Az augusztus 1-i műsor tartalmából…

20250728_tma_1_resz

https://raketa.hu/osszetorte-latszolag-a-fizikat-az-arany-ami-kozel-19-ezer-fokon-sem-olvadt-meg

Összetörte látszólag a fizikát az arany, ami közel 19 ezer fokon sem olvadt meg!

Ultragyors lézerek és nagy energiájú röntgensugarak segítségével a kutatók kimutatták, hogy az arany akár 19 000 kelvines (18 726,85 Celsius-fokos) hőmérsékleten is megőrizheti szilárd halmazállapotát – ami több mint tizennégyszerese az ismert olvadáspontjának (1337 K).

Hogy történt ez a varázslat? Megőrült a fizika, ahogy van? Annyi biztos, hogy a SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratórium és a Nevadai Egyetem (Reno) kutatóinak vezetésével végzett kísérlet új fejezetet nyit a magas hőmérsékletű fizika területén, mivel nemcsak évtizedek óta elfogadott elméleteket kérdőjelez meg, hanem új, hatékony módszert is kínál a hőmérséklet mérésére szélsőséges körülmények között – például amilyenek a bolygómagokban vagy – és ez talán az előbbinél is fontosabb – a fúziós reaktorokban uralkodnak. A hőmérséklet ugyanis hagyományosan az egyik legnehezebben meghatározható fizikai jellemző ezekben a környezetekben.

A kísérlet során egy vékony aranyréteget ultragyors lézerimpulzussal hevítettek fel, majd ezzel szinte egy időben erős röntgensugár-impulzusokat bocsátottak rá. Az atomok rezgései megváltoztatták a röntgensugarak szóródási frekvenciáját – ez pedig közvetlen és pontos információt adott az anyagban uralkodó hőmérsékletről. Az eredmények magukat a kutatókat is meglepték.

„Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ilyen magas hőmérsékleten is találunk olyan anyagot, amely szilárd marad” – mondta Tom White, a Nevadai Egyetem fizikusa. „Ez teljesen ellentmond azoknak az 1980-as évekből származó elméleteknek, amelyek szerint a szilárd anyagok bizonyos hőhatáron túl szükségszerűen összeomlanak.”

A mágia azonban csak látszólagos – a kulcs az extrém gyors hevítés volt: a minta mindössze egybilliomod másodperc (femtoszekundum) alatt érte el a hihetetlen hőmérsékletet. Ilyen rövid idő alatt pedig az anyag egyszerűen nem tudott megolvadni – nem is volt ideje rá. Ezzel a módszerrel tehát a kutatók megkerülték az úgynevezett „entrópiakatasztrófát”, amely elméletileg a szilárd anyagok hőtűrésének felső határa.

20250728_tma_2_resz

https://raketa.hu/eloszor-a-tortenelemben-ket-ai-modell-nyerte-az-aranyat-a-matematikai-olimpian

Először a történelemben: két AI modell nyerte az aranyat a matematikai olimpián

A Google DeepMind és az OpenAI által fejlesztett mesterséges intelligencia rendszerek most először érték el az aranyéremhez szükséges teljesítményt a világ egyik legrangosabb ifjúsági matematikai versenyén, a Nemzetközi Matematikai Olimpián (IMO).

A szakértők ezt mérföldkőnek tekintik az MI számára a magas szintű tudományos és matematikai problémák megoldásában.

A DeepMind modellje, a Gemini Deep Think, valamint az OpenAI jelenleg még névnélküli rendszere (tehát nem a ChatGPT valamely elérhető verziója) egyaránt hatból öt feladatot oldott meg a hivatalos, 4,5 órás időkorláton belül. Ez jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest, hiszen 2023-ban a DeepMind AlphaProof és AlphaGeometry nevű modelljei csupán az ezüstéremig jutottak – ráadásul akkor még Lean programozási nyelven ellenőrzött bizonyításokkal –, az idei rendszerek azonban már természetes nyelven dolgozták ki a megoldásaikat. Ez jóval hozzáférhetőbbé és emberi olvasásra alkalmasabbá tette az eredményeket.

Gregor Dolinar, az IMO elnöke elmondta, hogy a 2024-es, ausztráliai Queenslandben rendezett olimpián több vállalat és egyetemi kutatócsoport is kérte mesterséges intelligencia rendszereik hivatalos értékelését. Az OpenAI először érdeklődést mutatott a hivatalos elbírálás iránt, de végül egy független értékelést választott.

A Google egyik vezető kutatója, Thang Luong szerint a Gemini Deep Think működésének alapját a megerősítéses tanulás és az úgynevezett „párhuzamos gondolkodás” technikája képezi. Ez utóbbi azt eredményezi, hogy a rendszer egyszerre többféle megoldási irányt is képes felfedezni. A modellt kifejezetten IMO-stílusú problémákon képezték ki, amelyek az érvelési készségek fejlesztését célozták.

A siker ellenére néhány matematikus továbbra is szkeptikus. Terence Tao, a UCLA professzora az átláthatóság és az eredmények független reprodukálhatóságának fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, amíg nem állnak rendelkezésre részletes technikai dokumentációk, addig az eredmények hitelességét csak a fejlesztő cégek állításaira lehet alapozni. Hasonló gondolatot fogalmazott meg Geordie Williamson, a Sydney-i Egyetem kutatója is, aki szerint aggasztó, hogy a modellek működésének részleteihez csak korlátozottan lehet hozzáférni

Joseph Myers, az IMO egyik szervezője pedig azt is kiemelte, hogy az MI rendszereknek nemcsak természetes nyelvű magyarázatokat kell tudniuk adni, hanem formálisan is bizonyítaniuk kell a megoldásaik helyességét – különösen a hosszú és bonyolult feladatok esetében.

A Google és az OpenAI egyaránt tervezi egyébként, hogy a rendszereit a közeljövőben a matematikusok számára is elérhetővé teszi további tesztelés céljából. A szélesebb körű nyilvános hozzáférés egy későbbi szakaszban várható.

20250728_tma_3_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/meggyotortek-majd-szetszedtek-a-nothing-csucsmobiljat-a-tudomany-neveben-368614.html

Meggyötörték, majd szétszedték a Nothing csúcsmobilját a tudomány nevében

Kétségtelen, hogy új színt hoz az egy kaptafára készülő okostelefonok világába a Nothing, és ez alól a brit gyártó újdonsága, a Nothing Phone (3) sem kivétel. A dizájn rögtön szemet szúr mindenkinek, de azt látva még nem egyértelmű, hogy mit bír ez a készülék, ha megdolgoztatják. Kihívás elfogadva – mondhatta magában a JerryRigEverything YouTube-csatorna házigazdája, majd darabokra szedte Carl Pei új büszkeségét.

A videó a szokásos karcteszttel indít: a Gorilla Glass 7i előlap hatos Mohs-szinten már mutatja a karcokat, hetesnél jönnek a mélyebb árkok. A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik.

Az alumínium keretet egy pengével ugyan meg lehet dolgozni, de ettől még nem esik szét. A kameraburkolat és a körülötte lévő gyűrűk simán állják a gyűrődést, ahogy a kijelző is túléli az öngyújtós hőtesztet. Ami pedig az elmaradhatatlan hajlítást illeti, a készülék makacsul kitart, nem adja meg nyomás alatt.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/a-lucid-uj-vilagrekordot-allitott-tobb-mint-1200-kilometer-egy-toltessel-368420.html

A Lucid új világrekordot állított: több mint 1200 kilométer egy töltéssel

A Lucid Motors ismét történelmet írt: az Air Grand Touring elektromos autójuk Guinness-rekordot döntött, amikor egyetlen töltéssel 749 mérföldet, azaz 1205 kilométert tett meg. A csúcsteljesítményt egy gyári állapotú modell produkálta, mindössze egy 112 kWh-s akkumulátorral, ezzel új mércét állítva az elektromos autók hatótávolságában.

A rekordkísérlet Svájcban, a magashegyi St. Moritzból indult, és a németországi Münchenben ért véget. Bár a két helyszín között több mint 1200 méteres szintkülönbség van, ami segíthette a fogyasztás csökkentését, a Lucid szerint ez önmagában nem magyarázza a hihetetlen eredményt. A teljesítmény valódi kulcsa a Lucid kiemelkedően hatékony hajtásláncában rejlik, amely ebben az esetben 6,68 mérföld/kWh fogyasztást produkált – jóval túlszárnyalva az iparági átlagot.

Az, hogy egy elektromos autó hány kilométert tud megtenni egyetlen töltéssel, több tényezőtől függ:

Átlagos hatótávolságok kategóriák szerint:

• Kisvárosi elektromos autók (pl. Dacia Spring, Fiat 500e):
  🔋 150–250 km egy töltéssel
• Kompakt/mid-range autók (pl. VW ID.3, Hyundai Kona Electric):
  🔋 300–450 km
• Prémium és hosszú hatótávú modellek (pl. Tesla Model 3, Mercedes EQE):
  🔋 500–600+ km

20250728_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250724_villamlas-villamcsapas-fa-erdo-vihar

A tudósok is megdöbbentek, amikor kiderült, mennyi fát pusztítanak el évente a villámok

Német kutatók egy számítógépes modell segítségével kalkulálták ki, hány fába csaphat bele évente a villám. Kiderült: sokkal több fa pusztul el így, mint amennyire számítottak.

Közismert, hogy a viharban nem szabad a fa alá állni: nemcsak azért, mert a szél leszakíthatja az ágát, hanem azért sem, mert előfordulhat, hogy villám csap bele. Az interneten rengeteg videó van fent az ilyen esetekről, ami azt a kérdést is felveti, hogy vajon hány fa pusztul el a villámcsapások következtében. Erről eddig nem volt pontos adat, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói azonban megpróbálták megválaszolni ezt a kérdést.

A tudósok azt sugallják, hogy évente körülbelül 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében, és ebben még nincsenek is benne azok, amelyek egy villámcsapás okozta erdőtűz áldozatai lesznek.

A becslés elkészítéséhez megfigyelési adatokat és globális villámmintákat integráltak a szimulációba – írja a Gizmodo. A modell azt mutatta, hogy a villámcsapás által elpusztított fák az összes növényi biomassza-veszteség 2,1–2,9 százalékát teszik ki évente. Mivel ezek a növények jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak vissza a környezetbe, miután elpusztultak, a sorsukkal kapcsolatos adatok kulcsfontosságúak a Föld szén-ciklusának jobb megértéséhez.

A villámcsapás okozta fapusztulás utáni biomasszabomlás a becslések szerint évente 770 millió és 1,09 milliárd tonna közötti mennyiségű szén-dioxidot pumpál a légkörbe, ami meglepően magas érték. Mivel a legtöbb klímamodell egyre több villámcsapással számol a jövőben, így érdemes lehet tisztában lenni ezekkel az adatokkal.

https://hvg.hu/tudomany/20250724_szallito-kontener-raketaindito-platform-torok-hadsereg

Ha ez a török konténer kinyílik, azt 400 kilométerrel arrébb is megérezhetik

A török Roketsan nevű cég speciális, rejtett rakétaindító platformot fejlesztett, ami első ránézésre pontosan olyan, mint egy hagyományos szállító konténer.

Újfajta fegyverrendszert fejlesztett Törökország, ami igencsak komoly meglepetést okozhat egy fegyveres konfliktus idején. A Roketsan nevű cég által fejlesztett eszköz egy rakétaindító platform, ami elsőre pont úgy néz ki, mint egy hagyományos szállító konténer, ám a megfelelő pillanatban kinyílva hat darab Kara Atmaca típusú rakétát képes útnak indítani a célpont felé. Ezek akár 400 kilométerre is képesek eltalálni.

A GDH Defense beszámolója szerint a platform egy hagyományos méretű és kinézetű konkéterbe lett telepítve, így ránézésre megkülönböztethetetlen a szokásos rakománytól. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a katonai felszerelések polgári rakománynak tűnjenek, így a csapást meglepetésszerűen lehet végrehajtani.

A platform teherautóval, vonattal vagy hajóval is szállítható anélkül, hogy felhívná magára a figyelmet, és különösen értékes a tengerparti védelem, a stratégiai mobilitás és az álcázás szempontjából. Az Interesting Engineering megjegyzi: Kína és Oroszország hasonló koncepciót tervezett az elmúlt években. Azok a rendszerek – amelyek alapját szintén a szabványos szállítókonténerek jelentik – arra hívták fel a figyelmet, hogy nagy teljesítményű fegyvereket képesek elrejteni.

A törökök megoldása lehetővé teszi, hogy megvédjék a kikötőket és a kritikus vízi utakat, emellett nagyobb szabadságot ad a küldetések megtervezésekor, az ellenséges erők számára pedig megnehezíti a fegyverek felderítését.

20250728_tma_5_resz

https://sg.hu/cikkek/tudomany/162250/mi-tortenik-az-agyunkkal-ha-felgyorsitva-nezzuk-a-videokat

Mi történik az agyunkkal, ha felgyorsítva nézzük a videókat?

A digitális tartalmak lejátszásának felgyorsítása praktikus lehet, ha online órákon vagy személyes beszélgetéseken szeretnénk lépést tartani, de negatív következményekkel jár a memóriára és a szövegértésre nézve.

Sokan csinálják azt, hogy a podcastokat, hangoskönyveket és más online tartalmakat nagyobb lejátszási sebességgel hallgatnak. A fiatalok számára ez akár a normát is jelentheti. Egy kaliforniai diákok körében végzett felmérés szerint például 89%-uk változtatott az online előadások lejátszási sebességén.

De mi a helyzet a hátrányokkal? Mert nyilván több is van. Szóbeli információ feldolgozásánál a kutatók a memória három fázisát különböztetik meg: az információ kódolása, tárolása, majd előhívása. A kódolási fázisban az agynak időre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza és megértse a beérkező szófolyamot. A szavakat ki kell emelni, és a szövegkörnyezeti jelentésüket valós időben kell előhívni a memóriából. Az emberek általában körülbelül 150 szó/perc sebességgel beszélnek, bár a sebesség megduplázása 300-ra vagy akár megháromszorozása 450 szó/percre még mindig az érthetőnek tekinthető tartományon belül van. A kérdés inkább az általunk alkotott emlékek minőségéről és hosszú élettartamáról szól.

A beérkező információkat átmenetileg a munkamemóriának nevezett memóriarendszerben tároljuk. Ez lehetővé teszi az információtöredékek átalakítását, kombinálását és manipulálását olyan formába, amely készen áll a hosszú távú memóriába való átvitelre. Mivel a munkamemóriánk kapacitása korlátozott, ha túl sok információ érkezik túl gyorsan, az túlcsordulhat. Ez kognitív túlterheléshez és információvesztéshez vezet.

Egy nemrégiben készült metaanalízis 24 tanulmányt vizsgált a videós előadásokon való tanulásról. A tanulmányok felépítése eltérő volt, de általában egy videós előadást játszottak le egy csoportnak normál sebességgel (1x), majd ugyanazt a videós előadást egy másik csoportnak nagyobb sebességgel (1,25x, 1,5x, 2x és 2,5x). Mint az orvosi kezelések tesztelésére használt véletlenszerű, kontrollált vizsgálatoknál, a résztvevőket véletlenszerűen osztották be a különböző csoportokba. Mindkét csoport a videó megtekintése után egy azonos tesztet töltött ki, hogy felmérjék az anyaggal kapcsolatos tudásukat. A tesztek az információk felidézéséből, a felidézést értékelő feleletválasztós kérdések megválaszolásából vagy mindkettőből álltak.

A metaanalízis kimutatta, hogy a lejátszási sebesség növelése egyre negatívabb hatással volt a tesztteljesítményre. A 1,5-szeres sebességig a költség nagyon kicsi volt, a kétszeres és afeletti sebességnél azonban a negatív hatás mérsékelt vagy nagy volt. Hogy ezt kontextusba helyezzük, ha egy tanulócsoport átlagos pontszáma 75% volt, és a szórás jellemzően 20 százalékpont mindkét irányban, akkor a lejátszási sebesség 1,5-szeresére való növelése 2 százalékponttal csökkentené az egyes személyek átlagos pontszámát. A sebesség 2,5x-re való növelése pedig 17 százalékpontos átlagos veszteséget jelentene.

Érdekes módon a metaanalízisben szereplő egyik tanulmány idősebb felnőtteket (61-94 évesek) is vizsgált, és azt találta, hogy őket károsabban érintheti a tartalom gyorsabb sebességű megtekintése, mint a fiatalabb felnőtteket (18-36 évesek). Ez az egyébként egészséges emberek memóriakapacitásának gyengülését tükrözheti, ami arra utal, hogy az idősebb felnőtteknek érdemes ragaszkodniuk a tartalom normál vagy még lassabb lejátszási sebességgel történő megtekintéséhez a kompenzáció érdekében.

20250728_tma_6_resz

https://bitport.hu/mar-azt-kell-bizonygatniuk-az-ugyfelszolgalatotoknak-hogy-nem-robotok

Egyre több ügyfélszolgálatosnak kell bizonygatnia, hogy nem robot

A tengerentúlon már gyakran vizsgáztatják az ügyfelek a call centerekben dolgozókat, hogy ők maguk nem mesterséges intelligenciával működnek-e, ami újabb jele lehet annak, hogy az ész nélkül végzett automatizálás könnyen vezethet zsákutcába. Az ügyfélszolgálat ma már egyértelműen a vállalati versenyképesség egyik fontos tényezője, a mesterséges intelligencia színre lépése pedig új stratégiákat és megközelítéseket tesz lehetővé ezen a területen. Igaz, az erőltetett ütemű automatizálás könnyen eredményezhet akár ügyfélvesztést is, ha a cégvezetők csak az emberi munka kiváltását látják az MI-technológiákban. Ahogy egy tavaly nyáron közölt felmérésből is kiderült: ha az ügyfélszolgálatban működő mesterséges intelligencia nem nyeri el az emberek tetszését, akkor azt nem egyszerűen kellemetlennek, hanem aktívan visszataszítónak tartják, ami figyelmeztetést jelent a teljes automatizálására mutató törekvésekkel szemben.

Érdekes módon ez a humán ügyfélszolgálati munkatársaknak is újabb problémát okozhat a meglévő bosszúságaik mellé: a Bloomberg összeállítása alapján egyre gyakrabban kell bizonygatniuk, hogy ők maguk nem robotok, amire már sok hívó gyanakszik a chatbotok elterjedésével. A lapnak nyilatkozó egyik dolgozó elmondta, hogy ma már rendszeresen kiabálnak vele az ügyfelek, akik „valódi emberrel” akarnak beszélni, sőt időnként előre megkérdezik, hogy ő nem egy mesterséges intelligencia-e véletlenül. Erre pedig minden okuk meg is van, hiszen sokszor tényleg előre rögzített üzenetekkel vagy MI-robotokkal találkoznak, mielőtt eljuthatnak tényleges beszélgetésekig.

A technológia nyilván pénzt takarít meg a cégeknek, de ebben az esetben az ügyfelek egyre frusztráltabbá válnak az automatizálástól, a call centeres dolgozóknak pedig nyilván nagyon hiányzik, hogy még ezzel is foglalkozniuk kelljen: a cikk alapján ha megkérdezik a telefonálókat, hogy mivel bizonyítsák a valódiságukat, azok gyakran csak „ordítanak és leteszik a telefont”. Egy másik alkalmazott arról mesélt, hogy az egyik vásárló 20 percig faggatta, hogy robot-e, és már a hobbijairól is kikérdezte. A problémát ő azonban nem az MI-ben és nem is az ügyfelekben látja, hanem azokban a munkáltatói házirendekben, amelyek az állásuk elvesztésével fenyegetik a hibázó call centereseket.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.