A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban

A Hobby Rádió október 16-i adásában a tudomány legújabb állása kerül terítékre. Az elmúlt időszakban számos izgalmas felfedezés történt, melyekről a műsorban is szó lesz.

Rejtélyes marsi felhő titka derült fény

A Mars felszínén naponta megjelenő, majd eltűnő, mintegy 1600 kilométer hosszú felhő, az Arsia Mons Elongated Cloud (AMEC) viselkedése továbbra is foglalkoztatja a tudósokat. A legújabb szimulációk arra utalnak, hogy a jelenség magyarázatához olyan egzotikus fizikai elvek szükségesek, amelyek eddig ismeretlenek voltak a Földön és a Naprendszer más részein. Az AMEC az Arsia Mons vulkán felett jelenik meg, és vízgőzfelhőként szinte minden reggel látható a bolygó tavaszi és nyári időszakában. A felhő akár 1800 kilométer hosszúra is megnyúlhat. A kutatók sikeresen modellezték a jelenséget, miután felhagytak a hagyományos meteorológiai elvek alkalmazásával. Az AMEC egy orográfiai felhő, amelynek képződése a Földön tapasztalt folyamatoktól eltérően, úgy tűnik, hogy a vízgőz közvetlen átalakulásával történik, köztes részecskék nélkül, amit homogén nukleációnak neveznek.

Francis Halzen belga asztrofizikus kapta a fizikai Nobel-díjat

Francis Halzen belga részecskefizikus munkásságát a 2026-os fizikai Nobel-díjjal ismerték el, különös tekintettel a neutrínókutatásban elért eredményeire. Ő az ötletgazdája az Antarktiszon működő IceCube Neutrino Observatorynak, amely nagy energiájú kozmikus eredetű neutrínók észlelésére szolgál. A neutrínók rendkívül kis tömegű, semleges elemi részecskék, amelyek szinte akadálytalanul haladnak át mindenen, így detektálásuk különösen nehéz. Az IceCube egy köbkilométeres jégtömbben elhelyezett szenzorok segítségével észleli a neutrínók kölcsönhatásait, melyek fényfelvillanásokat, úgynevezett Cserenkov-sugárzást keltenek. Halzen már 1988-ban felvetette az antarktiszi jég alkalmasságát a neutrínók megfigyelésére, és azóta az AMANDA, majd az annál nagyságrendekkel nagyobb IceCube projektek révén új utakat nyitott a csillagászatban.

Új robot képes 150 méterről leesni, majd vitorlázni

A Singapore University of Technology and Design kutatói kifejlesztettek egy ALBATROSS nevű autonóm robotot, amely akár 150 méteres magasságból is ledobható, majd a vízre érkezés után külső segítség nélkül talpra áll, és a szelet használva tovább vitorlázik. A robot működését a juharmagok ihlették, merev szárnyai zuhanás közben autorotációval lassítják és stabilizálják az esést. Vízre érkezés után a szárnyak vitorlaként funkcionálnak. Az ALBATROSS elsősorban nehezen megközelíthető vizek környezeti megfigyelésére szolgál. A robot navigációját GPS és két iránytű segíti, szélérzékelőre nincs szüksége, mivel a vitorlák viselkedéséből következtet a szél irányára. Egy hal farkát utánzó kormánylapát irányítani tudja a robotot és gyenge szélben tolóerőt is termelhet.

Egyre sósabb a Földközi-tenger

A Földközi-tenger vízhőmérséklete világszerte emelkedik, de a Földközi-tengerben különösen erősen érvényesül a légkör hatása, ami miatt alaposabban lehet vizsgálni a változásokat. Horvát kutatók mérései alapján a tenger felszíni hőmérséklete 2000 óta évtizedenként fél Celsius-fokkal nőtt, ami kétszer-háromszor gyorsabb, mint a világóceán felszínének melegedése. A legmeglepőbb felfedezés, hogy ez a melegedés még 2500 méteres mélységben is jelen van. A tengervíz fokozott párolgása miatt a sótartalom is emelkedik, ami a tengeri áramlatok lassulásához, oxigénhiányos zónák kialakulásához, valamint a tengeri ökoszisztémákban és a halászatban jelentős károkhoz vezethet.

Meghalt Margaret Hamilton, az Apollo-program szoftverfejlesztője

Kilencvenéves korában elhunyt Margaret Hamilton, a NASA Apollo 11-es projektjének repülési szoftverét fejlesztő mérnökcsapat vezetője. Hamilton munkássága kulcsfontosságú volt az 1969-es holdra szállás sikeréhez. Ő vezette azt a csapatot, amely létrehozta a szoftvermérnöki fogalmát. Hamilton felismerte, hogy az űrhajósok hibáit is figyelembe kell venni a rendszer tervezésénél, és olyan védelmi mechanizmust épített a programba, amely meggátolta, hogy hibák éles küldetésen is bekövetkezzenek. Az Apollo-11 leszállása előtt három perccel a fedélzeti számítógép túlterhelődött, de Hamilton szoftvere felismerte a helyzetet, és prioritásokat állítva lehetővé tette a küldetés biztonságos folytatását.

Macskatartók segítségét kérik magyar kutatók a vadászat megértéséhez

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a MACSKAPRÉDA Projekt keretében a lakosság segítségével vizsgálják a házimacskák zsákmányát. A kijáró macskák világszerte számos állatfajt veszélyeztetnek, vadászatuk jelentős része azonban észrevétlen marad. A kutatók fényképes megfigyeléseket gyűjtenek a kedvencek által elejtett, megsebesített vagy hazahozott vadon élő állatokról. Az adatok segíthetnek jobban megérteni a macskák vadászati szokásait, és dokumentálhatják ritkán szem elé kerülő fajok jelenlétét is. A projekthez az iNaturalist platformon lehet csatlakozni, ahol a megfigyelések azonosításában a közösség és a szakértők is segítenek.