-es-lencsepurebol-keszulhetnek-a-legujabb-husallagu-elelmiszerek

Bab- és lencsepüréből készülhetnek a legújabb húsállagú élelmiszerek

Az ausztrál Connect Sci portálon megjelent ismertető szerint svájci kutatók felfedeztek egy egyszerű módszert, amellyel a nagy tápértékű, fehérjékben, vitaminokban és ásványianyagokban gazdag, könnyen emészthető keményítőket tartalmazó hüvelyesekből – borsóból, babból vagy lencséből – a húsokhoz vagy/és a halakhoz hasonló állagú, rostos textúrájú élelmiszer állítható elő.

A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az NPJ Science of Food folyóiratban megjelent tanulmányukban részletezett „fagyasztásos strukturálás” módszerével a hüvelyeseket kevésbé vagy egyáltalán nem kedvelők körében népszerűsítenék a növényi alapanyagok fogyasztását. Az élelmiszermérnökök koncepciója szerint mivel az izomrostok szerkezete által meghatározott textúra alapvetően meghatározza az állati élelmiszerek fogyasztásának élvezeti értékét ezt a húsos, rostos állagot produkálták hüvelyesekből egy pofonegyszerű fagyasztási technológiával.

Az előáztatás után 90 Celsius-fokon 30 percig zselészerűvé főzőtt csicseri- és zöldborsót, illetve babot és lencsét leturmixolták, majd a masszákat három oldalról zárt szilikonformákba öntve lefagyasztották. Az eképpen irányított fagyasztás során, az izomrostokhoz hasonlóan egymással nagyjából párhuzamos struktúrák a felovasztás után is megmaradtak. A matéria pedig a hagyományos fagyasztási módszerekkel elérhetőkétől eltérő, nagy mechanikai szilárdságú textúrával rendelkezett. A pürék víztartalmának változtatásával a kutatók a lágy tofutól a kemény trappistáig terjedő állag-variációkat hoztak létre ugyanazokból az alapanyagokból. Mivel a módszer a turmixoláson és a fagyasztáson kívül nem igényel speciális élelmiszeripari fogásokat, a kutatók szerint az általuk kikísérletezett eljárást bármely háztartásban lehet alkalmazni a nővényi alapú étkezés népszerűsítésére.