Akadálymentes ügyintézés a kormányablakokban – az MVGYOSZ benyújtotta javaslatait

A közszolgáltatások, köztük a hivatali ügyintézés egyenlő esélyű hozzáférésének joga a törvény alapján már régóta megilleti a fogyatékossággal élő embereket. Ennek ellenére akadálymentes ügyintézést érintő hiányosságokkal – úgy a személyes, mint az elektronikus ügyintézés során – jelenleg is bőven találkozhatunk.

Az MVGYOSZ – válaszolva a Miniszterelnökség ez irányú megkeresésére – részletesen ismertette elsősorban a látássérült ügyfelek hivatali ügyintézését érintő észrevételeit, valamint a kormányablakok akadálymentesítési szempontú továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait.

A Miniszterelnökség Területi Közigazgatás Működtetéséért Felelős Államtitkársága – ahogy azt az MVGYOSZ részére küldött megkeresésében hangsúlyozta – a kormányablakok kialakítása, működtetése során kiemelt figyelmet kíván fordítani a teljes körű akadálymentesítésre.

Ezt szem előtt tartva fogalmazta meg a szervezet egyrészt a személyes, másrészt pedig az elektronikus ügyintézés hozzáférhetőségét érintő észrevételeit, javaslatait.

Személyes ügyintézés

Mindenekelőtt arra hívta fel a MVGYOSZ. a figyelmet, hogy szükséges egy országos felmérés annak feltárására, hogy a kormányablakok jelenlegi kialakítása, működése mennyiben teszi lehetővé a személyesen megjelenő fogyatékossággal élő ügyfelek számára a másokkal egyenlő esélyű ügyintézést. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy a kormányablakokban megtörténtek-e, és ha igen, milyen módon azok az átalakítások, amelyek segítségével a különféle fogyatékossággal élő emberek az ügyeiket önállóan, akadálymentesen tudják intézni (például rendelkezésre állnak-e a kerekesszékes ügyfelek számára térdszabad kialakítású, a hallássérülteket segítő indukciós hurokkal felszerelt, valamint a látássérült ügyfelek tájékozódását segítő vezetősávval megközelíthető ügyintézői pultok stb.).

Ezenkívül vizsgálni kell azt is, hogy az üzemeltetési gyakorlat hogyan befolyásolta az évekkel ezelőtt kialakított létesítmények akadálymentes használhatóságát.

Egy ilyen felmérés nyújthatna valós képet arról, hol, milyen hozzáférhetőségi hiányosságok nehezítik a kormányablakokban személyesen megjelenő fogyatékossággal élő ügyfelek akadálymentes, önálló ügyintézését és milyen további fejlesztésekkel, megoldásokkal lehetne ezeket kiküszöbölni.

Újfent hangsúlyozta a szervezet, hogy kiemelten fontosnak tartja a sorszámkiadó berendezések akadálymentesítését, valamint az ügyfélhívó berendezéseken a hangos tájékoztatás biztosítását.

Jelentősen befolyásolja a látássérült ügyfelek akadálymentes ügyintézését a 2021 szeptemberétől a kormányablakokban, illetve bizonyos kormányhivatali ügyfélszolgálatokon bevezetett aláírásminta alapú hitelesítés (AMAHIT rendszer), amely mostanra számos ügytípusban felváltotta a papíralapú ügyintézést.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ügyfél – miután okmányokkal azonosította magát – ügyeit úgy tudja intézni, hogy egy, a hivatalban rendelkezésre álló aláírópadon tett aláírásmintája bekerül a rendszerbe, amely a későbbi ügyintézés során ezután egyaránt szolgál a dokumentumhitelesítésre és biometrikus azonosításra. Az ügyeket az említett regisztrációt követően a hivatalokban kihelyezett aláírópadok segítségével intézhetik az ügyfelek.

E rendszer bevezetéséről, az ezen keresztül intézendő ügytípusokról, valamint az MVGYOSZ ennek kapcsán kifejtett tevékenységéről az alábbi cikkünkben olvashatnak https://hobbyradio.hu/szeptember-1-tol-valtoznak-az-alairasra-vonatkozo-szabalyok-tapasztalatokat-gyujtunk/A rendszer bevezetése kapcsán történt minisztériumi egyeztetés során az MVGYOSZ vállalta az ezzel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtését, továbbítását. Mint ahogy az már az olvasók által is ismert, a közelmúltban végeztek egy felmérést a látássérült ügyfelek körében az AMAHIT rendszer akadálymentes használhatóságára vonatkozóan. Ennek során – az Informatika a Látássérültekért Alapítvány közreműködésével – azt igyekeztek feltárni, lehetséges-e a látássérült embereknek a hivatalokban kihelyezett aláírópadok használatával aláírásmintát szolgáltatni; majd az aláírásmintának a rendszerbe való bevitelét követően ilyen módon ügyeket intézni; továbbá mennyiben tudnak ehhez a hivatalok ügyintézői segítséget nyújtani.

E felmérés tapasztalatait – melyek fontosabb megállapításait röviden alább is ismertetjük– a Miniszterelnökséggel is megosztotta az érdekképviselet.

1. A súlyosan látássérült (főként vak) ügyfelek számára jellemzően azért okoz nehézséget az aláírópad sík üveg felületén az aláírás elhelyezése, mert az aláírásra szolgáló toll megcsúszik a sima felületen, ezért nehéz írás közben az egyenest tartani, illetve az aláírásra megadott, a látássérültek által egyébként nem észlelhető keretben maradni.

E probléma megoldásaként a kormányablakokban egy olyan, tapadós felületű aláírókeret beszerzését, illetve rendelkezésre bocsátását javasolták, amely az üvegfelületen nem csúszik el, és a látássérült ügyfél számára kitapinthatóan megadja az aláírópadon az aláírási területet.

Mivel a szóban forgó aláírópad beviteli üvegfelülete kéz érintésre nem érzékeny, azon az ügyfél akár tapintással is megkeresheti az említett aláírókeretet, melyben a megfelelő sávban elhelyezheti aláírását úgy, hogy a toll nem csúszik ki az aláírási területről.

2. Tapasztalatok szerint a készülékkel és a tollal lehet úgy írni, hogy az alkalmazás a nyomás erősséget is figyelje. Minthogy a látássérült emberek nem minden esetben nyomják egyforma erővel a tollat, e különbséget ugyanakkor nem feltétlenül érzékelik, javasolták az alkalmazás olyan beállítását, hogy az az aláírás során ne tegyen különbséget a nyomáserősségek között.

3. Javaslatra került továbbá, hogy a látássérült ügyfeleknél a rögzített, valamint az újonnan tett aláírásra vonatkozó azonosságvizsgálat nagyobb toleranciára legyen beállítva, hiszen az ő esetükben gyakori, hogy e két aláíráskép nem hasonlít egymáshoz.

4. Felvetette az MVGYOSZ., hogy a gyengénlátó, illetve aliglátó ügyfelek érdekében a készüléken megjelenített, aláírandó dokumentum formázása legyen akadálymentes (jól látható betűtípus, nagyobb betűméret). Továbbá legyen nagyobb kontrasztarány az előtér és a háttér között.

5. A tapasztalatok alapján végül arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos és szükséges az AMAHIT rendszert használó ügyintézőket felkészíteni, tájékoztatni a látássérült ügyfelek esetében felmerülő problémákról, valamint ezek kezelésének lehetséges módozatairól.

Elektronikus ügyintézés

Mivel az elektronikus ügyintézés kapcsán is érkeztek akadálymentességi hiányosságokat jelző tapasztalatok, ezért annak vizsgálatát is szükségesnek tartotta a szervezet, hogy ezen a területen mennyiben valósul meg a látássérült ügyfelek egyenlő esélyű hozzáférése.

Ennek érdekében az Informatika a Látássérültekért Alapítvány a napokban akadálymentességi gyorsvizsgálatot készített a Kormányablak Központi Időpontfoglaló Rendszer portál, valamint a személyes ügyintézési (SZÜF) portál levelezési oldalának akadálymentes használhatóságával kapcsolatban. Már e gyorsjelentésekből is – melyek úgyszintén megküldésre kerültek a Miniszterelnökségnek– egyértelműen megállapítható, hogy az időpontfoglalásra, illetve az ügyintézésre szolgáló oldal az akadálymentesség tekintetében egyaránt számos hiányossággal bír, ezért azokat a képernyőolvasó szoftvert alkalmazó látássérült emberek nem tudják önállóan, akadálymentesen használni.

A Miniszterelnökség részére küldött megkeresés nyomán bekövetkező fejleményekről is tudósít a szervezet.

(Gulyásné dr. Bölkény Ágota – MVGYOSZ. jogtanácsos)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .