A vállalkozókat megillető kedvezmények

A személyi jövedelem adóhoz kapcsolódó kedvezmények

Azok az egyéni vállalkozók, akik a Szja tv. alapján adóznak – akár a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, akár az átalányadózást válasszák is – igénybe vehetik a  személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó, a Szja tv. által szabályozott, adóalapot csökkentő alábbi kedvezményeket: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, valamint a 25 év alatti fiatalok kedvezménye.

E kedvezményekről, legalábbis közülük azokról, amelyek többeket érinthetnek, igyekszünk kicsit részletesebb tájékoztatást nyújtani, mert az eddig a KATA szerint adózó vállalkozók ilyen kedvezményeket nyilvánvalóan nem érvényesíthettek, ezért ezek számukra esetleg nem teljesen ismertek.

Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemélyek, köztük az egyéni vállalkozók az összevont adóalapjukat – ami az átalányadózók esetében az átalányban megállapított jövedelmük adómentes értékhatárt meghaladó részét jelenti – személyi kedvezményként havonta a minimálbér egyharmadával csökkenthetik.

Ez az összeg idén – 200.000 forint minimálbérrel számolva – havonta 66.670 forint, ami havi 10.005 forinttal kevesebb személyi jövedelemadó megfizetését teszi lehetővé számukra.

A személyi kedvezmény érvényesítésére az az egyéni vállalkozó jogosult, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, illetve aki a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet által felsorolt valamely megbetegedésben szenved.

A személyi kedvezmény egyébként a családi kedvezményt és az első házasok kedvezményét megelőző sorrendben érvényesíthető.

Családi kedvezmény

A Szja tv. szerint adózó egyéni vállalkozók az összevont adóalapjukat – ami  a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a kivét, átalányadózásnál pedig az átalányban megállapított jövedelem – a családi kedvezménnyel is csökkenthetik.

A családi kedvezményt az alább felsorolt helyzetben lévő magánszemély, illetve egyéni vállalkozó érvényesítheti:

• az a szülő (vérszerinti, örökbefogadó szülő, valamint a szülő házastársa és élettársa,), aki háztartásában családi pótlékra (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) jogosult gyermeket nevel;
• a várandós nő a magzata fogantatásának 91. napjától a születés időpontjáig;
• az a magánszemély, vállalkozó, aki rokkantsági járadékra jogosult;
• illetve aki saját jogán részesül családi pótlékban (ideértve a magasabb összegű családipótlékot is.)

A havonta járó családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ, és azt a magánszemély/egyéni vállalkozó kedvezményezett eltartottanként veheti igénybe. Kedvezményezett eltartottnak minősül pl. a családi pótlékra jogosult gyermek akkor is, ha ezt saját maga után kapja, továbbá a magzat, illetve a rokkantsági járadékra jogosult személy. Eltartott az, aki kedvezményezett eltartottnak minősül, illetve az a gyermek, aki után a szülő már nem jogosult családi pótlékra, de annak összege szempontjából még figyelembe kell venni, pl. mert felsőfokú tanulmányokat folytat.

Családi kedvezményként 1 eltartott esetén az egyéni vállalkozó havonta 66.670 forinttal csökkentheti az összevont adóalapját, amivel 10.005 forint adó megfizetése alól mentesül. 2 eltartott esetén a családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként havonta 133.330 forint, ami személyenként 20.000 forint adó megtakarítását jelenti.

3, vagy ennél több eltartott esetén a családi kedvezmény havonta kedvezményezett eltartottanként 220.000 forint, aminek az adó tartama 33.000 forint.

Példával szemléltetve az elmondottakat:

4 tagú családban 2 gyermeket nevelnek, az egyik középiskolás, utána az egyéni vállalkozó szülő kapja a családi pótlékot, ő tehát kedvezményezett eltartottnak minősül. A másik gyerek egyetemista, aki után családi pótlék már nem jár, de a családi kedvezmény szempontjából eltartottnak minősül. Az egyéni vállalkozó szülő rokkantsági járadékra jogosult, tehát maga is kedvezményezett eltartottnak tekinthető.  A példabeli egyéni vállalkozó havonta 2 kedvezményezett eltartott után jogosult a családi kedvezményre, melynek mértékét viszont 3 eltartott figyelembevételével kell kiszámítani az egyetemi tanulmányokat folytató gyermek miatt. Így a kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként havonta 220.000 forint, vagyis ez a vállalkozó havonta kétszer 220.000, azaz 440.000 forinttal csökkentheti az adóalapját, így összesen kétszer 33.000 Ft, azaz 66.000 forinttal kevesebb személyi jövedelemadót kell megfizetnie.

A személyi és a családi kedvezmény együttes érvényesítése

Ha a vállalkozó rokkantsági járadékban részesül, akkor a fentebb tárgyalt személyi kedvezmény érvényesítését követően családi kedvezményre is jogosult, amit a következők szerint tud érvényesíteni: először személyi kedvezményként havonta a minimálbér egyharmadával csökkenti az adóalapját. Ennek összege idén – 200.000 forint minimálbérrel számolva – havonta 66.670 forint, ami havi 10.005 forinttal kevesebb személyi jövedelemadó megfizetését teszi lehetővé. Ezt követően a családi kedvezményt is érvényesítheti, melynek mértéke havonta 1 kedvezményezett eltartottként 66.670 forint, ami szintén 10.005 forint adó csökkentést jelent.  Ez a vállalkozó tehát személyi és családi kedvezménnyel havonta összesen 20.010 forinttal kevesebb adót fizet. Mindez természetesen akkor is igaz, ha a rokkantsági járadékos vállalkozó családjában több eltartott személy is él, így a családi adókedvezmény mértéke változik.

Családi járulékkedvezmény

Erre a kedvezményre a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján azok a biztosított magánszemélyek/egyéni vállalkozók lehetnek jogosultak, akik a fentebb tárgyalt családi kedvezményt is érvényesíthetik, azonban azt nem tudják teljes egészében igénybe venni.  A járulékkedvezménnyel valójában a fizetendő társadalombiztosítási járulék összege csökkenthető.

A járulékkedvezményt úgy kell  kiszámítani, hogy a biztosított magánszemélyt megillető családi kedvezményt csökkenteni kell azzal az összeggel, amit családi kedvezményként akár maga a jogosult, akár családtagjával megosztva már érvényesített. A járulékkedvezmény ezen fennmaradó összeg 15 %-a, az azonban nem lehet több az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék összegénél.

Például ha egy egyedül álló vállalkozó 2 gyermek után jogosult családi kedvezményre, akkor adóalapját összesen 266.000 forinttal csökkentheti. Tegyük fel, hogy az adóalapja csak havi 220.000 forint, így a családi kedvezményt nem tudja teljes egészében érvényesíteni. Ebben az esetben a fennmaradó 46.600 forint az az összeg, aminek a 15 %-a (kb. 6990 forint) lesz járulékkedvezményként érvényesíthető, azaz a példabeli vállalkozó ezt az összeget vonhatja le az általa fizetendő társadalombiztosítási járulékból.

Azok az átalányadózást választó vállalkozók, akiknek a bevételük alapján személyi jövedelemadót fizetniük nem kell, mert például az nem éri el a 2.000.000 forintot, társadalombiztosítási járulékot ennek ellenére fizetnek, mégpedig a járulékfizetési alsó határ  alapján, ami a minimálbérhez, középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimumhoz igazodva annak  18,5 %-a.

A most tárgyalt családi járulékkedvezménnyel ezek a vállalkozók is csökkenthetik az általuk fizetendő társadalombiztosítási járulékot, ha egyébként jogosultak családi kedvezményre, melyet a személyi jövedelemadóval kapcsolatban nem tudnak teljes mértékben igénybe venni.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A különféle kedvezményekről szólva fontos említést tenni a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociális hozzájárulási adókedvezményről is.

Az egyéni vállalkozóknak,  ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazzák a kivét, az átalányadózást választó vállalkozók pedig az átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelmük (de mindkét esetben legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján)  13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kötelesek fizetni.

A szociális hozzájárulási adóról rendelkező 2018. évi LII. törvény (Szochotv.) alapján a megváltozott munkaképességűnek minősülő egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból részkedvezmény illeti meg.

A részkedvezmény az egyéni vállalkozó által maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő, jelenleg 13 százalékos mértékű adó összege. A jelenleg érvényes minimálbérrel számolva ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozónak havonta legfeljebb 400.000 forint adóalap után nem kell szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

Megváltozott munkaképességűnek az az egyéni vállalkozó minősül,

1. a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
2. b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .