A VAKOK „NEM LÁTJÁK” AZ ONLINE NÉPSZÁMLÁLÁSI ÍVEKET

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ellen, az online kérdőív ugyanis vakok számára nincsen akadálymentesítve – értesült a hvg.hu.

Miben akadályozza Önt fogyatékossága? – áll a népszámlálási kérdőív nem kötelező személyi kérdései között. Egyebek mellett a kérdőív kitöltésében – felelhetné bármelyik vak megkérdezett, ha lenne ilyen válasz, és ha a válaszadó képes lenne önállóan online kitöltésre. Az általánosan elterjedt, úgynevezett ernyőolvasó, a Jaws for Windows és többi népszerű segítő program használatával lehetetlen a válaszadás a kérdőív akadálymentes változatán.

„Vannak gondok” – ismerte el Virág Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője. A fő szempont a fejlesztéskor ugyanis az volt, hogy az internetes és a papírkérdőív küllemében és logikájában is tökéletesen megegyezzen. Így tudomása szerint az úgynevezett ugrások (a válaszadóra nem vonatkozó kérdések kihagyása), illetve az utólagos logikai ellenőrzés valóban „nehézkes lehet” a látáskorlátozottaknak.

A nyilatkozó látáskárosultak egyéb gondokat is fölsoroltak, például rögtön a lakáskérdőív hetes pontjánál fönnakadtak. „Van-e a lakásban…?” – szól a kérdés, a lehetséges válaszok pedig lakrészfajtákat sorolnak föl, amelyeknek a számát kellene beütni, ám sikertelenül próbálkoztak. Később egyéb helyeken is meg kellett torpanniuk, előfordult például, hogy az olvasóprogram szerint sikeresen kitöltöttek egy pontot, amit azonban a KSH rendszere nem fogadott el. Ráadásul, ha csupán egyetlen helyen nem működik a rendszer, a végén nem lehet leokézni az egészet.

Ezzel együtt a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége (MVGYOSZ) által jelölt szakember – akit Virág „személyiségi jogi okokból” nem kívánt megnevezni – rábólintott a fejlesztésre. Ő a hvg.hu tudomása szerint Szatmári Péter, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány ügyvezető-helyettese, aki kérdésünkre úgy pontosított: „jóváhagyást” említeni két okból is túlzás: egyrészt nem történt meg, másrészt nincs olyan kötelezettsége a KSH-nak, hogy bárkivel is ellenőriztesse a programját. Tény, az alapítvány által jegyzett, vakoknak szóló útmutatóban Szatmári nem javasolja az online kitöltést, ezzel együtt ad támpontokat azoknak, akik mégis megpróbálják.

A szakértő egyébként érezte a hivatal részéről a jóindulatot: tapasztalatai szerint a fejlesztők mindent megtettek a javításért és az együttműködésért, csakhogy későn kezdtek a munkába. Vele például először szeptember 20-án vették föl a kapcsolatot, márpedig a szűk két hét a népszámlálás indulásáig csak tűzoltásra elegendő – mondta. A végül az EBH-hoz forduló MVGYOSZ-tagszervezetnél is gyanítják egyébiránt, hogy nem feltétlenül a KSH-nál csúszott el az egyezkedés menete, s erre utal az is, hogy az országos szervezettel a statisztikusok már augusztus 24-én együttműködési megállapodást kötöttek (az országos szervezet belső vitáiról lásd a HVG cikkét), miközben hasonló információáramlási nehézségeket tapasztaltak a KSH-sok más fogyatékos-érdekvédelmi egyesületeknél is. Csakhogy a törvény nem egyeztetést, hanem esélyegyenlőséget ír elő alkotmányos kötelezettségként, márpedig ezt a KSH-nak kellett volna biztosítania – érvelnek a közép-magyarországi vakok.

Virág ellenben azt hangsúlyozza, az esélyegyenlőség nem csorbult, hiszen aki nem tud vagy nem akar online válaszolni, felelhet a kérdezőbiztosoknak. „A fogyatékos ember számára a legnagyobb segítség az, ha önállóan boldogul” – nyilatkozta Fodor Ágnes, a közép-magyarországi egyesület elnöke. Azt is elárulta, hogy Szatmárit is egyesületük szorgalmazására kérte föl végül a KSH, még ha későn is. Az EBH döntése ezzel együtt precedens lehet, mert míg például az épített környezet esetében törvény mondja ki, mi számít akadálymentesnek, az internetnél egyelőre nincsen ilyen meghatározás. Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#6)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .