A vállalkozókat megillető kedvezmények

A személyi jövedelem adóhoz kapcsolódó kedvezmények

Azok az egyéni vállalkozók, akik a Szja tv. alapján adóznak – akár a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, akár az átalányadózást válasszák is – igénybe vehetik a  személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó, a Szja tv. által szabályozott, adóalapot csökkentő alábbi kedvezményeket: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, valamint a 25 év alatti fiatalok kedvezménye.

E kedvezményekről, legalábbis közülük azokról, amelyek többeket érinthetnek, igyekszünk kicsit részletesebb tájékoztatást nyújtani, mert az eddig a KATA szerint adózó vállalkozók ilyen kedvezményeket nyilvánvalóan nem érvényesíthettek, ezért ezek számukra esetleg nem teljesen ismertek.

Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemélyek, köztük az egyéni vállalkozók az összevont adóalapjukat – ami az átalányadózók esetében az átalányban megállapított jövedelmük adómentes értékhatárt meghaladó részét jelenti – személyi kedvezményként havonta a minimálbér egyharmadával csökkenthetik.

Ez az összeg idén – 200.000 forint minimálbérrel számolva – havonta 66.670 forint, ami havi 10.005 forinttal kevesebb személyi jövedelemadó megfizetését teszi lehetővé számukra.

A személyi kedvezmény érvényesítésére az az egyéni vállalkozó jogosult, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, illetve aki a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet által felsorolt valamely megbetegedésben szenved.

A személyi kedvezmény egyébként a családi kedvezményt és az első házasok kedvezményét megelőző sorrendben érvényesíthető.

Családi kedvezmény

A Szja tv. szerint adózó egyéni vállalkozók az összevont adóalapjukat – ami  a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a kivét, átalányadózásnál pedig az átalányban megállapított jövedelem – a családi kedvezménnyel is csökkenthetik.

A családi kedvezményt az alább felsorolt helyzetben lévő magánszemély, illetve egyéni vállalkozó érvényesítheti:

• az a szülő (vérszerinti, örökbefogadó szülő, valamint a szülő házastársa és élettársa,), aki háztartásában családi pótlékra (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) jogosult gyermeket nevel;
• a várandós nő a magzata fogantatásának 91. napjától a születés időpontjáig;
• az a magánszemély, vállalkozó, aki rokkantsági járadékra jogosult;
• illetve aki saját jogán részesül családi pótlékban (ideértve a magasabb összegű családipótlékot is.)

A havonta járó családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ, és azt a magánszemély/egyéni vállalkozó kedvezményezett eltartottanként veheti igénybe. Kedvezményezett eltartottnak minősül pl. a családi pótlékra jogosult gyermek akkor is, ha ezt saját maga után kapja, továbbá a magzat, illetve a rokkantsági járadékra jogosult személy. Eltartott az, aki kedvezményezett eltartottnak minősül, illetve az a gyermek, aki után a szülő már nem jogosult családi pótlékra, de annak összege szempontjából még figyelembe kell venni, pl. mert felsőfokú tanulmányokat folytat.

Családi kedvezményként 1 eltartott esetén az egyéni vállalkozó havonta 66.670 forinttal csökkentheti az összevont adóalapját, amivel 10.005 forint adó megfizetése alól mentesül. 2 eltartott esetén a családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként havonta 133.330 forint, ami személyenként 20.000 forint adó megtakarítását jelenti.

3, vagy ennél több eltartott esetén a családi kedvezmény havonta kedvezményezett eltartottanként 220.000 forint, aminek az adó tartama 33.000 forint.

Példával szemléltetve az elmondottakat:

4 tagú családban 2 gyermeket nevelnek, az egyik középiskolás, utána az egyéni vállalkozó szülő kapja a családi pótlékot, ő tehát kedvezményezett eltartottnak minősül. A másik gyerek egyetemista, aki után családi pótlék már nem jár, de a családi kedvezmény szempontjából eltartottnak minősül. Az egyéni vállalkozó szülő rokkantsági járadékra jogosult, tehát maga is kedvezményezett eltartottnak tekinthető.  A példabeli egyéni vállalkozó havonta 2 kedvezményezett eltartott után jogosult a családi kedvezményre, melynek mértékét viszont 3 eltartott figyelembevételével kell kiszámítani az egyetemi tanulmányokat folytató gyermek miatt. Így a kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként havonta 220.000 forint, vagyis ez a vállalkozó havonta kétszer 220.000, azaz 440.000 forinttal csökkentheti az adóalapját, így összesen kétszer 33.000 Ft, azaz 66.000 forinttal kevesebb személyi jövedelemadót kell megfizetnie.

A személyi és a családi kedvezmény együttes érvényesítése

Ha a vállalkozó rokkantsági járadékban részesül, akkor a fentebb tárgyalt személyi kedvezmény érvényesítését követően családi kedvezményre is jogosult, amit a következők szerint tud érvényesíteni: először személyi kedvezményként havonta a minimálbér egyharmadával csökkenti az adóalapját. Ennek összege idén – 200.000 forint minimálbérrel számolva – havonta 66.670 forint, ami havi 10.005 forinttal kevesebb személyi jövedelemadó megfizetését teszi lehetővé. Ezt követően a családi kedvezményt is érvényesítheti, melynek mértéke havonta 1 kedvezményezett eltartottként 66.670 forint, ami szintén 10.005 forint adó csökkentést jelent.  Ez a vállalkozó tehát személyi és családi kedvezménnyel havonta összesen 20.010 forinttal kevesebb adót fizet. Mindez természetesen akkor is igaz, ha a rokkantsági járadékos vállalkozó családjában több eltartott személy is él, így a családi adókedvezmény mértéke változik.

Családi járulékkedvezmény

Erre a kedvezményre a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján azok a biztosított magánszemélyek/egyéni vállalkozók lehetnek jogosultak, akik a fentebb tárgyalt családi kedvezményt is érvényesíthetik, azonban azt nem tudják teljes egészében igénybe venni.  A járulékkedvezménnyel valójában a fizetendő társadalombiztosítási járulék összege csökkenthető.

A járulékkedvezményt úgy kell  kiszámítani, hogy a biztosított magánszemélyt megillető családi kedvezményt csökkenteni kell azzal az összeggel, amit családi kedvezményként akár maga a jogosult, akár családtagjával megosztva már érvényesített. A járulékkedvezmény ezen fennmaradó összeg 15 %-a, az azonban nem lehet több az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék összegénél.

Például ha egy egyedül álló vállalkozó 2 gyermek után jogosult családi kedvezményre, akkor adóalapját összesen 266.000 forinttal csökkentheti. Tegyük fel, hogy az adóalapja csak havi 220.000 forint, így a családi kedvezményt nem tudja teljes egészében érvényesíteni. Ebben az esetben a fennmaradó 46.600 forint az az összeg, aminek a 15 %-a (kb. 6990 forint) lesz járulékkedvezményként érvényesíthető, azaz a példabeli vállalkozó ezt az összeget vonhatja le az általa fizetendő társadalombiztosítási járulékból.

Azok az átalányadózást választó vállalkozók, akiknek a bevételük alapján személyi jövedelemadót fizetniük nem kell, mert például az nem éri el a 2.000.000 forintot, társadalombiztosítási járulékot ennek ellenére fizetnek, mégpedig a járulékfizetési alsó határ  alapján, ami a minimálbérhez, középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimumhoz igazodva annak  18,5 %-a.

A most tárgyalt családi járulékkedvezménnyel ezek a vállalkozók is csökkenthetik az általuk fizetendő társadalombiztosítási járulékot, ha egyébként jogosultak családi kedvezményre, melyet a személyi jövedelemadóval kapcsolatban nem tudnak teljes mértékben igénybe venni.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A különféle kedvezményekről szólva fontos említést tenni a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociális hozzájárulási adókedvezményről is.

Az egyéni vállalkozóknak,  ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazzák a kivét, az átalányadózást választó vállalkozók pedig az átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelmük (de mindkét esetben legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján)  13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kötelesek fizetni.

A szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény (Szochotv.) alapján a megváltozott munkaképességűnek minősülő egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból részkedvezmény illeti meg.

A részkedvezmény az egyéni vállalkozó által maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő, jelenleg 13 százalékos mértékű adó összege. A jelenleg érvényes minimálbérrel számolva ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozónak havonta legfeljebb 400.000 forint adóalap után nem kell szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

Megváltozott munkaképességűnek az az egyéni vállalkozó minősül,

1. a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
2. b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.